Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-12 / 213. szám
Gondolatcsere és döntés TÁRSADALMUNKBAN a politikai döntések előkészítésének és végrehajtásának lényeges mozzanatait és állomásait végig, kíséri a vezetésnek a tömegekkel való termékeny gondolatcseréje. Attól függően, hogy az adott helyzetben ez a gondolati- csere a döntés előkészítését, vagy a végrehajtását hivatott-e elsősorban segíteni — a vélemények mozgásának egyik vagy másik iránya kerüli előtérbe, válik dominánssá, A döntések előkészítésének időszakáiban, főként a „mit tegyünk?” kérdése köré összpontosul a gondolatcsere. A teendők fő irányának és legfontosabb célkitűzéseinek kialakítása közben egymáshoz közelíti a vezetés és a tömegek szemléletét, hogy a döntés a „fent” és a „lent” nézeteit egyaránt magába foglaló, széles körű társadalmi tapasztalatra támaszkodva fogalmazódjék meg. Csak az ilyen politikai döntés lehet a tő. megek cselekvésének optimális munkaprogramja. Ezzel kapcsolatban hadd emlékezzünk a Központi Bizottság 1972. novemberi ülése előtt lezajlott gondolatcserére. A vezetés és a tömegek akkor határozottan és egybehangzóan igényelték a párt politikai irányító, ellenőrző- ée szervező funkciójának erősítését, e tevékenység módszereinek továbbfejlesztéséit. Helyeselték a párt kezdeményezte és képviselte, nagy horderejű intézkedéseket, amelyek összességükben, fejlődésünk szocialista irányának biztosítását szolgálták. Közös igényként fogalmazódott meg arr eszmecserében az is, hogy a társadalom minden szférájában érvényesüljön következetesebben a marxista—leninista politika elsődleges. Bégének elve. A vezetés és a tömegek egyaránt szorgalmazták a munkásosztály társadalmi vezető szerepének és szövetségi politikájának erősítését, a marxista- leninista eszmék hegemóniájának biztosítását a társadalom szellemi folyamataiban. Együttesen szorgalmazták az anyagi és erkölcsi ösztönzés összhangjának; a magasabb rendű érdekkategóriák elsődlegességének élvsze- rűbb érvényesítését. Közös nézetkéht kristályosodott ki, hogy az értékarányos árrendszert csak a lehetőségekkel és politikai célkitűzésekkel összhangban, fokozatosan lehet érvényesíteni. Lent és fent, egyaránt sürgősen szükségesnek ítélték az állami nagyüzemi munkások keresetében mutatkozó viszonylagos lemaradás érdemle. ges korrekcióját. A végső következtetések a Központi Bizottság 1972 novemEredményjelzők Chilének Hosszú előkészítő tárgyalások után az Elektroimpex Külkereskedelmi Válla’at és a Chilei Sportfőigazgatóság képviselői a napokban jelentős szerződést írtak alá. A megállapodás értelmében az Elektroimpex szállítja majd az eredményhirdető táblákat San- tiagóba. az 1975-ben megrendezendő pánamerikai játékok színhelyére A tervek szerint a hét sportlétesítményhez összesen mintegy 20 különböző nagyságú magyar eredményhirdető táblát vásárol a Chilei Sportfőigazgatóság, csaknem egymillió dollár értékben. A magyar eredményhirdető berendezések már ismertek La_ tin-Amerikában, hiszen többek között a mexikói olimpián * az Elektroimpex eredmény hirdetői üzemeltek, és már gyártják a Dominical Köztársaság regiére az eredményjelző rend•wrt. béri döntéseiben megfogalmazódtak. Egyértelműen pozitív politikai visszhangjuk ismételten bizonyítja, hogy a tömegek magukéinak érzik azt a politikai döntést, amelynek kidolgozásához önmaguk is hozzájárultak. A KEDVEZŐ fogadtatás nem я Sondolatcse.-e megszakadását jelenti, hanem új szakaszának kezdetét, A végreha tási folyamatában ez főként arra irányul, hogy az emberek megértsék és helyesen értelmezzék a döntés lényegéit, és pontosan tudják, hogyan cselekedjenek. Ezért a gondolatcsere jellegzetes oldala a tömegiek tájékoztatása és meggyőzése a „hogyan’’-róL A kettő között szoros összefüggés van. Egyfelől, a meggyőzés kiindulópontja az érdem; tájékoztatás, másfelől a meggyőzés elmélyíti a tájékoztatást, segít meglátni a mélyebb kapcsolatokat. A meggyőzés továbbá feltárja és érthetővé teszi a jelenségek mögött reálisan érvényesülő, a döntést befolyásoló, de a tömegek előtt addig kevésbé nyilvánvaló ösz- szefüggéseket. A tájékoztatás, és a hozzá kapcsolódó meggyőzés igaz információt ad azzal, hogy a döntést indokóló-kiváltó-ma- gyarázó tényeket, adatokat és összefüggéseket, célszerűen csoportosítja. Így több újabb és sokoldalúbb információt nyújt, mint a puszta tényszerű tájékoztatás. UGYANAKKOR a meggyőzés úgy szól konkrétan az érdekeltekhez é® érintettekhez, hogy feltárja nemcsak objektív, hanem személyes érdekeltségüket s ugyanakkor kiváltja belső készségüket és elhatározásukat. A meggyőzés egyben lelkiismereti ösztönzést ad a tömegcselekvés munkaprogramja — más szóval: a politikai döntés — megvalósításában való szemé-. Íves részvételre! A gondolatcse- | rének ez az oldala ég szakasza i nemcsak igényli, hanem egyút-l tál fejleszti is az emberek önálló gondolkodásét. A tájékoztatás és meggyőzés alakítja a gondolatokat, irányítja és fejleszti a közgondolkodás szocialista elemeit, korrigálja nemszocialista vonásait, erősíti a tömegek tulajdonosi szemléletét, és nem azonosítható a „szájbarágással”! A politikai döntések végrehajtásának elkerülhetetlen velejárói a „menetközbem” korrekciók. A politikai döntést eredeti és egyedi módon lehet helyesen alkalmazni az adott helyi viszonyokra. Az adaptálás és értelmezés azonban egyben az eredeti döntés torzulásainak farrá, sa is lehet Ezeket szükséges módosítani, hozzáigazítva az alkalmazást a döntés eredeti értelméhez és lényegéhez. Továbbá: a politikai döntés mindig az adott valóság megváltoztatását célozza. A jó döntés valóban formál. ja-alakítja-fejleszti a sokrétű társadalmi valóságot. Ezért „menetközben” kell a döntés lényegét hozzáigazítani a társadalmi valóságban mutatkozó, általa előidéizebt változásaihoz. A POLITIKAI vezetés és a tömegek termékeny gondolatcseréje a* egymás iránt táplált, kölcsönösen megújuló bizalom egyik kiapadhatatlan forrása. Pártunk ezért tartja elsőrendű jelentőségűnek, hogy nagy gonddal fejlessze azokat a tömegkommunikációs eszközöket, módszereket és csatornákat amelyek segítségével egyfelől a vezetés napra készen érzi, tapintja a közvélemény, közhangulat áramlását, másfelől a tömegek megismerhetik, figyelemmel kísérhetik a vezetés céljait, törekvőkéit. Döntés előtt érdem, ben hozzájárulhatnak annak kidolgozásához, döntés után pedig a tömegcselekvés munkaprogramjának végrehajtásához. Nádasdi József Házilag készülnek a szerszámok A szarvasi Műanyagfeldolgozó- és Játékkészítő Ipari Szövetkezetben házilag készülnek a speciális szerszámok. Képünkön Melián György szerszámkészítő pvc-hegesztőt készít. (Fotó; Demény) Örül a változásoknak — Bródy Sándor Tanítónőjét mutattuk be először, majd Gyárfás Miklóstól az Egér- utat. Ez 1961- ben volt. Akkor kerültem Okányba tanítani. A színjátszó-csoport volt a mindenünk, de a faluban is nagyon szerették egész estet betöltő műsorainkat — idézi fel Tóth Sándor a kezdőéveket. 1970-ben a művelődési ház igazgatója lett Azzal kezdte megbízatását. hogy rendbe hozták a házat, összefogott az egész község; a termelőszövetkezetek, a tanítványok. Csillár került a mennyezetre, fémlemezzel burkolták a falat, festették a padlót. Egyszóval kulturálttá tették a jócskán elhanyagolt helyiségeket A tartalmi munka azzal kezdődött hogy jöttek a citerá- sok: — Engedje meg, hogy a házban próbáljunk! Egyre többen lettek. Magukkal vitték feleségűket a szomszédasz- szonyt — azok meg dalra kelteik. Megalakult az azóta híressé vált Okányi Röpülj Páva Kör. Még abban az évben Püspökladányban szerepeltek. 71-ben a községi bemutatón az utcán is álltak az emberek, mert nem fértek be a nagyterembe. Aztán tv-, rádiófelvétel következett Tóth Sándor nem állt meg ennél a sikernél. Szorgalmasan szervezte és irányította a néptáncosokat, az öregek klubját, a Kiváló címmel kitüntetett ifjúsági klubot. Két éven át szabás, varrás tanfolyamuk is volt most népi hímző szakkört alakítanak az asz- szonyok. Rendszeresen összejönnek az irodalmi klub. a színjátszó kör, a sakk- és a pingpongszakosztály tagjai. A művelődési ház igazgatója mindezek mellett rajzot és földrajzot tanít az iskolában. Számára nincs külön ünnepnap. Valamennyi napot ünnepnek tartja, mert szereti azt, amit csinál. örül a változásoknak: — A kultúrház hatása látható az emberek életmódjában, öltözködésén, viselkedésében. A régi bútorod fészerbe kerültek, fürdőszoba van szinte valamennyi okányi házban. Most azon fáradozik, hogy mind több fiatal (kapcsolódjon be a művelődési ház életébe, és őrizzék meg, táplálják az eddigi eredményeket. Tóth Sándor 42 évesen, augusztusban kapta meg a Szocialista Kultúráért kitüntetést. (Réthy) Vízkutatók fedezték-e fel a szegedi olajraezőt? „Víziét kerestek —» olajat találtak” — „Olajmezőt fedeztek fel a vízkutatók!” ilyen és hasonló című cikkek tárták ország-világ elé annak idején a szenzációt, hogy olaj tört fel a tápéi Tiszatáj Tsz termál víz- kútjából, elárasztva gazdasági épületeket, jószágokat a sűrű^ fekete naftával. Azóta több mint hőit év telt el. Közben kiderült, hogy az ország legnagyobb szénhidrogén medencéjét fedezték fel Tápé, illetve Szeged határában, amely végül is „Szegedi olajmező” néven vált közismertté. A Gazdasági Bizottság több mint hatmil- liárd forintos beruházást hagyott jóvá a kitermelést — s részbeni feldolgozást szolgáló objektumokra. A Szeged környéki paprikatermelő tsz-gazdák az olajmező bővülésének megfelelően új he. lyeket keresnek pire® ültetvényeiknek más részük meg beáll olajbányásznak, s nem idegenkedik már a „Jó szerencsét” köszöntőétől. Nem járnak rosz- szabbul, hiszen a föld mélyének „fekete aranya” legalább olyan értékes mint korábbi termékük, a piros arany”. Így aztán sokan hálával gondolnak a vízkutatókra, mondván: „Lám milyen szerencse, hogy nem a termálvíznél, hanem az olajat rejtő rétegnél „lőtték be” a kút béléscsövét. Másképp talán örökre rejtve marad a szegedi földek mélyének kincse.” S ha valaki ezt gyanútlanul így emlegeti — amint nemrégiben egy szegedi olajipari tanácskozáson is megtörtént — csodálkozhat hogy az „olajos” szakemberek egyszeriben „paprikásak” lesznek a méregtől. S hamarosan megtudhatja, hogy eT nem « szomszédos paprikaföldek hatásának, hanem a szakemberek, geológusok presztízsének, igazságérzetének tulajdonítható. A7 igazság ugyanis az, hogy a szegedi szénhidrogén medence felfedezése nem a vízkutatók egyszeri tévedésének, hanem a hazai olajipari-, illetve tudományos kutatók több évtizedes céltudatos munkájának eredmé. nye. Kevesen tudják, hogy Szeged környékén maga Eötvös Loránd kezdte meg a gravitációs mér ér seiket még az 1909—1911 közötti időben. Később, 1941—1942-ben az Állami Geofizikai Intézet folytatott itt méréseket. A fel- szabadulás után a MASZOLAJ szakembereinek mérései hívták fel a figyelmet újból erre a területre. Nem sokkal később, 1959-ben az Országos Kőolaj_ és Gázipari Tröszt szeizmikus üzemének kutatásai bővítették a terület mélyének kincsére utaló ismereteket. Ezután kezdődött meg a részletező kutatás. Az első felderítő fúrást 1964 decemberében tűz_ ték ki az Algyő X. elnevezésű ponton, csak ezt követően, 1965 márciusában kezdték meg a vízkutatók néhány kilométerrel arrébb a nevezetes „termálvízkút” fúrását Amikor ugyanitt az emlékezetes clajkitörés bekövetkezett, a nagy szenzáció közepette szinte senki sem figyelt oda, hogy a terület tulajdonképpeni első olajkútjának fúrásában már 1500 méter körüli mélységnél tartottak. 1973. SZEPTEMBER 12
