Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-31 / 203. szám

Megsúgom Magának ...hogy örvendetesen elterjedt nálunk a kutatási láz. Szinte mindenki kutat, több-kevesebb sikerrel, ki ezt, ki azt, és hát vannak, akik kutatásukat eltit­kolják. Ne értsen félre, nem a kedves feleségéről van szó, aki­nek szenvedélye. hogy férje zse­beit rendszeresen ellenőrizze. Ennél sokkal nagyobb dolog fo­rog szóban Rettenetesen cso­dálkozom, hogy Maga elhitte, miszerint a csabai Előre Sparta­cus női kézilabdásai valóban sportolni voltak Segesváron. Ez nagy naivságra vall, mert a sportolás csak alibi volt. Való­jában Petőfit kutatták. Nekem elhiheti, hiszen Petőfit kutat manapság minden második ma­gyar ember, hogy aztán megír­ja valamelyik újságba, folyó­iratba, vagy a rádiónak, a te­levíziónak, vagy pedig könyvet jelentessen meg. Szép dolog ez, kár. hogy köl­tő-óriásunk nem élhette meg, mert ha élne, ő is megtudhatná, mi mindent cselekedett és gon­dolt azokon kívül, amiket cse­lekedett és gondolt. Mondom, kutatóinknak ez a csoportja pi­cikét megkésett, nem úgy, mint például kedvenc riporterem, aki a minap neves művészünket faggatta művészetéről a képer­nyőn, , miközben mi csak les­tünk, lestünk ötszemközt, egé­szen a műsor végéig, hogy p.e- ves művészünk mikor adja már művészetét. De nem adta, csak boncolgatta. Sajnos ez nem szó­rakoztatott bennünket, de leg­alább évtizedek múltán hem kell majd őt is kutatni. Mindegy, vannak szerencsét­len kutatások is, de hál’ isten­nek, vannak szerencsések is. Olvastam, hogy amerikai kuta­tók rábukkantak egy elsüllyedt, aranyat és ezüstöt szállító ha­jó mesés kincsére. Szegények­nek most főhet a fejük, mi le­gyen azzal a hatalmas összeggel, amelyet kapnak érte. Megsú­gom Magának, nekem nem okoz­ná a legcsekélyebb gondot sem ez a horribilis mennyiségű pénz. Amint megkapnám, rögtön be­fizetném OTP-lakásba, s ha két megelőlegezett gyerekre a vé­telárból levonnának 60 ezer fo­rintot, talán elég is lenne. No, de távol áll tőlem ilyen szerencse. Hát igen, sírni mindenki tud. Ki így, ki Ügy. Hölgyismerő­söm azon kesergett, mert szét­ment a partija. A fiú apja te­lebeszélte gyereke fejét a ..ran­gon aluli” házassággal, olyas­mit is mondott, hogy az ö fia egy föorvosnönek is jó parti, nem alacsonyodhat le egy ad- - minisztrátorhoz. Megsúgom Ma­gának, ilyen eset is előfordul 1973-ban. Az. hogy szétment a parti, az nemcsak az aim hibá­ja, és kifejezetten szerencse, hogy hölgyismerősöm nem lesz _ soha főorvosnő. Boldog házas- ; ságot viszont még köthet, mint oly sokan, akik tudják: ma már nincsen nálunk semmiféle „fel­ső tízezer”. Vitaszek Zoltán ©t kérdési a ndk szakképzéséről és a tennivalókról Válaszol: Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes KÉRDÉS: Jelenleg minden száz fizikai munkát végző nő közül mindössze 14 rendelkezik szakmával. Hogyan alakulhatott nálunk ilyen kedvezőtlenül a szakképzett nők aránya? VÁLASZ: Magyarországon az utóbbi két évtizedben a kere­sők száma egymillióval, ezen belül a dolgozó nők száma ki- lencszázezerrel növekedett. A nők munkavállalása minden népgazdasági ágban jelentős volt: legnagyobb arányú az iparban, az építőiparban és a kereskedelemben. Korábban a mezőgazdaságban ős a háztar­tásban dolgozó nők e nagy­arányú munkába lépése ered­ményezte, hogy a munkaválla­lók 42 százaléka nő, ami egyút­tal azt is jelenti, hogy a mun­kaképes korú nők foglalkozta­tása már közel esik a lehető­ségek felső határához. A nők létszámnövekedése túlnyomó- részt a szakképzetlen munka­erőt igénylő területeken történt. Ez a körülmény a nők tovább- j képzéséneik fontosságára hívja : fel a figyelmet. Jelentősen növekedett viszont a szakmunkásképzésben részt-1 vevő lányok aránya. A szakmai megoszlás azonban arra mutat, hogy a leányok változatlanul a hagyományos női szakmák iránt mutatnak érdeklődést. A leány­tanulók 80 százaléka a kereske­delmi és vendéglátóipari, vala­mint a könnyűipari szakmákat választja. KÉRDÉS: A pályairányítás javítása jó irányba terelheti-e a fiatal nők szakmaválasztását? VÁLASZ: Igen. Sokat segít­hetnek az iskolai pályaválasz­tási felelősök, az osztályfőnö­kök, a pályaválasztási tanács­adó intézetek, ha időben felhív­ják a figyelmet olyan, nem ha­gyományos női szakmára is, amelyekre — különösen vidéken — a szülők ismeretek hiányá-1 ban esetleg nem is gondolnak, | vagy amelyektől ma még ide-1 genkednek. Szakmatanulásukat elősegítené, ha többen jelent­keznének az elektrotechnika, a híradástechnika, a posta, a j programozás, a papírfeldolgozás, j a bőrdíszműves, a porcelán- festő és a keramikus szakmák­ra. E területen nagy igény van a női munkaerőre. Sokat jelen­tene, ha a vállalatok, az üze­meken belüli munkamegosztás­ban nagyobb mértékben vennék figyelembe a nők adottságait j és mjnd több munkakört tenné­nek szabaddá és elfogadhatóvá i számukra. Ha ez megvalósul, a nők bátrabban mernek majd választani nem hagyományos női munkaterületeket is. KÉRDÉS: A Munkaügyi Mi­nisztérium milyen intézkedése­ket tett a n&k szakképzése ér­dekében; hogyan alakul a leá­nyok kollégiumi elhelyezése? VÁLASZ: Tavaly széles körű felmérést végeztünk a nők szak­képzésének helyzetéről, s a ta­pasztalatok alánján a megtett és tervezett intézkedések közül a következőket említem meg: A pályairányítási tanácsadók kiemelten foglalkoznak a leá­nyok részére javasolt ötvenhá­rom szakma propagálásával. A szakmunkásképzés felvételi lét­számának tervezése során 30 százalékra növeltük a leányok arányát. A megyei tanácsok munkaügyi osztályai lehetőséget kaotak arra is. hogv az ipari szakmáikban felvételüket a ki­adott keretszámokon felül emel­hetik. A kollégiumi ellátottság növelése érdekében leányok ré­szére alakítottunk át 500 férő­helyet nvolr városban. Ezen túl. a IV. ötéves terv során, 1820 leánykollégiumi férőhely épül. A „szakmunkásképzési alapot” az idén osztottuk fel először. A vállalatoknál orszá­gosan 254 millió forint szolgál­ja a szakmunkásképzés feltéte­leinek javítását. A felhasználás^ ra vonatkozó utasításunk ki­emeli a leányok oktatási felté­teleinek megteremtését, javítá­sát, fejlesztését. KÉRDÉS: A vállalatoknak kötelezően el kell-e készíteniük a nők szakképzésének, illetve továbbképzésének tervezetét, vagy belátásukra bízzák, hogy tesznek-e valamit? VÁLASZ: Az ágazati minisz­tériumokat kormányhatározat kötelezi, hogy az irányításúk ' alá tartozó vállalatokat utasít- | sák a továbbképzési tervek ki- j dolgozásában a nők arányának növelésére. Tapasztalataink sze­rint egyre több történik a munkásnak szakmai képzése és továbbképzése érdekében. Erről legutóbb a könnyűipari minisz­terasszonynak a nők helyzetével foglalkozó beszámolójából is meggyőződhettünk. Az eredmé­nyek fokozása azonban megkí­vánja a társadalmi és állami szervek, a vállalatok és szövet­kezetek további következetes és összehangolt munkáját. KÉRDÉS: A Minisztertanács a közelmúltban a munkaügyi miniszter előterjesztése alapján fontos határozatokat hozott a nők szakmai képzéséről és to­vábbképzéséről. Mi ennek a lé­nyege? VÁLASZ : A Minisztertanács megállapította, hogy bár a nők foglalkoztatottsága gyorsan nö_ vekedett. a női szakmunkások KEDVEZMÉNYES NYERSSZELET-VÁSÁRLÁS Î A Mezőhegy esi Cukorgyár szeptember 5-3 indulásától szeptember hó végéig 50 %-os Árkedvezménnyel adja a nyers szeletet közöt és egyéni gazdaságok részére egyaránt. Eszerint a 12 százalékos szelet q-kénti 9,-— Ft helyett 4,50 Ft-ért, 13 százalékos szelet q-kéntd 9,80 Ft helyett 4,90 Ft-ért, 14 százalékos szelet q-kénti 10,60 Ft helyett 5,30 Ft-ért. 15 százalékos szelet q-kénti 11,40 Ft helyett 5,70 Ft-ért vásárolható vagonba, illetve járműbe rakva. Vasúti feladás esetén kocsimegrendelésről, kocsUclállításról díjtalanul a cukorgyár! gondoskodik. A megrendelésben megadandó a napi mennyiség, kocsi dara bezárna, és a fogadó állomás neve. Közúti kiadás járműbe rakva éjjel és nappal biztosított. A megrendelések a Mezőbe gyesi Cukorgyár ter­meltetési osztályára küldendők. (Postai irányítószám 5C20). Telefonon érdeklődni lehet: Mezőhegyes 3-as telefon szám on, a 191-es melléken. MEZŐHEGYESI CUKORGYÁR X aránya lényegében változatlan maradt. Viszont jelentős mér­tékben nőtt a betanított és se­gédmunkás nők aránya, (10,4 illetve 10 százalékkal). Nyilván­való, hogy ez a helyzet nem ál­landósítható. A Minisztertanács ezért a következőkben jelölte meg a főbb tennivalókat: A továbbtanulni szándékozó leányok száma lehetővé, a nép­gazdaság szakmunkás-igénye pedig szükségessé teszi fokozot­tabb bekapcsolásukat a szak­képzésbe. Ennek megfelelően tovább kell fejleszteni körük­ben a pályaválasztási tanács­adást. Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani a felnőtt korú nők szakmunkásképzésére is. A továbbképzés útján el kell érni azt is, hogy a nők helye a társadalmi munkamegosztásban kedvezőbb legyen. Miután a nők — különösen a családosak — nem rendelkeznek annyi sza­bad idővel, hogy a munka mel­lett könnyűszerrel tanuljanak, olyan állami és vállalati intéz­kedésékkel kell segítségükre sietni, mint például a tovább­tanulási kedvezmények újra­szabályozása, vagy a nők elfog­laltságához igazodó oktatási formák alkalmazása. A Minisz­tertanács határozata lényegében az 1970. évi nőpolitikái határo­zatok végrehajtását szorgalmaz­za a nők szakmai képzése és továbbképzése terén. K. E. Talán a tanítás? Se szeri, se száma, azoknak a megfogalmazásoknak, melyek a közelgő tanév kezdetét így fogalmazzák: nemsoká kezdődik az iskola, ekkor kezdődik az iskola, akkor kezdődik az isko­la ... Pedig mindenki tudja, hogy az iskola egy épület, a tanítás pedig egy meghatározott ideig tartó folyamat. Tehát amikor szeptember 3-ra gondolunk — a jövőben minden szeptember e’ső hétfőjére —, akkor nem az iskola kezdődik, hanem a ta­nítás ! Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a tanítás biztosan megkezdődik, a tanu­lás már nem egyértelműen min­denkinél. De ne bántsunk elów re senkit, minden bizonnyá1 so­kan fogadták meg á nyáron, hogy az új tanévben komolyan munkához látnak. Legalább olyan komolyan, mint azok az építők, akik is­kolát építettek a nyáron, nem is egyet, hanem többet. És ami­kor az építés előtt a mérnökök kitűzték az alapok határait jel­ző karókat, akkor azt jelezték ezzel a művelettel, hogy itt kezdődik az iskola, az az épü­let melyben ha elkészül, majd a tanítás kezdődik meg. Ne ke­verjük végre ezt a két fogal­mat! Mint ahogy azt sem ifik már összekeverni — de sokan teszik! —, hogy örömet csak szerezni lehet valakinek, és nem okozni. Okozni bánatot szoktunk — ezt is de sokan te-* szik! —, meg kárt egymásnak. Amikor arra törekszünk, hogy cselekedetünkkel mosolyt neve­tést varázsoljunk egy arcra, ar­cokra. akkor az örömszerzés nyomdokaira léptünk. Oly ne­mes és szép törekvése, célja esetenként ez az embernek, hogy illik pontosan kifejezni is. És ezzel nemcsak édes anya­nyelvűnknek tartozunk, hanem annak is, akinek örömet szer­zünk. Sz. A. Nagy az érdeklődés az első Eszköztörténeti Kiállítás iránt Mint arról már beszámol­tunk, hogy a VI. Gyógysze­résztechnológiai Konferencia megkezdődött Szarvason. Ezzel egyidőben nyitották meg az el­ső Eszköztörténeti Kiállítást is, amely iránt az érdeklődés egy­re nő A XVII. század elejéről szár­mazó gólyaorr desztilláló edénytől a mai korszerű gyógyszergyártás szűrőberende­zéséig több száz változatban láthatják az érdeklődők a gyógyszerkészítés eszközét, ős­régi vas-, bronz- és márvány­mozsarak, őrlésre, törésre al­kalmas tárgyak, patikamérle­gek, a pasztillagyártás kézi meghejtásos kisgépei, a ke­nőcskészítés ősi tégelyei, a ki­mérő edények különböző válto­zatai ..vallanak” a gyógyszer- készítők aprólékos munkájáról. Régi rézkarcok, gyógyszert hir­dető plakátok, cikornyás be­tűkkel írt gyógyszerkészítési könyvek láthatók' a bemutatón. Rendkívül értékes porcelán és fa Ikenőcstégelyek, edények kerültek bemutatásra egyéni gyűjtők, illetve múzeumok tu- laidonaiból. Egyebek között hí­res tabáni gyógyszeredé­nyek, szecessziós porcelán té­gelyeik, svájci empire-kan- csók, francia provinciális edé­nyek, dél-németországi, észak- olaszországl, morvaországi jel­legzetes gyógyszerészedények, mozsarak, reklámtárgyak gaz­dagítják a kiállítás anyagát. Bemutatják az üvegedények változó formáit, a legkorsze­rűbb szűrőberendezéseket, desz­tilláló edényeket, mérőműsze­reket láthatnak az érdeklődők. Az Orvosi Műszerkereskedel­mi Vállalat bemutatja a leg­újabb magyar, csehszlovák és német gvártmányú gyógyszer­készítő kisgépeket ée egyéb berendezéseiket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom