Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-07 / 183. szám
Szőlővédelem házikertben Augusztus — szamócatelepítés Nem valószínű, hogy ezt a bis írásomat a szamóca fontosságának és házikerti alkalmasságának ismertetésével kiellene kezdenem, mert erről már a kezdő kertészek is meg vannak győződve, vagy ha nem, aikkor szomszédaiktól szerezhetnek meggyőző Hzonyftékókat a szamóca hasznáról. Ezért most mdndjórt azzal kezdeném, hogy ismét elérkezett я szamóca telepítésének legalkalmasabb időszaka. Tcdajelőkészítés A szamócaágyasak talaját éppen úgy kell előkészíteni, mint a másodvetésű zöldségfélékét. Minthogy azonban a szamóca- tövefc- a házikertekben nem egy, hanem három évig maradnak a helyükön, célszerű a talajt felásás előtt nemcsak pétisóval, hanem (5—5 kg/100 m2) kálisó- val és szuperfoszfáttal is mű- trágyazni. Ásás és eügeréblyézés trf&n készítsünk 120 cm széles ágyúsokat. Ezekbe négy sor palántát ültethetünk oly módon, hogy a szélső sorok az ágyás szélétől 15 cm-re essenek, a szomszédos sorok közötti távolság pedig 30 cm legyen. A sorokban 40—50 cm tőtávolság kívánatos. Az ágyúsok között hagyjunk 35—40 cm széles utat. Gyakran előfordul, hogy a szamóca fiatal gyümölcsfák köÄ zoldségnö vény einken — elsősorban a másodterményként is kiterjedten termesztett levélzöldségeken (káposztafélék) —* jelentős károkat okoznak a lepkék lárvái. A lepkék rajzása elkezdődött, fajonként változó mértékben. Igen erős mértékű a káposztalepke rajzása. Ezek a káposztafélék levélfonákára helyezik tojáscsomóikat, melyekből 7—14 nap múlva kelnek ki a hernyók. A kikelő hernyók kezdetben csoportosan rágnak, így kártételük hamar szembetűnik. Tömeges előfordulás esetén teljesen lekopasztják a növényeket. Elsősorban a házikertek káposztanövényeit fenyegetik, nagyobi) táblákon csak a tábla szélén károsítanak. A káposztamoly nemzedékei egybefolynak, ezért lárvái tavasztól őszig károsítanak. Néhány bagolylepke-faj (káposzta-, saláta-, gamma-, bagolylepke) lárvája is a káposztafélék rendszeres kártevői közé tartozik. A káposzta-bagolylepke már alacsony egyedsűrűség esetén is jelentős minőségi kárt okoz. Vele együtt fordul elő és jelentős minőségi kárt okoz a saláta- bagolylepke lárvája is. Leggyor- sabbán szaporodik és nagy károkat okoz a gamma-bagolylepke. Kifejlődött hernyói a többi bagolylepkétől eltérően nem a feáajban. hanem a tápnövényen 7É kerffl. flnoeh nincs semmi akadálya, sót előnyös is, hiszen a szamóca jói hasznosítja azt a területet, amelyet később majd a terebélyes gyümölcsfák vesznék birtokukba. Ilyen köztes telepítés esetén is célszerű ágyásókat készíteni, úgy, hogy a fáit áltál beárnyékolt területrész szabadon maradjon. A palánták beszerzése Csak erőteljes, egészséges, legalább három kifejlett lomble- véllel és bojtos gyökérzettél rendelkező palántát érdemes telepíteni. Az ilyen palánták a gondos ápolás hatására gyorsan meggyökeresednék, új lombleveleket nevelnek, és összegyűjtik a következő évi termés kifejlesztéséhez szükséges tápanyagot is. Jó palántát nyerhetünk a saját idősebb szamócaágyásaink- ból és vásárolhatunk is ilyeneket — főként, ha valamelyek új fajta előnyös tulajdonságai nyerték meg tetszésünket. Az apró# gyökér nélküli ostorindák ültetésévéi nem érdemes kísérletezni, mert ezek az ősz folyamán legfeljebb gyökeret eresztenek, de nem erősödnek meg néhány levelet összeszőve bátoo- zódnak. Védekezést mivel az említett fajok rágókártevők, a triklórfon hatóanyagú szerek (Ditrifon 50 WP, Satox P—50, Satox 20 WSC, Fiiból E, Dipterex), és a sziszte- mikus hatásúak (Bi 58 EC, Bi 58 WP 40, Anthio 25 ЕС, Ant- hio 40 ЕС) egyaránt jó eredménnyel alkalmazhatók. A szisz- temikus szerek egyúttal a levél- tetvek elszaporodását is megakadályozzák. Csapadékos időjárás esetén, vagy öntözött körülmények között a meztelen csigák is elszaporodhatnak és súlyos károkat okoznák a káposztafélék mellett a paprika-, a paradicsom- és a gyökérzöldség-kul- túrákban. Védekezés: különböző vízelvonó anyagok (porított szuperfoszfát, porrá őrölt oltott mész) kiszórása , az alkonyati órákban. Házi kertben eredményes a sörös pohárcsapdák kihelyezése is. A poharakat a növénysorok közé a talajszint mélységéig kell besüllyeszteni és félig kell tölteni sörrel. A sör a csigákat nagy területről összecsalogatja, s azok belemászva a poharakba, a sörtől elbódulva elpusztulnak. Vegyszeres védekezés Helari- on, vagy Limacid — Spolana granulátum (3—5 dkg/100 négyzetméter) kiszórásával végezhető. Kovács Bajos •ö vény védelmi mérnök annyira, hogy a következő tavasszal gyümölcsöt érleljenek. Hogyan ültessünk? A legfontosabb, hogy a palánta se mélyebbre, se magasabbra ne kerüljön új helyén, mint ahogy palánta-korában állott. Ültetés előtt régebben szokás volt a bojtos gyökérzet visszavágása (a régi szakkönyvek is ezt javasolják). Az erre vonatkozó kísérletek azonban megállapították, hogy azok a palánták gyökeresednek meg a leggyorsabban, és azok fejlődnek a legerőteljesebben, amelyek gyökerei sértetlenek maradtak. — Az ültetés fontos kiegészítő munkája az öntözés. A beültetett palántákat azonnal alaposan öntözzük meg és ezt 2—3 naponként mindaddig ismételjük meg, amíg az új levelek növekedése nem jelzi a palánták meggyökeresedését. A frissen megművelt, műtrágyázott és beültetett területen mindig tömegesen nőnek a gyomok is. Ezeket felszíni kapálással, sarabolással már szikleveles korukban irtsuk ki. b. gy. Növényvédelmi előrejelzés A július végi esős napok további szőlőperonoszpóra fertőzést okoztak. A terjedésre kedvező időszakok rövidsége azonban megakadályozta a betegség veszélyes mértékű előfordulását. Augusztus folyamán csapadékos időszak esetén a fertőzés ugrásszerűen emelkedhet, ezért a kártétel megakadályozására az időjárás várható alakulásától függően védekezzünk. A szőlőlisztharmat fertőzés és kártétel veszélye továbbra is nagy. A védekezések elmulasztása esetén, illetve további folytatása nélkül lényeges termés- csökkenés várható. Különösen fontos a hegyvidéki szőlők védelme. A burgonya- és paradicsomvész veszélye továbbra is jelentős. A paradicsomon, különösen az alföldi területeken meleg, száraz időjárás esetén az alternáriás levélfoltosság is veszélyeztet. Tartósan csapadékos időjárás esetén azonban a paradicsomvészen kívül a szep- tóriás levélfoltosság fellépésére is számíthatunk. Az időjárás és a helyszíni vizsgálatok alapján védekezzünk. E betegségek eltérő környezeti igényeik folytán együttesen, azonos mértékű kártétellel nem fordulnak elő, de bármelyik nagy kárt okozhat. Az első tünetek megjelenésétől azonnal védekezzünk. Ezzel megakadályozzuk a betegség további terjedését, illetve a többi betegség fellépését is. A kaliforniai pajzstetű elle- ni védekezést — fertőzöttség esetén — haladéktalanul végezzük el Július közepén kezdődött az almamoly rajzása is, s a hónap első dekádjában már várható a lárvák tömeges megjelenése. Az e napokban végzett permetezéssel (amely a kaliforniai pajzstetű ellen is hatásos), majd egy hét múlva az ismétlésével a fertőzést megakadályozhatjuk. Az ország több borvidékén, s különösen a Balaton környékén súlyos lisztharmatfertőzée tapasztalható. E kórokozó — a peronoszpórával ellentétben — meglepetésszerűen támad. A szőlőtermelők többsége tud_ ja, hogy a peronoszpóra ellen mikor kell védekezni, csupán a csapadék és a hőmérséklet alakulását kell figyelemmel kísérnie. Ha a védekezéssel késünk, a járvány gyorsan, kialakul. Pe- ronoszpóra-Eertőzésre minden évben számítanunk kell, és rendszeresen védekeznünk; szükséges ellene. Különösen a napokig tartó esők, de a gyakran megismétlődő kisebb csapadékok, sőt a harmat is elegendő lehet a kórokozó terjedéséhez. Nem ÿ.yen egyértelmű a liszt, harmatveszély felismerése. A két gombabetegség élettani sajátossága és a környezeti tényezők iránti igénye eltérő. A peronoszpóránák a nedves, a lisztharmatnak viszont a száraz időjárás kedvez; szaporodásához elegendő a levegő 70—80 százalékos relatív páratartalma, s ez a tőke belsejében — még száraz idő esetén is — lehetséges. A szárazság tehát nem korlátozó tényező, hanem inkább elősegíti a fertőzés terjedéséi. Hogy mégsem alakult ki járvány minden évben, annak oka az, hogy a kórokozó a téli hideg iránt érzékenyebb. Mínusz 16—18 Celsius fok tartós hideg esetén az áttelelő gombafonajak nagy része elpusztul. A hideg tehát természetes módon korlátozza a lisztharmat terjedését. Járványa általában akkor alakul ki, ha előző évben már volt fertőzés és a tél is enyhe volt. A tavalyi erős fertőzés, majd a A szőlőskertek tulajdonosai [ egyformán jó szőlészek es borászok, s méltán büszkék vendég, marasztaló borukra- . vagy lugasukra. Számukra a szőlő termesztése és a bor készítése el_ választhatatlan. Prohászka Ferenc ötlete tehát találkozott az olvasók, azaz a házikert-tulaj- donosok igényével, és a siker nem maradt el: ez a könyv kilencedik kiadása. Könyvét elsősorban a szőlőt kisebb területen termesztők részére írta, nem feledkezve meg a népszerű művek legfontosabb követelményeiről: világosan, egyszerűen és szemléltetően. A tartalom három fő témakörről: a csemege, és a borszőlő termesztéséről, a borászatról, valamint sokféle hasznos tudnivaló, ról szól. Az első rész vázát a szaporítás, a tőkehiány pótlásának módjai, a telepítés, a termő szőlő nyitása, metszése és növényvédelme, valamint a lugas nevelésének tudnivalói, meg a szőlőfajták jellemzése alkotja. Csák ezt követően kerül sor a borkészítéssel kapcsolatos teendőkre, a szüretre, a must erjesztésére, a bor kezelésére és a bőrbetegségek ismertetésére. A régi, jól bevált módszerek mellett természetesen mindazok az új eljárások is megtalálhatók, amelyekre ma már minden szőlőskert tulajdonosa kíváncsi. A könyv a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg. Bakócsi Antali Vadorzók Izgalmas történetek, nem várt fordulatok, halálos összecsapás szokatlanul enyhe tél, valamint az idei májusi, júniusi száraz időjárás kedvezett a gomba terjedésének. Ezek után június végén, július elején megjelent a Usztharmat a szőlőfürtökön, és agresszív módon terjedt. A peronoszpóra elsősorban a lombot támadja, ezért könnyebb a védekezés ellene. A lisztharmat inkább a fürtöket veszélyezteti, így nehezebb a védekezés is, mert ezeket a lombozat (akarja. Ha a fertőzés már kialakult, áztatásszerűen perme. tezzünk, úgy, hogy a fürtök belsejébe is jusson elegendő permette Helyesen járunk el, ha a permetezések között erős, harmatos időben 1—2 fürtporo. zást is beiktatunk, rézkénpor- ral vagy D—8 К—50 porozováL Védekezésre általában a kéntartalmú szereket használták. Ezek elég jó védőhatást mutat, tak, de 28 Celsius fok hőmérséklet felett perzselnek. E hátránytól. nem kell tartanunk, ha kénpótló szerves hatóanyagú növényvédő szereket (Fundazol 50 WP-t, Morestant, Ka- rathane-t, Mancocart) használunk. Száraz idő esetén, amikor nem indokolt a peron osz- póra ellen a védekezés, ajánlatos a lisztharmat ellen külön permetezni. A lisztharmat-veszélyt azzal is csökkenthetjük, ha a gyomirtást, kötözést, és osonkázást időben elvégezzük. Fundazol használata esetén 0,08 —0,10 százalék alá ne menjünk a töménységgel és a permetezéseket nyolcnaponként isméteL jük meg. Mindkét gombabetegség ellen fokozni kell tehát a vegyszeres védekezést, de ez főként a liszt, harmat ellen irányuljon. Ambrose Károly sok jellemzik Bakóért 'Antal könyvét. A színtér az erdő. A szereplők vadorzók, akik ezerféle furfanggal, eszközzel törnek a vad életére, valamint vadászok, vadőrök, akik nemegyszer életük kockáztatásával akadályozzák meg e bűnös elemeik tevékenységét. A krimibe illő történetek azonban nem fantázia születtek a szerző többszáz bírósági ügy közül válogatta ki a legjellemzőbb, legtipikusabb eseteket, s ezeket írta le könyvében. A könyv célja pedig nem vadorzók toborzása, módszerek ismertetése, ellenkezőleg: mindenkit rá akar döbbenteni, hogy a vad nemzeti kincsünk, a természet egy része, mellyel gazdálkodnunk kell, ha nem akarjuk, hogy unokáink számon kérjék tőlünk a kipusztított fajokat. Vadorzó az, aki csak a hasznot, a megszerzendő húst nézi, s a vadban nem az élőt látja, melynek elpusztításával évtizedek munkáját teszi tönkre, aki nem törődik a kárral, akiben nem szólalnak meg emberi érzések, mielőtt fegyverét vemhes kocára, vagy gidát vezető sutára emeli. Talán egy lépéssel ahhoz is közelebb segít e könyv, hogy megszűnjön az orwadászókat helyenként még mindig övező álromantikus dicsfény, és a vadorzókban ott is a tolvajt lássuk ahol ő tettével nem a senkiét, hanem a mindannyiun- ként orozza el Mindenki rádöbbenjen, hogy aki fegyverét vadászra, erdészre emeli, az nem bátor# merész, hanem lesipus- kás gyiUsoe. Növényvédelmi tanácsadó Kártevő lepkék a zöldségesben Sör — növényvédő szer Könyvaj ánlatunk: Prohásska Ferencs Szóló és bor 9. kiadás
