Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-12 / 213. szám
Ä megyei tanács végrehajtó bizottságának üléséről jelentjük; Elfogadták a módosított szervezeti és működési szabályzatot — Hétmilliárd hitel — Javult a szanált termelőszövetkezetek helyzete — Tanácsülés október 4-én Tegnap, szeptember ll.én a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Klaukó Mátyás elnökletével ülést tartott Békéscsabán. Első napirendi pontként meg. tárgyalták a megyei tanács Szervezeti és Működési Szabály, zatának módosítását, melyet az ügyrendi bizottság terjesztett elő. A tanácstörvény alapján a megyei tanács 1971-ben megalkotott Szervezeti és Működési Szabályzata betöltötte rendeltetését. Az elmúlt két év alatt azonban több szervezeti változás történt és számos hasznos tapasztalat gyűlt össze, melynek felhasználásával az Ügyrendi Bizottság elkészítette a szabályzat módosítására vonatkozó javaslatot. A módosított szabályzat pontosítja a tanácselnökhelyettesek felügyeleti jogát. Megnyugtató módon rendezi \ a tanácstagok védelmét szolgáló összeférhetetlenségi eljárást, a tanácstagi csoportok működését és feladatait. Újraszabályozza a tanácsi hatáskörök átruházását; mégpedig úgy, hogy azzal az ügyintézés gyorsítását segítse elő. Nagy jelentősége van annak is, hogy a módosított szabályzat bővíti a fontosabb ügyek körét, melyekben csak a tanácstagok szavazatának minőségi többsége alapján lehet döntést hozni. A végrehajtó bizottság a kiegészítések és észrevételek figyelembevételével elfogadta a szervezeti és működési szabályzat módosítását, melyet a soron következő tanácsülés elé terjeszt jóváhagyás végett. Ezt követően dr. Krattinger Mártonnak, a Magvar Nemzeti Bank Békés megyei igazgatójának a megyei igazgatóság hitelezési tevékenységéről szóló beszámolóját vitatta meg az ülés. A kormány a Magyar Nemzeti Bank és más pénzintézetek részére a negyedik 5 bókát és bizonyos egészségtelen tendenciákat, amelyek munkánkban megnyilvánulnak. Egész pártunknak ki keli használnia a jelenlegi kedvező légkört ahhoz, hogy konszolidálja és továbbvigye a nagy proletár kulturális forradalom vívmányait és megfelelően kell dolgoznia minden téren”. Ebből megint csak annyi deríthető ki, hogy bizonyos egész, ségtelen tendenciák vannak — hogy milyen területeken, milyen irányzatúak, s mik, illetve kik képviselik, az szándékosan homályban marad — had’ retteg., jen mindenki, hogy most éppen ő kerül sorra! Aztán: konszolidálni kell, meg tovább folytatni a proletár kulturális forradalmat. (Ez utóbbi utasítás különben még többször elhangzik). Mármost ez a puszta logika alapján is felismerhetően egymásnak ellentmondó irányvonal hogyan értelmezendő és főleg hogyan hajtható végre? A kongresszus beszámolója — nyilván nem ok nélkül — nagyon erőteljesen követeli, hogy tovább kell erősíteni a párt központosított vezetését. Igen ám, de mit kezdjen a pártmunkás, a párttag az ezt konkretizáló megfogalmazással: „A hét szék. tor — az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a kulturális élet és az oktatás, a hadsereg, végül a kormány és a párt — közül a párt az, amely az általános vezetést gyakorolja”. Hiszen itt különböző minőségű, feUegti dolgok azonosítottak. Az éves tervben olyan hitelpolitikát határozott meg, mely elősegíti a hitelforrások összpontosítását a legfontosabb célkitűzésekre, valamint a népgazdaság egyensúlyának fenntartását. Az önálló gazdálkodó szervek részé re kihelyezett fejlesztési és forgóeszköz hitelek megyénkben 1970 óta állandóan emelkednek. Az élelmiszergazdaság dinami. kus fejlődéséhez a rövid lejáratú eseti hitelek nagymértékben hozzájárulták. A rövid lejáratú hitelek az elmúlt három év alatt megduplázódtak. A hitelállomány 1970. első felében kétmilliárd 793 millió forint volt, 1973. azonos időszakában viszont 3 milliárd 841 millió forintra emelkedett. A megyei igazgatóság a múlt évben több mint 7 milliárd forint hitelt en gedélyezett a vállalatoknak és szövetkezeteknek. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a Nemzeti Bank megyei igazgatóságának hitelpolitikai tevékenysége hatékonyan szolgálja megyénk gazdasági életének fejlődését, jók a kapcsolatai az állami, társadalmi szervekkel, a vállalatokkal, a szövetkezetekkel. S rugalmasan és körültekintően gazdálkodik a rendelkezésére álló hitel-állománnyal, állapította meg a 'végrehajtó bizottság. A beszámolót elfogadták. Harmadik napirendi pontként tárgyalták meg Király József pénzügyi osztályvezetőnek és Gajdács György mezőgazda- sági és élelmezési osztályvezetőnek az 1972-ben veszteséges, il- - letve alaphiányos termelőszövetkezetekre vonatkozó szanálási feltételek végrehajtásának ellenőrzéséről szóló informatív jelentést. 1970—72-ben megyénkben a belvíz és az állatbetegségek súlyos kárt okoztak a mezőgazdaságban. Mindezt még tetézte egyes termelőszövetkezetek rossz talajadottsága, helytelen munka. вввввявввввавЕЯЯвваввввввввваавввввввввввявяввяввввввввввввяввм egyformának ős egyenrangúaknak kezeltek közül az egyikért, a pártot nyilvánították vezetőnek. Illetve azt is csak fenntartással, korlátozottan, mert hiszen csupán ,általános vezetőnek!” — minősítették. De hogyan lehet az ipart, a mezőgazdaságot valami ugyanolyannak nevezni, mint egy társadalmi szervezetei;, a pártot? Ez a szándékosan homályosan megfogalmazott mondat talán azt jelenti. hogy különböző irányzatok, csoportok működnek a vezetésben, s ezeknek a rivalizáló hatalmi központoknak végül is meg kell egyezniük, kompromisszumot kell kötniük* a szükséges minimáils egység érdekében, tehát fogadják el a párt általános irányítását. Sok minden vall arra, hogy ez ma a felállás a kínai társadalomvezetés. ben. Mindenesetre a KKP X. kongresszusának belpolitikai vonala arra mutat, hogy a harc a Párton belül tovább folyik, s még nem kevés megrázkódtatásra számíthat az ország, a társadalom. Az a figyelmeztetés, amely _ lyel Csou En_laj zárta beszámolóját, ezekre az időkre igyekszik felkészíteni az országot, s a külvilágot: „Egy igazi kommunistának készen kell állnia arra, hogy magasabb, illetve alacsonyabb tisztségeket egyaránt betöltsön, képesnek kell lennie ar_ га, hogy gyakran kiállja az előléptetés, illetve a lefokozás próbáját”. Nemes János szervezése és gazdálkodása. 1972-ben 14 termelőszövetkezet nagy veszteséggel zárta az évet A megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott a mérleghiányos termelöszövetke. zetek segítésére, pénzügyeinek rendezésére, szanálási hitelek folyósítására. A megyei tanács szakigazgatási szerveinek fel- terjesztése alapján a Pénzügy- valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megyénk hat termelőszövetkeze, ténefe kedvezményes és egyedi pénzügyi rendezést biztosított A közelmúltban végzett felmérés szerint a szanált termelőszö. vetkezetek helyzete javult. Â javulás elsősorban a segítő állami intézkedéseknek és az idei jó terméseredményeknek köszönhető. A veszteséges ágaza tokát a termelőszövetkezetek fokozatosan megszüntetik, nagyobb súlyt fektetnek az előrelátó, tervszerű gazdálkodásra. A mostani felmérés szerint a 14 termelőszövetkezet közül 11 veszteség nélkül zárja az évet. De továbbra sem javult a kívánt mértékben a munka, és üzemszervezés, nagy gondot okoz a szakemberhiány is. A beszámoló a korábban szanált termelőszövetkezetek helyzetével is foglalkozott, amelyek már a múlt évet eredményesen zárták. Ezeknek ai termelőszövetkezeteknek a többsége betartotta a végrehajtó bizottság határoza. tát, s eleget tett az intézkedési tervben szereplő feladatoknak. A fegyelmi felelősségrevonások is megtörténtek. Ám ezzel kapcsolatban az a tapasztalat, hogy egyes termelőszövetkezeti vezetők felelősségrevonása nem áll arányban a veszteséges gazdái kodásban játszott szerepükkel. Olyan termelőszövetkezetek is vannak, amelyek a végrehajtó bizottság határozatát csak rész ben hajtották végre. S a feli ügyeleti szervek ezekkel szemben nem léptek fel kellő erély- lyeL De volt olyan termelőszövetkezet is, amely a szanálási határozatot nem ismertette a közgyűlésen. A közgyűlésről a szanálási bizottság egyetlen tagját sem értesítette. A megyei tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy az eddigi intézkedések eredményesen szol gálják a veszteséges termelőszcC vetkezetek megerősödését A beszámolót elfogadta, s a még fennálló hiányosságok és rendellenességek megszüntetésére határozatot hozott. A megyei tanács pénzügyi, a mezőgazdasági és élelmezési osztályát a járási hivatalok vezetőit és a városi tanács elnökeit kötelezte, hogy a szanálási határozatot szigorúan ellenőrizzék. Nyújtsanak segítséget az alaphiányos termelőszövetkezetek szakember-ellátottságához. Felhívta a pénzügyi, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályt, hogy vizsgálják felül a méhkeréki Balcescu és a rnagyar- dombegyházi Rákóczi Termelő- szövetkezet vezetői 1972-ben felvett munkadíjának és kiegészítő részesedésének jogosságát. Ezenkívül arra is határozat született, hogy a tartósan mérleghiányos termelőszövetkezetek helyzetét újra felül kell vizsgálni, s nagyobb támogatást kell részükre nyújtani. Végezetül a végrehajtó bizottság kitűzte a sáron következő tanácsülés időpontját és megtárgyalta a tanácsülés napirendjét. A tanácsülésre október 4-én kerül sor. (Serédi) Á bürokrácia: szű a társadalom testén A közigazgatás szocialista jellegének erősítése a mindennapi cselekedetekben fejeződik ki. Ezt az alapkövetelményt egyetlen pillanatra sem feledheti az * aki valamilyen igazgatási részleg tisztviselője, hiszen az ügyintéző személyes felelőssége nélkül а szocialista jelleg erősítése üres, vértelen formalitássá válik, amely a dolgok lényegének a sorvasztása. Ez nem más a közigazgatásban, mint a bürokratikus elemek éltetése, mert azokat magunkban hordozzuk. Történelmi oka ennek: a népi demokratikus állam közigazgatása úgy született, hogy a feudális jegyeket is magában hordozó burzsoá államgépezet helyébe lépett. Következménye ennek, hogy a bürokratikus elemek nem tűnnek el azon nyomban, kísértenek bennünket napjainkban is. És ha nem vigyázunk, újratermelhetjük a bürokráciát magunk is. Ez pedig politikai, morális károkat okoz. Ezért alapvető kötelessége ' a tisztviselőnek, az ügyintézőnek a jogszabályok előírásainak és szellemének követése magatartásban, cselekedeteiben és intézkedéseiben. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatásban dolgozóknak is menteseknek kell lenniük a sablonszerű gondolkodástól, amely felületi megítélését jelenti az ügyeknek, s csak arra alkalmas, hogy bizonyítsa valaki: én kérem intézkedtem. Dehogy is fárasztja magát a sablonszerű gondolkodáshoz szokott, hogy azt keresse, miként lehetne valamit is úgy megoldani, hogy intézkedése a szocialista közfelfogást tükrözze, hiszen jogszabályaink ebből fakadnak, nem pedig valamiféle absztrakt formulák, a valóságtól elvonatkozottak. Sablonszerű gondolkodásra vall a Békéscsabai Városi Tanács igazgatási osztály vezető jé- ■ nek, dr. Pacsika Istvánnak egyik nemrégi intézkedése is. Történt pedig, hogy Nagy Józsefné téglagyári munkásnő miután Sarkadról Békéscsabára jött lakni, Jaminában a Lenkefi utcában lakó Maróthi Lajostól megvette a féle házrészt. Mivelhogy van két kiskorú gyermeke, édesanyja és élettársa, az egy szoba nagyon szűkös, s átalakították a lakrészüket. Mégpedig oly módon, hogy a konyhájukból is szobát alakítottak ki, a téglalapszerűen fekvő ház fél folyosójából pedig kis kony- hácskát és előszobácskát, s a folyosóról nyíló utcai ajtót befalazták. Mielőtt ehhez hozzáfogtak volna, megérdeklődték, szükséges-e engedély az utcai kapu befalazásához. Mivel ez az utca képét lényegileg nem változtatja meg. nincs rá szükség. A folyosóról nyíló utcai kijárathoz mindkét tulajdonos azon a részen járhatott, amelyen az öttagú családnak konyhács- kája és előszobácskája készült, étert az átalakítással egyidőben a folyósétól kiindulva L-alak- ban járdát építettek, amely az udvaron át vezet a kerítésen nyíló utcai kapuhoz. így az öttagú család jobb lakáskörülményekhez jutott, amire 18 ezer forintot fordítottak. Különben ezzel az osztatlan ingatlan értéke is megnövekedett. Dehát az ördög tudja miért, miért nem, Maróthi Lajosnak a dolog nem tetszett és a Békéscsabai Városi Tanács igazgatási osztályához fordult panasszal, melynek az a lényege, hogy most már nem járhat ki az utcára a folyosón, hanem az udvaron át a járdán. S ennek alapján az igazgatási osztály vezetője. dr. Pacsika István birtokháborítás címén Nagy Józsefnére 1000 forint bírságot szabott ki és elrendelte az eredeti állapot visszaállítását. Igaz az, hogy Nagy Józsefné téglagyári munkásnő nem fellebbezte meg a határozatot; nyilvánvaló, ha megfellebbezi* akkor másként történik az egész. De az is igaz, dr. Pacsika István nem kísérelte meg, hogy a panasztevőt jobb belátásra bírja, hiszen annyi sérelem érte Maróthi Lajost, mint társtulajdonost, hogy az átalakítás után, mondjuk egy perccel hamarabb ért ki az eresz alól az isten nagy ege alá. mint amikor a folyosó végében lévő kapun keresztül ment ki az utcára. Dehát a sablonszerűén gondolkodó úgy irtózik a lényegtől, mint az ördög a tömjéntől és dehogyis gondolt volna erre dr. Pacsika István. Vagy amikor az épületet eredeti állapotba való visszaál- lítási határozatra nem érkezett be hozzá fellebbezés, és elrendelte annak végrehajtását, dehogy is gondolt volna arra hogy ezzel egy család jobb lakáskörülményét rombolja szét. Íme a bürokrácia újratermelésének a jele, amely úgy rágja a társadalom testét, mint a szú a szarufát, a gerendát. Cserei Pál Háromnapos szakmai tanulmányutat rendez az ÉTÉ megyei szervezete Az Építőipari Tudományos Egyesület megyei szervezete szeptember 14-én. 15-én és 16-án szakmai tanulmányutat rendez. Ebben 34-en vesznek részt az egyesület tagjai közül. Mégpedig a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat, a Békés megyei Beruhá_ zási Vállalat, a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat és a Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat több mérnöke, technikusa és közgazdásza. Szeptember 14-én, reggel 6 3 ШЛШЩ 1913. SZEPTEMBER 12. órakor indulnak Békéscsabá- I ről, s délután már Tatabányán, a Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében megvalósuló beruházásokat tekintik meg. A tanulmányút résztvevői másnap délelőtt Tata műemlékeit és a tatai edzőtábort tekintik meg, délután pedig az ezeréves Esztergom műemlékeit nézik meg. A harmadik nap programjában a visegrádi műemlékek megtekintése szerepel. A háromnapos szakmai tanulmányút elsődleges célja Tatabánya, Tata és Esztergom folyamatban levő és a közelmúltban befejezett jelentősebb beruházásainak megtekintése és tanulmányozása*
