Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-30 / 202. szám

200 éve született Pollack Mihály Mindennapivá vált a jó munkakapcsolat a tanácsok és a népfront szervei között Ülést tartott a HNF Békés megyei elnöksége K evés ember van, akii ne Ismerné a Nemzeti Mú­zeumot, vagy életében , ne hallott volna róla. Hírét- nevét nemcsak az koronázta meg, hogy egybeforrt 1848. már­cius 15-éveü, a forradalom ki. törésével és Petőfivel, aki a ha­gyomány szerint a múzeum lép­csőjéről mondta el a Nemzeti dalt, hanem azért is, mert a legszebb magyar klasszicista épület, amely a korabeli Euró­pában is elismerést szerzett a tervező építőmesternek, Pollack Mihálynak. A hazai klasszicista építészet legeredetibb tehetségű mestere kétszáz évvel ezelőtt 1773. au­gusztus ЭО-án született —1 Bécs- ben. Élete, művészete és mun­kássága mégis Magyarországgal függ össze, hiszen itáliai tanul­mányai után, a XVIII. század legvégén, 17&8-ban Pestre érke­zett, itt élt, dolgozott egészen 1855. január 5-én bekövetkezett haláláig. Első jelentős munkája a De­ák téri evengéllkus templom, amelyet már az építés megkez­dése után vett át egy helybe­li mestertől. 1805-ben a pécsi székesegyház helyreállításánál' tevékenykedett, rá két évre pe­dig a székesfehérvári megyehá­za építésénél. Hamarosan Pes­ten dolgozott. Éveken át vezette és irányította az Aman János tervei szerint készült pesti Né­met Színház építését. Tehetségére, nem mindennapi fantáziájára, arányérzékére gyorsan felfigyeltek, s mind na­gyobb, jelentősebb feladatokat kapott; az átalakuló, új, polgá­rosodó társadalom egységes vá­rosképének kialakításában meghatározó szerepe volt. Épü­leteinek nagy része az idők so­rán sajnos, vagy teljesen el­pusztult, vagy az átépítéssel elveszítette eredeti formáját. Számos villa, vidéki kastély, városi palota és köz­épület hirdette és hir­deti ma i« Pollack Mihály alko­tói tehetségének nagyszerűsé­gét. Ö tervezte és építette a ré­gi pesti Vigadót (ez a mai Feszi Frigyes építette Vigadó helyén állt), amely sajnos már a mes­ter életében, 1849-ben elpusz­tult. Pollack Mihály építette az egykori katonai akadémiát, az úgynevezett Ludoviceumot. Fő művét, a Magyar Nemzeti Mú­zeumot, 1837—1846 között ké­szítette. Ez az épület nemcsak A Kossuth Kiadó újdonsága: Lenin a tudományos munkaszervezésről A Kossuth Könyvkiadó gon­dozásában a közeljövőben szá_ mos érdekes mű jelenik meg. A marxizmus—leninízmus klasz- szikusai sorában lát napvilágot Lenin ,.A tudományos munka- szervezésről” című műve, amely cikkek, beszédek, levelek,, jegy­zetek gyűjteménye. Dubrovszkij professzor szer­kesztésében adja közre a kiadó .,Tudományos munkaszervezés­ről” című gyűjteményes kötetet, amelyben kiváló szakértők fog­lalják össze a terület alapkér­déseit. A kötetben közölt tanul­mányok révén a vállalati veze­tők, üzemrészek vezetői, köz­gazdászok, valamint a, munka­védelem, a munkaegészségügy, a munkaügy kérdéseivel foglal­kozó elméi1 éti és gyakorlati szakemberek sok hasznos és ér­dekes útmutatást kapnak. 4 шшшж művészetének kimagasló tel­jesítménye, hanem a hazai, sót az európai klasszicista építé­szeti stílus egyik legarámyosabb, legteljesebb alkotása. A hazai klasszicizmus e legérettebb al­kotáséiban testesülnek meg e művészeti irány fő jellegzetes­ségei: a pontos szimmetria, az antiv görög-római művészettől örökölt méltóságos oszloprend, s a timpanonnal ékített ünne­pélyes homlokzat. Pollack Mihály művésze­te a késő barokktól indult, de a barokkos jellegzetességeket gyorsan lever tette és az egyre tisztább, har­monikusabb klasszicista épüle­tek és építészet megvalósítója lett. Ehhez élete során mindvé­gig hű maradt, munkásságára nem hatottak lényegesen a kez­dődő romantikus törekvések. Pollacv az említett középülete­ken kívül százötvenet meghala­dó kisebb-nagyobb, egyszerűbb, és díszesebb lakóházat épített Pesten. Ezek közül az egykori Almásy-palota, a volt Festetich- palota és a mester Mtünnich Fe­renc (ezelőtt Nádor) utcai két­emeletes családi háza ma is fennáll. Most, amikor születésének 200. évfordulóján rá emléke­zünk. olyan építőművész szelle­mét idézzük meg, aki mindvé­gig tehetségének legjavát nyújt­va, maradandó alkotásokkal gazdagította a magyar építésze­Budapesten, a Magyar Sajtó Házának Rózsa Ferenc termé­ben tartott sajtótájékoztatót kedden Szűcs Istvánné, a KISZ Központi Bizottságának titkára. A КВ-titkár a nyári diákprog­ramokról, majd a tanintézeti KISZ-szervezetek I973/74-es tanévi feladatairól beszélt. — A nyár sokezer diák szá­mára tulajdonképpen a tanév fo'ytatása is volt, hiszen az el­vi ismeretek megszerzése után ebben az időszakban a gyakor­lati élettel is megismerkedhet­tek — mondotta. — A közpon­ti építőtáborokban összesen 30 ezer fiatal 300 ezer munkaórá­ban 5 millió forint értékű munkát végzett. A megyék épí­tőtáboraiban 10 ezer középis­kolás dolgozott. A fiatalok meg­gyorsították a gyümölcs és gabona betakarítását, részt vet­tek a lajcsmizsei és a kiskun- majsai kollégiumok, a zánkai úttörőváros építésében. A speciális táborok tagjai a pusztaszeri és a székesfehérvá­ri ásatásoknál dolgoztak, kör­nyezetvédelmi. vagy politikai vitatáborban töltötték el a va­káció egy részét. Az építőtábo­rokon kívih sokan szakmai és termelési gyakorlaton, vagy egyé­nileg választott munkahelyen is­merkedtek a gyakorlati élettel. A KISZ KB titkára ezután néhány mondatban e programok jelentőségéről beszélt, majd el­mondta, Ijogy a központi, vala­mint az Iskolai, egyetemi pihe­nőtáborokban, a KISZ-vezető. képző tanfolyamokon 30 ezer fiatal volt, ezenkívül 6 500 kö­zépiskolást fogadtak az egyete­mi előkészítő táborok, ahol a fizikai dolgozók gyermekeinek, — akik a szellemi foglalkozás iránt éreznek hajlamot — ma­tematika, fizika és idegen nyelv tantárgyakból volt továbbkép­zés. A tartalmas és sokszínű idei nyár szellemi és testi felüdü­lést biztosított a diákoknak — mondotta, majd a tanintézeti KISZ-szervezetek feladatairól szólt. Hangsúlyozta, hogy a leg­fontosabb a KISZ-szervezetek politikai tevékenységének erősi­A Hazafias Népfront Békés megyei elnökségié tegnap, au­gusztus 2íl-én délelőtt a HNF megyei titkárságának tanácsko­zótermében ülést tartott Nagy Józsefnek, a HNF megyei elnö­kének megnyitója után Kmctykó Gyula, a HNF mezökovácsházi járási titkára számolt be arról, hogyan segítik a tanácstagok közéleti tevékenységét a járási­ban. Elmondta, hogy a községi népfronttestületek választásá­nál gyakorlatként' alakult ki, hogy a tanácstagi körzetek szá­mának megfelelő népfront bi­zottságot hoztak létre. Ezzel le­hetővé vált, hogy minden ta­nácstag mellett az azonos lakó­területen egy népfrontbizottsá- gi tag is segíti a tanácstag mun­káját Segítséget adnak a tanács­tagoknak abban is a népfront aktívái, hogy a tanácstagi beszá­molóikra meghívják a választó­polgárokat A járásban fontosnak tartot­ták, hogy a? újonnan megválasz­tott tanácstagokkal szervezett formában ismertessék meg azo­kat a jogokat, amelyek megille­tik őket, illetve azokat a köte- ; ttességeket, amelyek a megvá­lasztásukat követően rájuk há­rulnak. Igazolódott annak a már jó gyakorlatnak a helyessége, amely az 1972-ben megkötött írásos együttműködési megálla­podás következménye a taná­csok és a népfront helyi szervei között Enneir nyomán a járás­ban állandóvá, mindennapivá vált a jó munkakapcsolat tése. Ezen belül alapvető kö­vetelmény, hogy a KISZ tagjai a politikai tárgyak ismereteit magas szinten sajátítsák el. Erő­síteni kell az ifjúsági mozgalom vezetői és tagjai közötti jó kap­csolatot, hiszen csalt is így tud­hatják meg a vezetők, mely kérdések foglalkoztatják a fia_ talokat. Szükséges, hogy a tan­intézetek növeljék a politikai ismeretszerzés lehetőségeit is. A tanulmányi kérdésekről szólva kiemelte, hogy a diákok csakis akkor érvényesíthetik az iskolai demokratizmus által biz­tosított jogaikat, ha eleget tet­tek legfontosabb feladatuknak, a tanulmányi követelmények­nek. — Az iskolai KlSZ-szerveze­tek közvetlen irányításával az osztálygyűlés és az osztály- diákbizottság látja el az osz­tályközösség önkormányzati funkcióit. Fontos, hogy ezek az osztály önkormányzati szervek a tanulmányi, nevelési felada- [ tok megoldása érdekében jó munkakapcsolatot alakítsanak ki az osztályokban tanító peda­gógusokkal, segítsék és ellen­őrizzék a tanulmányi kötelessé­gek teljesítését — mondotta. — Fontos feladat az is, hogy KlSZ-szervezeteink ismerjék, is­mertessék és értessék meg az új rendtartást. Értelmezzék a rendtartás adta jogokat és kö­telességeket. Az isko’ai KISZ- szervezet ugyanakkor határozot­tan. felelősségteljesen szóljon bele az iskola életébe a közér­dekű kérdések napirendre tű­zésével, azaz éljen az újonnan biztosított lehetőségével. A KISZ KB titkára részlete­sen szólt az új tanév középis­kolai és felsőfokú KISZ-szerve_ zeteinek programjairól. Egyebek között elmondotta: folytatódnak azok a korábbi akciók, me’yek mozgósítják a diákokat a társa­dalomban előttük álló fe’adatok eredményes megvalósítására. Végezetül bejelentette, hogy va­lamennyi tanintézethez eljuttat­ják a mozgalmi munka szerve­zéséhez szükséges tervezeteket, állásfoglalásokat. Nem kevés gondot okozott a jó munkakapcsolat kialakítása a közös tanácsú községekben, mivel .a nem székhelyi közsé­gekben a tanácstagok száma ke­vés volt. Ennek ellenére mégis sikerült elérni Kisdom begy há­zán, Magyardombegyházán és Pusztaottlaka közös tanácsú köz. ségekben, hogy a . népfronttestü­letek a tanácstagokat mindenben segítik. A három kisközségben gyakorlattá vált rendszeres falu­gyűlések szervezése és évente leg­alább két .alkalommal fórum rendezése, amelyen a lakosság által felvetett kérdésekre a köz­ség vezetői válaszolnak. Mind több a? olyan példa, hogy á ta­Ellátási körzetét tekintve a megye közepes szövetkezetei kö_ zött emlegetik. Alapvető tevé­kenysége a bolti kiskereskede­lem, a vendéglátás és a felvásár­lás. Az említetteken kívül nem rendelkezik olyan melléküzem- ággal, amely jelentős mértékben segítené évenként) árbevételének kedvező alakulását, vagy éppen pótolná a7 említett három üzem­ág valamelyikénél a? esetenként jelentkező forgalomkiesést. A csorvási ÁFÉSZ vezetői évekkel ezelőtt felismerték sajá­tos helyzetüket. Azt. hogy a két községre — Csorvásra és Geren, dásra — kiterjedő szövetkezet­nek az említett három üzemág jelentheti hosszú távon a jövő­jét. Ez a magyarázata annak, hogy éveu- éta nagyon követke­zetesen törekszenek bolthálóza­tuk fejlesztésére. Jól tudják azonban, hogy új boltok építésé­re csak a szövetkezeti tagság anyagi hozzájárulásával, s a la. kosság öi\zietlen társadalmi mun. Icájának hozzáadásával kerülhet sor Cs orv ás on és Gerendáson. Ilyen összefogással létrehozott önkiszolgáló élelmiszerbolt átar dósának voltunk része; au­gusztus 24-én délelőtt Csorvá­son. A piactér közvetlen szomszédságában épült üz­let nem fényűzően csil­logó mivaltjával érdemel elisme­rést. A tagság és a lakosság el­látását jól szolgáló célszerűségé, vei hívta magára már az első percekben az érdeklődők figyel­mét a 300 négyzetméter alapte­rületű önkiszolgáló élelmiszer- bolt. Továbbá azsîal, hogy a SZÖVTERV Békés megyei Szer­vező és Beruházó Irodájának ter­vei alapján az ÁFÉSZ házilagos brigádja úgy építette meg a 400 ezer forint értékű árut kínáló üzletet, amely korszerűségével sokáig jól szolgálja a csorvásia- kat. Máté János, az ÁFÉSZ elnöke megnyitó beszédében nem sora. koztatta fel az olyannyira meg­kopott nagy jelzőket. Hangzatos szavak helyett a szövetkezet tag­nács és a népfront az egyes köz­érdekű gondok megoldására együttes ülést szervez. Az elnökségi ülésen felszólalt dr. Szatmári Nagy Imre a IíNF országos elnökségének képvise­letében. Elmondta, hogy nagyon lényegles feladata a Hazafias Népfrontnak az új tanácstagok közéleti segítése, az aktivitás fo­kozása. Ezután Nagy Imréné, a HNF megyei bizottságának politikai munkatársa a népfrontmozga­lom szülőd munkaközösségeket irányító tevékenységéről számolt be, majd bejelentések következ­tek. R J. jaimak mondott köszönetét azért a 300 ezer forintért, melyet cél­részjegyként adtak kölcsön ez ÁFÉSZ-neik, hogy a piactér! ön- kiszolgáló bolt, s a mellette épü­lő és ez év végén átadásra kerü. lő presszó felépülhessen. A szö­vetkezetek kölcsönös támogatási alapjából 500 ezer forintot ka­pott az ÁFÉSZ!, míg a tagság és a lakosság több mint 30 ezer fo­rintot érő társadalmi munkával jártát hozzá e két létesítmény megépítéséhez. Amiint a szövet­kezet elnöke mondotta, így és csakis így jöhetett létre Csor- váson az augusztus 24-én áta­dásra került bolt és ilyen előz­mények után adhatják majd át decemberben a presszót E két létesítmény kialakításának és berendezésének összes költsége ugyanis megközelíti a? 1 millió 800 ezer forintot És máris ide­kívánkoznak Máitó János szavai: „A tagság, a lakosság- és a szö­vetkezeti összefogás nélkül mi egyedül ilyen beruházásra nem lettünk volna képesek..." Hogy a csorvási ÁFÉSZ veze­tői és dolgozói mennyire törek­szenek valóban hosszú távon „megélni*' a hagyományosnak is nevezhető három üzemágból, il­letve még jobban szolgálni a tagságot és a lakosságot azt a gerendási példa is bizonyltja. Hogyan is mondta a szövetkezet elnöke? „Gerendáson a szövet­kezeti részközgyűléseken kérték: létesítsünk TÜZÉP-telepet és háztartási tüzelőolaj-kutat Mindkettőt még ez év végén át­adjuk rendeltetésének... ” Miközben az új bolt megnyi­táséról szóltunk, azt akartuk ér­zékeltetni, hogy nem egyszerű az olyan szövetkezetek helyzete, mint a csorvási. Sőt — amint az említett példák bizonyítják —4 egy-egy jelentősebb kereskedel­mi, vagy vendéglátó egységet, csak a szövetkezésben rejlő erők igénybevételével tudnak valóra váltani. Kép, szöveg: Balkus Imre tét. H. M. Sajtótájékoztató nyár és az új tanév diákprogramjairól Hogyan és miből? Bolthálózat-fejlesztés Csorváson és Gerendáson 1973, AUGUSZTUS 30, (rétby) Megnyitás után a csorvasi új onklszOigáló bolt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom