Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-01 / 178. szám

Tizennégy évvel ezelőtt-sötét” hajjal, alig 40-esen állt előttem dr. Bánki Mihály szülész-nőgyógyász szakorvos, a mezőhegyesi kórház igazgatója, ma Deciig őszen, arcán a lélek belső békéjéből és nyugtalanságából ötvöződött különös vonással fogad. Íme a nép orvosa, a banderio unokája. — Ezzel a mondattal festhetném tovább portréját.

Honnan indult et hogyan ért el ennyire közeire a néphez ez a különös ember?

— Erre a kérdésre kell felelni. hogy megismerjük őt. — Nagyapám olasz banderio. magyarul zászlós volt Baine Achillesmek hívták, részt vett a Habsburgok elleni szabadság- harcban — kezdi az emlékezést. — Hazájában halálra ítélték s ezért Erdélybe menekült Elvett egy székely nőt feleségül. igen küzdelmes életet élt, míg végül Kolozsvárra került vasúti segédtisztnek. Édesapám mozdonyvezető lett és a MÄV Szegedi Igazgatósága vonalain teljesített szolgálatot. — Lám esak az ősök kemény küzdelmeket, igazi harcost avató csatákat vívtak. — Igen. hadd említsek mag apám életéből egy epizódot. Egyszer, ahogyan a vonat élén haladt szuszogó, köhécselő mozdonyával, a nyílt pályán két egymástól távol eső állomás között meg kellett állnia, mert valamilyen oknál fogva csapágyolvadás történt... Kiabálás, zűrzavar, az egyik kocsiból detektívek, pökhendi csatlósok kerültek elő és nekirontottak. A vonaton a nemrég hatalomra került Horthy utazott... Apám csendőrkézre került. Szabotázs- zsal vádoltak és hosszú éveken át megbélyegzett, gyanús ember volt. — Érdekes, mintha ez az esemény is egy /ösvény lenne a nép felé vezető út irányába.

Milyen okok inspirálták az orvosi pálya felé ifjú korában?

— önképzőkört tag voltam diákkoromban. Igen élénk érdeklődést keltett bennünk az irodalom. a természettudományok — az ember iránt dr. Éber János tanárunk. De nemcsak a tanítási órákon, hanem az önképzőkörben is szította, erősítette bennünk a lángot. Harminchatos létszámú osztályunkból nyolcán orvosnak jelentkeztünk és mindannyian meg is szereztük a diplomát.

Milyenek voltak az egyetemi évek?

— Szívvel, lélekkel mohón tanultam. Ötödéves koromban egyetemi gyakornok voltam a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. külföldi ösztöndíjat is kaptam és egy ideig Berlinben tanultam.

— A, második világháború, a fasizmus diktatúrája hogyan szólt bele életébe?

— 1944 őszén katona lettem, kényszerből, lesve a legelső alkalomra, hogy „leléphessek” Horthy hadseregéből. Azután néhány évi fogság, utána tájékozódó óvatos szemlélődés következett. Végül 1947-ben a makói kórházba kerültem alorvosnak. Itt lettem párttag és később az üb elnöke is.

— Mikor került Mezőhegyesre?

— 1951 májusában.

— Milyen állapotok voltak akkor Mezőhegyesen?

— A községet és a gazdaságot még II. József, a „kalapos” kiA „Haladás” Mg Tsz értesíti T. ügyfeleit, hogy a

LÖKÖSHAZI

KAVICSBÁNYA

telefonszáma: Lökösháza, 22.

Mindennemű érdeklődést és megrendelést a fenti telefonszámon lehet lebonyolítani.

206283

A banderio unokája, a nép orvosa...

rály alapította. Azóta, mintha megállt volna az idő a településen. Nyirkos primitív viskókban laktak az emberek. Testi és lelki sötétség nehezedett rájuk, a személyi és környezeti higiénia teljesen ismeretlen fogalom volt. Egy szülész- és nőgyógyász számára a teendők erdeje, valóságos vadonja volt я környék.

— Mi volt a legelső, a döntő lépés a munkában? — Mondanom sem kell. hogy évek hosz- szú sora. legalább 10 év ke’_ lett ahhoz, hogy megalapozzuk ’ a környék korszerű egészségügyi ellátását Létrehoztuk az | MSZSZ_t. a mozgó szakorvosi szolgálatot. Délelőtt bent a kórházban, délután a járás 21 községében végeztünk rákszűrést tanácsadó- és gvógyí tó-szolgálatot. Előfordult, hogy este gyalog kellett hazatérni, mert a kiérdemesült gépkocsi útközben lemaradt. Amikor Medgyesegy- házán megszerveztük a szülőotthont lényegesen könnyebb lett a dolgunk.

— Nem érezte jól magát Mezőhegyesen? 'Úgy tudjuk, időközben el akart költözni.

— :955-ben megszületett a második gyermekünk. Szűk volt a lakás és valami meg nem értés lappangott a háttérben: Nagyon szerettem a helyemet, hiszen itt lettem igazán a nép orvosa. De szerettem a családomat is... Dr. Kertész Márton, az akkori mezőkovácsházi járási tanácselnök azonban azt, amit mások élére állítva nem tudtak mego'dani. tapintattal, jóakarattal egy óra alatt megoldotta. Azóta van elfogadható lakásom, nyugodt életem szép és hálás munkám Mezőhegyesen. Nagyon megható emlékeim vannak ebből az időből.

Hallottunk egy történetet ebből a korból, amikor valóságos csoda folytán megmentette egy csecsemő életét.

— Egy orvos különösen, ha szülész, és nőgyógyász, sok gyermek és anya életét menti meg. Ez orvosi esküiéhez tartozik. kötelessége. Nem enVéke- zem arra az esetre я sok kö- züL

Valahogy ősszel történt a dolog. Ömlött a hideg eső. Már sötét este volt. amikor egy parasztszekér állt meg a mezőhegyesi kórház előtt. Egy asszony szállt le róla. fiatal, majdnem gyermeklányát támogatta maga előtt. Dr. Bánki főorvos urat keresték. A vizsgálat folyamán kitűnt, hogy a leányka nemrég szülésen esett át. de a gyermek sehol... Amikor az egyébként csendes orvoe ráförmedt a kislányra. elismerte, ahogyan az úton jöttek a rázós szekérrel, „elveszett” a baba...

— Hol. merre — kiabált felháborodva az orvos és viharlámpát gyújtva, esőköpenyt kapott magára rohant keresni a gyermeket. Megkerült a csecsemő, dr. Bánki a köpenye alatt hozta be a kórházba és megmentette az életét.

— Igaz volt ez a sztori? —

— Valóban megtörtént, de én nem mondtam volna e’. mivel másoktól hal’.ották. nem tagadom le. Bizonv ez az esemény sokáig beszéd tárgya volt abban az időben a környéken.

A régi kórház gyarmati szolgálatot jelentett. Milyen a mostam mezőhegyesi kórház?

— Megszűnt a régi belgyógyászat, modem emeletes pavilon épült helyette. Modern felszereléssel, négyágyas szobákkal, laboratóriummal, fizikoterápiás kezelési lehetőséggel és új főorvossal az élén. Van külön nőgyógyászati, sebészeti és onkológiai szakrendelés is. A mezőkovácsházi tíz munkahelyes új rendelőintézet is a kórházhoz tartozik. Aki régen járt itt, valóban meglepődik, mert a kórházban mindenütt átvette a hatalmat az új, az emberségesebb, a haladóbb, csak egv maradt változatlan, dr. Bánki Mihály igazgató-főorvos ügybuzgalma, szeretető emberi-orvosi helytállása.

— Milyen sajátos egyéni terápiát alkalmaz gyógyító munkájában főorvos úr?

— Nincs különösebb titkom, az a véleményem, hogy a vizsgálatra jelentkező betegek 50 százalékánál nincs fizikailag kimutatható diagnózisban rögzíthető betegség, de van egy pszichológiai eszközökkel kideríthető lelki sérülés, ezt kell mindenekelőtt gyógyítani. Tudni kell meghallgatni és hallgatni. Sok ember számára fél gyógyulás az. ha kibeszélheti, ki- panaszkodhatja magát orvosa előtt.

Amíg beszélgetünk, kopognak az ajtón. Egy ápolónő, majd egy fiatal orvos lép be. Nyugodt. megfontolt válaszokat hallok. aláírást kapnak és elmennek Bennem pedig új kérdés vetődik fel. Hangosan fogalmazom meg. — Nem idegesíti, ha többen is zaklatják egyszerre? — Nem zaklatás ez kérem, hanem az élet rendje. Előfordul, hogy egy éjszaka kétszer-há" romszor is felkeltenek és bírni kell erővel, türelemmel és szeretettel. Másnap 'újra mosolyogni kell a betegek e’őtt.

Szórakozás, szabad idő? — Mikroszkopikus mértékkel lehet mérni az én szabad időmet. Ha mégis akad. akkor olvasok. Nagyon szeretem Illyés Gyulát, Németh Lászlót. Arany Jánost, a franciák közül Baudelairet, Rimbaudot, Sartrét. — A zeneszerzők közül melyik a legkedvesebb főorvos úrnak? — Liszt, Beethoven, Chopin. Kodály és most lassan a hatalmába kerít Bartók Béla is. — Más kedvtelés? — Szeretek nagyon fényképezni, ha időm engedi, írok egy-egy tudományos do'go- zatot is a munkámban előforduló kérdésekről.

Véget ért a beszélgetés. Dr. Bánki Mihály végigsimítja kezével a homlokát, felsóhajt és így szól: kemény küzdelem az élet. de csodálatosan szép. Az orvos kötelessége az életet védeni minden körülmények között. Én erre a? ügyre esküdtem fel és teljesítem híven orvosi eskümet.

ősei Olaszországból, majd a Székelyföldről jöttek. Szegeden vetették meg a lábukat. Ügy érkeztek jde. mint » hegyek között eredő forrás, átszökkenve akadályokon, nehézségeken és mindig betöltötték hivatásukat. Az orvosutód dr. Bánki Mihály és családja már alföldi lakos. És nagyon szereti őket az Alföld, a város, a falu. a nép. mert ők is szeretik я népet.

Lészkc András

Bolíviai ritmusok Békéscsabán

Bolíviát hazánkban leginkább, mint az egzotikus tájaik országát, Che Guevara partizánharcainak színhelyét ismerjük. Könyvekből, híradásokból. Kevesen tudják, hogy több bolíviai fiatal tanul Budapesten. Például a szombat este a békéscsabai ifjúsági és úttörőház nagytermében bemutatkozott Los Indios együttes négy tagja. Viktor Rico, Hameleth Quiroga, Ruben Enriquel és Erico Moscoso, a Műegyetem építészmérnök hallgatói : Viktor hat éve, a többiek pedig négy éve tanulnak hazánkban.

— A zenekar három évvel ezelőtt alakult, én ez év januárjától énekelek a fiúkkal — kezdi a beszélgetést Viktor, a zenekar vezetője. A Balaton környéki építőtáborokból jöttünk Békéscsabára. E meghívásnak nagyon örültünk, hiszen az országnak ezt a pontját még nem ismertük és igen sok évfolyamtársunk, barátunk lakik erre.

Korábban sikerrel léptek fel a VIT-előkészítőkön, egyetemi, főiskolai klubokban, a Gellért Hotelban rendezett műszaki bálon, az Illés-klubban: osztatlan tetszés kísérte érdekes, a magyar fül számára szokatlanul ütemes, pezsgő ritmusú zenéjüket.

— Hangszereinket mindig

megcsodálják. Ez például a ta- tu nevű övesállat páncéljából készült. Jellegzetes indiánhangszer. tíz húros, a neve charan- go. A furulya formájú neve quena. A halacska alakú, fából készült zeneszerszámé pedig gvataraja. A bordáin kell j játszani. :

Úgynevezett „hangszedők” I

nélkül, csupán mikrofonerősítéssel játszanak, talán ennek is köszönhető zenéjük tiszta, torzításmentes hangzása. A két dob- gitáron Hameleth és Erico játszik, a hatalmas üstdobot Ruben szólaltatja meg. Bolíviai népzenét, nálunk is ismert latin-amerikai melódiákat, spanyol dalokat játszanák. Az egy órás bemutatkozásuk sikerét mi sem bizonyítja jobban : a Quantanamera-t a négy fiúval együtt énekelte, tapsolta, ismételte végig a közönség.

— Hamar megbarátkoztunk a magyar fiatalokkal, második hazánkká vált Magyarország. Szeretnek, megbecsülnek bennünket, külföldieket. Szinte gond nélkül élhetünk ebben a szép országban.

Az olimpia idején Münchenben léptek fel, majd Jugoszláviában, Zágrábban vendégszerepeitek. A berlini VIT-re is készültek, a kiutazás azonban családi okok miatt elmaradt.

— Sajnáljuk pedig, mert a VIT igen sokat adhat a fejlődő országok fiataljainak. Tapasztalatokat szerezhettünk volna, demokráciát tanulhattunk volna ott. S még egy dolog: nem lehetünk úgy mérnökök, ha пет\ gondolunk népünkre, a több millió bolíviaira. Ezért is kár, hogy az egyetemen nem tanulunk ideológiai tantárgyakat. Ezért azután legalább az önképzésben igyekezünk megtanulni, élni a politikát.

...Bolíviai fiatalok jártaik Békéscsabán. Muzsikusok. De nemcsak azdk. Hazájuk haladé értelmiségének leendő, világosan látó mémöktagjai.

Nemesi László

Olcsóbb lesz a szuperautomata mosógép

A Téglási Hajdúsági Iparművek és a kereskedelem 1973. augusztus 1-től kezdve olcsóbban hozza forgalomba a Hajdú szuperautomata forgódobos mosógépet.

A közkedvelt korszerű

háztartási gépet a haj_ dúsági iparművek jugoszláv gyárral kooperációban készíti. A gyártást 1970-ben kezdték meg. Az idén már 17 ezer szuperautomata mosógépet gyárt a téglási üzem, amiből 13 ezret

hazai piacon értékesítenek. Ä nagyobb darabszámmal korszerűbb gyártási technológiák aíU kalmazhatók, s az üzemrész dolgozói alaposan begyakorolták a gyártási műveleteket, egy-egy gépet rövidiebb idő alatt készítenek eQ. Mindez, valamint az együttműködés tökéletesítése s az elszámolási árak kedvező változása tette lehetővé a forgódobos szuperautomata mosógép árának csökkentéséti (MTI)

MIIMllMHIIlSKtlIISüíSSj!»

V. J EGOROV DOKUMENTUMREGÉNYE

Д szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek

FORDÍTOTTA: HAVAS ERVIN EGY HATÁRSÉRTŐT ELFOGNAK

5.

— Mit tudunk az említett

emberekről?

— Csak néhány tájékoztató adatot kaptunk Moszkvából — mondta Kulijev. és egy gépelt papírlapot húzott elő a dossziéból.

„Hans Erich von Schönhausen — olvasta hangosan Kulijev — előkelő nemesi családból származik. Már az első világháború előtt a német felderítésben szolgált Nyikoláj ezredes vezetése alatt; ez utóbbival távoli rokonságban állt. élvezte a protekció, ját. Egyike volt я nagy jövő előtt álló felderítő tiszteknek; sok jelentős ügyben vett részt. A harmincas évek eleién a felderítő szolgálat vezetőhelyettesi posztjára pályázott. Hitler hatalomra jutása után azonban Schönhausen reményei meg. csappantak. Canaris tengernagy, a kémszolgálat 1935-ben kineve. zeit főnöke nem szenvedhette Sohönhausemt, és sürgősen elküldte őt a Perzsa-öböl partján fekvő egyik kis arab fejedelem, ségbe. Később, rokoni kapcsolatai révén sikerült átköltöznie Teheránba, de a Berlinbe vezető út zárva maradt előtte. Iráni tartózkodását terhesnek érezve gyakran emlegeti nyugdíjaztatási szándékát, de gyakorlati lé. pést — attól tartva, hogy áthelyezik я harcoló csapatokhoz — nem tesz ennek érdekében. Szereti együgyűnefk tettetni magát, de ravasz és kegyetlen. Baráti kapcsolat fűz: von Élttel iráni német követhez, akinek a vezetése alatt dolgozik. Barátságuk a harmincas években, Párizsban kezdődött. Alapot teremtett ehhez közös vonzalmuk a Mon- martre rossz hírű mulatói iránt”.

— Szóval ez a Schönhausen öreg róka — jegyezte meg Szer- gpj Vlagyimárovics.

„Ottó Heckert — von Schön- hausen legközelebbi beosztottja — egy müncheni gyáros fia. Heckert apjának 1933-ig közepes nagyságú sörfőző üzeme volt. A fasiszták hatalomra kerülése után gyorsa« gazdagodott, üzemét jelentős gyárrá fejlesztette. Sokat segített ebben feleségének nővére, Lia Kugel, Himmler „élettársa”. Jövedelmező állami megrendeléseket eszközölt számára, ezek hasznából bővítette a vállalatát. Ottó Heckert rohamosztagos növendékként különös' kegyetlenséget tanúsított a pogromokban, magán terelve a főkolomposok figyelmét. Amikor Canaris apparátusát fiatal káderekkel erősítették meg, Ottó Heckertet is cdairányították. Bár képessége és energiája vitathatatlan, e munkára is eléggé felkészült”.

Kopogtattak az ajtón, fiatal férfi lépett a szobába dossziéval a hóna alatt— Sürgős távirat — jelentette, az asztalra téve egy gépelt papírlapot.

— Rendben van, hagyja ittt — mondta Rumjancev

A munkatárs kiment. Szergej