Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-03 / 180. szám

Huszonöt éves a békéscsabai Lenin Tsz Ma fejezik be az aratási — készülnek a kiállításra Az utolsó hektárokról is betakarították a búzát. Pihenőre térnek a kombájnok. A békéscsabai Lenin Termelő­szövetkezet nagy gondot fordít a nehéz fizikai munka gépesí­tésére. Ebben az évben gépek vásárlására több mint ötmillió forintot irányoztak elő. Az év eleién két kombájnt vásároltak, s így a gabona betakarítását kilenc kombájn végzi, őszi búzát 838 hektáron, tavaszi bú­zát pedig 100 hektáron termesz­tenek. A gabona betakarítását ma délben fejezik be. A búza | hektáronként 42—44 mázsát adott. 1 A termelőszövetkezet ebben HegkezdődöK A Nagykanizsai ÄHami Gaz­daságban van az országban a legnagyobb összefüggő körteül­tetvény. A gazdaság 300 hektá­ron termeszti ezt я külföldi és hazai piacon egyaránt kelendő íz. letes gyümölcsöt. A Nagykani­zsai Állami Gazdaságban я ga­bonafélék betakarítása után őriznünk kell a jelentést. Meg kell ismerkednie személyesen ezzel a Szergej evvel — valami­féle semleges talajon. — Ehhez idő kell. — Nem számít! A sietség mindig hibára vezet. Elnézem ezt a mai fiatalságot — meny­nyire türelmetlen! Maga tudja, hogyan dolgoztunk az első vi­lágháború után. A hírszerző szolgálatot eszünk ágában sem volt felszámolni, hiába írta elő a békeszerződés. Vállaltuk a feladatot, a töménytelen mun­kát, felkészülni, hogy ismét talpra álljunk. Pénzünk kevés volt, vacak kis szôrmèkereskç­V dők szerepét játszottuk, mert rejtőzködnünk -kellett a saját hazánkban is, de óvatosan, lé­pésről lépésre közeledtünk a célhoz. Pontosan tudtuk, hogy ilyen tempóban nem számítha­tunk gyors eredményre, de ha elsietjük a dolgot, mindent el­veszítünk. — Ráeszmélve, hogy az emlékek mezejére tévedt, s hogy a házigazda nem is figyel rá, Schönhausen felemelkedett a helyéröl és a kalapjáért nyúlt. — Keressen kapcsolatot Szergejewel ! A kerti kapu becsukódott utána. Von Schönhausen még az első világháború előtt került a hír­szerző szolgálathoz. Sok országban élt rövidebb- hosszabb ideig, jól elsajátított néhány európai nyelvet és ki­az évben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Az augusztus 10-én nyíló Békés megvei Ipari és Mezőgazdasági Kiállításon lesz mivel dicsekedni. A terme­lőszövetkezet közös vagyona a múlt évben 87 millió forint volt. A búza. a kukorica, a cukor­répa termelési átlagai meeköze_ lítik a világszínvonalat. Évente hektáronként mintegy 380 kiló hatóanyagot használnak fél. Országos hírre tett szert a szö­vetkezet tojótelepe. A telepet a múlt évben korszerűsítették. Erre a célra 24 mi’lió forintot a körfeszüreí , csütörtökön újabb nagv munka kezdődött: я körteszüret. A ker­tészek szerint szépen fejlődött a gyümölcs, az időjárás kora ta­vasztól kedvező volt, semmiféle károsodás sem érte, s így nem ritkák a 15-20 dekás példányok sem emelkedő tapasztalatra tett » szert a felderítő munkában. ! Volt azonban egy gyöngéje: ■ erős hajlama a visszaemléke- 5 zésre. Szeretett leülni beosztott, ! fiatalabb, hírszerzői közé, hogy : hosszasan ecsetelje saját törté- : neteit. Erről az ártatlan kiné- ; zetű öregről kevesen gondolták, ; hogy embert is ölt. Különös ! élvezettel, a legnagyobb tjtok- ; ban időnként elmesélte, hogy 5 az első világháború idején — ; egy semleges országban — vo- » natfülkéjóben megölte a belga 5 futárt, s megszerezte fontos do- : kumentumokat tartalmazó tás- £ káját. Ezt a történetet azonban ; csak őszinteségi rohama leghe- » vesebb pontján hallhatták tőle. j Von Schönhausen inkább azt ■ a látszatot keltette magáról, ■ hogy munkájában a humanista S módszerek híve. Kollégái, akik : a rohamosztagosok soraiból ; rekrutálódtak, igyekeztek tanul- ; ni tőle, gyakran kérték a ta- ! nácsát, de alapjában régi- S módinak, valahogy korszerűt- £ lennek tartották főnöküket. Az £ öreg arisztokrata viszont e búr- ; zsoá csemetéket tartotta mél- ! tatlannak magához, lenézte, át- ! meneti jelenségként könyvelte : el őket. így tekintett Heckert- £ re is, a bajor sörfőző fiára. Ottó Heckert féleannyi idős ' volt, mint főnöke, de a hóhér- ; munka tapasztalatában alig ; maradt el mögötte. (Folytatjuk) • fordítottak. A technológia kor­szerűsítésével az évi toiáster- melés 14 millióról 29 millióra emelkedett. A bevétel pedig megközelítette a 38 millió fo­rintot. A termelőszövetkezet fejlődését- híven tükrözi az egy tagra, eső jövedelem alakulása. Kilenc évve’ ezelőtt az egy tagra eső évi részesedés 14 ezer 770 forint volt. a múlt évben pedig 25 ezer 787 forint. Az NDK-ban dolgozó fiatalok stábja a VIT-en Az NDK-ban dolgozó ma­gyar fiatalok derekasan ki­veszik részüket a VIT lebo­nyolításából. Itt működő or­szágos KISZ-bizottságuk a magyar delegáció küldetésé­nek elősegítésére 170 főnyi stábot alakított. Sckan közülük szabadságot vettek ki a VIT-re, hogy va­lamit tehessenek a magyar de­legáció küldetésének sikeré­ért, sőt olyanok is akadnak, akik szabadságukat félbesza­kítva, Magyarországról jöttek vissza Berlinbe — saját költ­ségükön. A stábon belül 26 tagú tol­mács-csoport működik. ök kísérik a magyar delegátuso­kat a napi VIT-rendezvénye- ken. Ezek a fiatalok nemcsak tolmácsok, hanem egyben idegenvezetők is. Csaknem ugyanilyen létszámú futár- szolgálat tartja a kapcsolatot a magyar küldöttség szállás­helye, a magyar nagykövet­ség, a Magyar Kultúra Háza és a Budapest Étterem között, ahol VIT-küldött'ségünk étke­zik. Sajtócsoportjuk a VIT nemzetközi sajtóvisszhangját dolgozza fel. Fotósaik szinte éjjel-nappal dolgoznak. Nap­pal készítik a felvételeket és éjszaka előhívják őket, hogy másnap reggelre készen le­gyenek a képek. A többiek a delegáció szák láshelyén, a nagykövetségen, a Magyar Kultúra Házában és a VIT-re érkezett magyar tudósítók mellett 24 órás ügyeletet tartanak. Gyulai — vagy „gyulai^inódra ? Hétfőn este a Kossuth adó­ban a 7 órás hírek között a be­mondó ismertette a Fővárosi Élelmiszer-ellenőrző és- Vegy­vizsgáló Intézet jelentését az ez év első felében végzett vizs­gálatokról. Ezek között elmon­dotta, hogy ismét baj van a Gyulai kolbásszal. Fel is keres­te a budapesti húsüzemet, be­szélt annak igazgatójával, aki elismerte, különböző objektív okok miatt valóban baj van az általuk gyártott „Gyulai kol­básszal”. Az okok felsorolása után végre kimondta: tulaj­donképpen gyulai módra gyár­tott kolbászról van szó. Nem az első eset, amikor egyszerűen csak „Gyulai kol­bászról” beszélnek. Így volt az elmúlt évek valamelyikében is, amikor a jelentés szerint né­hány száz mázsa Gyulait vontak ki a forgalomból. Akikor sem Gyuládról, hanem a „módra” készített termékről volt szó. Már akkor megkérdeztük a Bé­kés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat vezetőségét, miért nem biztosítanak védett­séget a Gyulai kolbász nevé­nek, mert nem közömbös, hogy a világ mintegy negyven or­szágába exportált termékről milyen hírek keringenek az országban. A rádióhallgatók, az újságolvasók ugyanis nem­igen kutatják mélyebben a dol­gokat, egyszerűen tudomásul veszik, hogy „baj van a Gyu­laival”, • . Ezt a bizonyos „módra” ké­szült kolbászt készíti a ceglé­di, a pápai, a budapesti ée még ki tudja melyik húsüzem. Ezek mindegyike a Húsipari Tröszt­höz tartozik, így a dolog házon belüli. Mégsem közömbös azon­ban, hogy egy-egy ilyen hiva­talos megállapítás árt a valódi termék hírnevének. El kellene érnie a megyei vállalat vezetőségének, hogy a „Gyulai kolbász” elnevezést csak a valóban itt gyártott kol­bász használhassa. Hasonlóan a Csabaihoz, amely jobb csillag­zat alatt eddig megúszta a „módra” utánzást... Tehát ezúttal sem a Gyulai kolbásszal volt baj, hanem az utánzattal, amiből, nem is olyan nagy baj. hogy nemigen jut városunk és megyénk üz­leteibe— Tárolási kapacitása 3200 tonna Már próbaüzemei Vésztőn a Békés megyei Gabonafelvásár­ló és Feldolgozó Vállalat vész­tői négy műanyag silója — tá­jékoztatott szerdán délután dr. Monori Károly műszaki igaz­gató. A silók magassága 18, szélességük pedig 9,5 méter. A toronyrész 32 méter magasan helyezkedik el. A korábban fémből készült silókkal szem­beni előnye — amint a válla­lat műszaki igazgatójától hal­lottuk — kettős. Az egyik, hogy jobb hővezető tulajdonsággal rendelkeznek, mint a hagyo­mányos anyagból készült ilyen létesítmények. Másrészt — és ez is a műanyag előnyét bi­zonyítja — nem ragad belső oldalára a gabona. Mindezek mellett építésük sem jelent na­gyobb költséget mint a fémből kivitelezetteké. A négy henger alakú silóban — hallottuk dr. Monori Ká- rolytól — egyszerre 3200 tonna gabona szárítható, illetve tárol­ható. A silókba aktív szellőzte­téssel óránként 10 ezer köb­méter levegő áramlik be. A kí­vánt hőmérsékletet termo hő­mérő beiktatásával biztosítják. Próbaüzemelésként jelenleg bú­zát szárítanak és a négy egymás­ba kapcsolódó henger alakú vésztői silókba. Noha még a tisztítást és egyéb műveletet végzó gének, illetve a’katrészek egy részének beszerelésével, s a folyamatos működtetésit«! szükséges egyéb kiszolgáló lé­tesítmények megépítésével szep­tember végére készülnek el tel­jesen. Hogy miért éppen Vésztőn építette a Békés megy« Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat e silólkomplexumot? Amint a vállalat műszaki igazgatójától megtudtuk, a me­gye ezen részében nagyon ked­velt mezőgazdasági kultúra a napraforgó. E termény szárítá­sára, tárolására építette a vál­lalat az első oldalon látható silókat. Mint mér említettük, a négy silóban egyezerre 3200 tonna terményt lehet a köve­telményeknek megfelelő biz­tonsággal szárítani, illetve tá­rolni. Azonban ez még csak enyhíti a Vésztő és környéke Babonatárolási gondot, de mesz- szemenöen nem jelenti a teljes megoldást. Dr. Monori Károly tájékozta­tása befejezéseként utalt arra, hogy a Békés megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Válla­lat anyagi erejéhez és lehető­ségéhez mérten törekszik a raktározási gond fokozatos csökkentésére. Bizonyítja ezt az is, hogy Szeghalomban szin­tén egy nagy teljesítményű mű­anyag eilókomplexum épül. Belkug Imre Műanyag csomagolás a húsiparban Az élelmiszeriparban terjed a műanyagos csomagolás; a tej után — következő lépés­ként — a húskészítmények és húsok műanyag csomagos árusítására készülnek fel. A Budapesti Húsipari Vállalat­nál megkezdték a műszaki próbákat abban az üzemrész­ben, ahol 8 millió forintos költséggel nagy teljesítményű külföldi gépeket szereltek fel a húsáruk csomagolására. A fóliába csomagolt húsok hűtőláncon át érkeznek majd a gyárból az üzletekbe, ahol az áru a hűtőpultokba kerül. A vásárlók számára több szempontból is előnyös az új eljárás: a folyamatos hűtés frissen tartja az árut, ée mi­után az automata gép állapít­ja meg a súlyt és az árat, a vevő véletlen, vagy szándékos megkárosításáról sem lehet szó. 5 BÉKtsmcmstt 1973. AUGUSZTUS 3,

Next

/
Oldalképek
Tartalom