Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-10 / 186. szám
Egyiptomi—líbiai tárgyalások Kairó A kairói lapok azzal magyarázzák az Egyiptom, és Líbia egyesítését előkészítő tripoli tárgyalások elhúzódását, hogy menet közben, a két kormány- küldöttség megbeszélésein egy sor új kérdés vetődött feL Az AJ Gumhurija a küldöttségekhez közelálló forrásokra hivatkozva, megjegyzi, hogy az összes kérdésekben teljes és átfogó egyetértés alakult ki, az eredetileg napirendre tűzött tárgya'ási pontokban éppúgy, mint az újonnan felmerült vitatémákban. Üj fejleményekre, esetleg nehézségekre utal az is, hogy Hatem miniszterelnök-helyettes, az egyiptomi kormányküldöttség vezetője rövid időn belül három telefonbeszélgetést folytatott Szadat elnökkel. Valószínűleg ezzel függ össze, hogy folytatódnak az immár befejezettnek tekintett tárgyalások. Minthogy a tárgya’ásokon elért megállapodások jóváhagyása az egyesített politikai vezetőség hatáskörébe tartozik, Szadat egyiptomi és Kadhafi líbiai elnök küszöbönálló csúcstalálkozója előtt nem teszik közzé a nyilatkozattervezet formájában megfogaljtnazott döntéseket. Az Al Ahram csütörtöki vezércikke megállapítja: a beng- házi nyilatkozat megvalósítását szolgáló alape’vek lefektetése azt bizonyítja, hogy a tárgyalások gyümölcsözőek voltak, s közelebb vittek a cél eléréséhez. * * * A három arab frontállam, Egyiptom, Szíria és Jordánia államfőinek csúcsértekezletéről tárgyalt Husszein Jordániái királlyal dr. Hasszán Szabri El- Kho’i, Szadat egyiptomi elnök személyes megbízottja — jelenti a kairói Al Ahram. Á feleletet majd az idő adja meg A líbiai fővárosból olyan hír érkezett, amelyet azonnal továbbított minden nagy hírügynökség és amelyről a világsajtó hasábjain, a rádió hullámain és a televízió képernyőjén azonnal megkezdődtek a legkülönbözőbb előjelű találgatások. A jelentés arról számol be, hogy Tripoliban a Hatem miniszterelnökhelyettes által vezetett egyiptomi delegáció „teljes; megegyezésre” jutott a líbiai vezetéssel, az úgynevezett parancsnoki tanáccsal. A megegyezés lényege, hogy a korábbi terveknek megfelelően szeptember elsején megtartják a népszavazást a két ország egyesüléséről. A közlemény azt is deklarálja, hogy megállapodtak „a népszavazást megelőző gyakorlati lépéseket illetően”. A hír azért érdekes, mert az előzmények ismeretében váratlan. Ezeknek az előzményeknek a rövid „forgatókönyve” a következő: hat. Hangsúlyozzák, hogy az egyesülés bonyolult társadalmi és politikai kérdések egész sorát veti fel és ezek megoldása csak szakaszosan képzelhető el. Az utóbbi hetekben líbiai részről éppen ezt a döntő fontosságú megállapítást hagyták figyelmen kívül. Kadhafi valóságos ultimátumban követelt azonnali egyesítést, a problémákra való tekintet nélkül. Egyiptomban ugyanakkor élénken él a Szíriával kapcsolatos unió emléke. Ez az egyesülés születése után alig három esztendővel, 1961-ben megszűnt létezni — éppen ezért, mert nem készítették elő megfelelő alapossággal. Kadhafi nem vette figyelembe — többek között — ezt az érvet sem. Elindította az emlékezetes „egységmenetet”, amely az egyesülés előtt álló két ország között drámaivá fokozta a feszültséget. Bár azóta a líbiai államfő hosz- szasan tanácskozott Egyiptom1972 augusztus: Kadhafi és Szadat megállapodik, hogy 1973. szeptember elsején megvalósítják a két ország teljes egyesítését. 1972 szeptember: az egyesített politikai vezetőség Tripoliban megtartja első ülését és meghatározza az egyesült arab ; állam alapelveit. Kimondják a I többi között, hogy a főváros Kai- j ró lesz, a közigazgatást egy ál- J lamfővel az élén egy kormány 1 irányítja és hogy az unióhoz minden arab ország csatlakozóan. ez a feszültség a jelek szerint nem szűnt meg. Ezért váratlan a Tripoliból érkezett hír. A megfigyelők, köztük Egyiptom barátai, felteszik a kérdést, milyen engedmények és kompromisszumok állnak a hirtelen döntés mögött. Nem lesz-e a mostani határozat nem kívánt fejlemények, üj feszültségek forrása az arab világban? A feleletet csak az idő adhatja meg. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a kérdés jogos. (KS) Kinevezték az új chilei kormányt Santiago Santíagóban csütörtökön hivatalosan bejelentették, hogy Salvador Allende elnök Kinevezte az új chilei kormányt, amely a nemzetbiztonság kormánya elnevezést kapta. Az új kormány tagjai közé bevették a három haderőnem és a rendőrség vezetőit. A Chilei Kommunista Pártot három, a szocialistákat baron», a radikálisokat két. az egységes népi akció mozgalmát két és a keresztény baloldal elnevezésű pártot egy miniszter képviseli az új kormányban. (MTI) Süljfos harcuk Dál-Vietnamhan Dél-Vietnam különböző részeiben szerdán súlyos harcok zajlottak le. A Reuter értékelése szerint a szerdai nap járt a legsúlyosabb veszteségekkel a januári tűzszüneti egyezmény óta. Binh Dinh partvidéki tartományban a saigoni rezsim körül_ belül egy zászlóaljnyi erősségű egysége vívott heves harcot a felszabadító erőkkel. Maga a saigoni rezsim is 110 katona él_ estét ismerte be. Harcokat jelentettek a központi fennsíkról, Pleiku térségéből, továbbá a Mekong deltájából is. Hanoi A saigoni kormányzat augusztus 2-a és 4-e között a 45. és 47. ezred valamennyi zászló- a’ját, továbbá a polgárőrség több zászlóalját irányította Kon- tum tartomány székhelyétől nyugatra és délnyugatra a felszabadított területek jogtalan Izraeli provokáció Az egyiptomi légierő elfogó vadászgépei csütörtökön megfu- tamodásra kényszerítettek egy hat vadászbombázöból álló iz- i raeii légiköteléket, amely a meg- - szállt Sinai-félsziget felöl meg- j próbált behatolni az ország légterébe. „Legalizálták’* a kambodzsai bombázásokat A New York-i szövetségi fe’_ lebbviteli bíróság szerdán semmissé nyi'vánította egy alsóbb- fokú bíróság július 25-1 döntését, amelyben alkotmányellenesnek minősítette a kambodzsai bombázásokat, és elrendelte azok beszüntetését. A háromtagú fellebbviteti bíróság 2:1 arányban érvénytelenítette a döntést, megerősítette, hogy a bombázások „legálisak”, és a kongresszus által korábban megállapított augusztus 15—i határidőig folytathatók. Népszavazás? Makariosz ciprusi elnök csütörtökön ki jóién tette: hajlandó lenne Athénben találkozni Grí- vasz tábornokkal я szigetország problémáinak megvitatására. Hozzátette : „amennyiben nem sikerü'ne megegyezniük, szívesen a ciprusi nép elé terjeszti a fő kérdést, Ciprus jövőjének ügyét. Az érsek-elnök nyilatkozatára egyik lap vezércikkében athéni találkozót javasolt Makariosz és az enozist hirdető Grivasz között, és azt indítványozta, hogv népszavazással döntsék el, vajon Ciprus Görögországhoz csatla- kozzék-e vagy továbbra is független marad. Makariosz „konstruktívnak” nevezte az elgondolást, és kiielentette, hogy öröm_ mel fogadná el a meghívást a görög fővárosba. A ciprusi kormány bejelentette, hogy csütörtökön elfogták Sztavrosz, más néven Szirosz őrnagyot, Grivasz helyettesét. A nagyszabású akció során Limassol közelében Sztavrosz kilenc emberét is őrizetbe vették, s nagy mennyiségű fegyvert és hadianyagot foglaltak le. visszahódítására. ■ A szárazföldi alakulatok támogatására a területszerzési akciók védelmének biztosítására a saigoni rezsim repülőgépei az említett időszak_ ban 692 bombát dobtak le, tüzérségük pedig 3100 lövedéket zúdított Trung Nghia és Ngo Thanh térségére. A felszabadító erők a támadásokat sikeresen visszaverték. Csehszlovák— nyugatnémet tárgyalások Praga Csütörtökön a déli órákban hivatalos tárgyalásokra Prágába érkezett dr. Paul Frank nyugatnémet külügyi államtitkár. Az általa vezetett küldöttség tagja dr. Renate Finke-Osiander asz_ szony, első osztályú követségi tanácsos, a kelet-európai szocialista országok referense (kivéve a Szovjetuniót), valamint von Richthofen nemzetközi jogi referens és mások. Megérkezése után a bonni ál_ lamtitkár újságíróknak elmondotta, hogy a Jiri Götz csehszlovák kü’ügyminiszter-helyettessel folytatandó megbeszéléseken szóba kerülnek az úgynevezett humanitárius kérdések (család- egyesítés, utazási könnyítések), g kidolgozzák Brandt kancellár szeptember elejei prágai látoga_ fásának programját. Magyar-lengyel gazdasági kapcsolatok A magyar—lengyel gazdasági együttműKödés fokozódását jelzi, hogy magyar és lengyel vezetők az idén immár egész sor magas, sót legmagasabb szintű találkozón tárgyaltak a kapcsolatokról, s tárták fel az együttműködés újabb lehetőségeit. Januárban Vályi Péter és Ka- zimierz OLszevsKi miniszterelnök-helyettesek Varsóban, a gazdasági együttműködési aiiandó bizottság ülésszakán я fő figyelmet az ipari együttműködésre, különösen a két ország közötti gyártásszakosításra összpontosították. Akkor állapodtak meg az ÏNTERKOMPONENT elnevezésű közös iroda létrehozásában, amely az elektronikai ipar gyártásiéi lesztésének koordinálásával foglalkozik. Azon az ülésszakon merült fel a két ország autóipari együttműködésének lehetősége, s elvi megállapodás történt a vegyipari és poiimerkémial együttműködésről. Igen nagy jelentőségű volt Kádár János és Fock, Jenő ez év márciusi lengyelországi látogatása. A magyar és lengyel partes állami vezetők kiemelték, hogy a gazdasági kapcsolatok, a termékszakositas és a kooperációs kapcsolatok bővítése megfelel mindkét ország érdekelneK, eredményesen szolgálja a szocialista gazdasági integráció ügyét. A kormányközi bizottságot — a jelenlegi és a távlati gazdasági, termelési, kutatási és műszaki együttműködési lehetőségek eredményes kihasználása érdekében — megbízták további hatékony új együttműködési formák kialakításával. A bővülő magyar—lengyel kapcsolatok jegyében rendezték ez év áprilisában Magyar- országon a lengyel műszaki és gazdasági napokat, amelyen Ka- zimierz Olszewski, a miniszter- tanács elnökhelyettese és Kozi- mieru Secomski, a lengyel állami tervbizottság első elnökhelyettese is részt vett, s mindketten magyar vezető személyiségekkel is tárgyaltak. A Parlamentben rendezett sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták, hogy forgalmunk további erőteljes növelésének leghatékonyabb módja a termelési kooperáció kiépítése, amely már eddig is jelentős sikereket hozott. A Külkereskedelmi Minisztérium adatai is arra utalnak, hogy a magyar—lengyel gazdasági együttműködés erősen fellendült. Árucserénk az idén várhatóan eléri a 300 millió rubelt, vagyis 16 százalékkal magasabb lesz. mint amit a hosszú lejáratú megállapodásban eredetileg 1973-г, terveztek. Az árucsere 195Ô óta körülbelül hatszorosára nőtt, az 1971—75-re kötött hosszú lejáratú megállapodás mintegy 65—67 százalékos további emelkedést ír elő, ezt azonban — mindkét fél kívánságára — túlteljesítik. Az utóbbi két-három évben, s különösen Kádár János és Fock Jenő márciusi lengyelországi látogatása óta erőteljesen bővül az ipari kooperáció. A márciusi varsói találkozó óta я két ország között nagy jelentőségű kooperációs megállapodások jöttek létre. Júniusban magyar —lengyel műanyag és szintetikus szál gyártási együttműködési megállapodás született, amelynek alapján 1978 és 1985 között a lengyel ipar kielégíti a magyar textilipar egyre növekvő igényét poliészter selyemből, Magyarország pedig polivinil-kloridot szállít majd Lengyelországba. E polimerkémiai kooperáción túlmenően az 1971—75-re aláírt műszálipari együttműködést is meghosszabbították 1980-ig. Ez az együttműködés is lehetővé teszi, hogy poliészter selymet hozzunk be Lengyelországból, cserébe poli- akril-nitrilért. Júliusban személygépkocsi kooperációról írtak alá magyar— lengyel kormányközi egyezményt. A megállapodás lényege, hogy a Bakony Művek, a Csepel Autógyár és a Ganz Műszerművek gépkocsialkatrészeket szállít majd Lengyelországba, cserébe a Polski Fiat 126—P kiskategóriájú gépkocsikért Magyarország és Lengyelország között egyébként eddig 11 gépipari, vegyipari és alap- anyagipari megállapodás jött létre, s továbbiak aláírása van előkészületben. A két ország igen jelentős, nélkülözhetetlen termékeket szállít egymásnak. Lengyelországból az idén is érkeznek olyan fontos áruk, mint a kőszén, a koksz, a kén, a horgany, a só, a parketta, különféle vetőmagvak. A hazai áruválaszték bővítésére vásárlunk Lengyelországból sört, konfekcióárut, bútort, háztartási varrógépeket, magnetofonokat. Magyar vállalatok a többi között vendéglátóipari berendezéseket, cipőipari gépeket, pénztárgépeket, sertés- és marhahizlaló telepek felszereléseit, közúti járműveket, a fogyasztási cikkek közül pedig bort, gyümölcsöt, édességet, selyem- és pamutszövetet, hűtőgépeket és sok egyebet exportálnak. A Fock Jenő vezette magyar delegáció mostani lengyelországi látogatása alkalmából tehát már jelentős eredményekkel vethetnek számot. Biztosra vehető, hogy a párt- és állami vezetők márciusi találkozóján hozott határozatok végrehajtását áttekintve újabb lehetőségeket is feltárnak majd, amelyek különösen az 1975 utáni időszakban még tágabb teret nyitnak a magyar—lengyel együttműködés számára S. b.
