Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-19 / 194. szám
A békemozgalom sikerének éve interjú Sebestyén Nándornéval, az Országos Béketanács főtitkárával Ä Béke-vüágtenáes elnökségének 1972 októberében Santiagóiján tartott ülése határozta el a Béke-világlkongresezus szervezését. A tanácskozás Együtt az emberiség békés jövője felé jelszóval. szólított fel minden békeszerető erőt a kongresszus támogatására, az előkészítésben való részvételre. Ugyanakkor a Béke-világtanács 1973-at a békeszerető erőik világkongresszusa évének nyilvánította. Természetesen hazánk is részt vesz a moszkvai tanácskozás előkészítő munkájában. Békemozgalmi tevékenységünk azonban ennél sokrétűbb hazai és nemzetközi téren egyaránt. Ennek a munkának egyik irányítója Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, a Béke-vi- lágtanács tagja. Az előkészületekről kértünk tőle tájékoztatást: — Mi történt eddig 1973-ban az Országos Béketanács szervezésében, irányításával? — Tizenöt év óta minden évben megrendeztük hazánkban a béke és barátság hónapját. Hagyomány és egyben jelkép is, hogy évről évre május 9- en a fasizmus felett aratott győzelem évfordulóján kezdő- j dik ez az egész országot átfogó rendezvénysorozat. Az idén a J béke, a barátság és szolidaritás eszméjét helyeztük munkánk középpontjába; fő feladat volt, hogy széles körben megismertessük a moszkvai világ- kongresszus jelentőségét. A Hazafias Népfront-bizottságok, a szakszervezetek, a KISZ, a nőtanács, nőbizottságok és ; más társadalmi és tömegszervezetek közös szervezésében i tartott rendezvények kitűnő fórumai voltak a népünkkel való beszélgetésnek, véleménycserének, a nemzetközi helyzet, a békeharc időszerű kérdéseiről, : a békeszerető erők moszkvai ; világkongresszusának előkészítéséről. — Békemozgalmi munkánk kiemelkedő állomása volt a május 9. és június 9. között megrendezett béke és barátság hónap. A nyitó nagygyűlésen, amelyet május 9-én a Parlamentben tartottunk, több külföldi , delegáció is részt vett. Az idei béke és barátsági hónap nagyon szerencsés időszakban került megrendezésre. Májusban érett be az a bonyolult, sokrétű politikai, diplomáciai, gazdasági aktivitás, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista ország — köztük hazánk — immár hosszú évek óta kifejt a békés egymás mellett éles politikájának mind általánosabb jellegű érvényesítése érdekében. A magyar béketanács igyekezett segítséget nyújtani a világkongresszus nemzetközi előkészítéséhez is. Valamennyi partner-szervezetünknek megküldtük terveinket arról, hogyan készülünk a világkongresszusra. Nyolcvannégy országba és mintegy 230 különböző mozgalomhoz, szervezethez juttattunk el ilyen informáló levelet. Képviselőink részt vettek a Béke-világtanácsnak a kongresszust előkészítő rendezvényein. Ott voltak a moszkvai 9 világkongresszust előkészítő konzultatív tanácskozáson is. Ott voltak Reykjavikban, Iz- land fővárosában, ahol az európai biztonság aktuális kérdéseiről, Bolognában a közel- keleti helyzetről, Stockholmiban az indokínai helyzetről, Daccá- ban az ázsiai biztonság kérdéseiről tanácskoztak, és készítettek ajánlásokat a moszkvai világkongresszus számára. Részt vettek képviselőink Panama, Mexico és Közép-Amerika országainak békekonferenciáján, és ezt követően látogatást tettek Puerto-Ricóban, Ecuadorban, Kolumbiában és Venezuelában. Delegációink látogatást tettek Jugoszláviában, Ausztriában, Ceylonban, Indiában, Franciaországban, Szíriában, Libanonban, az NSZK-ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Svédországban, Chilében, Olaszországban, hogy tájékozódjanak a kongresszus előkészületeiről. — Itt említeném meg, hogy nagy aktivitást fejtett ki a Magyar ENSZ Társaság is, amely az Országos Béketanács mellett működik. A szovjet és a Magyar ENSZ Társaság kezdeményezésére az ENSZ Társaságok Világszövetsége részt i vesz a moszkvai világkongresszus előkészítő megbeszélésein, magán a konzultatív tanácskozáson is, és októberben magas szinten képviselteti magát Moszkvában. — A Vili. magyar békekongresszus jelentős állomása lesz az októberben megrendezésre kerülő moszkvai világkongresszusnak. A magyar kongresszus ■ előkészületei hogyan állnak? — А VIII. magyar békekongresszust szeptember 20—21-re hívjuk össze a Parlamentbe. Augusztus utolsó napjaiban és szeptemberben Budapesten és a megyékben békekonferenciákat tartunk, ahol ismét széles körben ismertetjük a moszkvai világkongresszus tartalmát és a magyax békekongresszus előkészítésével kapcsolatos feladatokat. A konferenciák mellett a népek közötti barátság ápolását célzó rendezvények egész sorát tartjuk majd, külföldiek részvételével — A magyar békekongresszus feladata, hogy összegezze a békemozgalpm 25 éves tevékenységét és meghatározza a nemzetközi békemozgalomban kialakult új helyzetnek megfelelő feladatainkat. — A hagyományos békekongresszus helyett munkajel- legű tanácskozást szervezünk; a tanácskozás plenáris üléseik és munkabizottságok formájában végzi majd munkáját. » — А VIII. magyar békekongresszus fogadja majd el a moszkvai békekongresszusra utazó magyar delegáció névsorát, illetve választja meg a delegációt. — Azt hiszem, az elmondották is bizonyítják, hogy a magyar békemozgalom rendkívül sikeres időszakát éljük. Tennivalóink 1973-ban megsokszorozódtak, de a munkát örömmel végezzük, és abban is biztos’ vagvok. hoev hazánkban az emberek milliói szívesen támogatják a béke ügyét, hiszen tudják, hogy csakis békében haladhat előre, gyarapodhat az egyén és a társadalom egyaránt — fejezte be nyilatkozatát Sebestyén Nándorné. ЩШМШШ Munka, kenyér, jog Zászlódíszbe öltöztetik a városokat, falvakat, üzemeket és intézményeket. Ünnep előtti készülődés napjai ezek az aratás befejezése után, a jól végzett munka örömével a tudatban. Olyan ünnep előestéje, amely népünk több ezeréves történetében 1949. augüsztus 20-án kapott új értelmet a nép alkotmá- nyával. Megvalósult az a követelés, amelyért költőink, íróink reformátorok és forradalmárok emeltek szót és nem egy esetben ontották vérüket. Alkotmányos joga van a népnek. Ilyen és hasonló gondolatak fordulnak meg a fejekben, amikor az ember jogáról beszélget azokkal, akik közül már csak kevesen emlékeznek a jogtalan világra. Kenyérsütés kézben Tűznyelvek csapnak ki a kenyérsütő kemencékből, forró levegőt áraszt leheletük. Az új, munkanélküliek keserves érzéseit. Számomra augusztus 20-a azt is jelenti, hogy még szebb, még finomabb kenyeret tegyek az emberek asztalára. Ezen az ünnepen — hála a parasztságunknak — ezt megtehetem. Kiváló minőségű búzát termesztettek, amiből jó kenyeret lehet süt- ni. Egyenlőek a nők és a férfiak A Békéscsabai Városi Tanács V. B. hetedik kerületének kiren- déltségvezetője Fekete-Szűcs Győzőné. j — Lánynevem Vlcskó Ilona. ( Ha másból nem, ebből tudható, I hogy szlovák nemzetiségű vagyok. Koromnál fogva nem emlékezhetek arra, hogy az itteni, a mezőmegyeri emberek sem beszélhették hivatalosan az anyanyelvűket, de édesapám . és az idősebb nemzedék elbeszéléseiből jól tudom, hogyan tiA fiam már nem ismeri a munkanélküliséget. a friss kenyér illata tölti be a Békés megyei Sütőipari Vállalat békéscsabai kenyérgyárának műhelyét. A parasztemberek. a mezőgazdasági szakvezetők munkájának gyümölcse ölt itt végső formát. Kenyeret sütnek. Ropogós héjú, magas, barna cipókat. Aki süti. Szilágyi Sándor már nem fiatal ember. Hatvanhárom éves. Nyugdíjban lehetne már, de a munkához való jogával élve, önként dolgozik tovább. S hogy miért teszi ezt, arra választ találunk abban, amit elmondott. — Nehéz erről beszélnem. Felnőtt ember voltam, úgy húsz éven felül, kitanult szakmával a kezemben, és mégis sokszor volt, hogy anyám tartott él nyolcadmagammal, mert nem volt hol dolgoznom. Csak a fel- szabadulást -követően vált lehetővé. hog£ megszakítás nélkül munkát kapjak. A munkához való jog? Igen, tudom, hogy ezt az alkotmányunk biztosítja, mint annyi mást. Közötte van talán az is, ha nem is szó szerint, hogy van egy szép házam és a fiam már nem ismeri a Fekete-Szucs Győzőné. porták sárba az úri Magyarország tisztségviselői ezt a legelemibb emberi jogot is. j Mint államhatalmi alkalma- | zott — a Békéscsabához való j csatlakozás előtt tanácstitkár j volt Mezőmegyeren — sokszor i fordította át a szót és fordít- j ja jelenleg is szlovákra, ha olyan állampolgár keresi fel, j akinek nehezebben esik gondolatait magyarul ' elmondani. S ezt természetesnek tartja, mint ahogyan az is. Az alkotmány 62. paragrafusáról a nők és férfiak egyenlő jogáról is beszélgettünk. Szűcs- né mosolyog. Azt mondja, többek között ő az egyik példa arra, hogy minden tekintetben megvalósulhat az alaptörvénynek ez a tétele. — Tudom, a múltban, soha nem lehettünk volna mi, asz- szonyok, lányok ilyen vagy magasabb beosztásban. Jog a művelődéshez Édesapja egyszerű cipészlegény, alkalmi munkás volt. Ma nyugdíjas Orosházán. A fia, dr Szikora István, a Békéscsabai Városi Bíróság tanácsvezető bírája. Panaszosokat fogad. Közéjük állunk. — A tanulás elvi lehetősé^ gét az alkotmány valóban biztosította számomra is. A gyakorlatban azonban azokban az években ez nem ment olyan íkonnyen. Ahhoz, hogy tanuljak, édesapámnak nagyon sokat kellett dolgoznia. A gimnázium, valamint az egyetem között két éven keresztül magam is dolgoztam, és az egyetemi évek szüneteiben. Ez személyesen az én esetem, ami azonban semmit sem von le alaptörvényünk humanitásából. Ha valakinek, úgy a jog alkalmazójának kell legjobban tudnia, hogy a régi Magyarország urai előszeretettel hivatkoztak a „nemzet ezeréves alkotmányára”, a valóságban azonban sem a nemzetnek, sem az országnak soha nem volt írott, egyértelmű alaptörvénye. Dr. Szikora István Az országot fenntartó nép mindig ki volt rekesztve a jogból — magyarázza meggyőző hévvel. Majd arról beszél, hogy a rövid életű Tanácsköztársaságot követően csak 1949-ben valósulhatott meg a haza és a nép egysége, amelyet а XX. törvény szentesített. Arról is szó volt, hogy mi tette szükségessé az alkotmány módosítását, amelyet az országgyűlés az 1972-es évi L törvénnyel fogadott él. — A módosítás az alkotmány jellegét nem érintette, továbbra is betölti a proletárdiktatúra funkcióit. Célja az volt, hogy lehetőséget adjon a korszerű irányításra, a szocialista deErzsiák Pálné. mokratizmus kibontakoztatáséi, ra. — fejezte be gondolatait a cipész apa bíró fia és hellyel kínálta a krónikás után jövő panaszost. A pihenés joga . Erzsiák Pálné ma fehér köpenyben dolgozik csökkentett munkaidőben, vagyis szabad szombattal. — Nem mindig volt ez így. Tizennégy éves lehettem, amikor Békéscsabán a Jeszenszky családnál belső cseléd voltam. Igaz, hogy ajkkor is ünnepelték augusztus 20-át, István király napját, és büntették a parasztot, ha mégis dolgozott, de a magamfajta páriának akkor nem volt meg a joga a pihenéshez. Mi, cselédek azon a napon is hajnali 4-től este 11-ig talpon voltunk, mindaddig, amíg a vendégek el nem mentek. A nagyságos asszonyok azt a fogalmat, hogy a munkásnak joga legyen a pihenésre, nem ismerték. Az alkotmány? Minden dolgozó embernek törvényt hozott. Ha mást nem említek, csak annyit, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért, ezzel is igazolom. Nem beszélve arról, hogy mi nők soha nem voltunk annyira megbecsülve. mint most. • * • Négy ember véleményét hallottuk alaptörvényünkről augusztus 20_a előtt. Olyan négy emberét, akik élhetnének bárhol országunkban, mindenütt megilletnék őket azçk a jogok, mint jelenlegi munkahelyükön. Beéyánszki János 1973, AUGUSZTUS 1». E Gy.
