Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-25 / 198. szám

J* fis© eredményeit Igen kedvezőek Üj rendszerű kísérletek a víz oxigéntartalmának növelésére A rotor, »mely bőven Az országú* hírű Biharúgral Halgazdaság évente 32 000 má­zsa halat ad a fogyasztóknak. Ehhez a haltenyésztéshez igen sok, pontosabban szólva évente 35 millió köbméter vizet hasz­nálnak fel a Sebes-Körősből. A biztonságos hal term élés ée tenyésztés érdekében a Kórös- vidéki Vízügyi Igazgatóság már évek óta figyelemmel kíséri a Seoes-Körös vizének tisztaságát, illetve szennyezettségét. Megál­lapították, hogy a vízminőség- mutatók 1966-tól egyre romla­nak. Az országhatáron átlépő folyó alig 30 perces áramlás otán már a Biharúgrai Halgaz­daság vízkivételi művéhez érke­zik és ezért szükség van arra, hogy a folyó vizének minőségét állandóan figyelemmel kísér­jék. Néhány évvél ezelőtt a KÖV1Z1G üzembe helyezett egy he’yrdni vízvizsgáló kis- laboratóriumot, melyben rend­szeresen mérték a víz oldott oxigén-, lúg_ és ammóniatar­talmát. Így akarják megakadá­lyozni, hogy szennyezett víz kerüljön a halastavakba, amely Juttat oxigént a vízbe. rövid idő alatt felboríthatja a biológiai egyensúlyt. Az elmúlt évben olyan víz- minőeégmérő állomást állítottak fel kísérleti alkalmazásra az OVH műszaki fejlesztési osz­tályának segítségével és a Víz­gazdálkodási Tudományos Ku_ tató Intézet szakmai támogatá­sával, amellyel a KÖVIZIG vízminőségi felügyeletének tag­jai rendszeresen ellenőrzik a vizet. A mérések kimutatták, hogy a Sebes-Körös vize 50 százalékos oxigéntelítettséggel rendelkezik. Ezért a közelmúltban kísérleti céllal felszerelték a tatabányai víztisztító és dúsító berendezések gyárában készült függőleges tengelyű levegőztető rotort Az első mérések eredményei igen kedvezőek. A berendezés jelen­tősen növeli a táplá’ó ' víz oldott oxigéntartalmát és ezért a közeljövőben további levegőz­tető rotorokat állítanak fel, amelyekkel biztosíthatják a ha­lastavakon a vizek kémiai és biológiai egyensúlyát. аавававвввввваав1 .вввваавваввааоававвав«овшаввтраааа*вввввввв1 eélja kettős. EÍőszŐrt reakciós, nacionalista hangulatot szít az arab országokban, hogy meg­gyengítse kapcsolataikat a Szovjetunióval, másodszor: el­utasít minden javaslatot, amely a konfliktus politikai rendezé­sére irányul — egyszerűen azért, mert érdekelt a jelenlegi közel- keleti konfliktus fennmaradásá­ban, az újabb összetűzésektől terhelt helyzet fenntartásában! A harmadik világgal szembeni kínai célkitűzéseket jelenleg a gazdasági és segélypolitika Il­lusztrálja á legjobban, miután ma ez a kapcsolatok fő tartal­ma. Peking a saját gazdasági helyzetéhez képest viszonylag magas arányú kölcsönöket és segélyeket folyósít. Általános vélemény szerint ezek megha­ladják a nemzeti jövedelem 1,2 százalékát. A kínai kölcsön- és segély- politika egyik gócpontja először Indonézia, az Indiát körülvevő országok (tehát Nepál, Ceylon, Burma és Pakisztán), valamint néhány fekete-afrikai ország volt. (Elsősorban Tanzánia, Zam­bia és Uganda.) Az első szakaszban (amely­nek csúcspontját Csou En-laj 1964—65-ös ázsiai—-afrikai útja jelentette), meglehetősen nagy­szabású stratégiai elgondolás körvonalai bontakoztak ki: Pe­king vezetése alatt egy Pakisz­tánra és Indonéziára támaszko­dó hatalmi csoportosulásé. En­nek szolgálatában Kína nagy­mértékben felelős azért, hogy Indonézia baloldali politikai erőit a kalandorság irányába hajszolta. Az 1965-ös katonai puccs és a nyomában fellángoló ellenforradalmi terror jó időre „kikapcsolta” Indonéziát Peking potenciális szövetségeseinek so­rából. Ettől kezdve a kínai se­gélypolitika a megmaradt pozí­ciókra, tehát Pakisztánra és Nepálra, Afrikában pedig Tan­zániára és Zambiára koncent­rál. Magától értetődően Kína se­gélypolitikája és a harmadik világgal szembeni egész maga­tartása rendkívül hullámzó és ingadozó — hiszen nem a fej­lődő országok érdekelnek elvi támogatása, hanem hatalmi cé­lok vezérlik. A felsorolt, vázla­tos példák is mutatják azon­ban, hogy ezeknek az országok­nak a többsége nem hajlandó elismerni Kína hegemén törek­véseit. E politika eddigi mérle­gét Alekszejev tanulmánya így foglalta össze: „A harmadik vi­lág országai sorában ie nő a bizalmatlanság a maoista poli­tikával szemben, mert a harma­dik világ országai nem óhajta­nak Kínával olyan kapcsolato­kat, amelyek szovjetellenes bá­zison létesülnek. A szovjetelle- nesség a fejlődó országokkal folytatott kínai politiká­ban is bukásra van ítél­ve. Minél hamarább fel­ismerik ezt Pekingben, annál többet használnak a kínai nép alapvető és hosszú lejáratú ér­dekeinek”. (—i —e) A szakszervezetek feladatairól Beszélgetés dr. Takács Lőrineeel, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának titkárával Az MSZMP Politikai Bizott­sága határozatában a szakszer­vezetek alapvető feladataként jelöli meg, hogy szervezzék, ne­veljék a dolgozókat társadal­munk politikai, gazdasági ere­jének növelésére, ugyanakkor biztosítsa a dolgozók anyagi, szociális és kulturális igényei­nek kielégítését, védelmezzék a törvényekben, rendeletekben biztosított jogait. Az egyik feladat természete­sen összefügg a másikkal, mert társadalmunk politikai és gaz­dasági erejének növelése nél­kül nem biztosítható a dolgo­zók különböző igényeinek a kielégítése, mint ahogy jogainak a védelmezése sem. Következik belő’e, hogy a szakszervezetek akkor töltik be eredményesen hivatásukat, ha sajátos eszköze­ikkel a termelés segítését állít­ják tevékenységük központjába. Hogy miként, arról dr. Takács Lőrineeel, az SZMT titkárával beszélgetek, aki először is a szakszervezeteknek a nevelői, oktatói szerepét emeli ki. — Sokan vesznek. részt a szakszervezetek által évről évre szervezett politikai oktatáson, amelyen a szocializmus építésé­ben előttünk á’ló feladatok megértésére és tudatos megva­lósítására kapnak útravalót a dolgozók. A mindennapi véle­ménycserék is hasonló célt szol­gálnak. A szocializmus olyan társadalmi rendszer, amelyben elengedhetetlen, hogy a dolgo­zók hozzáértően szóljanak bele a vezetés, a gazdálkodás, az igazgatás ügyeibe. Ehhez azon­ban ismerniük kell a társada­lom céljait, törekvéseit, a fej­lődés folyamatának összefüggé­Í seit Úgy is mondhatnám, hogy fejleszteniük kell az általános műveltségüket. — A társadalmi és az egyéni törekvéseknek természetesen összhangban kell állniuk. Vé­leménye szerint mivel lehet ezt elősegíteni? íj — Főként igazságos, kedvet ; teremtő bérezéssé1, a munka ■ szerinti elosztás elvének követ- ■ kezetes betartásával. A terme- ■ lésnek adott helyzetben aligha i van nagyobb akadálya, mint a 3 részrehajló, egyeseket indoko- • latlan anyagi előnyökhöz juttató • bérezésnek, hiszen így mások- : nak vagy többeknek kell az il- ! letők helyett is dolgozniuk. Sem S a rang, sem a képzettség nem i jogcím a kivételezésre és külö- ■ nősen visszataszító, ha valaki ■ személyi „jószolgálatokkai1” ér- • demli ki a magasabb keresetet, ■ a több prémiumot vagy jutal- j mat, sőt olykor az előléptetést, i Aki hű a társadalmunkhoz, az : ilyet nem enged meg magának ; és nem néz el másnak sem. ; — Előfordul, hogy valakit csak azért részesítenek hát­rányban, mert nő vagy éppen- I seggel fiatal. : — A termelés szempontjából I a legkevésbé sem a nem vagy ■ a kor mérvadó. Egy-egy munka. ! körben az dolgozzon, aki meg- : felelő képzettséggel rende’kezik, : ért hozzá, akarja és tudja is ; csinálni, amit rábíznak. Az a ■ vezető, aki nem és kor sze- ■ rint kategorizálja az embereket, : ettől teszi függővé a bérezést ; és az előléptetést, a párthatá- 3 rozatot veszi semmibe. В ! — Tapasztalatom szerint az j utóbbi Időkben sok szó esik ! ■ ■ ■ 13 ЁЁШПЩ i W 1913. AUGUSZTUS 25. az anyagi és csak kevés az er. kölcsi elismerésről. Nem kel­lene a kettőt megfelelő arány, ba hozni? — Valóban, jó néhány helyen szinte másodrendű kérdéssé vált az erkölcsi elismerés. Pe­dig a jól dolgozó, tisztességes gondolkozású emberek nagyon is vágynak arra, hogy észreve­gyék őket, szorgalmas munká-. juk, hozzáértésük, törekvésük | szélesebb körben is ismertté váljék. Ilyen vonatkozásban nagy szerepe van Békés megyé­ben a Népújságnak, de a válla­latokon, üzemeken belül is meg kell találni a módot arra, hogy a munkában, magatartásban való példamutatás elismerést kap­jon. Legyen nevük az élenjá­róknak! Am az ilyen törekvés csak akkor eredményes, ha a ve­zetők mentesek a szubjektív megítéléstől. Máskülönben olyan erkölcsi kár származik belőle, ami szinte helyrehozhatatlan. — Mi a véleménye ax üze­mekben folyó szocialista mun­kaversenyről? — Olyan téma ez, amiről órá­kig lehetne beszélni. Én azon­ban most csak néhány lényeges kérdésre térek ki. Véleményem szerint ott, ahol a munkaver­senyt jól szervezik, rendszere­sen értékelik, az eredményt a nyilvánosság elé tárják és elis­merik. nagyon is észrevehető a hatásában. A mozgalom egész célkitűzése tulajdonképpen a termelés elősegítését szolgálja. Még akkor is, ha a tanulásról, művelődésről, szocialista maga­tartásról beszélünk, mert mind­ez közvetve visszahat a terme­lésre, amely az alapja egész fej­lődésünknek. — Hogyan érti ezt Takács elv. társ? — Röviden a következőkre gondolok: a meglevő eszközök, gépek, berendezések, segítségé­vel kell megteremtenünk a fej­lettebb technika beszerzésének lehetőségeit. Eredményesebb termeléssel előbb jutunk a fej­lettebb technikához, amelyen rövidebb idő alatt, kevesebb munkával több terméket lehet előállítani. Így jobban ki lehet elégíteni az igényeket és az em­bereknek több szabad idejük is marad. Mert nem örök szabály a 44 órás munkahét sem. Hogy mikor lesz majd kevesebb órá­ra csökkenthető, az a fejlődé­sünk ütemétől függ. Mindebből Hagyomány már a Szarvasi Állami Gazdaságban, hogy a többgyermekes családanyák, il­letve a gyermeküket egyedül nevelők az iskolaév megkezdé­se előtt anyagi segítséget kap­nak a gazdaságtól. Az idén 185 családban összesen 345 gyerme­ket érintett az iskolasegély, A gazdaság vezetői az Árpád- étterem kerthelyiségében hívták össze az édesanyákat, ahol Nagy József igazgató köszöntöt­te a jelenlevőket. Tájékoztatást adott arról, hogy miként igyek­szik segíteni a gazdaság a gyer­mekes családok gondjain. Szólt a gazdaság eredményeiről, a dolgozók fegyelmezett, jó mun­kájáról, helytállásáról. következik, hogy a termelés eredményessége nem csupán a jelenlegi szükségletek kielégíté­sét szolgálja, hanem a nyugod- tabb, emberibb jövő felé való előrelépést is. A szocialista bri­gádoknak egész tevékenységük­kel ezt a nemes célt is szolgál­niuk kell. — Az emberek általában úgy tudják, hogy a szakszer­vezetek fő tevékenysége a munka, és szociális körülmé­nyek javításának szorgalma­zására, a munka, és egészség- védelemre, a különböző mun­kaügyi kérdések törvényben előírt módon való rendezésére, a művelődés, az üdülés, a sportolás elősegítésére terjed ki. Hogyan kapcsolódnak ezek össze a szakszervezetek termelést segítő törekvései­vel? — A munka, é* szociális kö­rülmények javítása. a munka- védelem és más szakszervezeti feladat megvalósítása lényegé­ben a termelés elősegítését szol. gálja. Amikor például a szak- szervezetek óvoda építését szór., galmazzák, a munka egyik fon­tos feltételét igyekeznek megte_ remteni az anyák számára. A dolgozók egészségét óvják a túl­zott túlórázások megakadályo­zásával Hasonlóan a munkavé­delmi előírások betartásának megkövetelésével, a balesetek megelőzésére való törekvéssel is. Mert tudvalevő, hogy a beteg vagy az éppenséggel csonkulásos balesetet szenvedett ember egy időre, olykor egész életére mun­kaképtelenné vá’ik. A szakszer­vezetek fontos feladatai közé tartozik többek között az újítá­si, ésszerűsítési tevékenység fel­karolása, népszerűsítése. És ter­mészetesen annak az e’ősegíté- ee is, hogy a dolgozók vegyenek részt a vezetés gondjainak meg­oldásában. Tárják fel a hiányos­ságokat, hibákat, visszaéléseket, igazságtalanságokat. Érezzék azt valamennyien, hogy nem­csak munkavállalók, hanem a termelőeszközök tulajdonosai is. Mindez együttesen teremt olyan közhangulatot, amelyben az em­ber a’kalmassá válik képessé­géinek teljes kifejtésére, s egy­szersmind társadalmunk politi­kai, gazdasági erejének fokozott növelésére — fejezte be a be­szélgetést Takács elvtárs. Pásztor Béla A gazdaság ugyanis akkor tud több segítséget adni, ha eredményes a gazdálkodás. Így függ össze a dolgozóik helytállá­sa, s a róluk való sokoldalú gondoskodás. Az édesanyák ré­szére az Iskolasegélyt — gyer­mekenként 200 forintot — Du­dás Mihály, a gazdaság szb-tit- kára adta át. Fenti célra csak­nem 70 ezer forintot fordított ez alkalommal a gazdaság. Ba­logh Kálmánné például 8 gyer­mek után 1600 forintot kapott, Kovács László pedig 6 gyer­mekre 1200-at. Csaknem száz család kapott 3, vagy több gyer­mek után, 12-en voltak a gyer­mekűiket egyedül nevelők. Édesanyák tanácskozása Iskolasegélyt kaptak a többgyermekes családok a Szarvasi Állami Gazdaságban

Next

/
Oldalképek
Tartalom