Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-11 / 212. szám

Szüret előtt

Borászati edények, segédeszközök beszerzése, kotyogó készítése

Miután kitakarítottuk a

présházait, a pincét, előliészi-1 tettük az új és a használt hordókat, megvettük a borászati anyagokat, mérjük fel: milyen edényeikre, segédeszközökre .van szükaegünik.

aláirt alkalmasak a zománcozott és a műanyag vödrök. Vas- és horganyzott edényeket ne vegyünk, mert ezeket a szőlő és a bor sara elbonthatja, s italunk könnyen feketetoréses- aé válik.

Szeptemberben a házi kertben

ősszel a kfflőnbSaő termések betakarítása mellett meg számtalan egyéb tennivalóink akad. Amennyiben tavasszal már korán szeretnénk salátához jutni, lássunk hozzá az áttelelő saláta vetéséhez. Tavasai szedésre, illetve fogyasztásra a spenót-magot is most kell elvetni. Hasonlóképpen vethetünk sóskát is. Ha tél végén fóliával letakarjuk, akkor a szabadföldinél, jóval hamarabb lesz majd spenótunk, sóskáink. Most célszerű elültetni. a téli sarjadék-hagyma kis sárjhagymáit. Jói előkészített talajba 20 cm tő- és 50 cm sortávolságra vessük. Ha tél végén fóliával letakarjuk, kellemes, édeskésen pikáns ízű, enyhén csí_ pós zöldhagymánk már akkor lesz, amikor még semmilyen más friss zöldségféle nem kapható.

A virágoekerfben íg érdemes körülnézni és begyűjteni az egy_ nyáriak, például a porcsinrózsa (Pertujává), a kakas taréj (C3I0- sia), a nebántsvirág (Impatiens), a rezeda beérett magvait. Az évelők közül is jó néhány magját, például a csengettyűkéért; (Campamuláét), a szarkalábét (Delphiniumé|t), a tatárvirágét (Iberisét) hasznos megszedni. Mindkét esetben a legszebb és a legnagyobb virágú egyedek m agyaiból szedjünk zacskóba és szellős, hűvös, száraz helyen tároljuk

Egyúttal ültessük la a tulipánok, a jácintok, nárciszok; Cro- cusofc, Branthisok és Scdllák hagymáit, hogy majd a kora tavasszal szép virágaikkal díszítsék kertünket, ültetés előtt gondosan gyomtalanítsuk a talajt,' ássuk fel 30—35 cm-re, keverjük össze érett trágyával és öntözzük meg. A tulipánt ée á jácintot napos helyre, a többit félárnyékba, későn kilomboeodó bokrok alá tegyük. A^ ültetés mélységéit a hagyma mérete szabja meg. A 8 cm átmérőnél nagyobb tulipánhagymákat 10— 11 cm-re, a kisebbeket 8 cm-re ültessük ágyasokba, 20x10 cm-re. A nárciszt 12—15, az íriszt 7—8, a Crocust, Eranthíst és a Saluât 5 cm mélyre ültessük. A hagymákat 6—7 cm földdel tankarjuk. A fagyok előtt tőzeggel vagy komposztrágyával még takarjuk a talajt, nehogy kifagyjanak.

A leszedett gyümölcs, szőlő és a zöldség egy részét célszerű téBördiszmű-gyártásban

gyakorlott

Ä MUNKAERŐT IP FELVESZÜNK.

Részletes felvilágosítás: Hódsági Ferenc műszaki vezetőnél

Szarvasi Műanyagfeldolgozó és Játékkészítő Ipari Szövetkezet,

Szarvas, Kossuth u. 34.

X

1Л Btmifícrm^

*** 1933. SZEPTEMBER 11

Hre tárdlrd, mert így a ftíss

kertészeti, termékek megjelenéséig elláthatjuk magunkat kedvelt gyümölcs- éh zöldségféléd mkkeL

Tárolásra csáki száraz, fagymentes, jól szigetelt és Ids ablakokkal ellátott, könnyen szellőztethető pincét, vagy kamrát válasszunk ki, vagy készítsünk. A falakat tárolás előtt alaposan meszeljük ki. A mésztejben oldjunk fel kevés rézgálioot, mert ez jól korlátozza a gombabetegségek terjedését A padlót ultrás vízzel mossuk fel és azbeszt- kénszelet elégetéséivel kénezzük ki a helyiséget. A káros mikroorganizmusok elszaporodásának meggátiására havonta egyszer ismételjük roea a kénezést.

Csak ép, egészséges gyümölcsöt raktározzunk be, amit elhelyezhetünk külön erre a célra készített polcokon*, vagy ládákban.

Tárolásira a szőlőik; közül a la. 55a fürtű, keményebb állományú, nagyszemű, erős, vastag héjú fajtákat válasszuk ki. Csak száraz, ép és érett fürtöket gyújtsunk be. Gondoljunk arra, hogy egy-kétt romló fürt, akár tíz egészségeset is tönkre tehet. A hibás szemeiket ollóval csípjük M. A szőlőt tárolhatjuk) aggatva, azaz egymástól 30—50 cm-re léceket helyezzünk el egymás mellötfc és alatt, úgy hegy a fürtöket fejjel lefelé lógatva, kettesével kötözzük fel. Fűrész- porba fektetéskor a ládába, vagy deszka! apra 3—4 cm vastagén, tiszta' fűrészport szórunk és erre fektetjük a fürtöket. A ládáiban tartás a legkevésbé célszerű, ugyanis a fürtök egymást érik és nyomják, s így gyorsan, romlanak.

A kedvező hőmérsékletet úgy tarthatjuk, hogy ellenőrizzük és szükség esetén kora hajnalban, vagy késő este alaposan szellőz, tétünk. A páratartalmat úgy állandósíthatjuk, ha a helyiségben vízzel télt széles szájú edényeket helyezünk cl, vagy a közlekedő utat kissé fellocsoljuk. A gyümölcsöket rendszeresen ellenőrizzük majd és távoQítsufc ei a romlott példányokat.

Szent-Miklóssy Verette

A vírágoskertben

Szeptemberben még nyílnak a kerti virágok, különösen, ahol öntözték, mert az aszályos augusztus lehervasztotta a szárazságtűrő virágokat is. Ezért azokat, amelyek már nem díszítenek, szedjük ki és távolítsuk ei. Helyükre kerülhetnek a virághagymák, amelyek fő ültetési ideje a szeptember.

Az örökzöldek, fenyőfélék ültetési ideje is ez a hónap. Azon. kívül az átültetéseké: az évelők szaporíthatok, áthelyezhetek eb- böQ az időszakban.

Gyep is létesíthető a bora őszi időben, A nagy szárazságban azonban csak sok öntözéssel érhetünk el eredményt.

Jogtanácsosunk írjaг

 lakás és üdülő nagyságának szabályozásáról

A Minisztertanács 1027/1973. (VTI. 25.) Mt. H. szám alatt határozatot hozott. (Megjelent a Magyar Közlöny 50. számában).

A minisztertanácsi határozat kimondja, hogy állampolgár (egy személy, illetőleg család) legfeljebb egy olyan hat lakószobásnál nem nagyobb lakást építhet, amelynek alapterülete családi ház esetében a 110 négy. zetmétert, családi háznak nem minősülő, többlakásos lakóház esetében pedig a 125 négyzetmé_ tért nem haladja meg, s legfeljebb egy olyan, háramszobásnál nem nagyobb üdülőt (üdülőegységet), amelynek alapterülete egy üdülőegységet magában foglaló családi üdülő esetében a 80 négyzetmétert, társasüdülőben vagy több üdülőegységet magában foglaló üdülőépületben pedig a 60 négyzetmétert nem haladja meg.

A határozat a következőkben

az e szabályok alóli felmentés esetét említi, rendelkezik a vonatkozó jogszabályok kiadásáról, magában foglalja a nyújtható építési kölcsönök feltételeinek megállapítására, valamint az állampolgárok által építhető, nem lakás céljára szolgáló helyiségek maximális nagyságának J meghatározására vonatkozó fel- I hatalmazásokat. . ......... i

A borok kezelése,' fejtése során kisebb mennyiségű borok gyakran kimaradnak. Ezek tárolására leginkább az 5—50 liter közötti üvegballonok a legalkalmasabbak. Könnyen tisztán tarthatók, nem igényelnek különösebb gondozást, sőt egy-egy kisebb tételű fajta is jól kierjeszthető bennük, és ami igen fontos: nem vénül meg bennük gyorsan a bor. Jól lehet belőlük fejteni is, mert látható, hogy meddig húzódik a seprő.

Érdemes a szüret előtt néhány — lehetőleg színtelen lún. fehér) — palackot is beszerezni, mert jó hasznukat vehetjük majd, ha a fejtés után egy-kót üvegre való bor visz- sz amarad.

Borszállításra a demizson, illetve a műanyag kanna aleg- alkalmasalbb. Az igényeiknek megfelelően ezeket is már most célszerű megvásárolni, hogy ne a szállítás idején kelljen kapkodni Vigyázzunk azonban: a műanyag kanna csak átmeneti tárolásra alkalmas, mert a bor könnyen befülled és kellemetlen ízt (kaphat!

Előfordulhat, hogy valamelyik hordónk szivárogni kezd. Amíg a hibát kijavítjuk, a csepegő bort jól felfoghatjuk sajtárral vagy kármentőveL Ezeket a fejtések során is felhasználhatjuk,

A borok fejtéséhez vásároljunk gumicsövet, tölcsért és j jó néhány parafa- és fadugót is. I SzőlQszedésre, töltögetésre egyAz új edényeket ultrás vízzel mossuk át, szárítsuk meg, és így tároljuk felhasználásig.

A tökéletes és zavartalan erjedés totyogóval jól elősegíthető. Meggátoljuk vele a levegőnek és а káros baktériumoknak a hordóba kerülését. Magunk is készíthetünk ilyet, ha nem akarunk venni, vagy ha nem kapunk, összesen egy zománcozott vagy üvegtölcsér, egy rövid műanyag vagy gumicső és egy üvegpohár szükséges hozzá. Fplhasználása előtt helyezzük a tölcsért az akonar- nyílásíba, majd a csövet belülről dugjuk a tölcsér szájába, öntsünk köré vizet és végül borítsuk le az üvegpohárral. A széndioxid a hordóból és a totyogóban levő vízen át könnyen eltávozik, viszont semmilyen szennyező vagy káros anyag nem juthat az erjedő mustba.

Végül a szakszerű munka egyszerű ellenőrző eszközeiről is gondoskodjunk. A must és a bor kezelése e szempontjából nélkülözhetetlen a must cukortartalmának megállapítása. E célra egy magas üveghenger és egy fokoló szükséges. A fokoló különleges sűrűségmérő; ha a musttal teli üveghengerbe tesszük, a rajta levő beosztásról közvetlenül súlyszázalékban olvashatjuk le a must cukortartalmát. Az alkoholtartalom Mallligand-ké- szülékked mérhető.

Sz. F.

Előzzük meg a pajorok kártételét!

Tavasszal gyakran tapasztal-,

hatjuk, hogy féltő gonddal neveit növényeink szinte egyik napról a másikra kipusztulnak.

A szamóca- és a málnatövek, a szőlőtőkék, a ribisüketookrok, a fiatal gyümölcsfák, esetleg a különböző zöldségnövények gyenge fejlődése, lankadteága, száradásos pusztulása jelzi, hogy valamilyen kártevő nagy_ mértékben elszaporodott.

A pusztuló növényeket kihúzva észrevesszük, hogy gyökérzetük teljesen elrágott, vagy kisebb-nagyobb szabálytalan berágásofc vannak rajtuk. A hervadó tövek alatt vagy azok közelében legtöbbször cserebogár-pajorokat találunk. Ilyenkor azonban már nehezen csökkenthetjük a kártétel mértékét Sőt ha a pusztulást a szamóca virágzása idején vagy a zöldségfélék szedése előtt vesszük észre, szinte tehetetlenek vagyunk, mert növényvédő szert ilyenkor már nem használhatunk.

Fontos tehát bogy a kártételt időben előzzük meg. Tudnunk kell ehhez: mely fajok milyen egyedszámban fordulnak elő kertünkben, s mikor és hogyan kell ellenük hatásosan védekezni.

Hazánkban a legelterjedtebb és legtöbb problémát okozza a májusi cserebogár (Meloiontha melolontha). Hároméves fejlődése folytán pajorjai hosszú ideig — a rajzás évében nyár végén, a következő év teljes egészében, majd a harmadik év nyarának közepéig — karó- j sítanak. A legnagyobb pusztítást a harmadik éves, idős pa- I

jorolfc okozzák. Ilyenkor a legnehezebb őket elpusztítani. A problémát fokozza, hogy hét törzse közül három — az V„ a VI., és a VII. törzs — él nálunk. Mindegyik három évig fejlődik, de rajzásuk egymáshoz képest egy évet tolódik, Ugyanakkor más és más az elterjedési területük is. Egyes helyeken — például Szabolcs- Szatmárban — mindhárom törzs előfordul Ott minden évben van rajzás és kártétel is. Máshol viszont csak egy, esetleg két törzs él, s ennek megfelelően alakul a rajzás és a kártétel is.

Tudnunk IkeD tehát, hogy kertünk melyik törzs (vagy törzsek) elterjedési területéhez tartozik. Az V. törzs fő elterjedési területe a Duna—Dráva —Balaton közötti rész, a Vértes és a Dunazug hegység, a Börzsöny és Cserhát vonulata, a gödöllői dombvidék északi része. A legelterjedtebb VI. törzsé az egész Dunántúl, a Duna—Tisza közének északi részétől a határig Hajdú-Bi- har keleti. Szabolcs-Szatmár nyugati és északi része. A meglehetősen elszórtan előforduló VII. törzs egyedei a Balatontól délre, Hajdú-Bdhar- ban és Szabolcs-Szatmárban élnek. Ezenkívül mindegyik törzsnek kisebb gócai is találhatók az országban.

Az V. törzs 1974 májusában rajzik, most már báb-, illetve imágó-állapotban található. Pajorjai már nem károsítanak, ellenük nem kell védekezni. A

VI. törzs legközelebb 1975-ben rajaik, tavasszal idős pajorjainak jeíentfJs kártétele várható. Most, nyár végén még eredményesen védekezhetünk ellenük. A VH. törzs idén rajzott, jelenleg fiatal pajorjai károsítanak. Az idén telajíer- tőtlemtéssel pusztíthatjuk őket a legeredményesebben.

A mechanikusan végrehajtott talajfertőtlenítés előtt egyrészt a májusi cserebogár, másrészt a többi cserebogár- faj egyedszámának megállapítása érdekében érdemes talajfelvételezést végeznünk. Sík- vidékeken főleg a június* — (Amphimallon solstitiale), homokos talajokon a zöld — (Anomala vitás), az erdei — (Melolontha hippocastand), és a kalló cserebogár (Poiyphylla fuillo), homokos, de dombos vidéken pedig a rezes cserebogár (Anomala dubia) pajorjait keressük.

Talajfeivétélezés céljára ássunk a kert nagyságától függően egy-két négyzetméter (100x100 cm), vág? 1/2 négyzetméter (50x100 cm) 'nagyságú, körülbelül két ásónyomnyi mélységű gödört. A belőle kiszórt földet gondosan vizsgáljuk át. Ha négyzetméterenként már egy másodéves, vagy ennél több első éves pajort találunk, okvetlenül fertőtlenítsük a talajt. Hungária L7-et használjunk 14—15 dkg-ot 100 négyzetméter területre számolva. A kiszórt szert dolgozzuk be a talajba. Nagymérvű fertőzés esetén vagy érzékeny kultúrában érdemes a talajfertőtlenítést tavasszal — április első felében — megismé- télnünk.