Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-22 / 195. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek MA a megyei pártbizottság Es a megyei tanács lapja 1973. AUGUSZTUS 22.; SZERDA Ära: 80 fillér XXVIII. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM CT, AMELY NEM ROMÄBA VEZET (1. oldal) HÉTVÉGI SPORTEREDMÉNYEK (5—6. oldal) „Dunának, Oltnak egy a hangja99 Nemzetiségi felvonulás, nagygyűlés és táncbemutató Békéscsabán, az Alkotmány ünnepén Pa г t »ff ti nkás-k ü Időt is ég utazott megyénkből Aradra Románia felszabadulási ünnepségére Az Arad megyei pártbizottság meghívására a Miagyar Szocia­lista Munkáspárt Békés megyei Bizottságának képviseletében tegnap, kedden délután négytagú küldöttség utazott a Román Szocialista Köztársaságba az ország felszabadulásának 29. év­fordulója alkalmából rendezett ünnepségekre. A delegáció vezetője Enyedi G. Sándor az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, tagjai Szabó Miklós, a KISZ Béké,. megyei Bizottságának első titkára, Barna Pál, a párt orosházi járási bizottságának első titkára és dr. Haraszti János, Békéscsaba város tanácsának elnöke. A küldöttséget a magyar—román határig elkísérte dr. Sza­bó Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára és dr. Fekete Antal, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Ünnepi ülés Vészi ő újratelepítésének 260. évfordulóján Vályi Péter és a kíséretében levők a Békés megyei Ipari, Me­zőgazdasági Kiállítás és Vásár dokumentációs termének anya­gát szemlélik. (Fotó: Demény) Vasárnap délután néhány órára fesztiválvárossá alakult Békéscsaba. A főutcán leállt a forgalom, a gyalogjárók men­tén hosszú sorokban gyülekez­tek a város lakói és vendégei, hogy végignézzék a látványos nemzetiségi felvonulást. Este hat órakor hangzott fel a vasutas fúvószenekar indu­lója. A zenekar a menet élén haladt Utánuk következett a- nemzetiségi tánc- és énekfeszti­vál házigazdája, a Balassi nép­tánccsoport, majd a bánki szlo­vák együttes lakodalmi menete, a tököli délszláv, a kétegyházi román, a kecskédi német, a ré­páshutai szlovák a méhkeréki román és a budapesti nemzeti­ségi táncosok, zenészek hosszú sora. A szebbnél szebb népvisele­tek, a Jókai Színház előtt rög­tönzött táncbemutatók nagy tapsot arattak. Az együtteseket a színházzal szembeni dísz­emelvényről a város, a megye párt-, állami vezetői, valamint a Békés megyében tartózkodó penzai és zrenjanini delegáció tagjai üdvözölték (fenti ké­pünk). A felvonulás a Széchenyi-li- getben ért véget. A szabadtéri színpad sokezer férőhelyes né­zőtere zsúfolásig megtelt mire pontosan 7 órakor Mázán Má­tyás, a Hazafias Népfront Vá­rosi Bizottságának titkára lé­pett a mikrofonhoz. Köszöntöt­te a nemzetiségi nagygyűlés valamennyi résztvevőjét, a szlo­vák. román, német, délszláv szövetségek megjelent főtitká­rait, P. D. Szelivanov elvtársat, a Penza megyei pártdelegáció vezetőjét és D Radokovics elv­társat, a zrenjanini városi ta­nács elnökét, valamint me­gyénk jelenlevő párt-, állami vezetőit. Ezután Nagy József, a. Hazafi­as Népfront megyei bizottsá­gának elnöke, a nemzetiségi nagygyűlés szónoka mondta el ünnepi beszédét: Tisztelt ünneplő Közönség'! „Dunának, Oltnak egy a hangja" — írta a nagy költő, Ady Endre és mi a mai napon ennek a gondolatnak a jegyé­ben, immár 11. alkalommal rendezzük meg Magyarorszá­gon az itt élő nemzetiségek ta­lálkozóját, hogy egymás szo­kásait és művészetét megis­merve, népi hagyományaikat felelevenítve szorosabbra fűz­zük az egy nemzetközösségben élő népek testvériségét ; és ba­rátságát. ‘ Ezek, az immár hagyomá­nyossá vált fesztiválok, méltó kifejezői annak a nemzetiségi politikának, amelyet pártunk már évtizedek óta folytat. Hazánkban a nemzetiségi la­kosok helyzetét alapvetően azok a folyamatok határozzák meg, amelyek egész társadalmi fej­lődésünkre hatnak. A szocialis­ta fejlődés, a társadalmi hala­dás keretében oldódnak meg a nemzetiségek évszázados gazda­sági, társadalmi és szociális problémái, sajátos nemzetiségit gondjai. A nemzetiségek társa­dalmi fejlődése, felemelkedése, együtt és párhuzamosan halad a magyar dolgozó nép szocialis­ta fejlődésével. Nemzetiségi po­litikánk a marxizmus-leniniz- mus elveire épül és a gyakor­latban azt valósítja meg. A Magyar Népköztársaság te­rületén élő nemzetiségi lakos­ság számára biztosított a teljes egyenjogúság, sőt ezen túlme­nően sajátos nemzetiségi joga­ik gyakorlása is. Mindez élő valóság, gyakorlat. E jogokat nemcsak szavak, hanem a tör­vények, mégpedig törvényeink lgnagyobbika — nemzetünk al­kotmánya biztosítja. Az Alkotmány biztosítja a nemzetiségek teljes állampol­gári egyenjogúságát. Lehetővé teszi haladó nemzeti kultúrá­juk fejlesztését, a szomszédos országokkal — anyaországuk­kal — való érintkezés szabad­ságát. Nemzetiségi politikánk bizto­sítja a nemzetiségek gazdasági egyenjogúságát is. Nincs ma Magyarországon olyan hely, olyan gazdasági tevékenység, amelyben a nemzetiségi lakos­ság részt ne vehetne, ne vehet­ne részt munkásként vagy ve­zetőként gazdasági törekvése­ink, életszínvonal-politikánk (Folytatás a 2. oldalon) Augusztus 19-én délelőtt ¥0 órakor Vésztő nagyközség újra­telepítésének 260. évfordulóján a párt, a tanács, a Hazafias Népfront és a KISZ-bizottság együttes ünnepi ülést tartott Vésztőn, a tanacsháza nagyter­mében. A nagyközség általános isko­lás tanulóiból -álló kórus éne­kelte el a Himnuszt, amelyet (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom