Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-23 / 196. szám

Koszorúzás a rákosligeti román katonasíroknál loan Cotot, a Komán Szoci­alista Köztársaság budapesti nagykövete, Constantán Cimb- ru nagykövetségi tanácsos és Ion Puscas ezredes, katonai és légügyi attasé, a román nemzeti ünnep alkalmából szerdán meg. koszorúzta a rákosligeti teme­tőben nyugvó román hősök sír­ját A koszorúzásnál jelen volt Pesti Endre vezérőrnagy, buda­pesti helyőrségparancsnoik, to­vábbá a Külügyminisztérium képviselői. Magyar vezetik üdvözlő távirata Románia felszabadulásának évfordulója alkalmából N1 COLÁÉ CEAUSESCU elvtársnak, a Komán Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének« ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, a Komán Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének BUKAREST Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a magyar dolgozó nép és a ma­gunk nevében a Román Szocialista Köztársaság felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából elvtársi üdvözletünket küldjük önök­nek és Románia szocializmust építő dolgozóinak. Magyarország népe nagy érdeklődéssel kíséri Románia dolgozó népének a szocialista társadalom, a népgazdaság fejlesztése, a kultúra és a tudomány fellendítése érdekében tett erőfeszítéseit, s üdvözli elért eredményeit. Meggyőződésünk, hogy népeink együttműködése a marxiz- mus-leninizmus, a kölcsönös segítség, a proletárinternacionaliz­mus alapján további lehetőséget nyújt országaink kapcsolatainak szélesítéséhez, elmélyítéséhez. Biztosak vagyunk abban, hogy ered­ményes. gyümölcsöző együttműködésünk egyben jelentősen hozzá­járul az egész szocialista közösség erősítéséhez és a világ békéje- hßz» Nagy nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk önok- nek és Románia dolgozóinak a szocialista társadalom építésében. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCIK JENŐ. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Két irányvonal elkeseredett harca Moszkva A nyugati sajtó pekingi dip­lomáciai forrásokra ős a Kíná­ban tartózkodó újságírók je­lentéseire hivatkozva arról ír, hogy a kínai fővárosban — a teljes titokzatosság légkörében — valamiféle „nagyszabású ülé­sek” zajlanak. Ezzel kapcsolat­ban a nyugati sajtóban több találgatás látott napvilágot. A londoni Times példám azt állít­ja, hogy a pekingi vezetés a KKP X. kongresszusára készülő, dik. Más lapok szerint talán ar­ról van szó, hogy megkísérlik összehívni az országos népi gyűlést, amely utoljára 1964- ben ülésezett. Lapjelentések szerint a Pe- kingben ezekben a napokban folyó „titkos előkészítő ülésen” több mint ötezren vesznek részt, és egyharmaduk katona. Az an­gol sajtó arról számol be, hogy az országos népi gyűlés épü­lete előtti teret katonaság és a titkossszolgálat munkatársai ve­szik körül, az épülethez csak gépkocsi-konvojokat engednek, egyszerű kínaiak nem juthatnak be a térre. Mint a Reuter hír- ügynökség jelenti. Peking kí­vánságára bizonytalan időre el­halasztották több „fontos” kül­földi. köztük egyesült államok­beli személyiség korábban au­gusztusra tervezett kínai látoga­tását. A jelenlegi pekingi helyzetet e’emezve, a külföldi sajtó meg­állapítja. hogy a „kulturális forradalom” és az utána követ­kezett tömeges „tisztogatások” eredményeként a kínai politi- ki porondról eltávolították a párt. és az állami káderek je­lentős részét. Megfigyelők rá­mutatnak, hogy a pekingi veze- zetők napjainkban egy olyan í ,kongresszus” megtartásában érdekeltek, amely lehetővé ten. né, hogy a pártszerveket — ré­gi e’nevezésük megtartása mel­lett— a katonai bürokrata cso­portosulás diktatúrája megszi­lárdításának eszközeivé tegyék. Az AFP pekingi tudósítója úgy véli. hogy a „kongresszust” a maoisták arra is fel akarják használni, hogy nyilvánosan el. ítéljék „Mao Ce-tung egykor kijelölt utódát, Lin Piaót”. Ez­zel kapcsolatban a külföldi sajtó i felhívja a figyelmet arra, hogy : Pekingben kiéleződött az úgy- ; nevezett „baloldalak” és a Csou ; En-laj vezette „pragmatikusok” ! közötti harc. Az utóbbi időben : a „baloldaliak” újabb propa- : gandakampányt indítottak „Mao ; Ce-tung útmutatásainak támo- £ gatására” azzal a céllal, hogy • megerősítsék a csoport pozí- ! cióit és valamelyest igazol iák ; a „kulturális forradalom” túlka- • pásait. Nyugati hírügynökségek ki- j nai forrásokra hivatkozva em_ ; lékeztetnek a kínai politikai £ helyzet labilitására is. A pe- • kingi lapok beszámolnak arról, ! hogy az országban „két irány- £ vonal” elkeseredett harca fo- £ lyik. ■ A sajtó szerint a titokzatos- • ság és feszültség légköre Pe- £ kingben arról tanúskodik, hogy £ a kínai vezetés komoly nehéz- £ ségekbe ütközik, amelyek a » maoista politikai irányvonal ál- ! talános válságát tükrözik. A £ válságból pedig a jelenlegi ki- £ nai vezetés szovjetellenes kam- £ pány szitásában keresi a kiutat. ! „A kongresszus elhalasztásának £ oka — a Párt jelenlegi Köz- : ponti Bizottságában dúló nézet- £ eltérés arról, ho^an lehetne £ állandóasítani a jelenlegi rezsi- j met” — írja a napokban az an- £ goi Daily Telepragh című ’ap, £ hangsúlyozva, hogy a nézetelté- ; rések a kínai vezetésben ..olyan £ szférákat érintenek, mint az or- j szág külpolitikája, gazdasága és ■ védelme”. a helyzet Santiagóban CHILE; Kiéleződött Santiago (MTI) A TASZSZ santiagói helyzet- jelentése szerint a chilei fővá­rosban ismét rendkívül kiéle­ződött a helyzet. Santiago központjában reak­ciós jobboldali erők véres inci­denseket provokáltak, megfi- gyelők szerint azzal a nyilván­való céllal, hogy bármi áron megakadályozzák a kormány és a sztrájkoló fuvarozók között megindult tárgyalások eredme- nyességét. A szélsőséges nemzeti párt if­júsági rohamcsapatának, a Ro­lando Matusnak a tagjai, vala­mint az illegalitásba vonult haza és szabadság (Patria és Li­bériád) elnevezésű szervezet fi­ataljai a chilei parlament épü­lete közelében megrohanták a népi egység híveinek egy cso­portját. Betörték a kommunis­ta párt központi bizottsági szék­házának ablakait. A főváros központjában fegyverropogást lehetett hallani. A karhatalom hosszú órák múlva tudta csak helyreállítani a rendet könny­gázbombákkal, és vízifecsken­dőkkel. A kormány bejelentése szerint az incidensnek 13 se­besültje van. Korábbi rádióje­lentések szemtanúkra hivatkoz­va két halottról beszéltek, ezt ; azonban hivatalosan nem erő­sítették meg. A reakciós rádió­adók provokatív híreket ter­jesztettek az incidensről és su­gározták különböző jobboldali „TévedésM" 137 halálos áldozat Az amerikai légierő súlyos károkat okozott Neak Luong kambodzsai városban, és a В— 52-es óriásgépek bombái még a hivatalos közlemény szerint is 137 személyt öltek meg. Kéí- száznyolcvanan megsebesültek’, amikor augusztus 6-án egy ne­hézbombázó kötélé^ tévedésből a város felett oldotta ki bom­ba terhét. Swank, az Egyesült Államok ; Phnom Pemh-i nagykövete szerdán abból az alkalomból is­merte be az „incidens” meg­történtét. hogy aláírta a jóváté- . teli megállapodást. Az amerika­iak kénytelenek voltak vállalni a bombatámadásban elpusztult városi kórház helyreállítását. 1 csoportok kormányellenes felhí­vásait. A népi egység országos poli­tikai bizottsága kedden sajtó­nyilatkozatban leplezte le a jobboldal provokációs akcióit, rámutatva, hogy e cselekmé­nyek többek között a fegyveres erőik megbontására, a (katonai fegyelem aláásására irányulnak. A hazafias nőszervezet felhí­vására mintegy harmincezer chilei nő vonult fel és nagy­gyűlésen juttatta kifejezésre tá­mogatását Allende kormánya iránt. New York (MTI) „A Moszkvában hamarosan megrendezésre kerülő béke-vi­lágkongresszus igen nagy je­lentőségű az amerikai békehar­cosok számára. — mondotta a TASZSZ tudósítójának adott j nyilatkozatában P. Rausen és I S. Faulkner, a kongresszus ame- j rikai előkészítő bizottságának két vezetője. — Az Egyesült Államokban különösen idősze- ' rűek a napirenden szereplő kér- ) dések. mint például a békés . egymás mellett élés. a nemzet­közi és, európai biztonság, vala- mint a gyarmatosítás, fajüldö­zés és a faji elkülönítés elle­ni harc.” Az előkészítő bizottság veze­tői hangsúlyozták: az Egyesült ' Államokban nagy érdeklődéssel várják a kongresszust, minden államban folynak a részvétel előkészületei. Ebben a mun­kában jelentős társadalmi szer­Augusztus 13—20-a között Mongólia fővárosában, Ulánbá­torban tartották meg a KGST erdészeti állandó munkabizott­sága vezetői ülését. A magyar küldöttséget dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezette. Az ülésen behatóan foglalkoztak az erdőgazdasági termelési prognó- 1 zis kérdéséivé’. A tárgyalások Santiagó Salvador Allende chilei köz- társasági elnök lemondta szep­temberre tervezett afrikai kör­utazását — jelentette be szerdán a santiagói küLügymiinisztérium szóvivője. A chilei államfő szeptember 3-án Algírba utazik, hogy részt vegyen az el nem kötelezett or­szágok értekezletén, de — az eredeti tervektől eltérően — a konferencia, után nem látogat el a Zaire Köztársaságba. Zambiá­ba, a Kongói Népi Köztársaság­ba, Guineába és Tanzániába. vezetek, szakszervezeteik vesz- I nék részt. Ab előkészítő bizott- I ság tevékenységéhez nagy se­gítséget nyújt az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártja. Rausen és Faulkner rámuta­tott: a Szovjetunió és maga Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára is értékes segít­séget nyújt a nemzetközi elő­készítő bizottság munkájához. ..Leonyid Brezsnyev látogatása az Egyesült Államokban, utazá­sa során mondott beszédei a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közötti kölcsönös meg­értés erősödéséhez vezettek” — hangsúlyozták az amerikai bé­keharcosok, majd kifejezték meggyőződésüket, hogy az SZKP főtitkárának látogatása hozzájárult a nemzetközi fe­szültségben érezhető enyhülési folyamat állandósulásához és a kölcsönösen előnyös (kapcsola­tok bővüléséhez. másik fontos témaköre az erdő- gazdasági gépek gyártás-szakosí­tása és a megfelelő kooperációk kialakítása volt. Nagy figyelmet fordítottak az erdőgazdaság fej­lesztési terveinek koordinálásá­ra is. Az ülésen elfogadták a munkabizottság elmúlt évi mun­kájáról szóló jelentést és meg­állapodtak az 1974. évi munka- tervben is. tarikal nyilatkozat a béke-világkongresszusról A KGZT erdészed állandó munkabizottságának ülése 1ая«яаяявяявяаааяаявяяввввавввяявяявваавяваававявяааявиаяавр'явваяяаяяяаяяяааяяаавяааяяяяяяваяаяааваяявяяяаа«* аааааааааааааяапааяаавяа»* A kínai külpolitika ösvényein Középpontban : a szovjetellenesség A nemzetközi kapcsolatokban kibontakozó kedvező változá­sok anyagi alapja az erőviszo­nyoknak az az eltolódása, amely a szocialista és a kapitalista vi­lág között, ezen belül pedig a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között lezajlik, s amely végső elemzésképpen a vezető tőkés hatalmakat egy józa­nabb, realistább külpolitikai irányvonal felé szorítja. Különös módon mindez olyan körülmények között jött létre, amikor a világ lélekszámra leg­nagyobb országának, Kínának a politikája voltaképpen hátba támadja a szocialista közösség külpolitikai irányvonalát. A szovjet politika természete­sen tisztában van azzal, hogy a nemzetközi osztályharcban még nagyobb szabású eredménye­ket lehetne elérni a szovjet—kí­nai viszony rendezésével Jog­gal írja azonban a nagy tekinté­lyű szovjet külpolitikai folyói­rat, a Mezsdunarodnaja Zsizny legutóbbi számának tanulmánya : „Kína vezetői egyik konstruktív javaslatot a másik után utasí­tották el. a meglevő nézetkü­lönbségek élesítésére törekedtek és új akadályokat emeltek a kapcsolatok megjavításának út­jába”. Amikor tehát a jelenlegi kí­nai külpolitika alapvonásainak feltárására törekszünk — egy­értelműen a szovjetellenességet kell a külpolitika vezérelvének nyilvánítani. Brezsnyev, az SZKP főtitkára a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulóján mondott beszédében ezt így fog­lalta össze: ..Jelenleg a kínai vezetők minden nagyobb nem­zetközi kérdést abból a szem­pontból közelítenek meg, hogy miképpen lehet a lehető legna­gyobb kárt okozni a Szovjet­uniónak és a szocialista közös­ségnek.” Természetszerűen felvetődik a kérdés, hogy miért bontakoz­tatta ki az 1950-es évek vége óta fokozatosan a pekingi veze­tés ezt a politikai vonalat. T. Alekszejev, a kínai prob­lémák egyik szovjet szakértője legutóbbi tanulmányában azt ír­ja, hogy „a magyarázat: a pe­kingi vezetők szerint a Szovjet­unió és más szocialista országok a kínai soviniszta, nagyhatalmi, hegemóniára törő politika leg­főbb akadályai Ez az oka an­nak, hogy a maoisták eredeti­leg ideológiai és párton belüli ellentétekre hivatkoztak. Ezt követően azonban lépésről lé­pésre kiterjesztették az ellent­mondások körét és ma már erő­feszítéseik középpontjában az áll. hogy állami szinten töre­kedjenek a konfliktusra Kína és a Szovjetunió között.” Ezt az elemzést egyébként messzemenően alátámasztja a kínai vezetés úgynevezett „munkásmozgalmi” tevékenysé­ge is. A szovjet tanulmány ál­tal említett első szakaszban még a kínai külpolitika szerves ré­sze volt, hogy igyekeztek mao­ista szakadárpártokat létrehoz­ni,’ mindenekelőtt a legfonto­sabb tőkés országokban. Ez a törekvés az események tanú­sága szerint nem járt sikerrel: az úgynevezett maoista „pár­tok” mindenütt lényeges tömeg­befolyás nélküli csoportocskák maradtak, amelyek más, álta­lában trockista „ihletésű” szél­sőbaloldali csoportokkal is harcban állottak. A kínai kül­politika új szakaszában részben e kudarc miatt, részben pedig a szovjetellenesség középpontba állítása ég a tőkés országokkal létesített szélesebb kapcsolatok miatt ez a fajta szakadár te­vékenység viszonylagosan veszí­tett jelentőségből. (Sőt: Csou En-laj egyik legutóbbi nyilat-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom