Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-13 / 214. szám
1973 SZEPTEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXVIII. ÉVFOLYAM. 214. SZÁM M Ä PÉNZBE SE KERÜL (3. oldal) NŐI, VAGY FÉRFI VEZETŐ? <4. oldal) BÜNTETETT a gazdasági bíróság (3. oldal) Mai érdekek, holnapi célok Sokféle érdek metszőpontja a vállalati tevékenység. Az érdekek bonyolult kölcsönhatásban állnak egymással, egyezhetnek és szembekerülhetnek. Vajon mi az az erő, mely a kuszaságban rendet teremt? Mondhatnék, természetesen az össztársadalmi érdek. Ez elvben igaz. A gyakorlati fölismerés s még inkább az érvényesítés már nehezebb, hiszen nem laboratóriumi modellről, hanem egy szüntelenül mozgó, azaz változó szervezetről van szó. S nem is kevésről, mert az iparban tavaly 1040 állami vállalat működött. Jól, rosz- szul, kisebb vagy nagyobb nye- reseéggel, következetes termelésfejlesztéssel, я holnapi célokra is figyelmet szentelve, vagy csak a mai érdekekre ügyelve. Ahány vállalat, annyiféle jellemző? Nem egészen. Napjainkban az irányítási rendszer — s annak kifejezői, a gazdasági szabályozók — a normális feltételekkel működő, jól vezetett vállalatokhoz igazodik. Ez a hosszú távú társadat, mi érdekek következménye, ahogy a vállalati teljesítmény minőségének, hatékonyságának előtérbe helyezése úgyszintén. Erzékelik-e ezt a vállalatok? Bizonyos dolgokban igen. Miért, hogy sűrűn, magatartásuk mégis mást, ezzel ellentétest mutat? A társadalmi érdekék és a vállalatiak — átmenetileg — szembekerülhetnek. Társadalmi érdek például az építőipar gyorsabb műszaki fejlesztése, ugyanakkor a termelésnövekedés túlnyomó része 1971-ben és tavaly is a foglalkoztatottak számának emelkedéséből származott. Azért, mert a vállalati érdek a „drága” gép. berendezés ellenében az „olcsó” munkaerő mellett szavazott. Ez a mai érdek azonban konfliktust teremt, mert holnap — a munkaerő-utánpótlás elapadása miatt — mégiscsak rá kell térni az intenzív útra, a gyors technikai korszerűsödésre. A harmadik ötéves tervben — a mondandónkat megvilágító esetek sorolását folytatva — a teljes fejlesztési kiadásokon belül 84,5 százalék volt a termelőberuházások aránya. A negyedik ötéves tervben ez 80—81 százalékra csökken, azaz hatékony munkával, viszonylag kisebb beruházási hányaddal kell előteremteni a termelés állóalapjait. Ez éppúgy össztársadalmi érdek, mint vállalati. Igen ám, de ez érdekcsoporton belül már nem minden részlet egyezik. A vállalatnak például kifizetődő — mert sem eszközlekötési járulék, sem amortizáció nem terheli — az újonnan épült gyártócsarnokba öreg, úgynevezett nullára leírt gépeket, berendezéseket telepíteni. (Ezek aránya ma a teljes gépállományon belül 18 százalék!) Mai érdekei oltárán tehat föláldozza ezzel a vállalat a holnapi célokat, hiszen az elavult eszközök fékezik a műszaki fejlődést, elfoglalják a termelékenyebbek elől a helyet, konzerválják a technológiát, a munkaerő szakképzettségi színvonalát, stb. A holnapi vállalati célok — műszaki fejlesztés, minőségnövelés. hatékonyság — távolabbra kerülése összegeződve már kihat a társadalmi érdekekre is... a láncot egyetlen j gyengébb szemnél elszakíthatjuk! Azaz a munka társadalmi termelékenységét ügy kell növelni, hogy az minél inkább összhangban álljon az általános ■ és a vállalati érdekekkel, a mai célokkal, s a holnapi tennivalókkal. Könnyű ez? Az irányítási rendszer a legnehezebb, leg- ! bonyolultabb, mert a legtöbb í tényező kölcsönhatásával kényszerül számolni. A gyártmányszerkezet változása lényeges“' tényező a nemzeti jövedelem ; növekedésében, de sűrűn szem- í bekerül a ‘ vállalatok bizonyos I csoportjainak mai érdekeivel. I Az úgynevezett központi fej-1 iesztési programok — így az, j hogy az energiahordozókon belül a szénhidrogének aránya ' az 1970. évi 42 százalékról 1980-ra 65 százalékra emelkedjék — nagy hatást gyakorol- nak az ipar egészére," a" válla'-"' latok „egyéni” jövendőjére, mégis, ma nem mindenkor találnak teljes megértésre, támogatásra. Bátrán leírhatjuk tehát, hogy a vállalatokon be- ; lül a napi és a távlati érdekek | között sűrűn konfliktusok te- í remtődnek, s ez nemhogy hiba i lenne, hanem egyenesen a haladás lendítője. Akkor, ha ... Ha a vállalatok meglelik az : erdekek egyeztetésének elvi ; alapját, ha megkeresik azokat j a módszereket, amelyek a jj tényleges hatékonyság forrásai. ! Ilyen módszer egyebek között j я rekonstrukció, azaz. új alap- beruházás nélküli intenzív fej- j lesztés, az építésben, szerelés- j ben az idényjelleg szerepének j mérséklése. a gyártás- és gyártmányfejlesztésben az egészséges kockázat viselése, a, túlzott ágazati berendezkedés \ föladása a szabad kapacitások hasznosítása érdekében. Természetesen a fönti felsorolás esetleges, hasonlókat S nem nehéz lelni, ahogy hiba j elfeledkezni a mai érdekek, j holnapi célok konfliktusának ; lélektani, beidegződésben okai- ! ról is. A gyárakban sokat em- ! legetett ..verkli” nem pusztán ! kiszólás. Összegezője egy meg- j határozott szemléletnek és gyakorlatnak, a nagyon is kétes értékű elvnek, miszerint járt i utat járatlanért e>! ne hagyj. Ha \ ez így lenne, ha igaz lenne, az ' ipar nem volna ipar, mert va- j lamikor a „mai” érdekek túl-} zott érvényesítése okán megra- í gad a kézi reszelőnél, a gőz-1 gépnél, az őskohoknái. Tölják félre ezek szerint a ! mai érdekeket, s csakis a hol- ? napra figyeljenek? A végletes- i ség jót soha nem szült. A jobb utáni kutatás annál inkább. S ez esetben ez a jobb annak keresése, ami a mai érdekeket és a holnapi célokat összefogja, ami ma is elegendőt nyújt, s holnapra még többel ígér. Mészáros Ottó-' Őszi munka szinte iramú pontossággal A feladatok jó eserresmn, nem pedig as akadályokon polemizálnak as üzemi vezetők ШЖ Vetés alá készítik a talajt rög törő henger segítségével a békés szentandrásl Zalka Tsz-ben. (Fotó: Ambrus György) Egyik mezőgazdasági munka a másikba fonódik. Alighogy véget ért a nyári betakarítás máris az őszi feladatok ellátására ~ kehett készülmük -az - üzemeknek. közben a gabona értékesítését, tárolását, a nyári talajmunkát kellett megszervezni — mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján Gajdács György, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. — Az ősz tartalmában és mennyiségében a nyárinál lényegesen nagyobb köve- j teimény elé állítja az üzemi ve- ; zetőket. Kétségtelen, hogy az j aratást optimális időben fejez- j tűk be a megyében. Így bizo- { nyos időelőnyre tettünk szert ] a korábbi évekhez képest. Ezt az J időelőnyt augusztus harmadik dekádjában kereken egy hóna- : posra értékeltük. S ez semrit j sem tett elbizakodottá. Vala- j mennyi termelőszövetkezetben úgy szervezték a soron levő munkákat, hogy ezt az igen te- ] kiintélyes időelőnyt továbbra is megőrizzék. Az őszi mezogazdasagi munkák szinte óramű pontossággal folynak a földeken. Aratás derekán a megyei operatív bizottság számvetést készített, melyben szeptember X-ig 130—135 ezer hektár talajmunka elvégzését tartotta indokoltnak. Szeptember 1-ig lényegében 130 ezer hektáron beteljesült a számvetés. E területből 66 és fél ezer hektáron ősziek alá készítették elő a talajt. Számítások szerint megyénk nagyüzemeiben 1600 traktor szánt nap mint nap. Kereken 5 000 hektárra tehető a napi teljesítmény. A napi feladatok végzésével általában jói haladnak. A kukorica törését elkezdték, a napraforgót a vetésterület csaknem 10 százalékáról betakarították. Cukorrépából már 25 ezer tonnát vettek át. Gépek seregével dolgoznak a szövetkezetekben. A korábbi esztendőkben ilyentájban gyakran a munka akadályai kerültek szóba Erről beszéltek, polemizáltak az emberek, nem pedig arról.- hogy miként lehetne az akadályokon 1 túljutni. A mostani jó eredmény elsősorban az előrelátó munkaszervezésnek köszönhető. Persze genöaii is akadnak. A szállító járművek megoszlása sajnos nem kedvező. Egyik üzemben a szükségletet is meghaladó kapacitás halmozódott fel, a másikban viszont hiánnyal számolnak. Hogyan lehetne áthidalni, a kiegyenlítődés irányába tolni ezek jó kihasználását? Ez a kérdés foglalkoztatja a megye vezetését. Az ősz folyamán ugyanis 21 és j M millió árutonna-kilométer í szállítási szükséglettel számo- j lünk. Ennek kielégítése az üze- j mek technikai felkészülésének j differenciálása folytán nagyon j nehéz lesz. Csak egymás támo- i gatásával lehetünk úrrá ezen az j egy if legnehezebb gondon. 't A másik gond a műtrágya hí- i ánya. Eddig minden esztendőben arról adtunk számot, hogy j a különböző hatóanyagú műtrá- ; gyák iránt az üzemi kereslet j nem kielégítő. Most viszont a készlet, amely jelentősen nagyobb a tavalyinál, az üzemi szükségletnek csali a 70—75 százalékát fedezi. Felsőbb szerveinktől kértünk támogatást, hogy Békés megye mezőgazdasága az üzemi igényeknek megfelelően kaphassa meg az őszi vetések alá a műtrágyát. Az is örvendetes, hogy őszi- búza-vetőmagból. az új fajtákból jó az ellátás. A vetés a mai technikai, műszaki felkészültség állapotában nem okozhat gondot. A kukorica betakarításának idejére üzembe helyezik az összes 1973-ra tervezett szárítót. Az AGROKER. a DÊ— MÄSZ, a TITÁSZ dolgozóinak kimagaslóan jól szervezett munkáját tanúsítja ez a tény. Alkatrész-gondokról, üzemanyag-ellátási problémáról eddig nem érkezett jelzés a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályára. D. K. Jó vadászati lehetőségek — Ifjabb megállapodások Tanácskoztak a vadásztársaságok elnökei és vadászmesterei Békés megye 43 vadásztársaságának elnökei és vadászmesterei Békéscsabán, szeptember 12-én a KISZÖV székházának nagytermében tanácskoztak. A tanácskozást Csatári Béla, a me. gyei tanács általános elnökhelyettese, a Magyar Vadász Szövetség megyei intéző bizottságának elnöke nyitotta meg. Részt vett a tanácskozáson és hozzászólt dr. Koller Mihály, a MA VOSZ főtitkára is. A most kezdődött vadászszezon számos kérdését tárgyalták meg. Szó esett a megye gazdag vadállományával kapcsolatos célszerű gazdálkodásról, a minőségi őzállomány és nyúlállomány továbbfejlesztéséről. Megfelelő hangsúllyal kerültek szóba a balesetek megelőzésére teendő intézkedések. Továbbra is célszerű gazdálkodást kéül folytatni előrelátható tervszerű módszerrel az évi mintegy 18 millió forint pénzbevétellel. A jövőben újabb megállapodásokat kötnek a vadásztársaságok a területükön működő állami gazdaságokkal és termelőszövetkezetekkel a kölcsönös és előnyös együttműködés érdekében. Eredményes volt a külföldiek bérvadásztatása, 190 trófeás őzbakot lőttek ki, ami jó bevételi forrás volt. ígéretesnek ítélte meg a tanácskozás — a pestiskár ellenére — a fácánállományt is, s Jó vadászati lehetőségre van kilátás ebben az idényben is. A tanácskozás résztvevői táviratot küldtek az Országos Bé- ketanáésnak, melyben tiltakoztak a chilei jobboldal támadása eilen.
