Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-05 / 155. szám

99 nap a helsinki konferencián Barabás Miklós, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Helsinki A felszólalók sorrendjében az utolsó pillanatban bekövetke­zett csere miatt, „német nap”- nak indult az európai biztonsá­gi konferencia szerdai napja. A délelőtti ülés első szónoka, Otto Winzer, az NDK külügy­minisztere volt. Beszédében be_ jelentette, hogy küldöttsége a magvar delegációval együtt a konferencia első szakaszában határozattervezetet nyújt be az ajánlásokhoz a második napi­rendi ponttal kapcsolatban, ne­vezetesen a gazdasági, a keres- kede’mi. a tudományos és mű­szaki együttműködést, valamint a környezetvédelmet illetően. Winzer hangoztatta, hogy az európai biztonsági értekezlet összehívása az európai népek és a békében és biztonságban ér­dekelt más erők közös fárado­zásainak naev sikere. A továbbiakban Otto Winzer részletesen áttekintette a nem­zetközi életnek azokat a leg­utóbbi fejleményeit, amelyek az emlékezetes budapesti felhívás óta bekövetkeztek és amelyek lehetővé tették ennek az érte­kezletnek a megtartását. Külön is kiemelte a két német állam közötti alapszerződés jelentő, ségét. A szocialista országoknak a Német. Szövetségi Köztársaság­gal kötött szerződései és külö­nösen a két német állam közöt­ti kapcsolatok normalizálása — hangsúlyozta az NDK külügy­minisztere — olyan körülmé­nyeket teremtettek, amelyek le. hetővé tették. illetve rövid időn belül lehetővé te­szik, hogy mindkét né­met állam normális kapcsola­tokat létesítsen az összes ke’et- európai. illetve nyugat-európai országokkal. A német nép keserű tapaszta­latait felidézve. Otto Winzer nyomatékosan hangsúlvozta a fennálló határok feltétlen tiszte­letben tartásának szükségessé­gét és kijelentette: „Az NDK üdvözölné, ha az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet sokoldalú alapon meg­erősítené a második világhábo­rú és a háború utáni európai fejlemények nyomán kialakult területi realitások nemzetközi jellegű, kötelező erejű elismerő, sét”. Az NDK külügyminisztere be. fejezésüi részletesen foglalkozott az előkészítő konzultációkon el­fogadott ajánlásokkal és megál­lapította, hogy küldöttségének vé’eménye szerint a javasolt napirend teljes mértékben meg. felel a biztonsági konferencia követelményeinek. Az NDK kor. mánva úgv véli. hogy minden indokolatlan halasztás nélkül át lehet majd térni a konferencia második szakaszára és a nem túlságosan távoli jövőben meg­tarthatják a legmagasabb szin­tű zárószakaszt is. A következő felszólaló Walter Scheel nyugatnémet külügy­miniszter vo't. Beszédében min­denekelőtt arra keresett választ, vajon miért nem volt lehetsé­ges tíz évvei ezelőtt összehívni ezt a konferenciát. Azért nem — mondotta —, mert tíz évvel ezelőtt Európában még nem ha. ladt előre kellő mértékben az enyhülés. Hozzáfűzte: Azért vannak mélyebb gyökerei a változásnak, mert — míg tíz év. vei ezelőtt az európai realitá­sokat statikusnak tekintették — most rádöbbentek, hogy éppen az európai realitásokban „be­következett változás az. amely végül is összehozott bennünket Helsinkiben”. A bonni diplomácia vezetője ezután elismerő szavakkal nyi­latkozott az európai Közös Pi­acról majd hosszasan foglalko­zott, Nyugat-Berlin kérdésével. О Btmmmsp "" 1973. JÜLIUS 5. Beazéde további részében Scheel az ajánlásokban kifejtett elvekkel foglalkozott és különö­sen hosszasan időzött a 2. és 3. napirendi pont köré csoportosí­tott kérdéseknél. Küldöttsége nevében dokumentumtervezetet terjesztett elő az iparí együtt­működésről, a családi látogatá­sokról. az újságírók munkájá­nak kölcsönös megkönnyítésé­ről és a tudósok együttműködé­sének előmozdításáról. Az NSZK külügyminiszteré befejezésül kijelentette : egyet­ért azokkal, akik úgy vélik, hogy az európai biztonsági ér­tekezlet átmeneti szakasz az enyhülés kétoldalú politikájáról az enyhülés sokoldalú politiká­jára. Ezután Gaston Thorn luxem­burgi külügyminiszter szólalt fel. Többek között megállapí­totta. hogy az előzetes konzul­tációkon bíztató eredményeket értek el, és annak a véleményé­nek adott hangot, hogy a kon­ferencia első szakaszának sike­re mindenekelőtt azon múlik, vajon megvan-e valamennyi részvevőben az eltökéltség, hogy nem feledkezik meg a már elért eredményekről és nem kezdi új­ra a vitát az 1972. novemberi álláspontokból kiindulva. A következő felszólaló: Dag_ finn Vaarvlk norvég külügymi­niszter az ajánlásokban foglal­takat áttekintve, ugyancsak azt fejtegette, hogy a biztonsági konferencia általánosságban foglalkozhat katonai vonatkozás, sú kérdésekkel is. Vaarvik kifejezte meggyőződé­sét, hogy a konferencia máso­dik szakasza szeptember köze­pén. esetleg 18-an kezdődhet meg Genf ben. Michel Jobert francia kül­ügyminiszter szónokias hang. vételű beszédében azt fejteget­te. hogy mi'yen nagyot válto­zott a világ az utóbbi tíz esz­tendőben, és hogy ez a konfe- fencia éppen ennek a mélyre­ható átalakulásnak a következ­ménye. Utalt az utóbbi években megkötött nemzetközi szerződé­sekre és megelégedését fejez­te ki. hogy a közeljövőben min­den bizonnyal sor kerül a két német állam felvételére az ENSZ-be. Ezekkel я pozitív jel­legű fejleményekkel szembeál­lította azt, amit „Európa nega­tívumának” mondott, nevezete­sen. hogy a ,,’egklrívóbb példá­ja az ideológiai és politikai megosztottságnak”. Az ismert francia álláspont­nak megfelelően Jobert fenn­tartásait hangoztatta a Bécsben ősszel sorra kerülő kölcsönös haderőcsökkentési tárgyalások iránt és kétségbevonta. hogy azok „valóban a részvevők érdekeit szolgálják”. A francia külügyminiszter az­zal zárta fejtegetéseit. hogy küldöttsége a konferencián an­nak érdekében fejti ki tevé­kenységét, hogy „Európa vala­mennyi nép számára я bizton­ság és a haladás földje lehes­sen”. A Petr M’adenov bolgár kül­ügyminiszter elnökletével meg­tartott délelőtti ülés utolsó szó­noka Laureano Lopez Rodo spanyol külügyminiszter volt. A konferencia délután ple­náris ülésen folytatta munká. ját. Podgornij Szófiában Szerdán, a dél) órákban hiva­talos baráti látogatásra a bol­gár fővárosba érkezett Nyikolaj Podgornij, az SZKP Politikai Bizottságénak tagja, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke, hogy eleget te­gyen a BKP Központi Bizottsá­ga, a bolgár minisztertanács és kormány meghívásának. A szófiai repülőtéren Todor i Zsivkov, Georgi Trajlkov, Sztan- : ko Todorov. valamint a bolgár | párt- és állam vezetői szívé- | lyes fogadtatásban részesítették. S Nyikolaj Podgornijt huszonegy ; ágyúlövés köszöntötte. Az előzetes program szerint ] a Szovjetunió Legfelsőbb Tana- !- ■ ­i Kirilenko ! Szíriában Andrej Kirilenko, az SZKP ; Politikai Bizottságának tagja, a \- KB titkára, a szovjet párt- és 5 kormányküldöttség vezetője ked- : den Damaszkusziban találkozott ■ Mijhammed Dzsaber Badzsbud- ; zsal, az Arab Szocialista Üjjá- 5 születés Pártja Szíriái vezetésé- ! gének főtitkárhelyettesével. A ! találkozó során Badzsbudzs hálás ■ köszönetét mondott a Szovjeté ; uniónak az eufrátesz-i vízi erő- • mű építéséhez nyújtott segítsé- : gért. Nagyra értékelte a Szovjet- ; uniónak az arab népek harcát ; támogató álláspontját. • Kirilenko válaszéiban elmon- ! dotta, hogy a szovjet nép nagy ; figyelemmel kíséri a hazája * progresszív társadalmi, gazda- • sági átalakulásáért küzdő szí-J riai nép eredményeit. Meggyőző- : dését fejezte ki. hogy a szovjet 5 segítséggel épülő eufráteszi erő- [ mű az ország jövő erejének for- ■ rá Sa lesz. Ezt követőeen Badzsbudzs ebé- ; det adott a szovjet küldöttség • tiszteletére; ! Koszígín Linzben Koszigín szovjet miniszterel­nök szerdán délelőtt Kreisky kancellár társaságában gépko­csin Bécsböl Linzbe utazott. Az Egyesített Vas- és Acélmű­vek zászlódiszbe öltözött főbe­járatán át sárga sisakos, kék overálos kohászok sorfala között gördült be a gépkocsisor a gyártelep központjához, ahol népviseletbe öltözött lányok virágcsokrokkal köszöntötték a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökét. Ezt követően a tartományi kormány tagjai üd­vözölték Kosziglnt, akit az üzem dolgozói nagy tapssal fo­gadtak. Délben a gyár vezetői dísz­ebédet adtaik a kedves vendég tiszteletére. Ezt követően Koszígin Dürn- steint érintve visszaindult Becs- be, ahol este részt vett a szov­jet-osztrák társaság' rendez­vényén és gazdasági vezetőkkel is találkozott. A szovjet kormányfő csütör­tökön féjezi be hivatalos láto­gatását. flllende bejelentése: Új kormányát kizárólag polgári politikusokból alakítja meg Santiago Salvador Allende chilei elnök kedden este a népi egység párt­jaival a hadsereg vezetőivel folytatott tanácskozások után •bejelentette, hogy új konrríá- nyát kizárólag polgári politiku­sokból alakítja meg és szerdán hozza nyilvánosságra a névsort. A kormány hétfőn mondott le, hogy szabad ^ezet adjon az el­nöknek a nehéz politikai hely­zet miatt szükségessé váit át­alakítások végrehajtására. Mint a hivatalos közlemény hírül, adja, az elnök a chilei nép és kormány nevében elismeré­sét, fejezte ki a fegyveres erők­nek a legutóbbi áUamesiny-kí- sérlet idején tanúsított hazafias magatartásukért, de nem зкаг- ja továbbra is bevonni képvise­lőiket politikai szükséghelyzetek megoldásába. Az új kormány feladata, ugyancsak a közlemény szerint, „készenléti terv” kidolgozása lesz a legsürgősebb problémák rendezésére. Kedden este a chilei szenátus is elvetette a kormánynak azt a kérését, hogy a féktelen, jobb­oldali uszítás és kormányellenes szervezkedés letörésére rendel­jenek el három hónapra ost­romállapotot az országiban. Kadhafi azonnali egyesülést sürget csa Elnökségének elnöke vasár­napig marad Bulgáriában, ahol hivatalos megbeszélést folytat Todor Zsivkovval és más bolgár ! vezetőkkel. A tárgyalásoktól szófiai kommentárok a bolgár— : szovjet együttműködés további j elmélyítését várják. Kairóban folytatódnak a tár­gyalások Egyiptom és Libanon szeptember elsejére tervezett egyesüléséről. Kairói értesülések, szerint az egyiptomi vezetők, továbbá a különböző állami és politikai testületek - tagjai arról igyekez­nek meggyőzni Kadhafi líbiai elnököt és a líbiai parancsnoki tanács Kairóban tartózkodó tag­jait, hogy lépésről lépesre, az előfeltételek fokozatos megte­remtésével kell megvalósítani a két ország teljes egyesítését. Kadhafi ezzel szemben többször kijelentette, hogy ellenzi a sza­kaszosságot, az azonnali és tel­jes egyesülés híve. Egyiptomi vitapartnerei újra és újra a rö­vid életű (1958—1961) egyiptomi— szírtai unió példájára hivatkoz­nak, hangsúlyozva, hogy az el­hamarkodott egyesülés súlyos károkat okozna az arab egyseg ügyének. «••■NmimiMHintMiHtHiiMiMlMMliMniiMMiMiiniMURiUHiiiHiaiHHiMM«» 1НН1ПН1ММ1ИЖ1 юамаммма««*’ lázár Ervin: Zuhanórepülés — Kisregény 13. Csapó lefeküdt az ágyra, há­tat fordított a társaságnak. „Hol van most?” — kérdezte Kocsis. „Hol lehetne?! Iszik” — mondta szomorúan Huszár. „Sze­mét egy nő. a szeme se állt jól, nem tudom mit szeretett rajta ennyire ez a süket Pista” — mondta Kocsis Pálinkás vi­gyorgott. „Ja, fiaim, a dohány.” Bírót állítólag egy maszek zöldségesért hagyta ott a fele­sége. Ez persze, mármint a ma­szek zöldséges, csak kósza hír volt, egyedül az otthagyás tényét vehették biztosra. Bíró hazament szombaton, az üres lakásban csak egy levelet talált: „Éld csak egyedül ezt a rohadék ván­doréletet és cicázzál továbbra is a pusztai cafkákkal ! Nekem ele­gem volt, jobb lesz, hogyha nem mászkálsz utánam^’ Valanogy így szólt a levél. Bí­ró még aznap visszatért a pusz­tára, beült a kocsmába és ivott. A többiek így találtak rá, vasár­nap este. Merevrészegén ült egy sarokasztalnál, egyikükhöz sem szólt egy szót sem. Csapó oda sem ment hozzá, a többiek sem erőltették. Had igyon. Egri kük sérn. maradt véle a kocsmában, hazamentek, de lefeküdni sem tudtak, idegesen ültek a pállott levegőjű szobában. „Neked kel­lene vele beszélni” — mondta később Csapónak Huszár Imre. „Szarok a pofájába — felelte dühösen Csapó — ,Csak dögöl­jön bele a tisztességébe." Tizenkettő felé feküdtek le, eloltották a villanyt, de min­denki tudta a másikról, hogy nem alszik. Feszülten' várakoz­tak, s ez a feszült várakozás csak akkor pukkant ernyedté, amikor Bíró benyitott az ajtón. Nem gyújtott villanyt, az ágya felé tapogatózott, a többiek a félhomályhoz szokott szemmel jól látták, hogy Bíró tökréezeg. Fáradtan leült az ágya szélére, lehorgasztotta a fejéti Rókáig ült így, aztán amikor Huszár szelíden azt mondta neki, „Fe­küdj le. Pista, aludjál” — hör­gésszerű ,hang tört fel a torkán, fölállt, siető* bizonytalan lép­tekkel kiment. „Hova a francba ment ez?” — kérdezte Huszár, „ökádik egyet. Hasznos Ilyenkor” — fe­lelte Pálinkás. Erre megint csend lett néhány percig, aztán Csapó hirtelen, felugrott, feltép­te az ajtót és kirohant. Nem té­továzott, egyenesen a gépek felé futott. A puszta melletti réten állt a két gép. Talpát keserve­sen nyomta a kemény kavics, a harmatos fű között meg-rheg- csúszott. Meghallotta a cirregő zúgást. Bíró most indít! Lélekszakadva rohant, mée éppen idejében nyi­totta ki a gép ajtaját, beugrott, sajgó fájdalom csapott a térdé­be, kiálló vasba verte. Beleka­paszkodott Bíróba: „Pusztulj in­nét” — sziszegett Bíró. A lég­csavar megindult, Bíró el akarta indítani a gépet, ő meg szabad balkezével vakon a műszerfalon kutatott. Végre ki tudta kap­csolni a motort Bíró elengedte a botkormányt, igyekezett Csa­pót kilökni a gépből, szerencsé­re a lábkormányhoz szí jazott Iá. bs akadályozta a teljes erőki­fejtésben. „Hagyjál! Hagyjál, te szar selyemfiú. te hülye hímrin. gyó!” — üvöltötte. Csapónak si­került öt lerántani az ülésről, egy darabig mind a ketten a gép oldalán lógtak, Bíró lába nehe­zen szabadult ki á lábkormány szíjából. Aztán a földre huppan­tak. Bíró felugrott, Csapó hirte­len becsapta a repülőgép ajta­ját s már nem tudta kivédeni Bíró ütését. Megtántorodott. Bí­ró igyekezett kinyitni a repülő­gép ajtaját, a másik ráugrott. A földre estek. Bíró ütni próbált, artlkulátlan hangok törtek fel a torkán, Csapó Igyekezett lefog­ni a kezét. Végre felülkerekedett a földre szorította a részeg kar. ját. Bíró teste elemyédt, hüp- pögő. nehéz nyüszítés tólult az ajkára. Csapó íöltóxdelt, elen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom