Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-02 / 179. szám
Feladat a szolgáltatás további javítása — Eredmények, gondok a szövetkezeti iparban Beszélgetés Goldberger Jánossal, a KISZÖV elnökével Mind több szó esik napjainkban az ipari szövetkezetekről, munkájukról, s bizony . nem ritka я félreértéseken, a tények nem kellő ismeretén ala~ puló téves értéke'és sem. Betol tik-e szerepüket a valóságban az ipari szövetkezetek a megye gazdaságában? — erre a kérdésre kértünk választ Goldberger Jánostól, az ipari szövetkezetek Békés megyei szövetségének elnökétől. — Megyénk politikai, gazdasági és társadalmi életében fontos szerepet töltenek be az ipari szövetkezetek. A társadalmi és lakossági igények kielégítésének jelentős tényezőjévé váltak. A megyénkben működő 47 szövetkezet fejlődése — különösen az utóbbi években — számottevő. A szövetség érdek- képviseltébe 30 ipari. nyolc építőipari és egy szolgáltató jellegű szövetkezet tartozik. Ezenkívül nyolc háziipari szövetkezet járul hozzá az igények kielégítéséhez. A már említett dinamikus fejlődés eredményeképpen a megye szövetkezeteinek termelése az elmúlt esztendőben megközelítőleg elérte a kétmilliárd forintot. Jelen'eg úgy a termelés, mint a foglalkoztatottság szempontjából a szövetkezeti ipar jelentős részarányt — csaknem 25 százalékot — képvisel a megye gazdaságában. Megtalálhatók a szövetkezetek az ipari és építőipari, valamint a személyi jellegű szolgáltatás szféráiban. A szövetkezetek jellegének megfelelően я könnyűipari termékek terma'ésének növekedése a jellemző. 1072- ben az ipari szövetkezetek ősz- szes termeléséből 200 millió forint volt. a bútoripari. 250 millió forint a cipőipari és csaknem félmüliárd forint a textil- ruházati termékek termelése. Egyre bővülő azon szövetkezeti termékeknek a köre is, ameemeletes háza a Firdauszi utcában állt. Az első emeletet ő foglalta el, a másodikat rendszeresen kiadta. Hodzsa Ali bevezette Szergejevet a bal szárnyon fekvő kétszobás lakásba. A berendezésre nem lehetett panasz, ágyneműtől a ruhakeféig minden rendelkezésre állt. Szergejevnek tetszett az új lakás, de tekintete a szomszédos helyiségre nyíló ajtóra tévedt. Kérdőn nézett Hodzsa Alira. Az elértette a pillantását, nevetve mondta: — Ne aggódjék, agai Szerge- jev, nincs gyerek a lakásban. Teljesen üres. Mindig egyedülállónak adom ki. Szergejev végül is megnyugodott. Arra gondolt: Hodzsa Alinak sem érdeke, hogy megszegje a szavát Az országút a Sahreza sugár- útból ágazik le. Ez az út vezet az Elbrusz előhegyeihez, melyek csúcsait a legmelegebb nyárban is hó borítja. A hegynyúlvány lábánál, tömötten zöldellő környezetben egy üdülőtelep rejtőzik. Nem messze a Sahreza és az országút kereszteződésétől magas palánkkerítéssel övezett magányos villa állt. Falai újszerű, hidegszürke téglából épültek; a felszín alatt hűvös pince húzódott, perzselő napokon enyhülést nyújtva a házigazdának. A villa észak} részéhez nyitott terasz kapcsolódott, melyről néhány lépcsőfok futott le. Az udvar közepén úszólyek a külkereskedelemben kerülnek értékesítésre. Az elmúlt esztendőben a szövetkezetek 321 millió forint értékben értékesítettek termékeket külföldi piacokon. Az export értékesítés 20 millió forintos csökkenése kizárólag annak következménye, hogy az exportra készített termékeken belül jelentősen — körülbelül 40 száza’ékkal — nőtt a bérmunka részaránya. A bérmunka fejlesztését elsősorban a piaci Igények, valamint az a tény indokolja, hogy a szövetkezetek fejlesztési alapban közismerten szegények, s ez a tevékenység nem igényel forgóeszköz lekötöttséget. Talán legjelentősebb szerepük a szövetkezeteknek a szolgáltatási igények kielégítésében van. A megyében a szocialista ipar által végzett lakossági szolga'tatásokból több. mint 50 százalékos я szövetkezeti ipar részaránya. Külön is figyelmet érdemel, hogy az 1 038-as kormányhatározatban kiemelt szolgáltatási tevékenységeknek 45 százalékát, a hagyományos szolgáltatásoknak pedig 90 százalékát a szövetkezeti ipar teljesíti. — Sokszor hallok olyan véleményt, hogy a szövetkezetekben végzett munka termelékenysége nem a legmegfelelőbben alakul — Valóban találkozhattunk a szövetkezeti ipar ilyen kedvezőtlen megítélésével. Örömmel válaszolok a kérdésre, mivel a megye szövetkezeteiben a munka termelékenysége — különösen а IV. ötéves terv első két évében — igen kedvezően alakult. A foglalkoztatottsági szín. vonalra általában a stabilizálódás a jellemző, kivéve a megye néhány területét, ahol még foglalkoztatottsági problémák vannak. 1972-ben az ösz- szes foglalkoztatott létszám medence hívogatott zöld vízé- : vei. A névtábla tanúsága szerint î a villa Ottó Heckert német ke- : reskedőé volt. A gazda — ma- ; gas, erős felépítésű, szőke, férfi, ; könnyű öltönyben, hófehér ing- ; ben, fényes nyakkendővel — a : teraszon járkált, idegesen gyű- : rögetett egy-egy letépett pia- ; tánlevelet. Megszólalt a csengő. ■ Az iráni szolga előugrott a ! konyhából, futva igyekezett ka- Ü put nyitni. Mélyen meghajolva * félreállt, beengedve von Schön- ■ hausent Az öreg hangosan szu- ; szogott. Bő, kínai nyerssé'yem : öltönyében a szokásosnál is kö- : vérebbnek látszott. Heckert a vendég elé sietett. ! — Örömmel látom, excellen- : ci ás uram. — Az az átkozott gépkocsi ! kibírhatatlanul áthevült, leve- : gót sem kap benne az ember ; — mondta von Schönhausen, ■ szalmakálapjával legyezve az ! arcát. Heckert fölsegítette a terasz- | ra. Egy szolga kerekes asztal- ; kát tolt be gyümölccsel, hűsítő ; italokkal. — Foglaljon helyet excellen- ■ ciád — kínálta a házigazda. ; Schönhausen egy helyben to- : pogott és jelentőségteljesen ró- » pillantott a közelben álldogáló ; szolgára. — Talán a dolgozószobába...? ; — javasolta Heckert, látva, j hogy a főnöke nem kíván a te- j raszon maradni. (Folytatjuk) csökkent, ami azt jelenti, hogy a termelési érték növekedése teljes egészében я terme>'ékeny_ ség emelkedése által jött létl re. Hasonlóan kedvező képet mutat a szövetkezetek 1973 első félévi termelékenységének alakulása is. A szövetkezeti bruttó nyereség nagysága tavaly 249 millió forint volt. A nyereségnövekedés 70 százalékát a költségszint csökkentése biztosította. — A szövetkezetek munkája, mint ez az említett arányokból is kiderül, legnagyobb jelentőségű a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítése szempontjából. Hogyan fejlődik az az ágazat? — Az ipari szövetkezetek tevékenységének egyik alapvetően fontos területe a szolgáltatási igények kielégítése. Az utóbbi években a lakosság részére végzett szolgáltatás fejlődésére jellemző. hogy jelentősen nőtt a kiemelt tevékenységek részaránya. Ezzé' szemben csökkent a hagyományos szolgáltatás volumene és részaránya. Például a kiemelt gépjármű javítás az utóbbi négy év alatt 75 százalékkal. a háztartási gépek, elektroakusztikai cikkek javítása 90 százalékkal, a vegytisztí- tás 100 százalékkal, a lakáskarbantartás 32 százalékkal növekedett a hagvományos szolgáltatás 12 százalékos csökkenése ma'lett. E tevékenység összességében még ma sem kielégítő, hiszen az elmúlt évben a ezoigältatäsok értéke 62,5 millió forint volt. Feladatunk tehát a szolgáltatás további javítása, a IV. ötéves terv fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítása. Fontos feladatnak tekintjük még az építőipari igények kielégítését. A nyolc építőipari szövetkezet termelése 1972-ben 1'80 millió forint vo't. Elsősorban a lakásépítési program teljesítése érdekében indokolt az építőipari szövetkezetek kapacitásának jobb kihasználása, munka, és üzemszervezésének tervszerű fejlesztése. — A szövetkezetek a lakossági szolgáltató tevékenység után mentesülnek az eszközlekötési járulék befizetése alól. Segít_e az beruházási, karbantartási gondjaikon? — A lakossági szolgáltatások — mint kiemelt tevékenység — után a szövetkezetek több címen részesülnek kedvezményben. I’yen az eszközlekötési mentesség is az összes árbevétel arányában. Ennek mértéke azonban igen csekély. 1972-ben például az lösszes szövetkezet vonatkozásában 1,1 millió forintot jelentett, amely я szolgáltatásfejlesztési beruházásokat figyelembe véve — amely a tervidőszakban 100 milliót tesz Ц1. — nem oldja meg a beruházási és fenntartási problémánkat. Ezért a szolgáltatás fejlesztése és a szolgáltatási kultúra színvonalának emelése további kedvezményeket és fokozott támogatást igényel. A szövetkezeti mozgalom 25 éves fennállása alatt a megye szövetkezetei jelentős gazdasági fejlődést értek el. Egyre jelentősebb az a szerep is, amelyet a több ezres szövetkezeti tagság, a menve politikai, tár- sadalompo'itikai és mozgalmi életében betölt. A szövetkezetek а IV. ötéves terv célkitűzéseinek teljesítésével, a vezetés színvonalának emelésével a munka- és üzemszervezés korszerűsítésével felelnek me" az egyre növekvő társadalmi elvárásoknak — fejezte be a beszélgetést Goldberger János. Seres Sándor Tanácstalan tanácskozások yitó mondat egy termelési tanácskozáson: „Kérem, hogy a felszólalásában mindenki legyen tömör, hogy hamar végezhessünk.” Ugyanennek az összejövetelnek előadói zárómondata: „Köszönöm, hogy kibírták a másfél órát..." Az alaphangot megütő bevezetés és a maliciózus zárómondat önmagában is sejteti, hogy ez a tanácskozás az egymástól alig különböző rutinösszejövetelek sorát gyarapította. Pedig abban mindenki egyetért, hogy a rendszeres időközönként megtartandó termelési tanácskozások az üzemi demokrácia gyakorlásának legfontosabb eszközei, fórumai közé tartoznak. De akörül sincs túlzott vita, hogy ezek a tanácskozások az éveik során sok helyen annyira ellaposodtak, hogy aligha tölthetik be az eredetileg meghatározott funkciójukat, amelyet a kormány és a SZOT 1001 '65. sz. határozatában így fogalmaztak meg: .....a tenniv alók ismertetésének és megvitatásának. и szocialista vezetési módszereknek és az üzemi demokratizmus érvényesítésének fontos fórumai a termelési tanácskozások.” Mi az oka annak, hogy a termelési tanácskozások, s az üzemi demokrácia érvényesítésére, gyakorlására hivatott egyéb fórumok helyenként rosz- szul működnek, nem felelnek meg a követelményeknek? Talán az emberek, a munkások és alkalmazottak érdektelensége? A közelmúltban, egy nagy élelmiszeripari vállalat üzemszociológusai több mint húsz termelési tanácskozást elemeztek, s első megállapításuk az volt, hogy a szükségesnél jóval kisebb érdeklődés kísérj ezeket az összejöveteleket; aki csak teheti, kibújik a megjelenés alól. De ez is csak okozat s könnyen belátható, hogy senki sem megy szívesen olyan tanácskozásra, ahol többnyire üres szócsépeléssel töltik az időt. Az említett vizsgálat egyik lényeges megállaoítása, a termelési tanácskozásokon rendszerint különböző nyelveiken beszélnek a vezetők és a munkások. Vagyis: az előadók és hozzászólók. Aki valóban tájékozódni akar és figyelemmel kíséri a beszámolókat, az teljes képet kap az üzem helyzetéről, de — s ez rendre bebizonyosodik majd’ minden tanácskozáson — az emberek nem mennek ilyen „nyitott fülekkel” ezekre a megbeszélésekre. A vállalat általános gazdasági helyzetének. statisztikai adathalmazokkal telitűzdelt értékelésére éppen a szűkebb munkacsoportok összejövetelei látszanak a legalkalmatlanabb helynek. S voltaképpen groteszk dolog hogy amíg az előadók a vállalati élet nagyobb, általánosabb összefügA Medgyesegyházi Lakásépítő Szövetkezet 3 db háromszobás lakás építéséhez LAKÁSÉPÍTŐ TAGOKAT FELVESZ. Jelentkezni: Medgyesegv- háza. Lakásépítő Szövetkezet Igazgatósága, 7—.12 őrá. ig. Telefon: 30. 000128 _____________________ g éseibe engednek bepillantást, addig a hallgatóságot egészen más dolgok, a közvetlen munkahely gondjai, eredményei, feladatai érdeklik. Kíváncsiság guk azonban rendre kielégítetlen marad, s mert másról van szó, az emberek többsége inkább hallgat, nem nyilvánít véleményt. Érthető módon, hiszen a lakatos vagy a szövőnő aligha ért, teszem azt, a vállalati üzletpolitikához, s nemigen érdeklődik a fejlesztési stratégia számára felfoghatatlan összefüggései iránt. P ersze nem kell ahhoz feltétlenül szervezett fórumokat teremteni, hogy egy műhely vagy adminisztratív osztály dolgozói választ kapjanak kérdéseikre, hogy aktívan közreműködhessenek saját munkahelyük életének alakításában. Ehhez azonban információk kellenének, az emberek folyamatos tájékoztatására lenne szükség. S éppen ez hiányzik! Nem azért, mintha a munkahelyi vezetők titkolódznának, vagy nem tartanák arra érdemeseknek a beosztottaikat, hogy a munkahely gondját, baját, megoldható problémáit megosszák velük. Bármilyen furcsa: gyakran maguk a munkahelyi vezetők is tájékozatlanok. Gondoljunk csak a művezetők évek óta ismételgetett panaszaira : Többet szeretnének tudni, jobban be akarnak kapcsolódni a vállalat irányításába, mert csak ily módon kapcsolhatják be a munkásokat is. Ugyanez áll a műszaki és adminisztratív részlegek vezetőire is. Magyarán : a demokratikus módszereik érvényesítésével már a vezetőik körében is bajok vannak. A termelési tanácskozásokat elemző kutatóik például megállapították, hogy az összejövetelek rendszerint a legfontosabb kérdésekben válnak tanácstalanná. Többnyire azért, mert a jelenlevő vezetők — informáltságuk, vagy döntési hatáskörük korlátái miatt — csak névleg tudják képviselni a vállalat vezetőségét, saját magukat csak közvetítőnek érzik a munkások és a felső vezetés között. Ily módon szükségszerűen a „süketek párbeszédéhez” hasonlítanak a tanácskozások. P edig minden alkalom — legyen az termelési tanácskozás vagy egyéb, az üzemi demokrácia érvényesítésére alkalmas fórum, kiváló lehetőség lenne arra, hogy fontos döntések előtt felmérjék a lehetséges alternatívák közvéleményre gyakorolt hatását. Azokon a munkahelyeken lehet valóban demokratikus légkörről beszélni, ahol eleve eldöntött tények helyett nyitott, még megoldatlan kérdésekkel is a dolgozók elé állnak, nem azért, hogy végül is a beosztottak döntsenek lényeges vállalatgazdasági kérdésekben, hanem, hogy véleményük, reagálásuk ismeretében még alaposabban, még tab- -rültekin többen tudjanak a vezetők dönteni. A demokratikus módszerek alkalmazása nem valamiféle politikai kényszer, hanem nagyon is célravezető irányítási eszköz, aminek mellőzése egy sor fontos, a reális döntéshez nélkülözhetetlen információtól foszt;a meg a vezetőket. T. Cs. SÊÜÆMSS 5 1973, AUGUSZTUS 2.
