Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-12 / 213. szám

Gondolatcsere és döntés TÁRSADALMUNKBAN a po­litikai döntések előkészítésének és végrehajtásának lényeges mozzanatait és állomásait végig, kíséri a vezetésnek a tömegek­kel való termékeny gondolatcse­réje. Attól függően, hogy az adott helyzetben ez a gondolati- csere a döntés előkészítését, vagy a végrehajtását hivatott-e elsősorban segíteni — a véle­mények mozgásának egyik vagy másik iránya kerüli előtérbe, vá­lik dominánssá, A döntések előkészítésének időszakáiban, főként a „mit te­gyünk?” kérdése köré összpon­tosul a gondolatcsere. A teen­dők fő irányának és legfonto­sabb célkitűzéseinek kialakítása közben egymáshoz közelíti a ve­zetés és a tömegek szemléletét, hogy a döntés a „fent” és a „lent” nézeteit egyaránt magá­ba foglaló, széles körű társadal­mi tapasztalatra támaszkodva fogalmazódjék meg. Csak az ilyen politikai döntés lehet a tő. megek cselekvésének optimális munkaprogramja. Ezzel kapcsolatban hadd em­lékezzünk a Központi Bizott­ság 1972. novemberi ülése előtt lezajlott gondolatcserére. A ve­zetés és a tömegek akkor hatá­rozottan és egybehangzóan igé­nyelték a párt politikai irányító, ellenőrző- ée szervező funk­ciójának erősítését, e tevékeny­ség módszereinek továbbfejlesz­téséit. Helyeselték a párt kezde­ményezte és képviselte, nagy horderejű intézkedéseket, ame­lyek összességükben, fejlődésünk szocialista irányának biztosítását szolgálták. Közös igényként fo­galmazódott meg arr eszmecseré­ben az is, hogy a társadalom minden szférájában érvényesül­jön következetesebben a marxis­ta—leninista politika elsődleges. Bégének elve. A vezetés és a tö­megek egyaránt szorgalmazták a munkásosztály társadalmi vezető szerepének és szövetségi politi­kájának erősítését, a marxista- leninista eszmék hegemóniájá­nak biztosítását a társadalom szellemi folyamataiban. Együtte­sen szorgalmazták az anyagi és erkölcsi ösztönzés összhangjának; a magasabb rendű érdekkategó­riák elsődlegességének élvsze- rűbb érvényesítését. Közös nézetkéht kristályosodott ki, hogy az értékarányos árrend­szert csak a lehetőségekkel és politikai célkitűzésekkel össz­hangban, fokozatosan lehet ér­vényesíteni. Lent és fent, egy­aránt sürgősen szükségesnek ítél­ték az állami nagyüzemi munká­sok keresetében mutatkozó vi­szonylagos lemaradás érdemle. ges korrekcióját. A végső következtetések a Központi Bizottság 1972 novem­Eredményjelzők Chilének Hosszú előkészítő tárgyalások után az Elektroimpex Külkeres­kedelmi Válla’at és a Chilei Sportfőigazgatóság képviselői a napokban jelentős szerződést ír­tak alá. A megállapodás értelmében az Elektroimpex szállítja majd az eredményhirdető táblákat San- tiagóba. az 1975-ben megrende­zendő pánamerikai játékok szín­helyére A tervek szerint a hét sportlétesítményhez összesen mintegy 20 különböző nagyságú magyar eredményhirdető táblát vásárol a Chilei Sportfőigazga­tóság, csaknem egymillió dollár értékben. A magyar eredményhirdető berendezések már ismertek La_ tin-Amerikában, hiszen többek között a mexikói olimpián * az Elektroimpex eredmény hir­detői üzemeltek, és már gyárt­ják a Dominical Köztársaság re­giére az eredményjelző rend­•wrt. béri döntéseiben megfogalma­zódtak. Egyértelműen pozitív politikai visszhangjuk ismétel­ten bizonyítja, hogy a tömegek magukéinak érzik azt a politikai döntést, amelynek kidolgozásá­hoz önmaguk is hozzájárultak. A KEDVEZŐ fogadtatás nem я Sondolatcse.-e megszakadását jelenti, hanem új szakaszának kezdetét, A végreha tási folya­matában ez főként arra irányul, hogy az emberek megértsék és helyesen értelmezzék a döntés lényegéit, és pontosan tudják, hogyan cselekedjenek. Ezért a gondolatcsere jellegzetes oldala a tömegiek tájékoztatása és meg­győzése a „hogyan’’-róL A kettő között szoros összefüggés van. Egyfelől, a meggyőzés kiinduló­pontja az érdem; tájékoztatás, másfelől a meggyőzés elmélyíti a tájékoztatást, segít meglátni a mélyebb kapcsolatokat. A meg­győzés továbbá feltárja és ért­hetővé teszi a jelenségek mögött reálisan érvényesülő, a döntést befolyásoló, de a tömegek előtt addig kevésbé nyilvánvaló ösz- szefüggéseket. A tájékoztatás, és a hozzá kapcsolódó meggyőzés igaz információt ad azzal, hogy a döntést indokóló-kiváltó-ma- gyarázó tényeket, adatokat és összefüggéseket, célszerűen cso­portosítja. Így több újabb és sokoldalúbb információt nyújt, mint a puszta tényszerű tájé­koztatás. UGYANAKKOR a meggyőzés úgy szól konkrétan az érdekel­tekhez é® érintettekhez, hogy feltárja nemcsak objektív, ha­nem személyes érdekeltségüket s ugyanakkor kiváltja belső készségüket és elhatározásukat. A meggyőzés egyben lelkiisme­reti ösztönzést ad a tömegcse­lekvés munkaprogramja — más szóval: a politikai döntés — megvalósításában való szemé-. Íves részvételre! A gondolatcse- | rének ez az oldala ég szakasza i nemcsak igényli, hanem egyút-l tál fejleszti is az emberek önál­ló gondolkodásét. A tájékozta­tás és meggyőzés alakítja a gon­dolatokat, irányítja és fejleszti a közgondolkodás szocialista ele­meit, korrigálja nemszocialista vonásait, erősíti a tömegek tu­lajdonosi szemléletét, és nem azonosítható a „szájbarágással”! A politikai döntések végrehaj­tásának elkerülhetetlen velejá­rói a „menetközbem” korrekci­ók. A politikai döntést eredeti és egyedi módon lehet helyesen alkalmazni az adott helyi viszo­nyokra. Az adaptálás és értel­mezés azonban egyben az ere­deti döntés torzulásainak farrá, sa is lehet Ezeket szükséges mó­dosítani, hozzáigazítva az alkal­mazást a döntés eredeti értelmé­hez és lényegéhez. Továbbá: a politikai döntés mindig az adott valóság megváltoztatását céloz­za. A jó döntés valóban formál. ja-alakítja-fejleszti a sokrétű társadalmi valóságot. Ezért „menetközben” kell a döntés lé­nyegét hozzáigazítani a társadal­mi valóságban mutatkozó, álta­la előidéizebt változásaihoz. A POLITIKAI vezetés és a tö­megek termékeny gondolatcse­réje a* egymás iránt táplált, kölcsönösen megújuló bizalom egyik kiapadhatatlan forrása. Pártunk ezért tartja elsőrendű jelentőségűnek, hogy nagy gond­dal fejlessze azokat a tömeg­kommunikációs eszközöket, módszereket és csatornákat amelyek segítségével egyfelől a vezetés napra készen érzi, ta­pintja a közvélemény, közhan­gulat áramlását, másfelől a tö­megek megismerhetik, figyelem­mel kísérhetik a vezetés céljait, törekvőkéit. Döntés előtt érdem, ben hozzájárulhatnak annak ki­dolgozásához, döntés után pedig a tömegcselekvés munkaprog­ramjának végrehajtásához. Nádasdi József Házilag készülnek a szerszámok A szarvasi Műanyagfeldolgozó- és Játékkészítő Ipari Szövet­kezetben házilag készülnek a speciális szerszámok. Képünkön Melián György szerszámkészítő pvc-hegesztőt készít. (Fotó; Demény) Örül a változásoknak — Bródy Sándor Taní­tónőjét mutat­tuk be elő­ször, majd Gyárfás Mik­lóstól az Egér- utat. Ez 1961- ben volt. Ak­kor kerültem Okányba taní­tani. A szín­játszó-csoport volt a minde­nünk, de a fa­luban is na­gyon szerették egész estet be­töltő műsora­inkat — idézi fel Tóth Sán­dor a kezdő­éveket. 1970-ben a művelődési ház igazgatója lett Azzal kezdte megbí­zatását. hogy rendbe hozták a házat, össze­fogott az egész község; a ter­melőszövetkezetek, a tanítvá­nyok. Csillár került a mennye­zetre, fémlemezzel burkolták a falat, festették a padlót. Egy­szóval kulturálttá tették a jócskán elhanyagolt helyisége­ket A tartalmi munka azzal kez­dődött hogy jöttek a citerá- sok: — Engedje meg, hogy a házban próbáljunk! Egyre töb­ben lettek. Magukkal vitték feleségűket a szomszédasz- szonyt — azok meg dalra kel­teik. Megalakult az azóta hí­ressé vált Okányi Röpülj Pá­va Kör. Még abban az évben Püspökladányban szerepeltek. 71-ben a községi bemutatón az utcán is álltak az emberek, mert nem fértek be a nagyte­rembe. Aztán tv-, rádiófelvé­tel követke­zett Tóth Sándor nem állt meg en­nél a sikernél. Szorgalmasan szervezte és irányította a néptáncoso­kat, az öregek klubját, a Ki­váló címmel kitüntetett if­júsági klubot. Két éven át szabás, varrás tanfolyamuk is volt most népi hímző szakkört alakí­tanak az asz- szonyok. Rendszeresen összejönnek az irodalmi klub. a szín­játszó kör, a sakk- és a pingpong­szakosztály tagjai. A művelődési ház igazgatója mindezek mellett rajzot és földrajzot tanít az iskolában. Számára nincs külön ünnep­nap. Valamennyi napot ünnep­nek tartja, mert szereti azt, amit csinál. örül a változásoknak: — A kultúrház hatása látható az emberek életmódjában, öltöz­ködésén, viselkedésében. A ré­gi bútorod fészerbe kerültek, fürdőszoba van szinte vala­mennyi okányi házban. Most azon fáradozik, hogy mind több fiatal (kapcsolódjon be a művelődési ház életébe, és őrizzék meg, táplálják az eddigi eredményeket. Tóth Sándor 42 évesen, au­gusztusban kapta meg a Szo­cialista Kultúráért kitüntetést. (Réthy) Vízkutatók fedezték-e fel a szegedi olajraezőt? „Víziét kerestek —» olajat ta­láltak” — „Olajmezőt fedeztek fel a vízkutatók!” ilyen és ha­sonló című cikkek tárták or­szág-világ elé annak idején a szenzációt, hogy olaj tört fel a tápéi Tiszatáj Tsz termál víz- kútjából, elárasztva gazdasági épületeket, jószágokat a sűrű^ fekete naftával. Azóta több mint hőit év telt el. Közben kiderült, hogy az or­szág legnagyobb szénhidrogén medencéjét fedezték fel Tápé, illetve Szeged határában, amely végül is „Szegedi olajmező” né­ven vált közismertté. A Gazda­sági Bizottság több mint hatmil- liárd forintos beruházást hagyott jóvá a kitermelést — s részbeni feldolgozást szolgáló objektu­mokra. A Szeged környéki paprika­termelő tsz-gazdák az olajmező bővülésének megfelelően új he. lyeket keresnek pire® ültetvé­nyeiknek más részük meg beáll olajbányásznak, s nem idegen­kedik már a „Jó szerencsét” köszöntőétől. Nem járnak rosz- szabbul, hiszen a föld mélyének „fekete aranya” legalább olyan értékes mint korábbi termékük, a piros arany”. Így aztán sokan hálával gondolnak a vízkuta­tókra, mondván: „Lám milyen szerencse, hogy nem a termál­víznél, hanem az olajat rejtő ré­tegnél „lőtték be” a kút bélés­csövét. Másképp talán örök­re rejtve marad a szegedi föl­dek mélyének kincse.” S ha valaki ezt gyanútlanul így emlegeti — amint nemrégi­ben egy szegedi olajipari ta­nácskozáson is megtörtént — csodálkozhat hogy az „olajos” szakemberek egyszeriben „pap­rikásak” lesznek a méregtől. S hamarosan megtudhatja, hogy eT nem « szomszédos paprikaföl­dek hatásának, hanem a szak­emberek, geológusok presztízsé­nek, igazságérzetének tulajdonít­ható. A7 igazság ugyanis az, hogy a szegedi szénhidrogén medence felfedezése nem a vízkutatók egyszeri tévedésének, hanem a hazai olajipari-, illetve tudomá­nyos kutatók több évtizedes céltudatos munkájának eredmé. nye. Kevesen tudják, hogy Szeged környékén maga Eötvös Loránd kezdte meg a gravitációs mér ér seiket még az 1909—1911 közötti időben. Később, 1941—1942-ben az Állami Geofizikai Intézet folytatott itt méréseket. A fel- szabadulás után a MASZOLAJ szakembereinek mérései hívták fel a figyelmet újból erre a te­rületre. Nem sokkal később, 1959-ben az Országos Kőolaj_ és Gázipari Tröszt szeizmikus üze­mének kutatásai bővítették a te­rület mélyének kincsére utaló is­mereteket. Ezután kezdődött meg a rész­letező kutatás. Az első felderítő fúrást 1964 decemberében tűz_ ték ki az Algyő X. elnevezésű ponton, csak ezt követően, 1965 márciusában kezdték meg a víz­kutatók néhány kilométerrel ar­rébb a nevezetes „termálvízkút” fúrását Amikor ugyanitt az em­lékezetes clajkitörés bekövetke­zett, a nagy szenzáció közepette szinte senki sem figyelt oda, hogy a terület tulajdonképpeni első olajkútjának fúrásában már 1500 méter körüli mélységnél tartottak. 1973. SZEPTEMBER 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom