Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-17 / 192. szám

Megsúgom] Magának ...hogy végre rájöttem annak az intézkedésnek mozgató ru­gójára, amely pár évvel eze­lőtt megszüntette a labdarúgó Vásárvárosok Kupáját. Eddig nem értettem, miért lett a VVK-ból UEFA-kupa, de ma már napnál is világosabb előt­tem: azért, nehogy a békés­csabai aranylábú tizenegy ha­zahozhassa. Ugyanis ez min­denképpen bekövetkezett vol­na, hiszen a nagyszerűen si­került megyei ipari és mező- gazdasági kiállítás és vásár ré­vén Csaba vásárváros lett, in­dulhattunk volna a WK-n, s ez játékosainkat ismerve önma­gában garancia lett volna a sikerre. Mekkora dicsőséget is rabol­tak el tőlünk! De nem kell így sem szégyenkeznünk, a vásár kupa nélkül is a város, a me­gye dicsőségére válik. És azt se feledjük, milyen becsületes városban élünk. A magam ré­széről ezúton javaslom, valaki hirdesse meg a Becsületes Vá­rosok Kupáját. Ez az ötlet egy múlt heti eset kapcsán jutott eszembe. Az eset a békéscsabai strandon történt, dióhéjban el­mesélve: egy becsületes meg­találó jóvoltából visszakapta elveszett táskáját a tulajdono­sa. Szép, becsületes dolog, de mégis lepipálja az, ami e so­rok írójával történt. Képzelje, elvesztettem igazolványtárcá­mat, amelyben száz forint is volt, és akár hiszi, akár nem, a tárca az összes igazolvánnyal együtt meglett. így hát tovább­ra is bízom az emberekben, akárcsak ismerősöm, akinek túlságosan hosszúra sikerült a legutóbbi szombat délutánja és estéje. Annyira hosszúra, hogy éjfél után gyalog érkezett ha­za, holott kerékpárral indult útnak. Tegnap még nem tudta, hol veszítette el biciklijét, de bizakodva mondta: meglesz az, mert le is van lakatolva, csak egyelőre bizonytalan, hogy hol: mindenesetre rossz helyen nem lehet, mert olyan nincs is Békéscsabán, és ő egyébként sem jár oda_ Valóban, hova járnak manap­ság a rendes emberek? Könnyű a kérdés, könnyű a válasz: bolt­ba. Kereskedelmünk jóvoltából vásárlázunk miatt alig marad időnk dolgozni, pénzt keresni, hiszen egymást érik az árleszál­lítások. Bizalmas forrásból ar­ról értesültem, szezon eleji és szezon közepi vásár is lesz, 30—40 százalékos árengedmény­nyel. Egyes családfők már til­takozó mozgalomra készülnek ez •ellen hangoztatva, képtele­nek újra és újra feltölteni hit­vesük rohamos ütemben lapo­sodó pénztárcáját. És igaz is. Honnan van az embereknek annyi pénze? Meg­súgom magának, természetesen az árleszállításokból származó sok-sok milliós lakossági meg­takarításból. És ez így van jól, így van rendjén. Öröm látni a tömeget a boltokban. A minap megkérdeztem egy nagymama­forma nénit a Centrumban, mi­ért vett magának bikinit, 500 forint helyett 300-ért? Azért, hogy megtakarítsak 200 forin­tot — mondta. Hát nincs iga­za? Vitaszék Zoltán Szeptembertől két nappal korábban kezdődik a nyugdíjak kifizetése A postavezérigazgató utasí­tást adott ki a nyugellátási és a gyermekgondozási utalvá­nyok kifizetésének új rendjéről. A vezérigazgató rendelkezé­sére szeptembertől — decem­bert kivéve — havonta két nappal korábban, 22-e helyett már 20-án megkezdik a kifize­tést, amely a hónap végén fe­jeződik be. Decemberben — mint ismeretes — a csúcsforga­lom tehermentesítésére évek óta már 14-én kezdődik a nyugdíjutalványok kézbesítése. Amennyiben az utalványok kézbesítésének első napja, vagyis 20-a vasárnapra vagy munkaszüneti napra esik, ak­kor a kézbesítést már 19-én megkezdik. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság egyébként már az új kézbesítési rendnek megfe­lelően adja át a postásoknak az utalványokat. Az Utasítás külön felhívja a figyelmet, hogy a kifizetési rendszer átszervezésével, illet­ve a kifizetési időszak előreho­zásával kapcsolatos átsoroláso­kat — a SZOT erre vonatkozó irányelveinek megfelelően — a legkörültekintőbb gondossággal hajtsák végre a postahivatalok. Az új kifizetési rendszer beve­zetéséről, a megváltozott kifi­zetési napokról a kézbesítők még ebben a hónapban értesí­tik az igényjogosultakat. Serén ifi díszífomíívészek A község fennállásának 250.1 évfordulójára rendezett kiállí- I tás egyiik temében színpompás I látvány vonja magára az ér- | deklódők figyelmét. A díszítő- művészek kiállítása ez. A te­rem egyik felében kifakult szakajtóruhák, komakendők, a másikban modem asztalterítők futók, zsúrgamitúrák. A mező- berényi díszítőművész szakkör munkái. Kiszely Jánosné, a díszítőművész szakkör vezetője most is itt van, kalauzolja a látogatóikat, magyarázza a ki­állítást. S ha valaki hozzáfor­dul, szívesen ad tanácsot a hímzésekről. A szakkör meg­alakulásáról is. — Már régóta foglalkozom kézimunkával, a községben, mint „drukkolót” ismernek — az üres anyagra előrajzolni a mintát: ezt hívják drukiko- lásnak. Szakkörünk 1972-ben jött létre a községi művelődé­si ház támogatásával. Jelen­leg hetvenkét tagunk van. Cé­lunk felkutatni, megismertet­ni és elismertetni a berényi j' mintákat. Mert, hogy létezik ilyen, arra a legjobb bizonyí­ték: két beküldött mintámat az Országos Népi Iparművésze­ti Tanács zsűrije elfogadta eredeti herényinek. — Hogyan gyűjti a motívu­mokat? — Régi szűrökről, subáikról veszem a mintát. Ezeknek a felkutatásában segít, hogy majdnem mindenki tudja a faluban, mivel foglalkozom. Bár megesik, hogy nem szíve­sen adják kölcsön a régi ru­hadarabokat, sokszor éppen a kopottságuk miatt. Ha meg­van az eredeti darab, a mintát mérethelyesen lemásolom. A színek sokszor már csak az anyag visszáján lelhetők fel, fonalfoszlányokban, de ezeket is meg kell találni, mert a minta csak így lesz hiteles. A rajz után az első darabot ma­gam készítem el, aztán oda­adom az asszonyoknak ... Minden motívumról fejlapot csinálok, melyen a minta rajza me’lett a rá vonatkozó adatok, a gyűjtés helye, ideje, szárma­zása is megtalálhatók. — Mitől válnak modernné a száz évesnél is öregebb hímzé­sek? — Az eredeti motívumokat saját elképzelésem szerint va­riálom, teszem őket egymás mellé. így felhasználhatók a mai lakásokba illeszkedő kézi­munkák díszítésére, anélkül, hogy eredetiségükből valamit is vesztenének. A színösszeállítá­son sem változtathatunk, a szakkörünkben készült dara­bokon az eredetiekhez hason­lóan felismerhetők a berényi mintákra jellemző sötét, komor színek. Miközben beszélgetünk, a teremben nem szűnik a látoga­tók áramlása. A vendégek egy- ' másnak mutogatják a szebbnél szebb darabokat. A kiállítás sikerére mi sem jellemzőbb, hogy már az első napokban el­adhatták volna az egész kol­lekciót. Az idelátogató külföl­diek körében különösen nagy a siker. A kézimunka szakkör további munkájáról szeretnék hallani, hiszen a komoly eredményeik ellenére is azt le­het mondani, hogy múltjuk, szinte nincs, csak jövőjük. — Szeretnénk megismerni a magyarországi mintákat — folytatja a szakkör vezetője. A művelődési ház támogat ben­nünket. Szeptember másodikén autóbusszal Kalocsára utazunk tapasztalatcserére. A foglalko­zásokon filmeket vetítünk ré­gi kézimunkákról és más mes­terségekről is, például a faze­kasságról. S természetesen to­vább gyűjtjük a berényi min­tákat .. _ Erőss György Új évadra készül a Jókai Színház Az új évad megindulása előtt, a bérletszervezés megkez­désekor beszélgettünk Haasz Miklóssal, a Jókai Színház me­nedzserével. — Milyen művek szerepelnek a színház 1973/74-es évadjának műsorán? — Régen hiányoztak a szín­ház műsorából Németh László és Tamási Áron darabjai. Most bemutatjuk a Villámfénynél cí­mű drámát és a Boldog nyár­falevél című lírai vígjátékot. Fiatal író, a Színház- és Film- művészeti Főiskolán Gyárfás Miklós osztályában most vég­zett Schwajda György vígjáté­ka lesz a Mesebeli János. A vi­lág minden részének színpadain elért siker után most a megyé­ben is közönség elé kerül Ber­nard Shaw Caesar és Cleopatra, valamint Thorton Wilder A mi kis városunk című színműve. A zenés műfajban még ebben az évben bemutatjuk Tom Jones Fantasztikus című játékát és Katajev — Aldobolyi — Rom- hányi A kör négyszögesítése cí­mű víg játékát. A Művelődés­ügyi Minisztérium musical-pá­lyázatán díjat nyert Jövő szá­zad reménye, Seribe — Mészöly — Fényes Szabolcs Egy pohár víz (Sakk-matt) című és Karel Capek A zsivány című zenés vígjátéka teszik teljessé a mű­sortervet. — Milyen törekvéseik vannak a bérletszervezésben, milyen módszerekkel kívánják szolgál­ni a közönséget? — Újjáalakított szervező iro­dában várjuk az érdeklődőket, s fokozottan számítunk a tár­sadalmi szervek eddig is ered­ményes tevékenységére. A szak- szervezeti bizottságok és a KISZ-alapszervezetek segítségé­vel növelni kívánjuk a közön­ségszervezők létszámát. Talán a legfontosabb feladatunknak te­kintjük, hogy megszervezzük a szocialista brigádok tagjainak rendszeres színházlátogatását. Emellett vissza akarjuk szerez­ni a középiskolát, egyetemet végzett fiatalokat — az ugyan­is a tapasztalatunk, hogy a diá­kok rendszeres színházlátoga­tók, iskoláik befejezésekor azonban szinte teljesen megfe­ledkeznek intézményünkről. Igyekszünk új színeket vin­ni reklám- és propagandatevé­kenységünkbe. Megváltoztatjuk, színházibb hangulatúvá tesszük plakátjainkat. Műsorfüzeteink­kel is igyekszünk megfelelni az új igényeknek. Közönségszerve­zőink kezébe évente ötször színházi tájékoztatót adunk. Pályázatot hirdetünk a megyei fotószakköröknek színész-fotók készítésére, végül a békéscsabai kirakatrendezőket is szeretnénk megnyerni színházi kirakatok készítésére. — Mindezeken felül hogyan kívánják még erősíteni a szín­ház és a közönség kapcsolatát? —• Elsősorban személyes kapcsolatokat kívánunk kiépí­teni közönségünkkel. Ennek ér­dekében dolgoztunk ki egy klub-programot, amelynek lé­nyege: a város és a megye if­júsági klubjaiba Beszélgetés művészekkel, Alkotókkal sok­szemközt és Klubszínház című előadásokkal, találkozókkal kí­vánunk eljutni. ■•••■■■■■■■■■■■■•■■■■■■•■•■ff V. JEGOROV DOKUMENTUMREGÉNYE A szálak Sclrönhausen tábornokhoz vezetnek FORDÍTÓT!A: HAVAS ERVIN Az akna nem robban 19. Peszcov elgondolkodott, a vá­laszra várva Ivadék is hallga­tott. — Ügy... úgy... — szólalt meg végül Peszcov elnyújtva a szavakat. — A dolog valóban komoly és szükséges, másként nem kockáztatnád az életedet. Csakhogy te nem mehetsz be az üzembe, a csomagot magam helyezem él a vörösöknek. Tu­dom, hol a gyár érzékeny pontja. Azonkívül senkinek se jutna eszébe, hogy rám gyana­kodjon. — Azt hiszem, igaza van, Nyíl Tyimofejevics. — Adj egy kis időt, alapo­san meg kell rágni a dolgot. Soha nem vállalnám el, ha nem érezném: a vörösöknek hamarosan végük. Az előcsarnokból ismét lár­ma hallatszott. — Szünet van. Nem lenne jó Ráesik, ha itt látnának té­ged. Igaz, sökan járnak hoz­zám gazdasági ügyekben, de nem árt az óvatosság. — így igaz, Nyíl bácsi. — Gyere vissza két-három nap múlva, addig mindent át­gondolok. Eltelt egy hét. Ivadék ismét elindult, hogy felkeresse a íklubban Peszcovot, az aknát aktatáskában hozta magával. Enyhe remegését és rossz előér- zetét gyorsan leküzdötte, de azért bátortalanul, vissza-visz- szatekintve haladt. Pontosan a klub előtt, az épület sarka mögül váratlanul két férfi lé­pett hozzá és megragadta a karját. Ivadék elhajította a tás­kát, karjait kiszakítva az öle­lésből egy pisztolyt kapott elő. Tudta, hogy lebukott, belelőtt a lábánál heverő aktatáskába. Azonnal lefegyverezték. Mialatt elszedték a revolverét, értet­lenül nézett a táskára. Az ak­na valamiért nem robbant fel. Nehéz szorítás fullasztotta a torkát. Megértette, hogy az ak­nát előre hatástalanították, őt pedig az orránál fogva vezet­ték. Este Jakov. Kulijev társa­ságában. lekopogtatta a rejtjel- zett rádióüzenetet a meghiúsult akcióról. „ _Ivadék gyártoeli ismerőse árulónak bizonyult. Akkor fog­ták el az aknával együtt, ami­kor hozzá igyekezett. Megfelelő távolságból kísértem Ivadékot, láttam, amint a csekisták egy gépkocsihoz vezették. A beszál­lás pillanatát kihasználva Iva­dék elővett egy méregampul- lát és a szájába vette. Allaverdi”. — Nem rossz fedőnév, egy istenség neve — jegyezte meg Kulijev, amikor Jakov átnyúj­totta neki az üzenet utolsó so­rait. — Nem véletlenül gondol­ták ki A németek nagy remé­nyeket fűznek hozzád. — A németek gyanakodni fognak, von Schönhausen ugyancsak bizalmatlan ember. — Bizonnyal megpróbálnak leellenőrizni. Jobbik eset, ha ezt Kazancev útján teszik. Ha másként próbálkoznak, nagyon résen kell lennünk. Vendég az égből Eljött 1941 augusztusa. A város, a tengerre ereszkedő amfiteátrum felett a hőségtől szinte megállt a levegő. A Kas- pi-tenger felől már napok óta nem érkezett egyetlen enyhítő szellő sem. Jakov kinyitotta lakása minden ablakát, mégis nehezen vett lélegzetet. Ezek a napok eléggé megviselték. Romlott a közérzete, a front­ról érkező hírek is keserítették. Ráadásul Ivadék lebukása óta Schönhausen is hallgat, Sem­mi megbízatás. Mit jelent ez — gyanúba keveredett? Fel kell adni a játékot? Egészségi álla­pota romlik. Ma különösen gyöngének érzi magát — ép­pen az orvost várja. Ehelyett a postás érkezik. Levél Lidától. Jakov kényel­mesen végignyúlt a heverőn,

Next

/
Oldalképek
Tartalom