Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-08 / 184. szám
Mit mondott nekem a kiállítás? Amikor beléptem a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum kapuján, hogy megnézzem a „Mi hoztuk az időt” című kiállítást, mintha valami különös varázslat hatása alá kerültem volna. Megelevenedett előttem az ókori régészeti leletből előkerült egyiptomi írnak szobra. Nem szobor volt többé, hanem ember. Felegyenesedett évezredes ülő helyzetéből, felemelte a kezét, a teremre mutatott és így szólt: „Nézd meg a képeket, olvasd el az írásokat és értsd meg saját korodat!” Nem tartott soká a révület, mert ahogyan lépkedtem előre, képtől képig, egyre tárgyilago- sabb, tisztább látókörű lettem, úgy érzem el kell mondanom másoknak is, mit mutatott meg nekem ez я kiállítás. A munkások régen a történelem sötét, tőkés-fasiszta korszakában igen embertelen körülmények között laktak. „Viskó” volt az a kifejezés, amely ráil- lett a legtöbb munkásember házára. A felszabadulás után megindult a munkáslakások, építése, a kiállítás ezt a fejlődést így rögzíti 1960-tól 1970-ig: Az ösz- szes munkáslakások közül: 1960- ban egyszobás 68,5 százalék, kétszobás 28,7 százalék és háromszobás 2,8 százalék. 1970-ben egyszobás 47,2 százalék, kétszobás 44,9 százalék és a három- szobás 7,9 százalék. Ha arra gondolunk, hogy ezek a lakások valóban világos, szép, tiszta és lakályos otthonok im- már, akkor jól értettük meg a képsorok egyik mondanivalóját. A fölépült lakásokból 1960- ban komfortos 12 százalék, fél- komfortos 8 százalék és komfort nélküli 80 százalék. 1970-ben komfortos 19,5 százalék, félkomfortos 11 százalék és komfort- ' nélküli pedig 69,5 százalék. A munkáscsaládok egy főre eső szolgáltatáskiadása a kö-1 vetkezőképpen alakult: 1965-ben összes szolgáltatásra 1359 forin- j tot, 1971-ben 1960 forintot adott kj egy család. E kereten belül jelentősen emelkedett a jelzett idő alatt a kozmetikai cikkekre, testápolásra költött összeg, valamint a rádióra, tv- re kiadott pénzösszeg is. A ruházati kiadások így alakultak öt év alatt: 1965-ben 3— 15 éves korig 1170, 1971-beft 1729 forint jutott ruhára. 1965- ben 15—30 évig terjedő időben egy férfi 2357 forintot, egy nő pedig 2 538 forintot költött, míg 1971-ben egy férfi 3208 forintot, egy nő pedig 3 555 forintot költött ruhára. Ezek a számok csak kiragadott részletek. Nem rögzítik az egész kiállítás mondanivalóját. Olyanok, mint egy csepp a tenger örökké hullámzó vizéből. Azt azonban mindenki tudja, hogy egy csepp vízben is jelen van a tenger. — Aki többet akar látni, érteni saját korából, tekintse meg a kiállítást. Lészkó András Köszönjük, hogy segítettek A vésztői nyugdíjasok nőklubjától érkezett levél szerkesztőségünkhöz, melyben sorban köszönetét mondanak a békéscsabai Szabadság Tsz vezetőinek. Hozzásegítették őket ahhoz, hogy idős korban eljussanak egy eddig még nem látott vidékre, s megismerhessék hazánk legszebb tájait. A tsz jóvoltából ugyanis — a kiránduláshoz autóbuszt kaptak — Eger és Miskolc környékére látogathattak. Maradandó és rendkívüli élményt szereztek ezáltal. Lida igyekezett, hogy szavai minél meggyőzőbben hangozzanak, de nem mentette föl magát az egoizmus vádja alól A lány úgy megszerette ezt a kissé idősebb, de számára egyszerű és jó embernek tűnő férfit, hogy nem akarózott elválni tőle. A múlt héten is, amikor Szergejev két napig betegeskedett, s nem ment be a képviseletre, Lida alig találta a helyét. — Miért nem gyógyittatja magát komolyan? — Teheránban nem jók a körülmények ehhez. Azt hiszem, csak a kórházi ápolás használna, de idegen helyen fűlik a fogam tőle... — Meg sem ismerhettük egymást. s máris el kell válnunk — mondotta halk-szomorúan Lida. — De az egészséget nem szabad kockáztatni. Segítenék, de nem áll módomban. A lánynak összeszorult a torka. Könnyekkel küszködött, annyira sajnálta a férfit. — Lida, kedves — kézen fogta a lányt — egy éven belül maga is hazatér, és ismét találkozunk. Meglátja, elrepül az az év. Addigra én is meggyógyulok. — Igaza van, Jakov — Megérkeztünk — mondta Szergejev és megállt. — Elmegyünk este a klubba? Beugor- jak magáért? — Várom — felelte Lida és gyorsan eltűnt a kapuban, mintha a könnyeitől menekülne. A kétszobás lakás, amelyet Óljával bérelt, szegényesen volt berendezve. A „hálószobában” két öreg vaságy, egy asztalka hajlott tükörrel meg egy ruhásszekrény állt: a másik szobát cikornyás, évszázados heveA herényieknek soha nem volt szégyellni valója ró, kerek asztal és néhány ro- ; zoga szék gazdagította. Igaz, a ; lakás bére sem volt drága. Ólja éppen ruhát vasalt. — Mi történt, Lida? Nem vagy : magadnál! — kiáltotta, átölel- ; ve a barátnőjét. Lida leereszkedett a heverő- : re. j — Jakov haza akar utazni. • Nagyon beteg — mondta. Ólja letette a vasalót és mel- ! lé ült a díványra. : — Lidocska, már régen sze- ■ retnék beszélni. veled Jakovról. ■ Lehet, hogy nem rám tartozik, • de nekem többet számítasz egy- j szerű barátnőnél. Igyekezz job- : ban megismerni ezt az embert. : — Éppen eléggé ismerem — Nem igaz, alig tudsz róla I valamit. Titokzatos férfi. Sze- > rintem felesége is van, hiszen : már negyven éves. Száraz errt- • bér, egy mosolya sincs. Túl so- ■ kát beszél a betegségéről, de ■ azért elcsavarja egy lány fejét. ! — Tévedsz, Olenyka. — Li- ! da elhúzta a kezét barátnőié- i tői. — Jakov rendes ember, ki- ■ egyensúlyozott. Nincs abban ! semmi furcsaság, hogy még nem : nősült meg. Katona volt, sokat : utazott, egyszerűen nem talált ; egy olyan lányt, akit megsze- ; retett volna. Aztán a front, a ■ sebesülés... Azóta sem épült fel : teljesen És különben sem szá- : ráz ember, ahogy mondod — j gazdag lelkű, kellemes. ” — Lehet, hogy becsületes em- • bér, mégis azt mondom hogy ■ nem ismered eléggé, ö csak ! magára gondol. — Ólja, ne akarj összeveszni : velem. . Ólja legyintett a kezével és ; felemelte a vasalót. (Folytatjuk) ! Dr. Bak Mihály Békéscsabáról alig félórai utazás után érkezik a látogató me. gyénk legnagyobb községébe, a 250 éves Mezőberénybe. Zivataros két és fél évszázadot ért meg a nagyközség. A történelem formálásából is kivették részüket Berény lakói. Ebben az esztendőben hármas jubileumot ünnepelnek; a község újratelepítésének 250. évfordulóját, Petőfi születésének 150. évfordulóját és a munkás- dalkörük megalakulásnak 75. évfordulóját. 250 éve annak, hogy a török- dúlás után a három nemzetiségű — magyar, szlovák, német — őslakók letelepedtek я termékeny Körös menti tájon, s azóta is a legnagyobb egyetértés- * ben és békességben élnek. Berény népének élete úgy alakult, j hogy soha nem volt szégyellni ; valója; élete, munkássága a ha_ 1 ladást szolgálta. Az 1848-as szabadságharc zászlói alatt sok száz berényi harco’t. Az 1849-es Frei Ádám- féle felkelés, az 1849-es parasztmozgalmak, a Várkonyi-féle agrárszocialista megmozdulások széles bázisa, az 1920—30-as ' évek szociá’demokrata mozgaL- I ma. mind a kizsákmányolás és 1 az önkény elleni aktív tiltakozás állomásai. A felszabadulás után alig kellett 20 esztendő, hogy a mező- gazdasági községből fejlett, korszerű mezőgazdasági üzemekkel rendelkező ipari település váljon. Sok parasztemberből öntudatos. ipari munkást formált a fejlődés. A község a megye egyik ipari bázisává nőtt fel. A MEZŐGÉP, a PATEX, a téglagyár, a ktsz-ek biztosítanak munkalehetőséget a lakosságnak. A termelőszövetkezetek az agrotechnika jó kihasználásával könnyítik tagjaik munkáját. Jó gazdálkodásukkal a legjobbak mellé fejlődtek fel. Számos szép eredménnyel dicsekedhetnek a nagyközség lakói, így pL a község vízmű- vesítése befejeződött, szennyvíz- vezetékének gerince megépült, az utcákon betonjárda épült, a villamosítás befejeződött. Üj üz_ letház biztosítja a jövő évtől a lakosság bővebb választékát S amire a legbüszkébbek, hogy minden bölcsódés és óvodás korú gyermeket e1 tudnak helyezni a gyermekintézményeikben. Az ünnepi tanácsülésen „Me- zőberényért” kitüntetést hárman Madarász Fálné Az új üzletház jövőre bővé bb áruválasztékot kináL Schidt György kaptak, akik munkájukkal a község fejlődését elősegítették. Dr. Bak Mihály szülész-nőgyógyász és fogorvos 1937 január 17-től gyógyít Mezőberényben. A község közegészségügyi helyzetének javítása érdekében kifejtett munkája során ismerte meg a lakosság szélesebb rétege. Az egészségtelen cigánytelepek felszámolásáért és a művi vetélések ellen küzd fárad, hatatlanul. Fáradságot nem ismer a csecsemőhalandóság csökkentése, az elfogadható körülmények között történő szülés lehetőségének megteremtése érdekében. Az ő érdeme, hogy 1949- ben — a megyében másodiknak — a község szülőotthont kapott. 1975-ben kezdeményezéséi'« az ivóvízhálózat kiépítését megkérdik. A tanácsok megalakulásától tanácstag. A sok szak- és társadalmi munka mellett a tudományos munkám is tellett idejéből. Szerénységével, közvetlenségével vált a község Miska bácsijává. Madarász Pálné 1929-től vesz részt a munkásmozgalom harcában, tagja a szociáldemokrata párt baloldali irányának A község felszabadulása után két nappal — 1944. október 8-án — részt vett az MKP községi szer. vezet ének megialakításában. Szervezője és alapító tagja az FMSZ-nek, ahol ma is aktív ve. zetőségi tag A község fejlődésé, ben elévülhetetlen érdemeket szerzett. Schidit György nyudíjas tanácselnök 1952—1966-ig állt a. községi tanács élén. Igen jelentős szerepe van, hogy я község valamennyi utcájában villany és betonjárda van. Az 6 érdeme is, hogy Mezőberény ismét rendelkezik gimnáziummal. Néha ere. jét meghaladó erőfeszítéseket tett a község fejlesztésének érdé. kében és я lakosság ügyes-bajos dolgainak intézésében. A község lakói szeretettel és megbecsüléssel emlékeznek rá. Az elmúlt csaknem 30 év eredménye, az ottél ők küzdelmei, munkája я ma születendő és élő ifjú nemzedék előtt példaként lebeghet. Szekeres András