Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-19 / 194. szám

A békemozgalom sikerének éve interjú Sebestyén Nándornéval, az Országos Béketanács főtitkárával Ä Béke-vüágtenáes elnöksé­gének 1972 októberében San­tiagóiján tartott ülése határoz­ta el a Béke-világlkongresezus szervezését. A tanácskozás Együtt az emberiség békés jövője felé jelszóval. szólított fel minden békeszerető erőt a kongresszus támogatására, az előkészítésben való részvételre. Ugyanakkor a Béke-világtanács 1973-at a békeszerető erőik vi­lágkongresszusa évének nyilvá­nította. Természetesen hazánk is részt vesz a moszkvai ta­nácskozás előkészítő munkájá­ban. Békemozgalmi tevékeny­ségünk azonban ennél sokré­tűbb hazai és nemzetközi té­ren egyaránt. Ennek a munká­nak egyik irányítója Sebestyén Nándorné, az Országos Béke­tanács főtitkára, a Béke-vi- lágtanács tagja. Az előkészüle­tekről kértünk tőle tájékozta­tást: — Mi történt eddig 1973-ban az Országos Béketanács szer­vezésében, irányításával? — Tizenöt év óta minden év­ben megrendeztük hazánkban a béke és barátság hónapját. Hagyomány és egyben jelkép is, hogy évről évre május 9- en a fasizmus felett aratott győzelem évfordulóján kezdő- j dik ez az egész országot átfogó rendezvénysorozat. Az idén a J béke, a barátság és szolidari­tás eszméjét helyeztük mun­kánk középpontjába; fő feladat volt, hogy széles körben megis­mertessük a moszkvai világ- kongresszus jelentőségét. A Hazafias Népfront-bizottságok, a szakszervezetek, a KISZ, a nőtanács, nőbizottságok és ; más társadalmi és tömegszer­vezetek közös szervezésében i tartott rendezvények kitűnő fó­rumai voltak a népünkkel való beszélgetésnek, véleménycseré­nek, a nemzetközi helyzet, a békeharc időszerű kérdéseiről, : a békeszerető erők moszkvai ; világkongresszusának előkészí­téséről. — Békemozgalmi munkánk kiemelkedő állomása volt a má­jus 9. és június 9. között meg­rendezett béke és barátság hónap. A nyitó nagygyűlésen, amelyet május 9-én a Parla­mentben tartottunk, több kül­földi , delegáció is részt vett. Az idei béke és barátsági hónap nagyon szerencsés idő­szakban került megrendezésre. Májusban érett be az a bonyo­lult, sokrétű politikai, diplo­máciai, gazdasági aktivitás, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista ország — köz­tük hazánk — immár hosszú évek óta kifejt a békés egy­más mellett éles politikájának mind általánosabb jellegű ér­vényesítése érdekében. A magyar béketanács igye­kezett segítséget nyújtani a világkongresszus nemzetközi előkészítéséhez is. Valamennyi partner-szervezetünknek meg­küldtük terveinket arról, ho­gyan készülünk a világkong­resszusra. Nyolcvannégy or­szágba és mintegy 230 külön­böző mozgalomhoz, szervezet­hez juttattunk el ilyen infor­máló levelet. Képviselőink részt vettek a Béke-világtanácsnak a kong­resszust előkészítő rendezvé­nyein. Ott voltak a moszkvai 9 világkongresszust előkészítő konzultatív tanácskozáson is. Ott voltak Reykjavikban, Iz- land fővárosában, ahol az európai biztonság aktuális kér­déseiről, Bolognában a közel- keleti helyzetről, Stockholmiban az indokínai helyzetről, Daccá- ban az ázsiai biztonság kérdé­seiről tanácskoztak, és készí­tettek ajánlásokat a moszkvai világkongresszus számára. Részt vettek képviselőink Panama, Mexico és Közép-Amerika or­szágainak békekonferenciáján, és ezt követően látogatást tet­tek Puerto-Ricóban, Ecuador­ban, Kolumbiában és Venezu­elában. Delegációink látogatást tettek Jugoszláviában, Ausztriá­ban, Ceylonban, Indiában, Franciaországban, Szíriában, Libanonban, az NSZK-ban, Lengyelországban, Csehszlová­kiában, Svédországban, Chilé­ben, Olaszországban, hogy tá­jékozódjanak a kongresszus előkészületeiről. — Itt említeném meg, hogy nagy aktivitást fejtett ki a Magyar ENSZ Társaság is, amely az Országos Béketanács mellett működik. A szovjet és a Magyar ENSZ Társaság kez­deményezésére az ENSZ Társa­ságok Világszövetsége részt i vesz a moszkvai világkong­resszus előkészítő megbeszélé­sein, magán a konzultatív ta­nácskozáson is, és októberben magas szinten képviselteti ma­gát Moszkvában. — A Vili. magyar békekong­resszus jelentős állomása lesz az októberben megrendezés­re kerülő moszkvai világ­kongresszusnak. A magyar kongresszus ■ előkészületei ho­gyan állnak? — А VIII. magyar békekong­resszust szeptember 20—21-re hívjuk össze a Parlamentbe. Augusztus utolsó napjaiban és szeptemberben Budapesten és a megyékben békekonferenciá­kat tartunk, ahol ismét széles körben ismertetjük a moszkvai világkongresszus tartalmát és a magyax békekongresszus elő­készítésével kapcsolatos felada­tokat. A konferenciák mellett a népek közötti barátság ápo­lását célzó rendezvények egész sorát tartjuk majd, külföldiek részvételével — A magyar békekongresszus feladata, hogy összegezze a békemozgalpm 25 éves tevé­kenységét és meghatározza a nemzetközi békemozgalomban kialakult új helyzetnek megfe­lelő feladatainkat. — A hagyományos béke­kongresszus helyett munkajel- legű tanácskozást szervezünk; a tanácskozás plenáris üléseik és munkabizottságok formájá­ban végzi majd munkáját. » — А VIII. magyar béke­kongresszus fogadja majd el a moszkvai békekongresszusra utazó magyar delegáció névso­rát, illetve választja meg a delegációt. — Azt hiszem, az elmondot­ták is bizonyítják, hogy a ma­gyar békemozgalom rendkívül sikeres időszakát éljük. Ten­nivalóink 1973-ban megsokszo­rozódtak, de a munkát öröm­mel végezzük, és abban is biz­tos’ vagvok. hoev hazánkban az emberek milliói szívesen tá­mogatják a béke ügyét, hiszen tudják, hogy csakis békében haladhat előre, gyarapodhat az egyén és a társadalom egyaránt — fejezte be nyilatkozatát Se­bestyén Nándorné. ЩШМШШ Munka, kenyér, jog Zászlódíszbe öltöztetik a vá­rosokat, falvakat, üzemeket és intézményeket. Ünnep előtti ké­szülődés napjai ezek az aratás befejezése után, a jól végzett munka örömével a tudatban. Olyan ünnep előestéje, amely népünk több ezeréves történeté­ben 1949. augüsztus 20-án ka­pott új értelmet a nép alkotmá- nyával. Megvalósult az a kö­vetelés, amelyért költőink, író­ink reformátorok és forradal­márok emeltek szót és nem egy esetben ontották vérüket. Al­kotmányos joga van a népnek. Ilyen és hasonló gondolatak for­dulnak meg a fejekben, amikor az ember jogáról beszélget azok­kal, akik közül már csak keve­sen emlékeznek a jogtalan vi­lágra. Kenyérsütés kézben Tűznyelvek csapnak ki a ke­nyérsütő kemencékből, forró levegőt áraszt leheletük. Az új, munkanélküliek keserves érzé­seit. Számomra augusztus 20-a azt is jelenti, hogy még szebb, még finomabb kenyeret tegyek az emberek asztalára. Ezen az ün­nepen — hála a parasztságunk­nak — ezt megtehetem. Kiváló minőségű búzát termesztettek, amiből jó kenyeret lehet süt- ni. Egyenlőek a nők és a férfiak A Békéscsabai Városi Tanács V. B. hetedik kerületének kiren- déltségvezetője Fekete-Szűcs Győzőné. j — Lánynevem Vlcskó Ilona. ( Ha másból nem, ebből tudható, I hogy szlovák nemzetiségű va­gyok. Koromnál fogva nem em­lékezhetek arra, hogy az itteni, a mezőmegyeri emberek sem beszélhették hivatalosan az anyanyelvűket, de édesapám . és az idősebb nemzedék elbeszélé­seiből jól tudom, hogyan ti­A fiam már nem ismeri a munkanélküliséget. a friss kenyér illata tölti be a Békés megyei Sütőipari Válla­lat békéscsabai kenyérgyárá­nak műhelyét. A parasztembe­rek. a mezőgazdasági szakveze­tők munkájának gyümölcse ölt itt végső formát. Kenyeret süt­nek. Ropogós héjú, magas, bar­na cipókat. Aki süti. Szilágyi Sándor már nem fiatal ember. Hatvanhárom éves. Nyugdíjban lehetne már, de a munkához való jogával élve, önként dol­gozik tovább. S hogy miért te­szi ezt, arra választ találunk abban, amit elmondott. — Nehéz erről beszélnem. Felnőtt ember voltam, úgy húsz éven felül, kitanult szakmával a kezemben, és mégis sokszor volt, hogy anyám tartott él nyolcadmagammal, mert nem volt hol dolgoznom. Csak a fel- szabadulást -követően vált le­hetővé. hog£ megszakítás nél­kül munkát kapjak. A munká­hoz való jog? Igen, tudom, hogy ezt az alkotmányunk biztosítja, mint annyi mást. Közötte van talán az is, ha nem is szó sze­rint, hogy van egy szép házam és a fiam már nem ismeri a Fekete-Szucs Győzőné. porták sárba az úri Magyaror­szág tisztségviselői ezt a leg­elemibb emberi jogot is. j Mint államhatalmi alkalma- | zott — a Békéscsabához való j csatlakozás előtt tanácstitkár j volt Mezőmegyeren — sokszor i fordította át a szót és fordít- j ja jelenleg is szlovákra, ha olyan állampolgár keresi fel, j akinek nehezebben esik gondo­latait magyarul ' elmondani. S ezt természetesnek tartja, mint ahogyan az is. Az alkotmány 62. paragrafu­sáról a nők és férfiak egyenlő jogáról is beszélgettünk. Szűcs- né mosolyog. Azt mondja, töb­bek között ő az egyik példa ar­ra, hogy minden tekintetben megvalósulhat az alaptörvény­nek ez a tétele. — Tudom, a múltban, soha nem lehettünk volna mi, asz- szonyok, lányok ilyen vagy magasabb beosztásban. Jog a művelődéshez Édesapja egyszerű cipészle­gény, alkalmi munkás volt. Ma nyugdíjas Orosházán. A fia, dr Szikora István, a Békés­csabai Városi Bíróság tanács­vezető bírája. Panaszosokat fo­gad. Közéjük állunk. — A tanulás elvi lehetősé^ gét az alkotmány valóban biz­tosította számomra is. A gya­korlatban azonban azokban az években ez nem ment olyan íkonnyen. Ahhoz, hogy tanul­jak, édesapámnak nagyon so­kat kellett dolgoznia. A gim­názium, valamint az egyetem között két éven keresztül ma­gam is dolgoztam, és az egye­temi évek szüneteiben. Ez sze­mélyesen az én esetem, ami azonban semmit sem von le alaptörvényünk humanitásából. Ha valakinek, úgy a jog al­kalmazójának kell legjobban tudnia, hogy a régi Magyaror­szág urai előszeretettel hivat­koztak a „nemzet ezeréves al­kotmányára”, a valóságban azonban sem a nemzetnek, sem az országnak soha nem volt írott, egyértelmű alaptörvénye. Dr. Szikora István Az országot fenntartó nép min­dig ki volt rekesztve a jogból — magyarázza meggyőző hév­vel. Majd arról beszél, hogy a rövid életű Tanácsköztársasá­got követően csak 1949-ben va­lósulhatott meg a haza és a nép egysége, amelyet а XX. törvény szentesített. Arról is szó volt, hogy mi tette szüksé­gessé az alkotmány módosítá­sát, amelyet az országgyűlés az 1972-es évi L törvénnyel foga­dott él. — A módosítás az alkotmány jellegét nem érintette, tovább­ra is betölti a proletárdiktatúra funkcióit. Célja az volt, hogy lehetőséget adjon a korszerű irányításra, a szocialista de­Erzsiák Pálné. mokratizmus kibontakoztatáséi, ra. — fejezte be gondolatait a cipész apa bíró fia és hellyel kínálta a krónikás után jövő panaszost. A pihenés joga . Erzsiák Pálné ma fehér kö­penyben dolgozik csökkentett munkaidőben, vagyis szabad szombattal. — Nem mindig volt ez így. Tizennégy éves lehettem, ami­kor Békéscsabán a Jeszenszky családnál belső cseléd voltam. Igaz, hogy ajkkor is ünnepelték augusztus 20-át, István király napját, és büntették a parasz­tot, ha mégis dolgozott, de a magamfajta páriának akkor nem volt meg a joga a pihe­néshez. Mi, cselédek azon a na­pon is hajnali 4-től este 11-ig talpon voltunk, mindaddig, amíg a vendégek el nem men­tek. A nagyságos asszonyok azt a fogalmat, hogy a munkásnak joga legyen a pihenésre, nem ismerték. Az alkotmány? Min­den dolgozó embernek törvényt hozott. Ha mást nem említek, csak annyit, hogy egyenlő mun­káért egyenlő bért, ezzel is iga­zolom. Nem beszélve arról, hogy mi nők soha nem voltunk annyira megbecsülve. mint most. • * • Négy ember véleményét hal­lottuk alaptörvényünkről au­gusztus 20_a előtt. Olyan négy emberét, akik élhetnének bár­hol országunkban, mindenütt megilletnék őket azçk a jogok, mint jelenlegi munkahelyükön. Beéyánszki János 1973, AUGUSZTUS 1». E Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom