Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-02 / 179. szám

Petőfi búcsúja az Alföldtől PETŐFI SÁNDOR 1840. július 18-án reggel Tünkéi Ferenc szolnoki kőműves, és ácsmester révhajóján átkelt családjával a Kettős-Körösön, hogy Bem tá­bornok erdélyi hadseregéihez csatlakozzék. „Ekkor hagyta el költőnk örökre ábrándjainak ha­záját, az általa sokszor meg­énekelt Alföldet...” — így hang­zik Orlai Petries Soma memen- tója nagy barátjáról, és ez a szöveg került fel 1961-ben a költő emlékét őrző körösi em­lékmű fehér márvány táblájá­ra is. A hitel ея adatok szerint Csip- kár Pál herényi szűcsmester-fu- varos Petőfiéket Nagyváradig vitte Bonyhay Benjámin bőrös kocsiján, honnan azonnal vissza­fordult. 20-án éjjel már Tordán pihente ki a család a hosszú út fáradalmait Miklós Miklósnál, Valamivel bővebben mindez j úgy történt, hogy Petőfi július 17-én Aradra készült Damja- nich-hoz. Mivel kocsija rúd ja és az egyik lőcs eltörött, az utat másnapra kellett halasztamiuk. Ekkor érkezett meg Berénybe Bem küldöttje: Kiss Sándor ez­redes és Egressy Gábor. Rövid latolgatások után befolyásukra az aradi útból várad! és így er­délyi távozás lett. A SZÁZADFORDULÓ idején Petőfi halálának 50. évforduló­ján, sok helyen tartottak ünnep­séget я költő emlékezetére. Az ünnepségek mindenütt nagyon szép, többnyire színpompás, de tartalmukban kevésbé értékes, valójában „görögtüzes” hangu­latban zajlottak le. Az „utolsó nagy próba” megörökítésébe így érthetően hibás adatok is bekerülhettek Most egy ilyen — a költő távozásával kapcso­latos, a századforduló idején ki­alakult — nem egészen tisztá­zott megyei Petőfi-legenda irre­alitását szeretném ismertetni. Hazánkban 1899-ben négy he­lyen tartottak országos jelentő­ségű Petőfi-ünnepséget. Seges­várod, a költő halálának szín­helyén, Kiskőrösön, л szülőhe­lyen, Budapesten, a főváros szívében és Mezőberényben, ahol költőnk utoljára két he­tet töltött „elvonulva a világ za­jától...” — A négy ünnepségen kívül jelentős volt az ugrai is, mert itt is megpihent, és ez is Alföld volt még. IDÉZZÜNK az 1899-i ugrai ünnepség gondolataiból, egy ko­rabeli újságcikk nyomán: „Ug- rán lélekemelő módon folyt le a Petőfi-ünnepély : Nagy-Bölöny József ugrai nagybirtokos és a kolozsvári színház intendánsa díszes emléktáblával jelölte meg az ugrai kicsiny paplakot, ahol Petőfi, mielőtt elvonult volna a halhatatlanság útjára, egy éjsza­kát töltött.” (Tiszántúl, 1899. júl. 31. 173. sz.) Korábban. Nagyvá­radon, július 29-én, ugyanebben az újságban is megjelent Petőji címen egy rövid méltatás, mely­nek lényege a következő: „Bu­dapesten kezdte a nagy költő politikai és költői sikereit arat­ni, Kiskőrösön született, Eper­jesen egy verset írt, Szatmárott és Koltón mézesheteit élte le, Debrecenben nagy nyomorban sínylődött, 'Mezőberényben ro­konait látogatta meg, Ugrán csak pár órát időzött...” Az előbbi közlemény lábíovatában még azt is olvashatjuk, hogy az ün­nepi verset „szavalja Tompa Kálmán az ugrai papiak előtt, amelyben Petőfi Sádomak 1349 július 18-án tartott éjjeli pihe-, nőjét emléktáblával örökítette meg Nagy-Bölöny József.” Dienes András sokkal ta­pintatosabban bánik Petőfi és családja ugrai tartózkodásának idejével. Ezt írja: „Az első bi­hari megálló ugyanis Ugra volt. Tehát Vésztőn, Okányon, Zsa- dányon, Biharugrán és Rojton keresztül, a vásárosok régi föld- útján közelítették meg Váradot... A gyula—sarkad— szalontai út sokkal jobb lett volna, de sokkal hosszabb; цет hisszük, hogy rájuk esteledett, mire Ugrára értek, de a héthónapos gyerek miatt pihenőket kellett tartani... Minden valószínűség szerint jú­lius 20-án értek Tordára...” 'Di­enes: Petőfi a szabadságharc­ban 195—96. 1.) AMIKOR PETŐFI Arany Já­nos szerint is kikerülte a hosz- szabb szalonjai utat, ezzel a leg­jobb barátja otthonát, aki sze­rint „sietett meghalni”, akkor már alaposan meg kell fontol­nunk véleményünket az ellent­mondó adatok következtében. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy a július 18-i mintegy 40 km-es rövid — ugrai utat éj­szakázással kellett megszakíta­nia Ez ellenkezik Petőfi követ­kezetes magatartásával is, aki akkor már Bem követeinek és kíséretének társaságában uta­zott, sokan voltak, és küldetést is teljesített. A beirényi Fetricsek szíves marasztalását is megsér­tette volna я laza, céltalanul időpazarló vesztegetéssel. Ugró­tól még Váradig mindig 30 kilo. méteres útszakasz volt hátra, csupán Váradtól Kolozsvárig 152, Kolozsvártól Tordáig 69; összesen 251 kilométer a mai vasúti távolságok szerint. Azt is mérlegelnünk kell, hogy a hosz. szú út gondjai is a gyorsabb ütemű utazás szükségességét kö­vetelte tőlük. Ezt a hosszú utat — ha 20-a estéig teljesítették, csakis arányosabb megosztással folyamatos, következetes időbe- csztású menettel lehetett lebo­nyolítani. A FENTI ÉRVEK alapos egy­bevetésével, я józan ész szabá­lyainak megfelelően a tudomá­nyosan megalapozott Dienes-fé- lé megállapításokat kell alapul vennünk. Ezzel váltjuk válóra az ugrai valóságot, s nem sért­jük meg az ugraiak kegyeletét sem. Petőfi pár órát időzött Ug­rón. ötven év távlatában kialakult megszépítések nem mentesek az üres szópufogtatásoktól, dagá- lyos, jelzős kifejezésektől, és menjünk tovább: az idillikusán édesbúsan borongóe, görögtüzes hangulattól sem. ötven év táv­latában elfeledték a valóságot, amint ez az akikor elszavalt vers hangulatából is kitűnik: „De ahogy a napok teltek. Az évek egyre múltak: Elfeledték lassan, lassan E szép napot, a régmúltat.” ENNEK AZ EGY „lebegős éj­nek” a története nem kavar fel olyan éles vitát, mint a költő A „Haladás” Mg Tsz értesíti T. ügyfeleit, hogy a A KNER Nyomda felvételre keres LÖKÖSHÄZI KAVICSBÁNYA férfi telefonszáma: Lökösháza. 32. munkásokat Mindennemű érdeklődést és megrendelést a fenti telefonszámon lehet lebonyolítani. 206283 betanított munkakörbe és takarítónőkéit. Jelentkezni: Békéscsaba. Lenin u. 9 Terv. és Munkaügyi Osztály 206277 születésének feledhetetlen éjsza­kája, vagy a herényi kocsirúd- törés és a távozd« problémája; mert Tordától я költő további útja már óráról órára meg van számlálva. Az ugrai ünnepség a tartalmi torzítástól függetlenül is szép volt. Jelentőségéhez Petőfi pár órai ugrai tartózkodása éppen olyan reális éűményalapoit ad továbbra is, mintha reggel foly­tatta volna útját családjával. Orlai szavai ígv is szépek és igazak maradtak. Petőfi Mező­berényben és Ugrán is búcsúzott az Alföldtől. Arany János sze­rint pedig bármennyire is „sie­tett meghalni”, emléke, alakja kitörölhetetlenül él bennünk. Irányi István Módosították a nemzetiség! gimnáziumok óratervét A nemzetiségi tanítási nyelvű gimnáziumok óratervét újonnan szabályozta a művelődésügyi miniszter. A7 utasítás értelmé­ben ezekben a gimnáziumokban osztályonként 34 „ heti kötelező óraszám. Amennyiben 22-néi na­gyobb az 06Zitáíylétszám, lehető­ség van arra, hogy a nemzetiségi nyelv és irodalom óráit is két csoportban tanítsák. Az utasítás tartalmazza azo­kat a tárgyakat is, amelyeket ezekben a gimnáziumokban a nemzetiségi anyanyelven kell tanítani: közöttük a^ anyanyel­vet és irodalmat, a világnéze­tünk alapjait, az orosz nyelvet, a földrajzot, a rajzot, a testneve­lést és я z: osztályfőnöki órát. A gimnáziumok személyi fejleszté­se során az igazgatóknak el kell érniük, hogy — ha jelenleg még a világnézetünk alapjait, az A csillagászati műveltségért... Korunk emberének csillagá­szati ismeretei nagyon gazdagok — vagy azoi; lehetnek. Az utób­bi évek, évtizedek űrkutatási .eredményed sokak figyelmét fel­keltették a csillagászat iránt. A természetes kíváncsiság és tu­dásvágy számára a csillagászat csodálatosan gazdag és szép tu­domány. Aki már látta távcső­ben я Hold krátereit, hegyeit, síkságait, megfigyelte a gyű­rűs Szaturnuszt, я Jupitert hold­jaival, vagy a Plejádokat, olyan élményt kapott hogy egész éle­tében nem felejtheti eL Napjainkba^ már olyan lehe­tőségeink vannak — hazánk­ban különösképpen —, hogy mindenki részese lehet ennek az élménynek. Nemcsak я TIT-elő- adásokból, újságcikkekből, könyvekből szerezhetünk csilla­gászati műveltséget, s ezzel ter­mészettudományos világképet, hanem az aktív pihenés egyik hasznos formájaként a csillagá­szati szakkörök segítségével is. Magyarország az amatőr csilla­gászat fellegvára ! Több mint 20 ezer távcső van amatőrök tu­lajdonában. Az URÁNIA Csillagvizsgáló és a Csillagászat Baráti Köre (melynek mindenki tagja lehet, ha előfizet a Föld és Ég folyóiratra) nyilvántartá­sa szerint 78 csillagászati szak­kör működik hazánkban. Ezek közül hét Békés megyében. Július 20-22 között Szolnokon gyűltek össze először a csillagá­szati szakkörök vezetői, hogy megbeszéljék tapasztalataikat, kapcsolatokat építsenek ki egy­mással és megvitassák dr. Kulin György, Róka Gedeon, Ponori- Thewrewk Aurél, Nagy Sándor, Zombori Ottó és dr. Dankó Sán­dor beszámolóit, amelyek mind azt a célt szolgálták, hogy a csil­lagászati szakkörök munkája még jobb legyen. A Csillagászati Szakikörvezetők I. Országos Érte­kezletének eredményei remélhe­tőleg hamarosan jelentkezni fog­nak az ország különböző részein a csillagászaiti szakkörökben, táv­csöves bemutatókon; talán Bé­kés megyében is újabb szakkö­rök alakulnak, újabb távcsövek épülnek; s az emberek a csilla­gos égbolton is ugyanolyan jól tájékozódnak majd, mint a Föld térképén. Bankos Csaba orosz nyelvet, a rajzot, illetve я testnevelést olyan tanár oktat­ja, aki a nemzetiségi nyelvet nem beszéli — valamennyi, az óratervben megjelölt tantárgyat megfelelő nyelvtudású tanár tanítsa. ( Az utasítás hatályba lépett, rendelkezéseit a nemzetiségi ta­nítási nyelvű gimnáziumok és tagozatok valamennyi évfolya­mán szeptember 1-től kell al­kalmazni. (MTI) Középiskolás, főiskolás KlSZ-vezetők továbbképző tanfolyamai Békéscsabán Ezen a héten nincs szigorúan vett „tanulmányi” programj„ a békéscsabai KISZ-tábor lakói, nak : az itt levők egész évi ered­ményes KISZ-munkájukért kap­tak meghívót, legfőbb „gondjuk” tehát a pihenés, я szórakozás, a barátkozás. A jövő héttől azonban folyta­tódik a továbbképző tanfolya­mok serozata. Hatodikam kezdő­dik az olyan középiskolák alap­szervezeti titkárainak tábora, amelyekben „ jövő tanévben sem működnek még az úgyne­vezett vertikális alapszervezetek. Tizenharmadikától az új szer­vezésű KlSZ-felépítést már be­vezető iskolák alapszervezeti tit­kárait várja a megyeszékhely. Huszonegyedikétől az iskolai csúcsvezetőségek agitáció«? és propagand af el el ősei, kultűrfele- lősei s a kollégiumok és diákott­honok diáktanácstitkárai, au­gusztus utolsó hetében pedig a középiskolai csúcsvezetőségek titkárai és szervezőtitkárai, va. lamint a két szarvasi felsőfokú oktatási intézmény KlSZ-veze- tőj ismerkednek az ifjúságpoliti­ka elveivel, я mozgalmi munka gyakorlatával. •■■•■•■••■■■■■■■■•■■■■аМвММЯЯИВвВВВВВвВв®« V. J EGOROV DOKUMENTUMREGÉNYE fi szálak Schönhaasen tábornokhoz vezetnek FORDÍTOTTA: HAVAS ERVIN Egy titok kipattan Reggel óta zuhogott az eső, mintha dézsából öntötték volna, Szergejevnek el kellett halasz­tania a találkozást ládával Ja- kov Vosziljevics időnként kite­kintve az ablakon ingerülten járkált a szobájában. A szom­szédban idegtépő lárma tom­bolt. Az eső elől az egész gye­reksereg tető alá menekült, s a legzajosabb játékokat eszelte ki. A lárma hirtelenül elcsende­sedett: a házigazdához vendég érkezett. Szergejev leült a ka­rosszékbe, kezébe vett egy új­ságot. de még mielőtt olvasni kezdte volna, kopogtattak, s választ sem várva. Hodzsa Ali toppant be. Szergejev az ágyra hajítva az újságot igyekezett eltakarni a párnájával de a múvelet nem sikerült. A pár­na kicsinek bizonyult, az újság áruló módon kilátszott alóla. Hodzsa Ali kihívóan félre­dobta a párnát és kiterítette a berlini, fasisztaújság, a Völ­kischer Beobachter legfrissebb számát. — Nocsak, mintha arról akart volna meggyőzni, hogy egyetlen európai nyelvet sem ismer! Bizonyára szerénységből tette. Szergejev felállt, kikapta Hodzsa Ali kezéből az újságot és összegyűrve a matrac alá rejtette. — Remélem, köztünk marad — mondta idegesen. — Csak nem titok, agai Szer­gejev'’ — Egyszerűen nem akarom, hogy megtudják. — A német nép nagy nép, nem szégyen, ha valaki ismeri a nyelvét. Különben, aki Allah kegyelméből több nyelvet is beszél, csak megnő a környeze­te szemében... — Ez általában igaz, de az adott esetben néhány körül­mény ... — Ezt nem értem. Meg va­gyok győződve, hogy például Gyemidov úr, vagy Ligvija kis­asszony örülne a felfedezésnek. — Közel sem. Ellenkezőleg: nagy veszély fenyegetne. Lehet, hogy állást kellene változtat­nom. — A megmentő hazugság jobb az igazságnál, mondják nálunk — Hodzsa Ali nem tu­dott ellenállni a közbeszólás csábításának. — Ügy érzem, maga közel áll hozzám. Remélem, bízhatom a diszkréciójában. — Miért is fecsegném el, ha egyszer megkér az ellenkezőjé­re? Allah a tanúm: nem kívá­nok kellemetlenséget okozni. Szergejev zavartan hallgatott, Hodzsa Ali jónak látta, ha for­dít a beszélgetés menetén. — Hogy tetszik a lakás? — Megfelelne, de túlságosan zajos. A gyerekektől. ■. — Szegény ember — gazdag gyermekáldás. A házigazdának öt lánya és hat fia van — a legidősebb is csak tizenegy éves. Nem könnyű elcsendesí­teni az aprónépséget. Agai Szergejev. keresek magának egy másik lakást. Hodzsa Ali — még egyszer megígérve, hogy szerez másik lakást — elbúcsúzott. Másnap este ismét megjelent. Azt javasolta: költözzön az ő házába. Szergeiev beleegvezett. Hodzsa Ali európai típusú, két-

Next

/
Oldalképek
Tartalom