Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-10 / 186. szám

Egyiptomi—líbiai tárgyalások Kairó A kairói lapok azzal magya­rázzák az Egyiptom, és Líbia egyesítését előkészítő tripoli tárgyalások elhúzódását, hogy menet közben, a két kormány- küldöttség megbeszélésein egy sor új kérdés vetődött feL Az AJ Gumhurija a küldöttségekhez közelálló forrásokra hivatkozva, megjegyzi, hogy az összes kér­désekben teljes és átfogó egyet­értés alakult ki, az eredetileg napirendre tűzött tárgya'ási pontokban éppúgy, mint az újonnan felmerült vitatémák­ban. Üj fejleményekre, esetleg nehézségekre utal az is, hogy Hatem miniszterelnök-helyettes, az egyiptomi kormányküldött­ség vezetője rövid időn belül három telefonbeszélgetést foly­tatott Szadat elnökkel. Valószí­nűleg ezzel függ össze, hogy folytatódnak az immár befeje­zettnek tekintett tárgyalások. Minthogy a tárgya’ásokon el­ért megállapodások jóváhagyása az egyesített politikai vezetőség hatáskörébe tartozik, Szadat egyiptomi és Kadhafi líbiai el­nök küszöbönálló csúcstalálko­zója előtt nem teszik közzé a nyilatkozattervezet formájában megfogaljtnazott döntéseket. Az Al Ahram csütörtöki ve­zércikke megállapítja: a beng- házi nyilatkozat megvalósítását szolgáló alape’vek lefektetése azt bizonyítja, hogy a tárgya­lások gyümölcsözőek voltak, s közelebb vittek a cél elérésé­hez. * * * A három arab frontállam, Egyiptom, Szíria és Jordánia államfőinek csúcsértekezletéről tárgyalt Husszein Jordániái ki­rállyal dr. Hasszán Szabri El- Kho’i, Szadat egyiptomi elnök személyes megbízottja — je­lenti a kairói Al Ahram. Á feleletet majd az idő adja meg A líbiai fővárosból olyan hír érkezett, amelyet azonnal továb­bított minden nagy hírügynök­ség és amelyről a világsajtó ha­sábjain, a rádió hullámain és a televízió képernyőjén azonnal megkezdődtek a legkü­lönbözőbb előjelű talál­gatások. A jelentés ar­ról számol be, hogy Tripoliban a Hatem miniszterelnökhelyettes által vezetett egyiptomi delegá­ció „teljes; megegyezésre” jutott a líbiai vezetéssel, az úgyneve­zett parancsnoki tanáccsal. A megegyezés lényege, hogy a ko­rábbi terveknek megfelelően szeptember elsején megtartják a népszavazást a két ország egye­süléséről. A közlemény azt is deklarálja, hogy megállapodtak „a népszavazást megelőző gya­korlati lépéseket illetően”. A hír azért érdekes, mert az előzmények ismeretében várat­lan. Ezeknek az előzményeknek a rövid „forgatókönyve” a kö­vetkező: hat. Hangsúlyozzák, hogy az egyesülés bonyolult társadalmi és politikai kérdések egész so­rát veti fel és ezek megoldása csak szakaszosan képzelhető el. Az utóbbi hetekben líbiai részről éppen ezt a döntő fon­tosságú megállapítást hagyták figyelmen kívül. Kadhafi való­ságos ultimátumban követelt azonnali egyesítést, a problé­mákra való tekintet nélkül. Egyiptomban ugyanakkor élén­ken él a Szíriával kapcsolatos unió emléke. Ez az egyesülés születése után alig három esz­tendővel, 1961-ben megszűnt lé­tezni — éppen ezért, mert nem készítették elő megfelelő alapos­sággal. Kadhafi nem vette figyelembe — többek között — ezt az érvet sem. Elindította az emlékezetes „egységmenetet”, amely az egye­sülés előtt álló két ország között drámaivá fokozta a feszültséget. Bár azóta a líbiai államfő hosz- szasan tanácskozott Egyiptom­1972 augusztus: Kadhafi és Szadat megállapodik, hogy 1973. szeptember elsején megvalósít­ják a két ország teljes egyesíté­sét. 1972 szeptember: az egyesí­tett politikai vezetőség Tripoli­ban megtartja első ülését és meghatározza az egyesült arab ; állam alapelveit. Kimondják a I többi között, hogy a főváros Kai- j ró lesz, a közigazgatást egy ál- J lamfővel az élén egy kormány 1 irányítja és hogy az unióhoz minden arab ország csatlakoz­óan. ez a feszültség a jelek sze­rint nem szűnt meg. Ezért vá­ratlan a Tripoliból érkezett hír. A megfigyelők, köztük Egyip­tom barátai, felteszik a kérdést, milyen engedmények és komp­romisszumok állnak a hirtelen döntés mögött. Nem lesz-e a mostani határozat nem kívánt fejlemények, üj feszültségek forrása az arab világban? A fe­leletet csak az idő adhatja meg. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a kérdés jogos. (KS) Kinevezték az új chilei kormányt Santiago Santíagóban csütörtökön hivata­losan bejelentették, hogy Salva­dor Allende elnök Kinevezte az új chilei kormányt, amely a nemzetbiztonság kormánya elne­vezést kapta. Az új kormány tagjai közé bevették a három haderőnem és a rendőrség vezetőit. A Chilei Kommunista Pártot három, a szocialistákat baron», a radikálisokat két. az egységes népi akció mozgalmát két és a keresztény baloldal elnevezésű pártot egy miniszter képviseli az új kormányban. (MTI) Süljfos harcuk Dál-Vietnamhan Dél-Vietnam különböző ré­szeiben szerdán súlyos harcok zajlottak le. A Reuter értékelése szerint a szerdai nap járt a leg­súlyosabb veszteségekkel a ja­nuári tűzszüneti egyezmény óta. Binh Dinh partvidéki tarto­mányban a saigoni rezsim körül_ belül egy zászlóaljnyi erősségű egysége vívott heves harcot a felszabadító erőkkel. Maga a saigoni rezsim is 110 katona él_ estét ismerte be. Harcokat jelentettek a köz­ponti fennsíkról, Pleiku térségé­ből, továbbá a Mekong deltájá­ból is. Hanoi A saigoni kormányzat au­gusztus 2-a és 4-e között a 45. és 47. ezred valamennyi zászló- a’ját, továbbá a polgárőrség több zászlóalját irányította Kon- tum tartomány székhelyétől nyugatra és délnyugatra a fel­szabadított területek jogtalan Izraeli provokáció Az egyiptomi légierő elfogó vadászgépei csütörtökön megfu- tamodásra kényszerítettek egy hat vadászbombázöból álló iz- i raeii légiköteléket, amely a meg- - szállt Sinai-félsziget felöl meg- j próbált behatolni az ország lég­terébe. „Legalizálták’* a kambodzsai bombázásokat A New York-i szövetségi fe’_ lebbviteli bíróság szerdán sem­missé nyi'vánította egy alsóbb- fokú bíróság július 25-1 dönté­sét, amelyben alkotmányellenes­nek minősítette a kambodzsai bombázásokat, és elrendelte azok beszüntetését. A háromtagú fellebbviteti bí­róság 2:1 arányban érvénytele­nítette a döntést, megerősítette, hogy a bombázások „legálisak”, és a kongresszus által korábban megállapított augusztus 15—i ha­táridőig folytathatók. Népszavazás? Makariosz ciprusi elnök csü­törtökön ki jóién tette: hajlandó lenne Athénben találkozni Grí- vasz tábornokkal я szigetország problémáinak megvitatására. Hozzátette : „amennyiben nem sikerü'ne megegyezniük, szíve­sen a ciprusi nép elé terjeszti a fő kérdést, Ciprus jövőjének ügyét. Az érsek-elnök nyilatkozatára egyik lap vezércikkében athéni találkozót javasolt Makariosz és az enozist hirdető Grivasz kö­zött, és azt indítványozta, hogv népszavazással döntsék el, vajon Ciprus Görögországhoz csatla- kozzék-e vagy továbbra is füg­getlen marad. Makariosz „konst­ruktívnak” nevezte az elgondo­lást, és kiielentette, hogy öröm_ mel fogadná el a meghívást a görög fővárosba. A ciprusi kormány bejelen­tette, hogy csütörtökön elfogták Sztavrosz, más néven Szirosz őrnagyot, Grivasz helyettesét. A nagyszabású akció során Limas­sol közelében Sztavrosz kilenc emberét is őrizetbe vették, s nagy mennyiségű fegyvert és hadianyagot foglaltak le. visszahódítására. ■ A szárazföldi alakulatok támogatására a terü­letszerzési akciók védelmének biztosítására a saigoni rezsim repülőgépei az említett időszak_ ban 692 bombát dobtak le, tüzér­ségük pedig 3100 lövedéket zú­dított Trung Nghia és Ngo Thanh térségére. A felszabadító erők a támadásokat sikeresen visszaverték. Csehszlovák— nyugatnémet tárgyalások Praga Csütörtökön a déli órákban hivatalos tárgyalásokra Prágába érkezett dr. Paul Frank nyugat­német külügyi államtitkár. Az általa vezetett küldöttség tagja dr. Renate Finke-Osiander asz_ szony, első osztályú követségi tanácsos, a kelet-európai szocia­lista országok referense (kivé­ve a Szovjetuniót), valamint von Richthofen nemzetközi jogi referens és mások. Megérkezése után a bonni ál_ lamtitkár újságíróknak elmon­dotta, hogy a Jiri Götz csehszlo­vák kü’ügyminiszter-helyettessel folytatandó megbeszéléseken szóba kerülnek az úgynevezett humanitárius kérdések (család- egyesítés, utazási könnyítések), g kidolgozzák Brandt kancellár szeptember elejei prágai látoga_ fásának programját. Magyar-lengyel gazdasági kapcsolatok A magyar—lengyel gazdasági együttműKödés fokozódását jel­zi, hogy magyar és lengyel veze­tők az idén immár egész sor magas, sót legmagasabb szintű találkozón tárgyaltak a kapcso­latokról, s tárták fel az együtt­működés újabb lehetőségeit. Januárban Vályi Péter és Ka- zimierz OLszevsKi miniszterel­nök-helyettesek Varsóban, a gaz­dasági együttműködési aiiandó bizottság ülésszakán я fő figyel­met az ipari együttműködésre, különösen a két ország közötti gyártásszakosításra összpontosí­tották. Akkor állapodtak meg az ÏNTERKOMPONENT elnevezé­sű közös iroda létrehozásában, amely az elektronikai ipar gyár­tásiéi lesztésének koordinálásával foglalkozik. Azon az ülésszakon merült fel a két ország autóipari együttműködésének lehetősége, s elvi megállapodás történt a vegyipari és poiimerkémial együttműködésről. Igen nagy jelentőségű volt Kádár János és Fock, Jenő ez év márciusi lengyelországi látogatá­sa. A magyar és lengyel part­es állami vezetők kiemelték, hogy a gazdasági kapcsolatok, a termékszakositas és a kooperá­ciós kapcsolatok bővítése meg­felel mindkét ország érdekelneK, eredményesen szolgálja a szoci­alista gazdasági integráció ügyét. A kormányközi bizottsá­got — a jelenlegi és a távlati gazdasági, termelési, kutatási és műszaki együttműködési lehető­ségek eredményes kihasználása érdekében — megbízták további hatékony új együttműködési for­mák kialakításával. A bővülő magyar—lengyel kapcsolatok jegyében rendez­ték ez év áprilisában Magyar- országon a lengyel műszaki és gazdasági napokat, amelyen Ka- zimierz Olszewski, a miniszter- tanács elnökhelyettese és Kozi- mieru Secomski, a lengyel álla­mi tervbizottság első elnökhe­lyettese is részt vett, s mindket­ten magyar vezető személyisé­gekkel is tárgyaltak. A Parla­mentben rendezett sajtótájékoz­tatójukon hangsúlyozták, hogy forgalmunk további erőteljes nö­velésének leghatékonyabb mód­ja a termelési kooperáció kié­pítése, amely már eddig is je­lentős sikereket hozott. A Külkereskedelmi Miniszté­rium adatai is arra utalnak, hogy a magyar—lengyel gazda­sági együttműködés erősen fel­lendült. Árucserénk az idén vár­hatóan eléri a 300 millió rubelt, vagyis 16 százalékkal magasabb lesz. mint amit a hosszú lejára­tú megállapodásban eredetileg 1973-г, terveztek. Az árucsere 195Ô óta körülbelül hatszorosá­ra nőtt, az 1971—75-re kötött hosszú lejáratú megállapodás mintegy 65—67 százalékos to­vábbi emelkedést ír elő, ezt azonban — mindkét fél kíván­ságára — túlteljesítik. Az utóbbi két-három évben, s különösen Kádár János és Fock Jenő márciusi lengyelországi lá­togatása óta erőteljesen bővül az ipari kooperáció. A márciusi varsói találkozó óta я két or­szág között nagy jelentőségű kooperációs megállapodások jöttek létre. Júniusban magyar —lengyel műanyag és szinteti­kus szál gyártási együttműkö­dési megállapodás született, amelynek alapján 1978 és 1985 között a lengyel ipar kielégíti a magyar textilipar egyre nö­vekvő igényét poliészter se­lyemből, Magyarország pedig polivinil-kloridot szállít majd Lengyelországba. E polimerké­miai kooperáción túlmenően az 1971—75-re aláírt műszálipari együttműködést is meghosszab­bították 1980-ig. Ez az együtt­működés is lehetővé teszi, hogy poliészter selymet hozzunk be Lengyelországból, cserébe poli- akril-nitrilért. Júliusban személygépkocsi ko­operációról írtak alá magyar— lengyel kormányközi egyez­ményt. A megállapodás lénye­ge, hogy a Bakony Művek, a Csepel Autógyár és a Ganz Mű­szerművek gépkocsialkatrésze­ket szállít majd Lengyelország­ba, cserébe a Polski Fiat 126—P kiskategóriájú gépkocsikért Magyarország és Lengyelor­szág között egyébként eddig 11 gépipari, vegyipari és alap- anyagipari megállapodás jött létre, s továbbiak aláírása van előkészületben. A két ország igen jelentős, nélkülözhetetlen termékeket szállít egymásnak. Lengyelor­szágból az idén is érkeznek olyan fontos áruk, mint a kő­szén, a koksz, a kén, a horgany, a só, a parketta, különféle ve­tőmagvak. A hazai áruválasz­ték bővítésére vásárlunk Len­gyelországból sört, konfekció­árut, bútort, háztartási varró­gépeket, magnetofonokat. Ma­gyar vállalatok a többi között vendéglátóipari berendezéseket, cipőipari gépeket, pénztárgépe­ket, sertés- és marhahizlaló te­lepek felszereléseit, közúti jár­műveket, a fogyasztási cikkek közül pedig bort, gyümölcsöt, édességet, selyem- és pamut­szövetet, hűtőgépeket és sok egyebet exportálnak. A Fock Jenő vezette magyar delegáció mostani lengyelorszá­gi látogatása alkalmából tehát már jelentős eredményekkel vet­hetnek számot. Biztosra vehető, hogy a párt- és állami vezetők márciusi találkozóján hozott ha­tározatok végrehajtását áttekint­ve újabb lehetőségeket is fel­tárnak majd, amelyek különö­sen az 1975 utáni időszakban még tágabb teret nyitnak a magyar—lengyel együttműködés számára S. b.

Next

/
Oldalképek
Tartalom