Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-10 / 186. szám

Kétnapos mini úszó EB — Gyulán Holnap délelőtt tíz órakor 12 or­szág, 10—13 éves úszói, a mini Eu- ropa-bajnokság keretében, Gyulán, i a Várfürdóben kezdik meg kétna­pos vetélkedőjüket. Az ünnepélyes megnyitóra 15 óra. kor kerül sor, ezután még hat ver­senyszámot bonyolítanak le. Vasárnap délelőtt tíz órától foly­tatódik a verseny. A résztvevők között ott lesz négy gyulai úszó- palánta, Vass Sándor, Legeza Pé­ter, Nagy Sándor, Kassai Péter is, akik — remélhetőleg — megállják helyüket a nagy vetélkedőn ! A BSC-sztori A serdülő Viharsarok Kupáért I ' I Az Előre Spartacus sportiskola 1957 —58. korcsoportban győztes együt­tese. Balról Pécsi Elemér edző, Nagy János, Gonda László, Zsömbörgi János, takarva Szarvas Pál és Szabó Miklós, azután Szobek János, Ma­gyar János, Molnár László, Frideri kusz Pál, Felegyi György, Machnicz Lajos, Vozár Pál, Ravasz László. Az Előre Spartacus sportiskolája a múlt hét végén szombat-vaáSrnap rendezte meg Békéscsabán az Im­már hagyományos serdülő labdarú­gó-seregszemlét, a Viharsarok Ku­pát, amelyen két korcsoport több mint 150 fiatalja küzdött az elsősé­gért, a helyezésekért. Sajnálatos, hogy az előzetes nevezés ellenére — a Gyulai SE fiataljai nem jelentek meg mérkőzéseiken. Az eredmények ezek voltak. 1957— 58-as korcsoport. Sportiskola I.— Sarkad! Kinizsi 9—0, S. Kinizsi— Bcs. Agyagipar 0—0, Sportiskola IX. A magyar—bolgár ifjúsági ökölvívó válogatott: mérkő­zés tegnap, lapzárta után került sorra Békésen, a művelődési ház­ban. A találkozó tudósítását lapunk holnapi számában közöljük. Értekezletet rendez holnap 9 órakor Békéscsa­bán, az SZMT Tanácsköztársaság útja 12. szám alatti székház&nak ta­nácstermében á Békés megyei Lab­darúgó Szakszövetség. —Békési Spartacus a—1, Sportisko­la I.—Bcs. Agyagipar a—0, Bcs. Agyagipar—Békési Spartacus 1-1 (11-es rúgásokkal a Békés nyert 3—2-re.) Sportiskola X.—Sportiskola П. 6—0. A végeredmény: 1. Sportis­kola t, 2. Sportiskola П., 3. Békési Spartacus. 1959—60-as korcsoport: Szalvai SE —Sportiskola I. 0—3, Sportiskola II. —Sportiskola 1П. 4—0, Sportiskola Ц. —Sportiskola I. 0—3. Sportiskola Ш. —Szalvai SE 0—6, Sportiskola Ш.— Sportiskola I. 0—П, Sportiskola П.- Szalvai SE 0—2. A végeredmény: t. Sportiskola L, % Szalvai SE, 3. Sportiskola IL A serleget és az edzőknek járó tiszteletdíjat az ünnepélyes ered­ményhirdetés alkalmával Gabnai András, a sportiskola igazgatója ad­ta át. A kétnapos versenysorozaton sok tehetséges labdarúgó tűnt fel. A szakvezetők biztosra veszik, közülük is kikerülnek majd Hódihoz, Poró- ! czaihoz, Dinyához hasonló játéko­sok, akik nemrég még a Viharsarok j Kupán szerepeltek, s ma már tagjai az Előre Spartacus NB I В-s kere- j tének. Szeretnénk remélni, hogy a torna a jövőben — a mostaninál — jóval több csapatot mozgat meg, s nemcsak a csabai, sarkadi, békési fiatalok tornája lesz, hanem részt | vesznek rajta megyénk valamennyi élcsapatának serdülői isi Az Orosházi Üveggyár a beindításra kerülő új síkhuta részlegéhez az alább felsorolt munkakörökben keres felvételre dolgosokat csőszerelő, bádogos, ládaszegező, üvegcsomagoló, anyagmozgató, vagonrakodó. A szakmával nem rendelkező férfi és női munkások targon­cavezetőnek, üvegvágógép-kezelőnek és faipari gépkezelőnek történő átképzését a gyár biztosítja. Munkásszállást és étkezést biztosít a gyár. Bejáró dolgozók 100 Ft-on felüli útiköltségét a gyár átvál­lalja. Házaspárok részére havi 200—400 Ft albérleti hozzájárulást fizet a gyár. Jelentkezni lehet a gyár felvételi irodájában. Címünk: ÜM. Orosházi Üveggyár, Orosháza. 165401 A bajnoki rendszer közelebbről — Kik játszottak a kerületi válogatottban? •*— Szaniszló nem ment Újpestre Előző három cikkünkben I szinte „végigszáguldottunk” há­rom-négy év eseményein. Ter­mészetesen, ez alatt fiz idő alatt nemcsak a Bohn ! SC já­tékosai rúgták a labdát, mel­lettük jónéhány csapat küz­dött a csabai alosztály bajnoki címéért, az első és második osztályban. Sorozatban játszot­ták az alszövetségi válogatot­tak is — mérkőzéseiket. A Békés megyei fiúk a szegedi­ekkel együtt, a dél-magyar vá­logatottban jutottak szóhoz. Szinte bérelt helye volt Kues- j miknak (Elére), Szaniszlónak, Gottrének, Mágorinak, Szigeti­nek, Klimentnek, Engelhardt- nak, később Odrobináknak, Kmácsnak — a fél BSC-nek — a válogatottban, de védte ennek az együttesnek kapuját a gyulai Marek, s szerepelt a fedezetsorban Lindenberger (GYAC) is. Később aztán a nemzeti amatőr-válogataottban is helyet kapott, az Ausztria elleni 8—1-es győzelem alkal­mával Kucsmik, Mágori, Kli­ment, Szaniszló, Engelhardt, később a románok ellen Odro- binák. A válogatott-edzéseket Sze­geden tartották és mi tagadás szűkmarkúnak bizonyult a Délmagyar LSZ. Az is előfor­dult, 1930 szeptemberében, hogy „triált” rendeztek a Tisza-par-1 ti. városban, s a válogatók azt kívánták, hogy lehetőleg ott­hon ebédelve, délben induljon a kilenctagú csabai gárda a Bástya elleni, délután négy óra­kor kezdődő edzőmérkőzésre, és lóhalálában, hat órakor már induljon js vissza. Hosszas vi­ta után, végül is sikerült — ösz- szesen 12 pengőt — kicsikarni­uk válogatottjainknak, dehát az egy pár virsli, amelyen déltől éjfélig voltak a fiúk — még a színtiszta amatőröknek is — kevés volt. A BAJNOKI RENDSZER egyébkent a következőkép­pen épült fel. A csabai és a szegedi alosztályban 12—12 csa­pat küzdött az első helyért. A bajnokok alosztálydöntőt vív­tak. A két találkozó győztese ment tovább az országos elő­döntőbe, illetőleg középdöntő­be, az országos döntőbe. Ter­mészetesen megrendezték a II. osztályú bajnokságokat is, ahonnan a legjobbak kerültek — egy osztállyal feljebb. Ha már itt tartunk, idézzük fel melyek voltak a csabai I. és II. osztályban szereplő együt­tesek. Békéscsabát az Előre, a Bohn SC, a MÁV, a CSAK képviselte, Orosházát az OMTK, az OTK, az OFC, de szerepelt a Battonyai TK, a Békési ISE, a Békési TE, a Bókésszent- andrási Hunyadi, a Sarkadi Cu­korgyár, a Csorvási SK, az Ele­id. TC, az Endrődi TK, a Gyo­mai SC, Gyomai TK, a Gyu­lai TE, a Kondorosi TE, a Kunágotai KLE, Medgyesegy- házi KSK, a Mezőberényi TK, Mezőberényi Textil, Mezöbe- rényi Törekvés, Mezőkovácshá­zi TE, Nagyszénási SC, a Szarvasi TSE, Vésztői SE, Tót- komlósi TC, hogy csak egy néhányat említsünk. A labdarúgás iránti érdeklő­dés, lelkesedés hihetetlenül nagyfokú volt. Amikor 1930 augusztusában, a szlovákiai tú­ráról hazaérkezett az Előre MTE remekül szereplő gárdá­ja, a csabai állomás peronja közös klubhelyiséggé alakult át. Ott volt minden klubve­zér, aki valamit is számított a város sportéletében. Ezer újjongó szurkoló kö­szöntötte a lila-fehér fiúkat, a Az első téglagyári labdarúgó-csapod — 1926-ban. A játéko­sok saját maguk vették felsze relésüket, s úgy hódoltak a labdarúgás szenvedélyének. A BSC „pionírjai”, álló sorban balról: Ruttkay Géza, Pataj György, Roth Miklós, Mihályi István, Miklós Tamás, Klein Mátyás. A középső sorban: Be­nedek Jenő, Miklós Antal, Gábor János, az alsó sorban: Kun József, Máté András, Eyler Antal. munkásdalárda elénekelte a Himnuszt, majd Gáspár Lajos, az Előre titkára üdvözölte a csapatot. Azután Eyler Antal, a BSC alelnöke gratulált, s ki­törő éljenzés fogadta Máté Má­tyás köszönőszavait. Közben a határokon túlra is eljutott a BSC sikereinek hí­re. A csapat 11-es-specialistá- ja, Kopp Sándor, aradi barátai­tól egy levelet kapott, mely­ben egy rajz lapult. Kopp II-t ábrázolta a karikatúra, amint a 11-es ponton áll, előtte a lab­da és az ellenfél, a Sestri Le­vante (4—1-re nyert az olasz csapat ellen a BSC) kapusa, térden állva könyörög a csa­tárnak, ne rúgja be a bünte­tőt. A balszélső azonban — be­rúgta. Éppen úgy, mint azt a 11-est, amelyet Petrozisényben kellett góllá értékesítenie. SLÓZI GRATULÁLT Az eset még annak idején, egy romániai mérkőzésen tör­tént. Aradon, 0—0-ás mérkő­zésállásnál, 11-est ítélt a bíró a Petrozsény javára. Mivel az utolsó percben járt az óra mu­tatója, igen-igen felhördültek a nézőik, berohantak a pályára, úgyhogy a büntetőt nem lehe­tett elvégezni. A szövetség döntése értelmében az Arad le­utazott • ‘Petrozsénybe, ott kivo­nultak a pályára, az ifjú Kopp letette a 11-es pontra a labdát, a bíró fújt, 6 a halóba talált, az AMTE-íiúk elmentek zuha­nyozni, 1—0-ra nyert a Petro­zsény. Ugyanis az újrajátszás — mindössze a 11-es végrehaj­tásából állott... És azután kifu­tott a pályára a Fradi proficsa­pata, amely barátságos mérkő­zést játszott a Petrozsénnyel. A hidegvérű ítéletvégrehajtó Kopp Sándornak pedig a ma­gyar labdarúgás egyik legna­gyobb csillaga, Schlosser Imre, a felejthetetlen Slózi gratulált! Persze akkor is adódtak „pi­káns” ügyek. Amikor a Dél­magyar válogatott 1930 áprili­sában 3—0-ra kikapott a Dréhr serlegdöntőben Békéscsabán, — Budapest amatőr-csapatától, mindenki Dél kapitányának fe­jét követelte. Filipinyi Pál, To­kaji Gábor, Boros Pál, Filipi­nyi Samu, Fábián József, Lu­kács György, mind-mind a rosszul sikerült összeállításban látta a vereség okát. „Aki bűnös, viselje a kö­vetkezményeket. Azonnal mondjon le a kapitány” — ez volt a közvélemény kívánsá­ga! Azután felborzolta a kedélye­ket a CSAK edzőjének: lemon­dása, a kék-fehérek intézője el­leni fegyelmi vizsgálat.... szó­val volt téma — bőven! MAGORl KONTRA PELÉ A „Fekete Gyöngyszem”, a mai idők első számú játékosa, Pelé még meg sem született, amikor a BSC—Mezőkovácshá­zi MTE mérkőzésen Mágori olyan technikai bravúrt vitt véghez, amelyhez hasonlót a mexikói vb-n Pelé produkált a csehszlovákok elleni találkozón. A különbség „csak” negyven év volt és az, hogy Pelé nem talált a hálóba a félpályáról, Mágori — igen! A BSC—MTE találkozó 8. percében Mágori saját térfelén, a kezdő körben tartózkodott, amikor hozzáke­rült a labda. És a hátvéd ka­pásból úgy zúdította a kint ál­ló Halász kapujára a labdát, hogy az a hálóban kötött ki. Ez volt a második — a 12 BSC- dugó közül! Természetesen a nagy pesti profiklübok, sőt a Debreceni Bocskay fis „melegen” érdeklő­dött a csabai labdarúgók iránt. Különösen Szaniszlóra fájt jó­néhány menedzser foga. A ki­tűnő összekötő ugyan kijelen­tette, hogy semmi pénzért sem cserélné fel biztos állását — egy bizonytalan jövőjű profi­szerepléssel, mégis felült a pesti gyorsra, s megnézte az Újpest—Sabaria mérkőzést. Az­tán látta, hogy milyen is az a profifutball, látta, hogy Vá­mos közel sem olyan fair, mint mondjuk, itt a kerületben Fe- cenka... Es másnapra már el is féledte az egészet. Nemet mon­dott az Újpest igazgatójának, Langfeldernek. S az Orosházi úton ismét mosolyra nyíltak a szájak, mert a csapat vissza­kapta irányítóját. Pedig Sza­niszlónak nagy pénzt ígértek a lilák! Közben Kmács Mátyás, aki a tiszavirág életű profi-csapat, a Csaba FC centerhalfja volt, — hazatért Franciaországból. Jánosi Béláék, persze nemcsak vele, hanem Szabóval, Odrobi- nákkal, Sípossal és másokkal is tárgyaltak, végül „össze­állt” az ország legjobb amatőr­csapata! Machalek István 6 шшш 1913. AUGUSZTUS 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom