Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-26 / 199. szám

Túl a tervidőszak felén hogvan alakul lakásépítésünk megyei programja Snéerjá dr. Takács Jánossal, a megyei tanács vb építési és közlekedési osztályának vezetőjével Wegyedlk ötéves tervünk me­gyei előirányzatában kiemelten szerepel lakáshelyzetünk gyors ütemű javítása, az építési prog­ram időarányosan is következe­tes, megtartása, 1973 augusztus végét jelzi a naptár. Túl va­gyunk a népgazdasági tervidő­szak felén. A megye lakosságát élénken foglalkoztatja a terv­időszakra meghatározott me­gyei lakásépítési terv megvaló­sulása. Ezért kérdésekkel for­dultunk dr. Takács Jánoshoz, a megyei tanács vb építési és közlekedési osztályának vezető­jéhez, tájékoztassa oLvasóinkat az építési program helyzetéről, a jelentkező gondokról, з а meg­oldást elősegítő tennivalókról, — Hogyan valósul meg a megye lakásépítési program, ja, s az idöarányt figyelembe véve, hol tartunk ma? — Mielőtt e kérdésre vála­szolnék, szükségét érzem, hogy korábbról szóljak. Békés me­gyében — az alföldi táj jelleg­ből adódóan — a lakásoknak csaknem 70 százaléka vályog, sár és vert falazatú. Ezek a la­kások ma már műszaki állagot és szociálpolitikai szempontot tekintve nem felelnek meg a követelményeknek. Elég, ha megemlítem, hogy például a megye ossz lakásállományának csaknem 80 százaléka földes és 30 százaléka egyszobás. De foly_ tathatnám azzal, hogy a megyét ért legutóbbi két ár- és belvíz alkalmával — dacára a véde­kezés eredményességének — csaknem 3 ezer lakás ment tönkre, ami ismét a lakásállo­mány elavultságára utal. Lakásépítésünk nagy fontos­ságát tehát több szempontból kell megítélni. Mindenekelőtt a lakásállomány műszaki állaga ; a meglévő lakások szociálpoliti­kai szempontból is kedvezőtlen volta; és abból a társadalmi szükségletből, amely az új igé­nyei, formájában jelentkezik. Ezek a tényezők határozzák meg elsősorban Békés megyé­ben a lakásépítés fontosságát. Ezért a lakáskérdés megyénk­ben egész gazdaságpolitikánk meghatározó eleme. Erre azért utalok, mert a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács már a fV. ötéves terv időszakának előkészítésekor, sőt korábban ki­szerwe emlékeztető „modern ipari társadalom”. MINT LATHATÓ, ez az- el­mélet már nem tagadja teljesen a szocializmust, elismeri nem­esiéi létét, hanem azt. is, hogy van mit átvenni tőle, mert bi­zonyos problémákat csak ez a rendszer tud megoldani. Ennek ellenére a kcnvergenaia-felfo- gá*, nem kevésbé veszedelmes — éppen tetszetős csomagolása miatt —, mint az imperializmus más módszerei a szocialista or­szágok aláaknázásara. ELŐSZÖR IS ez az elmélet azt sugallja, hogy a szocializ­mus sohasem győzheti le a ka­pitalizmust — nincs is rá szük­ség, hiszen a két rendszer nem kibékithetetlenül ellentétes, hanem csak eltérő, vagyis ele­mei egymásba olvadhatnak, és egymásba is kell olvadniok. Tagadja tehát, hogy a szocializ­mus megdönti és törvényszerű­en felváltja a leapitalbta társa­dalmat. A KÉT RENDSZER — külö­nösen a kibontakozóban lévő tudományos-technikai forrada­lom idején — sok mindenben ta­lálkozhat egymással, hasonló fá­zison mehet át. De ez nem vál­toztat lényegükön: azon, hogy az egyik a magántulajdon, a ki­zsákmányolás, a profitra terme­lés társadalmát igyekszik kon­zerválni, a másik pedig a ter­melőeszközök társadalmi tu­lajdonának, a kizsákmányolás megszüntetésének, a társadalom tudatos fejlesztésének alapján az osztály nélküli, kommunista társadalom felé halad. A konvergencia-elméletből logikusan következik, hogy „nincs szükség” a szocialista alaikitótta atz ezzel kapcsolatos társadalompolitikai és gazdaság - politikai megfontolásokat, ame­lyek meghatározók, valamennyi, a megye lakásépítésévei köz­vetlen vagy közvetve foglalkozó szervek számára. Sajnoe a IV. ötéves tért' idő­szakában a központilag finan­szírozott lakásépítés nem szere­pel olyan nagyságrendben, mint ahogyan azt objektíve a me­gye igényli. Ezért ezt főleg az OTíp társas- és családi lakásépí­téssel kell ellensúlyozná, amely igen jelentős anyagi megterhe­lést jelent megyénk lakosságá­nak. Említettem, hogy a lakás­építés igen fontos társadalmi ügy és ezt minden érintett szervnek vagy állampolgárnak így kell felfogni. Konkrétan a feltett kérdésre : Időarányosan a IV. ötéves tervben meghatározott lakás­építési tervünk teljesítését' jó­nak értékelem, hiszen csak né­hány hónappal vagyunk túl a IV. ötéves tervidőszak feléri, ugyanakkor lakástermelésünk előirányzatát majdnem 60 szá­zalékban megvalósítottuk. — Mit jelent ez számszerű­en? — Azt, hogy a tervezett 13 ezer 600 lakásból ez Idő szerint mintegy 8 ezer 200 lakást meg­építettünk, illetve ennek ered­ményeként csaknem 21 ezer ember költözhetett új lakásba. Ebből kiindulva azonban téves lenne arra a következtetésre jutni, hogy IV. ötéves tervi la­kásépítési programunkat jóval előbb fogjuk teljesíteni. A dol­gok ilyen leegyszerűsítése, —az idő és a mennyiség arányai, az egyéb összefüggések ismerete vagy számbavétele nélkül — pontatlan következtetésre ve­forradalamrá, el кей vetni а forradalmi harcot, sőt egyálta­lán az osztályharcot. Miért is kellene egymás ellen harcolni­uk osztályoknak, amikor — mondják — közös az érdekük: egy „modern ipari”, egy „jóléti, fogyasztói” társadalom megte­remtésére. Együtt kell tehát küzdeniük — persze nem a ka­pitalizmus megdöntéséért, ha­nem „tökéletesítéséért”: a szo­cializmusból átvett, „jó, hasz­nálható” módszerekkel kell „feljavítani” a kapitalizmust. Ment ez a „modern ipari társa­dalom” félreérthetetlenül és alapvetően tőkés jegyeket visel magán : hiszen ezeknek az el­méleteknek a hirdetői a tulaj­dont csak magántulajdon, a termelést csak piaci viszonyok tormájában tudják elképzelni. E felfogás alapvető ideológi­ai célja tehát, hogy elmossa az osztálylényeget, elaltassa az osztályszemléletet, és az asz­tal yíbékét hirdesse. Ezért tagad­ja a munkásosztály vezető sze­repét, sőt kétségbe vonja a munkásosztály létét is. A pro­letár-forradalom helyébe az „elát forradalmat”, a proletár- diktatúra helyébe a „technok­raták uralmát” állítja Tagad­ja az osztályszemlélet jogossá­gát olyan kérdésekben is, mint az állam, a hatalom problémá­ja. Azt bizonygatja, hogy az ál­lam, a hatalom jellege, funkci­ója mindkét társadalmi rend­szerben ugyanaz. Az osztály­szemlélet felszámolására irá­nyuló törekvés jelentkezik az ún. ideológiamentességben is. A modern korban — mondják — a technika, a tudomány, a zefhet. Az önmagában igen megnyugtató, hogy lakásterme­lésünk időarányosan kedvező­nek ítélhető meg. Ez biztató is a jövőt illetően. — Hogyan értékeli amegye közmüvei való ellátottságát, illetve annak a lakásépítke­zéssel kapcsolatos összefüggé­seit? — A kérdés igen aktuális. Az előbb utaltam arra, hogy lakás­építsünk IV. ötéves terv szerinti programjának teljesítése össze­tett feladat. Hadd utaljak az ezzel összefüggő legfontosabb kérdésekre. Ha többszintes, tömbös lakásépítésről van szó, akkor a terület, illetve telek, an­nak közművekkel való ellátott­sága, illetve tömbös lakásépítés esetében az olyan kapcsolódó lé_ tesítmények megvalósítása, mint az iskola, óvoda, napközi ott- 6ion, ABC-á ruház, közlekedés, parklétesítés újabban a garázs- építés megoldása és így tovább, mind olyan követelmény, ame­lyet az előkészítés során figye­lembe kell venni. Erről azért teszek említést, mert érzékel­tetni akarom, hogy a lakásépí­tés, különösen annak többszin­tes és tömbös építési formában való megvalósítása csak komp­lex programozás, tervezés, ki­vitelezés, illetve telepítés útján valósulhat meg. Nem elegendő tehát a lakásépítésről számot adni anélkül, ha nem beszélünk annak megvalósulásával össze­függő egyéb fontos kérdésekről. Sajnos ezeket a kérdéseket a különféle publikációban olykor elnagyolva érintik, hogy úgy mondjam „globál” tesznek ró­la említést. Noha ennek meg­vannak a szigorú gazdasági, tervezési és kivitelezési össze­függései, amelyeket a megva­művészet egyforma bármely : társadalmi rendszerben; nem * szükséges tehát ideológiával, ; politikával törődni, jó szakem- ! bérré kell csupán válni, az ide- í ológia maradjon csak a politi- ; kusóké. ■ És innen már csak egy fél lé- ! !pés a fellazítás politikájáig. ; Mert ha a két rendszer úgyis * összeolvad, ha csupán „tanul- : nunk kell egymástól”, akkor : nekik — így értelmezik és te- : szív — „joguk van” beleszólni ; a szocialista országok dolgaiba, • „megtanítani” minket arra, mi ■ is a szocializmus, számonkérni : tőlünk, hogyan valósítjuk meg • a marxizmus tanításait, és arra î ösztönözni a szocialista orszá- S gok dolgozóit, hogy a marxis- i mus cégére alatt valamiféle „li- ; beralizálást” követeljenek. ,,A1_ ; talános emberi eszmények” ne- ; vében próbálják kikezdeni a • létező szocializmus alakuló er- • kölcsi világának normáit, pél- • daként állítva a kispolgári élet- : ideálokat, életvitelt, magatar- j test; a „jólét társadalmának” : azonnali megteremtését követe- | .lik a szocialista országok dói- | gozói számára, a „fogyasztói” | szemléletet propagálják, a szer- ' zés, az önzés, a birtoklás mohó- ! ságát igyekeznek beléjük plán- ; tálni. : Ezért egyik konvergencia-el- : nélet sem puszta teória, mm él- : vont ideológia, hanem olyan el- ! lenséges eszmeáramlat, amely : ellen világnézeti-politikai ér- : vekkel, gyakorlatunk tökélete- ; sítésével szüntelenül harcol- ■ nunk kell. S Láng György ; lósuftis arányában és ütemében érvényesíteni kélil. — Hallhatnánk-c ezekről részletesebben? — Mint említettem, megyénk­ben a IV. ötéves tervidőszak­ban megépítünk 13 ezer 600 la­kást. Az ezzel összefüggő járu­lékos beruházások elsősorban a többszintes és tömbös lakásépí­tési formával vannak kapcso­latiban. Ennek megfelelően gon­doskodnunk kell 1350 állami célcsoportos és több mint 4100 OTP és társas lakóház megépí­téséről, illetve annak telekbiz- tosításá.ról, teljes közművesíté­séről (víz, csatorna, gáz vil­lany, út, járda) és a már emlí­tett oktatási, egészségügyi és egyéb társadalmi szolgáltatáso­kat ellátó intézmények megva­lósításáról. Ha e területen vizs­gáljuk ellátottságunkat, akkor azt kell mondani, hogy nemcsak a megyék között, de saját tár­sadalmi szükségletünk többi megyékben kialakult átlagához viszonyítva is jelentősen el va­gyunk maradva. Ez ma már nemcsak a társa­dalmi örökségben gyökerezik, hanem a korábbi tervélőkészí- tések metodikai hibájaként is könyvelhető el. Most úgy ál­lunk a IV. ötéves terv lakásépí­tésének terület-elkészítésével, hogy annak egy része előköz- Kmvesített területeken épül, más része pedig a lakásépítke­zéssel egyidőben, azzal párhu­zamosan valósul meg. Az előző esetben a lakásépít­kezések folyamatosan halad­nak és ütemesen valósulnak meg, az utóbbiban nem minden esetben. Hol a csatorna, hol a gáz kivitelezése befolyásolják a lakásépítkezés munkálatait. Figyelembe kell itt még ven­ni egy másik kérdést is. Éspe­dig : az elmúlt időszakban he­lyi tanácsaink, különösen a vá­rosok és a kiemelt települések tanácsai említésre méltó törek­véseket tettek és tesznek tele­pülésük közművesítésének meg­oldására. Ezeknek fedezeti for­rását részint a tanácsok saját fejlesztési alapjukból, másrészt a lakosság társadalmi vagy köz­műfejlesztési hozzájárulása for­májában biztosították. Ez me­gint olyan kérdés, amely na­gyon alapos, összehangolt tevé­kenységet igényel az előkészí­tésben. Arra utalok, hogy elő­fordulnak bizonyos időrendi csúszások a lakástelepítés elha­tározása, valamint a terület komplex előkészítése között. (Nevezetesen: Békéscsabán és Gyulán az OTP beruházású la­kások építésénél a gáz alapköz­művek kivitelezése miatt nem­egyszer kellett átadási határ­időket módosítani. összefoglalóan elmondhatom, hogy a IV. ötéves tervben meg­határozott lakásépítési progra­munkat — ha előfordultak is előbb említett esetek — ez ideig alapvetően nem hátráltat­ta a területelőkészítés, illetve a közművesítés. Ez nem jelenti azt, hogy a sokoldalú előkészí­tést igénylő építkezést jobb ko­ordinációval nem lehetne vagy kellene gyorsabbá tenni. Sót, az V. ötéves terv — várhatóan na­gyobb arányú — lakásépítési programjának előkészítése ér­dekében is meg kell tennünk. — Milyennek ítéli meg az építőanyag-ellátottságot. az építési kapacitás helyzetét, a fejlesztés irányát? — Arra törekszünk, hogy az építés ágazat legfontosabb te­rületei : az alapanyaggyártás; a tervezés; a kivitelezés egymás kölcsönhatásában, a feladatok­nak megfelelően, komplçx mo­dem fejlődjenek. Az építési ágazat egysége* felfogása ős a feladatok meg­felelő fejlesztése nev csak vo­lumenében, de technológiai szerkezetében is garancia ar­ra, hogy IV. ötéves tervünkben előírt építési jellegű beruházá­sainkat megvalósítsuk. Úgy is mondhatnám, hogy az építőa­nyag és építési kivitelezés fej­lesztése nagyságrendben szink­ronban áll a IV. ötéves tervi szükségleteinkkel. A fejlesztés irányát illetően azonban már vannak bizonyos nehézségek, amelyek a jövő­ben meg kell oldanunk. Arra gondolok, hogy à többszintes lakások zömmel középblokikas, vagy nagypanel-technológiával épülnek. A tervidőszakban igen elterjedt és mind több kivite­lező által alkalmazott építési forma lett a középtéglabilokikos eljárás. Ezért ebből az építési anyagból jelentkezik bizonyos fokú átmeneti hiány, amelyet valószínű, hogy a szomszédos Csongrád vagy Szolnak me­gyéből behozatal útján tudunk feloldani. Mindenesetre az V. ötéves tervre szóló előkészítő munka során már ezt az átme­neti feszültséget figyelembe kell vennünk olyan megfonto­lásból, hogy a szükséges építési janyagok ne csak mennyiség­ben, hanem időben és összetéte­lében is folyamatosan rendel­kezésre álljanak. Elmondhatom, hogy a korsze­rű technológiával épülő több­szintes lakások mellett a csa­ládi házaknak több minit 80 százaléka már téglából épül meg. Ezért javítani kívánatos a cement-, mészéllátottságon, illetve a különféle burkoló­anyagok és nyílászáró szerkeze­tek választékán. — Miben tudná összegezni a legaktuálisabb tennivalókat? — Nehéz kiragadni az egyéb­ként sokirányú és a megye fej­lődését befolyásoló fontos kér­dések közül bármelyiket is. Feladatunk nagyon komplex, összetett. De ha a lakásépítés­nél maradunk, megemlítem, hogy ez a kérdés függvénye a megye település-fejlesztési po­litikájának is. Ezért települése­ink tudatos, tervszerű, előrelá­tó fejlesztését a több formájú lakásépítkezésekkel kapcsolat­ban kell megoldani. Nagyon fontosnak tartom a gazdaságos, tömbös lakásépítke­zéseket megfelelő, s minden ol­dalú területelőkészítéseit. Szükséges, hogy a lakásépítési programunkat ne csak ötéves viszonylatban, de évről, évre, sőt a szerződéses kötelezettség geknek eleget téve, pontos ha­táridőre teljesítsük. Mivél egy- egy többszintes vagy tömbös lakásépítés sokoldalú megelőző munkálatot igényel, feltétlenül javítani kívánatos valamennyi érdekéit között a koordinációs tevékenységet és egyben növel­ni a felelősségtudatot. Nagyon fontosnak tartom az építő- és építőanyagipar közötti szállítá­si szerződések pontos betartá­sát. a kivitelezői építőipar egy­más közötti termelési kooperáci­óját. Elősegítve ezáltal a tec- melőberendezések jobb, gazda­ságosabb kihasználását, a ha­táridők betartását. Biztosítanunk kell az V. öt­éves tervidőszakra való átme­net folyamatosságát, amely olyan konkrét feladatot is meghatároz, mint a területek kijelölése és előkészítése, a közművesítés folytatása, az építő- és építő- anyagipar szükséglet szerinti továbbfejlesztése. E feladatok pontos és időbeni ellátása nem­csak IV. ötéves tervi lakásépí­tési programunk megvalósítá­sát, hanem az V. ötéves tervidő­szak megfelelő előkészítését is jelenti — fejezte be nyilatkoza­tát dr. Takács János elvtárs. Deák Gyula тлшшл 1913. AUGUSZTUS 86. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom