Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-19 / 194. szám

A szarvasmarha-állomány tbc-mentesitését teljes cseré­vel hajtottuk végre. Nincs megállás. A gabonakopibájnok után a cuk.orré- pabetakaritó gép is sorra kerül Silánövényeket 120 holdon termesztünk, így silótakar­mányt új terméstől új termésig tudunk biztosítani Névadója szellemében a fejlődés útján a mezőberényi Petőfi Tsz 3 г ; melynek jogelődjét 38-an — zömében agrarproletárok — alapítottak meg 60 holdon, 1950. augusztus 20-án, eoben az évben ünnepli névadója, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját, illetve a község, Mezőberény újratele­pítésének 250. évfordulóját. E kettős jubileum készte­tett bennünket ar.-a, hogy az eltelt több mint két évtized­ről az ünnepi számvetést el­készítsük. Ki ne emlékezne azokra az időkre, amikor a sok-sok ve­rejtékkel, küzdelemmel össze­kovácsolt egység veszélybe került, amikor az 56-os ese­mények, a politikai vihar négy részre szakította közös gazda­ságunkat. Szerencsére a biz­tos jövőre szavazók ez alka­lommal is többségbe kerültek. Majd a fokozatos fejlődés nyomán 1960-ra kialákultak a mezöberényj Petőfi Tsz je­lenlegi keretei. Azok a Kere­tek, amelyek most 1650 hek­tár földet foglalnak maguk­ba, melynek jelenleg 387 gaz- dája van. A gazdák közül sajnos már csak 175-en tudják, a munkát is vállalni. A dolgozó iagok életkorának átlaga ugyanak­kor nem éri el a 40 évet sem. Szövetkezetünk 1967 óta ké­szül tudatosan ennek a mun­kaerőproblémának a megol­dására, amelyet egyfelől a tagság elöregedése, másfelől pedig a község egyre jobban erősödő iparának munkaerő­elszívó hatása okoz, mégpe­dig tartósan. Az egyik megoldás: felven­ni a versenyt a munkahelyi szociális ellátás terén az ipari üzemekkel. A másik: gépek­kel helyettesíteni a kieső munkaerőt. Mi ezt a két módszert öt­vözni igyekeztünk. 1963-ban bevezettük gazdaságunkban általánosan a fizetett szabad' ságot. Egy évvel később meg­honosítottuk a hűségjutalom­fizetés rendszerét. 1971 ófa a dolgozó tagok minden máso­dik szombatija szabad. Az idén pedig bevezettük a rendszeres munkaruha-juttatást is. Kö­vetkező lépésben az öltcző- és fürdőhelyiségek kiépítése következik. Az állattenyész­tésben és a gépműhelyben ezi a kérdést már megoldottul:. Reméljük, az előrelépésre a növénytermesztésben dolgo­zóknak sem sokáig kell már várniuk. A haladás értelemszerűen elsősorban anyagi lehetősége­inktől függ, amelyekről mi már elmondható, hogy vi­szonylag kedvezőek, hiszen hi­teltartozásunk egyáltalán nincs, az idei termés alaku­lása pedig az átlagosnál va­lamivel jobb esztendőt. sejtet. A növénytermesztés ágaza­tai meghálálták a termelési szerkezet egyszerűsítésére irá­nyuló törekvéseinket. A búza — amely az 1500 hektárnyi szántón, a korábbi 28—30 fé­le növény helyét elfoglaló hat íönövény között is elsőrendű szerepet játszik, 650 hektár­nyi vetésterületben} részese­désével — a 12 évvel ezelőtti 17—18 mázsával szemben az idén 40 mázsát termett hektá­ronként. Számottevően emelkedett a kukoricatermés átlaga is. Az elmúlt évtized a kukorica ter­mesztésben 20—22 mázsás ja­vulást hozott hektáronként. Tavaly már mintegy 51 má­zsát takarítottunk be egy-egy hektárról. A búza 650 és a kukorica 400 hektárja mellett a nillan- gósok 150, a silónövények 120, a napraforgó 130, a cukorrépa pedig további 86 hektárt köt le szántóterületünkből. Nap­raforgóból egyébként tavaly rekordtermést — holdanként 16 mázsát értünk el. Feltétle­nül említést érdemel, hogy a pillangósok, pontosabban a lu­cerna kazlazását kivéve nö­vénytermesztésünkben az utóbbi években már minden munkát gépek végeznek. A rinttal szemben az elmúlt év­ben már 28 ezer 200 formt, volt. Egy tízórás munkanapra tavaly 122 forintot tudtunk fizetni, míg 10 évvel ezelőtt csak 78-at. Mindezt annak ellenére, hogy közben 1970-ben a nagy ár- és belvíz idején termelő­szövetkezeti közösségünk is mintegy 10 millió forintos belvízkárt szenvedett. Ráaiá­IffXSSIVSSSSetlI a tény, hogy nemcsak a bel­vízkárt szenvedett lakásokat sikerült helyreállítani, hanem alig három év leforgása alatt szövetkezetünknek is sikerült a belvíz okozta károkat vég­képp kihevernie. 1 agságunk, vezetősé­günk jól tudja, mennyi nehézségbe ütközik a töretlen T íme, о szarvasmarha-tenyészet utánpótlása saját igényeinlket teljes egé­szében kielégítő géppark és a géppark minden egyes daraD- jának állandó üzemképességét biztosító gépműhely kialaKítá- sát, létrehozását még 1966- ban elkezdtük. A növénytermesztésünkről eddig elmondottak talán mar állattenyésztésünk szerkezeté­re, helyzetére is következtet­ni engednek. Mivel silótakar­mányt új terméstől új termésig tudunk biztosítani a szarvas- marha takarmányozásában ki­küszöbölhettük az időjárás alakulásától erősen függő „zöldfutószalag”-ra utaltságot. A takarmányozás nagyüze­mi formájának megvalósítása lehetővé teszi azt is, hogy a jelenlegi 170-es tehenészetet 1975-ig 250-esre fejlesszük. A tartástechnológia korszerűsí­tését már megoldottuk, az ál­lomány tbc-mentesítését 1970- ben teljes cserével hajtottuk végre, így a tejtermelés fo­kozódására a következő evek­ben már számíthatunk. Tehenészetünkbe!! a szoká­sos „gyakorlattól” eltérően fi­atalok is szívesen vállalnak munkát, mivel náluk a gon­dozók munkaidőbeosztása nem sokban tér el az egyéb terü­leteken dolgozókétól. Sertéstenyésztésünk, mely­nek alapja a 90 kocás te­lep. a korszerű 800 férőhelyes hizlaldából évente mintegy 1300—1600 hízott sertést bo­csát értékesítésre. Az állattenyésztés harmadik ágazata a 450 anyás juhászat, amelynek fejlesztését a oá- rány iránti kereslet felfutása tette indokolttá. Az utóbbi éveikben 700—800- bárányt is átadtunk exportra. Az eddig elmondottakon kí­vül a sorból nem hagyható ki a 46 holdas gyümölcsker­tészetünk sem, ahonnan a szilvafák és meggyfák termése a Békéscsabai Hűtőházba, a többi vegyes gyümölcs pedig közvetlenül a mezőberény iek asztalára kerül. Termelőszövetkezetünk dol­gozó kollektívája végsősoron a megfontolt, kiegyensúlyo­zott gazdálkodásra törekszik. A szövetkezetünkben dolgozó négy mérnök, 2 felsőfokú technikus, 14 technikus és 60 szakmunkás, illetve min­den tag azon fáradozik, hogy a termelés biztonsága éviői évre növekedjen. Szén erőfe­szítések nyomán az egy főre jutó személyes jövedelem a 1Ö évvel ezelőtti 17 ezer 500 fo­sül a csapás nemcsak a kö­zöst érte, a belvíz rombolása következtében ugyanis 22 ta­gunk családi háza vált szinte lakhatatlanná. Szövetkezetünk 12 fős építőbrigádját bíztuk meg a házak helyreállításával. A 22. ház nemrégen épült fel. Efelettí örömünket fokdzza az fejlődés útját járni. Mi mégis ezt tűztük ki közös cé­lul magunk elé. Erre kötelez bennünket névadónk szelleme és községünk 250 éves múltja is. (_.i s ts£zaas5SBCcsaeBesJsesassa££ss£e»e£2Zssess5sesssss3«e3se^

Next

/
Oldalképek
Tartalom