Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-16 / 217. szám

Játék, tanulás, szórakozás w A békéscsabai ifjúsági és úttőrőház őszi programja az általános iskolásoknak Az ifjúsági és úttörőház a ! nyári • szünidő alatt is gazdag 1 programokkal igyekezett a vá­ros kisdobosainak és úttörőinek szabad idejét hasznosan kitöl­teni. A szeptemberi hónap még a szervezés munkájával, az új tanév tartalmas, sokrétű programjának kidolgozásával telik. A „hivatalos” kisdoboe- és úttörőév a szeptember 27_i ünnepélyes megnyitóval kezdő­dik. Milyen szakköröknek, klu­boknak, tanfolyamoknak lehet­nek tagjai a csabai általános iskolások? A választ a ház igaz­gatóhelyettese, Zsibrita Mária adja meg: — Munkánk három irányú. Először is a vezetőképzéshez nyújtunk módszertani segítséget. Ennek keretében végezzük a raj_ és ifivezetők képzését, be­mutató szakköri és klubfoglal­kozásokat tartunk, cserelátoga­tásokat szervezünk. Az úttörő tisztségviselőknek a továbbkép­zését is mi vezetjük az úttörő- csapatok igényei alapján, a jelentkezők 6, 12 hetes, vagy fo­lyamatos havi egy alkalommal tartandó tanfolyamokon vehet­nek részt. A módszertani segít­ségnyújtás fontos eszköze a „Viharsarok Űttörővezetője” című rendszeres kiadványunk is, amelyben munkaterveket, fog­lalkozások forgatókönyveit, fel_ mérések eredményeit tesszük közzé. Tevékenységűnk második 9sz_ szetevője a tömegnevelő munka. Ezt úgy igyekezzünk alakítani, hogy az adott mozgalmi célki­tűzést teljességével segítse. Kis­dobosoké ez évben a csütörtöki, az úttörőké pedig a keddi na­pok. E program keretében ren­dezzük meg a „Gyere velünk, játsszál vélünk!” mozgalmat is, amely sportjátékokból, vetélke­dőkből áll. A Megyei Könyv­tárral és a megyei Pályaválasz­! tási Tanácsadóval közösen havi egy alkalommal rendezzük meg a Gyermekkönyvtárban a Pályaválasztási Játék sorozatot, ahol a részt vevő pajtások — az első három foglalkozáson VIII,, félévtől pedig VII. osztályos diákok — a kevésbé ismert szakmákkal, beiskolázási lehe­tőségekkel ismerkedhetnek meg. A nagytermi rendezvényeink során a hagyományos műsoro­kon kívül olyan találkozókat, délutánokat is szeretnénk ren­dezni, amelyekre az iskoláknak nincs lehetősége. Így a város vezetőivel, diáklapok szerkesz­tőivel, gyermekeknek alkotó köl­tőkkel, írókkal, művészekkel ta­lálkozhatnak a pajtások. A harmadik tevékenységi kö­rünk — amely leginkább érin­ti a gyerekeket — a szakági forma. A kisdobosok részére a legnépszerűbb képzőművész és játékkészítő szakkörök mellett a népi játék szakkört és az énekkart szervezzük meg. Az úttörők részére 16 szakkör lesz. Közülük talán a legna­gyobb érdeklődésre tarthat szá­mot az orosz előkészítő a fi­zikai dolgozók VlII._os gyer­mekei részére; valamint a nemrégen alakult fúvószenekar, az országos hírű textilfestő és színjátszó csoport. Négy klub is várja a kisdiákokat: я kisdo­bos klub, a népszerű VIII. osz­tályosok, az ifivezetők és a sakkozók klubjai. A szakkörvezetők szakmai, mozgalmi továbbképzéséről is gondoskodunk, az önkormány­zati elv érvényesülésének érde­kében minden szakkör 1—1 képviselőjének részvételével megalakítjuk a ház úttörőtaná- j csát Kívánság szerint egy-egy iskolában is szervezünk szak­kört, tanfolyamot az ottani pe­dagógusok munkájának segíté­sére. (nemesi) „A zárt rendszerű lucerna- és lucernamag-termesztéstől sokat váru.J Г À Kőrösök völgye a hazai lucer­natermesztésben ősi hagyomá­nyokkal rendelkezik. Szarvason, élt és dolgozott Tessedik Sámuel, a nagy gondolkodó, aki sok más növényféleség között a lucernát is meghonosította. Az állami fajtaelismerésben részesült Szar­vasi 1 és a nagyszénása táj fajta ma is az egyik legprímább pillán., góstakarmány. E rendkívül fon­tos takarmánynövény termesz­tésének helyzetéről, jövőjéről a következőket mondotta él Gaj­dács György, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője : — Megyénkben jelenleg mint­egy 40 ezer hektáron díszük a lucerna, ami az öss? szántóte­rületnek alig 12 százaléka. Ete­sse! korántsem vagyunk elége­dettek. A IV. ötéves terv végére legalább 50 ezer hektáron ren­dezkedünk be a llucema szálas- illeitve magtermelésre. Bebizo­nyosodott ugyanis, hogy a lucer- namagfogást külön kell válasz­tani a szálastakarmány-terme­léstől csak így lesz igazán gaz­daságos és jövedelmező. — Ránk e téren nagy Mada­tok várnak, hUv a KGST tag­államokon belül a lucerna mag­termelésben hazánk programve­zető szerepet kapott A magyar lucernamag minősége kifogásta­lan, s elsősorban itt, a napfény­ben gazdag Körösök völgyéiben találni erre kedvező feltételeket. — Nagy öröm számunkra, hogy a fejlettebb termelési for­máit, a zárt rendszerű termelést a lucernában is bevezetjük. A szálasiucemartermeiés zárt rendszerének a gesztor-gazdasága a füziesgyarmatj Vörös Csillag Tsz, a magtermelésé pedig a Szeghalmi Állami Gazdaság. Mindkét mezőgazdasági üzem kitűnő adottságokkal rendelke_ zik. Szakembereik rép felismer­ték a luoemaitermelés felbecsül­hetetlen jelentőségét. Gépesítés­sel, vegyszeres gyomirtással, a tápanyag tudományos alapokon való utánpótlásával a megyei, il­letve az országos átlagnál jóval nagyobb eredmé'n veket produ­káltak már eddig is. Szeretnénk, ha minél több mezőgazdasági üzem csatlakozna a zárt rendsze_ rú száLaslucerna- illetve a lu- cemamagbtermeléshez. — A lucernatermelés fej­lesztése egyébként a szarvasmar- ha-programnak is szerves része. Ma már nemcsak széna formájá­ban, hanem magas tápamyagtar_ tál ómmal liszt, illetve granulá­tum, vagy siló formájában is tartósítják, tárolják a lucernát. A kedvező adottságokat ha oko­san kihasználjuk a korszerű ta­karmányellátásban rövid idő alatt nagyot léphetünk előre. zz Ary ™ A gyomaiak Arad megyei vendégjátékának nagy sikere Mindenütt nagy sikert aratott ag üveges tana (Fotó: Kozma) Fenti cím nem a mi lapunk hasábjain jelenik meg először. Az aradi Vörös Lobogóból köl­csönöztük, amely így méltatta a .gyomai Körösmenti Szövetke­zeti Néptáncegyüttes szeptem­beri romániai vendégszereplését. A hét elején érkezett vissza a küldöttség s nénteken este már­is próbára gyűltek össze a tán­cosok, folytatták a felkészülést további fellépéseikre. Ezen a próbán beszélgettünk a küldött­ség néhány vezetőjével s az együttes tagjaival. — A borosjenői művészegyüt­tes májusi látogatását viszo­noztuk szeptember 4-én kezdő­dött kőrútunkkal — eleveníti az út emlékeit Putnoki Elemér, az együttes vezetője. Ahol megfor­dultunk, felléptünk, mindenütt rendkívül szívélyes fogadtatás­ban részesítettek bennünket. Zi- mándúj faluban, Iratoson, Si- monytifalván, Kisjenón, Boroe- jenőn és Zerinden, valamint szálláshelyünkön, Aradon. A ha­tárig elénk jöttek s visszafelé a határig kísértek vendéglátóink, köztük Martin Aurel, az Arad megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság elnöke. Elő­adásaink előtt magyar és román népviseletbe öltözött fiatalok ^és javakorabeliek várták az együt­test, kenyérrel és sóval fogad­tak bennünket. Különösen nagy sikert arattak a Dévaványai táncok, a Szabol­csi páros, a Kunsági pásztorboto- zó, valamint a Somogyi kanasz- tánc, üveges és mártogatós cí­mű tánckompozíció, zeneka­runk magyar és román számai, a televízió képernyőjéről Arad megyében is ismert Nácsa János citeraprodukciója s Hazadí Zsu­zsa énekszámai — 6 a „Latod, édesanyám”-mal a közönsé­gét is megénekeltette. A műsort a közeljövőben magyar adásában a román televízió is közvetíte­ni fogja. — Milyen élményekkel tér­tek haza a táncosok? —. Borosjenőn előadás után bejött egy kislány az öltözőbe , kezdi Rau ICatalin — és el­mondta hogy szeretne velem le­velezni. Táján már írt is, de még nem kaptam meg — igaz, még az a lap is úton van, amit én adtam fel a családnak. Minden­esetre várom a kislány levelét. Mraucsik Ferenc véleménye: — Csalódtam egy kic*it a vá­rakozásomban. Nagyon szere­tem a hegyeket és azt hittem, kőrútunk nagyrészt a hegyek­ben zajlik majd. Nem így tör­tént, de a síkság, a Maro» mente is szép volt és egyszer azért a hegyekbe is eljutottunk. Gyö­nyörű volt a > menyházai kirán­dulás. — Tetszett, hogy olyan sokan hordanak népviseletet. Már a négy-ötéves kisgyerekek is. Nemcsak a falvakban, hanem ugyanúgy Aradon. Jó volt az út, bár én most csak keveset tán­coltam. fájt a lábam. A húgom­nak hoztam egy nagyon érdekes, i népművészeti motívumokkal tíí- I szített táskát. , Ez utóbbiakat Berta Mária * kig község volt. nemrégen lett várossá. A két helység közötti kapcsolatok fejlesztéséről hosz- szan beszélgettünk a város ve­zetőivel. Mint ahogy a megyék közötti kulturális együttműkö­dés további lehetőségeiről foly­tatott eszmecserét a mi küldött­ségünk vezetője. Deák Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője is. — A két baráti szocialista or­szág szomszédos megyei közötti folyamatos kapcsolatot ez a Telt ház fogadta a gyomaiakat minden előadáson. mondja el s az 6 szavaihoz csat­lakozik Gyalog László: —■ Ikertestvéremmel együtt vettünk részt a turnén, neki ez volt a búcsúfellépése, mert ta­nulmányai mostantól Szarvasra szólítják. Én azonban folytatom, már csak azért is, mert nyár óta a művelődési házná1 dolgo­zom. Hogy mi volt a legérde­kesebb? Talán az ekhós szeke­rek, amelyekkel hetenként jár­nák le vásárolni a hegyekből. A kocsit befedő ponyvára az idő­járás viszontagságai miatt van szükség. — Mit jelentett az út a gyo­mai együttesnek? Megyeri Sándor, a községi ta­nács elnöke válaszol: — Tavaszi vendégszereplésük óta barátságban vagyunk a bo- rosjenőiekkeL Ez a barátság most tovább erősödött. Nemcsak az együttesek, hanem helysége­ink között is. Az Arad magyei város és Gyoma sokban hasonlít egymáshoz: lélek arámban, ab­ban, hogy most kezdődik a na­gyobb arányú iparosítás, bizo­nyos értelemben rokon vonás, hogy Borosjenő a legutóbbi idő­vendégszereplés tovább erősítet­te, mélyítette — foglalja össze az út jelentőségét Cserei Attila, az MSZMP Békés mégyei Bi­zottságának munkatársa. Kicse­réltük véleményünket, tapaszta­latainkat Arad megyei politikai, gazdasági vezetőkkel, a kulturá­lis életben dolgozókkal. E be­szélgetésekből és általában a vendéglátásból világosan érez­hető volt, hogy két szocialista ország viszonya mennyivel tar­talmasabb, szívélyesebb, szoro­sabb, mint amilyen lehetne kü­lönböző társadalmi berendez­kedésű országok között. S lát­tuk azt is, hogy a szomszéd szo­cialista országban hozzánk ha­sonlóan az emberek életszín­vonalának állandó emelését tart­ják az egyik legfontosabb társa­dalmi kérdésnek. Mindezeken túl az együttes vendégszereplése alkalmas volt arra — ugyanúgy mint a boros- jenőiek fellépése Békés megyé­ben —, hogy a nézők megis­merjék, becsüljék és megszeres­sék a másik ország hagyomá­nyos művészetét, népét, annak ősi kultúráját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom