Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-07 / 157. szám

a Döntött Legfelsőbb Bíróság Egy mezőgazdasági termelő­szövetkezet építési részlegének tagjai vasbeton-gerendákat ra­kodtak. Az egyik munkás hirte­len rosszul] étről panaszkodott, bal szemében erős szúrást érzett. A kórházban megállapították: a gerendák emelésével megerőltet­te magát, bal szemét súlyos be­vérzés miatt el kellett távolíta­ni Tíz hónapiig korházi kezelés alatt állott, majd baleseti jára­dékot állapítottak meg részére. A kezelésével, segélyezésével, és a havi járadék folyósításával já­ró költségek visszatérítéséért a SZOT TársadHiomtóztosítási Fő- igazgatóság megyei igazgatósága a tsz ellen'^ fizetési meghagyást bocsátott ici. Ennek hatályon kí­vüli helyezéséért a szövetkezet pert indított A megyei bíróság a keresetnek helyt adott. Dönté­sét azzal indokolta, hogy a sérült a gerendákat segédeszköz nél­kül, egyedül, oly hirtelen emel­te fel, hogy azt megakadályozni nem lehetett, tehát a baleset be­következéséért a szövetkezet nem tehető felelőssé. Törvényességi óvásra az ügy ! a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a megyei bíróság ítéletét megváltoztatva, a keresetet el­utasította. Határozatában min­denekelőtt azt tisztázta, hogy bár a megyei bíróság ténymeg­állapítása helyes, mégis egy dön­tően fontos szempontot nem vett figyelembe. A-z igazságügyi szakértő szerint egy vasgerenda súlya 345 kilogramm, amit né­gyen emeltek; egy személyre te­hát több mint 86 kilogramm súly jutott. Ez meghaladja az anyagmozgatási balesetelhárító ég óvórendszabályban megenge­dett súlyhatárt. Egy dolgozó ugyanis — segédeszköz nélkül — legfeljebb 80 kilogrammal ter­helhető. — A tsz mulasztása az vöH —hangzik tovább a határozat —, hogy a munkát irányító alkal­mazottja nem követelte meg, hogy a dolgozók a gerendákat segédeszközzel emeljék. Ezzel megszegte az előírást, amely sze­rint a munka irányítójának kö­telessége a biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályokat betartani, a balesetek megelő­zésében tevékenyen részt venni, Tekintve, hogy a sérült balesete az óvőrendszabály-mulasztással összefüggésben következett be, a tsz-t terheli ég így keresete alap­talan. 0 Egy bányászt nyolc évvé! ez­előtt halálos üzemi baleset ért; Özvegye és árvája részére a társadalombiztosítási szervek havi járadékot állapítottak meg, ezenkívül a bíróság a vállalatot is járadék fizetésére kötelezte. Nemrég az özvegy — megrom­lott egészségi állapotára hivat­kozva — a járásbíróságtól a vál­lalat által fizetett összeg feleme­lését kérte. Ezt az indokot a bí­róság alaptalannak találta és a keresetet elutasította. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás­nak a Eiegfelsőbb Bíróság helyt . adott. — A járásbíróság ítélete ®ny- nyiban helyes — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság —, hogy az özvegy egészségi állapota a vál­lalat által folyósított járadék felemelését nem indokolja. A bíróságnak azonban hivatalból kötelességé a feleket tájékoztat­ni, milyen jogok illetik meg őket. A bányász özvegye példá­ul járadéka felemelését azon az alapon kérheti, hogy a férje ha­laié óta eltelt nyolc év alatt az elhunyt munkakörében dolgo­zók bére nyilvánvalóan emel­kedett. Amennyiben tehát, férjét nem éri halálos üzemi baleset, ő is nagyobb fizetést kap. A tá­jékoztatási kötelezettség elmu­lasztása miatt a Legfelsőbb Bí­róság a járásbíróság' ítéletét ha­tályon kívül helyezte és utasí­totta, hogy a fentiekre az özvegy figyelmét hívja fel. A járadék- igény kérdésében pedig csak az­után döntsön, miután tisztázta, hogy az elhunyt munkakörében dolgozók jövedelme a baleset óta élteit idő alatt mennyivel emelkedett, 0 Egy vidéki vállalat betanított- munkásának forgókéses mű- anyagörlő -gépe eltömődött. Mi­alatt a villanyszerelő a hőkioldó automatát vizsgálta, a munkás benyúlt a gépbe, hogy a benne levő hulladékot kiszedje. A vil­lanyszerelő ezt nem vette észre, a gépet megindította, a forgókés a munkás kezét súlyosan össze- roncsolta. A gyógykezeltetéssel kapcsolatos költségek visszafize­téséért a SZOT Társadalombiz­tosítási Főigazgatóságának me­gyei igazgatósága a vállalat el­len fizetési meghagyást bocsá­tott ki. Ennek hatályon kívül helyezéséért a vállalat szintén pert indított; Keresetében arra hivatkozott: a balesetet kizáró­lag a sérúlt vigyázatlansága, il­letve óvórendszabélysériö ma­gatartása okozta, tehát a történ­tekért nem felelős. Az alsó fokú bíróságok ezt a védekezést el­fogadták. a vállalatot a megté­rítési kötelezettség alól mente-- sítették. A legfőbb ügyésznek » fagerös ítélet ellen emelt törvényességi óvásnak a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, az alsó fokú ítélete­ket hatályon kívül helyezte és- a keresetet elutasította. Határo­zatában mindenekelőtt kifejtet­te, hogy a történtekért nemcsak a sérült,, hanem a vállalat is fe­lelős. Ezt azzal indokolta, hogy ha valamely baleset következté­ben nemcsak a dolgozó, hanem a munkáltató, illetve annak a megbízottja is óvórendszaibály- mulasztással közrehatott, a vál­lalat a felelősség alól nem men­tesülhet. Ebben az esetben ez történt. Amikor a villanyszere­lő megindította a gépet, előze­tesen nem győződött meg arról, hogy ezzel valakit nem veszé­lyeztet-e. Hajdú Endre AZ ATI BÉKÉS MEGYEI ISKOLÁJA motorkerékpár vezető, és segédmotorkerékpár- vezető-jelöltek részére 1973. július 20-án elméleti (KRESZ, műszak) tanfolyamot indít. Tandíj: Г50,— Bit, Jelentkezés helye: Békéscsaba, Tessedik u. 21 (csak délelőtt). 206P03- - ____________________—— N ehéz gyermekkor Kócos, sötétszőke haja a hom- \ tokába lógott, szája körül ke­serű ránc. Húsz évének teljes súlya ránehezedett a fiatalem­ber vállára,. így szólt: — Maga újságíró. Meg fog engem érteni. Éppen eleget ír­nak mostanában a szülök fe­lelőssegéről, c rossz otthoni kör­nyezet hatásáról, a fejlődő gyermek lelkére. Én már nem bírtam tovább. Mélyet sóhajtott, aztan fel- dultan folytatta: — Talán tizenhat éves le­hettem, mikor egy este, haza­térve otthonomba, szörnyű ve­szekedést hallottam. a kony­hából. Szüleim szinte rikácsol­tak a dühtől. Voyants a kony- hakredencböl, a levesestül alól eltűnt kétszáz forint. — És ki vette el'? ' — Természetesen én. De kép­zelheti, hogy mit éreztem. Ha­zajövök, hogy nyugodtan el­keltsem vacsorámat, otthon pe­dig tombol a vihar, azon vitat­koztak, hogy melyikük rontott el engem. Ha nem állok közé­jük, tálán össze is verekednek. Szörnyű volt! Higgye el. alig tudtam, elaludni. — Képzelem, hogy megvisel­te az eset. Szegény, szegény barátom! — De ez még semmi. Néhány hónap múlva, egy ködös haj­nalon, arra ébredtem, hogy anyám csomagol. Apám erő­szakkal hozta vissza a szobá­ból. Mondanom sem kell, me­gint elkezdődött az az átkozott veszekedés. A dunyhát a fü­lemre húztam, de sajnos, így is mindent hallottam. — Miért akart elmemát az édesanyja hazulról? Csak nem egy másik férfi miatt? — Нош gondol? Előző nap eladtam. anyám ruháit az Ecsen piacon, csak egy flanelt házi­ruhát, meg egy hajhálöt sike­rült megmentenie. Sejtheti, hogy mi következett ezután. Botrány. Óriási botrány, ami alaposan feldúlta idegeimet. — Nehéz gyermekkora vdtt, barátom — bólintottam szo­morkásán, •*- Várjont A ‘pohér ajkkor tett csordultig, aikkor vált po­kolid, az életem, amiskor apám, odavagta anyámnak; ö nem azért dolgozik, hogy gyermek- tartásdijat fizessen. — A kedves anyukának szüle­tett egy­— Dehogy? Nekem. S mEvel átíiando munkahelyem nem ■volt; a gyermektartást se volt miből levonni. A srác pedig mégsem nőhet fe% csak úgy, ebek harmincadjára. Szüleim, éjjel-nappal vitáztak: apám azt akarta, hogy anyám vállal­jon különmunkát, mert az én gyermekemet is fel kell ne­velni. Nem is folytatom. A mi kis meleg otthonunkból elköl­tözött a megértés. Nem tud­tam tovább élni ebben a lég­körben, nem bírtam tovább: összecsomagoltam apám holmi­jait és eljöttem hazulról. — Még minden jóra fordul­hat, kedves barátom — mond­tam V igasztalóan. — Soha — felett dacosan a fiatalember, — sohasem tud­nék megbocsátani nekik... Galambos Szilveszter in тщв*шз j«mvs 7. ÄHassssasasssasssasifiS-sassaeeeaessssa»'. autótulajdonosok) JÚLIUSIBAN ESEDEK.ES A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS 1973. И. FÉLÉVI/ DÍJA. A biztosítás dija július 1-tól 31-ig pótlékmente­sen fizethető, /////A laaeeBaMiaaaBKZBcacxaaaKsaasttaeaBBMSftftasaasfiSEaasectaBaaasaeaaaaaasessaeesasBesss-a» A MEZŐGÉP üALLA'LAT Ketegyhazi Gyáregysége félvétetee isenesg 1 Ш TMK vfflanyszereUt Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezése munkanapokon reggel 7 órától óráig a kétegyhaza gyáregység üzemfenntartási csoportvezetőjénél. x Értesítőik' kertese aezomtet, hegy a Brigád roozä július a Fegyveres Erők Klubjában 1-tc tezabadíás fed- 4 özára-áSa®1 üzemel JáteaSsf nattofc; estftoríbfe —- péntek- ärzeeämap. tői — keddag. Előadáskezdés: hétköznap M в és в % -«Bas» es ünnepnap fel 4, tel Ш в огакоц. À Békés megyei Tanácsi Építő ipáé Vállalat felvételre Éterem vie, gáz, KrtésszereM, hurkoío, asztalos» bádogos, kőműves szakmunkásokat, hő-, vízszigetelő, épületlakatos. építőipari segédmunkásokat, 1 fő kezdő teljesítményelszamoíöi, "Jelentkezni lehet a vállalat központ.fában. Békéscsaba, К étegyházi в. 1921/2. (Hűtőház mellett).

Next

/
Oldalképek
Tartalom