Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-31 / 177. szám

1 1 es 1 h Növényvédelmi tanácsadó Î Zöldségfélék gombabetegségei каш1Ш111мммшш атш1шнттшшшд8аишцганща11«1«иаипшии»мш*м»машвп8аа1егавия»итмш1 Két nagy íontosságú jogszabály ’Á nemfegiben megjelent,' s a-i következőkben kivonatosan is­mertetett mináezteri rendeletét, | illetve rmnásztertanácsi határo­zatot kivételes jelentőségűnek ‘ tartjuk, ment valamilyen mó­don igen sok emlber találkozik az ezekben szereplő kérdések­kel, fogalmaikkal. Árusítóhelyek társadalmi ellenőrzése A fogyasztók érdekvédelmét szolgáló társadalmi ellenőrzés szabályait a belkereskedelmi miniszter 7/1973. (VI. 23.) Bk. M. számú rendeleté tartalmaz­za. (A rendelet a Magyar Köz­löny 1973. évi 41. száma, s a Mezőgazdasági és Élelmezés, ügyi Értesítő 1973. évi 2.7. szá­ma közli.1) A rendelet hatálya kiterjed az állami, szövetkezeti és a társa­dalmi szervezetek, továbbá a magánkereskedők, magámkisipa- rosok és az ősitermelőik árusító­helyem végzett Húskereskedel­mi, vendéglátóipari tevékeny­ségre. A társadalmi ellenőrt a szak- szervezeti és a tanácsi szervek bízzák meg a bün tetlen előéletű és közmegbecsülésben álló sze­mélyek közül, s fényképes iga­zolvánnyal látják él. Elsősorban azt ellenőrzi, hogy — feltüntetik-e az árakat és az árak megfelelnek-e a törvé­nyes rendelkezéseknek; — a mérés és számolás sza­bályszerű-e; — a mérlegek és mérőeszkö­zök hitelesek, pontosak-e; — megtartják-e a szeszes ita­lok korlátozására vonatkozó sza­bályokat; — megfelelő-e a kereskedel­mi dolgozóknak a fogyasztókkal Й­szembeni magatartása, szolgálás módja; — megtartják-e a kereskede­lemre vonatkozó rendelkezése­ket és így tovább, A társadalmi ellenőr munkája során jogosult az árusítóhely el­lenőrzési naplójába betekinte­ni, az ellenőrzési feladatával összefügg» iratokat megnézni, kísérettel a raktárhelyiségekbe, a konyhába és az egyéb helyi­ségekbe — az egészségügyi kö­vetelmények betartásával — be­lépni. Utasítást az ellenőr nem ad­hat, csak javaslattal élhet. Ész­revételéit közli az elárusítóhely vezetőjével és bejegyzi az ellen­őrzési könyvbe. Ha a társadal­mi ellenőr hatósági intézkedése­ket lát szükségesnék, megállapí­tásairól jegyzőkönyvet vesz fel, és megküldi kiküldő szervének. A kereskedelmi dolgozók a társadalmi ellenőrnek a mun­kájához szükséges segítséget kö­telesek megadni. A társadalmi ellenőr észrevételeit és javasla­tait az árusítóhely vezetője min­den esetben köteles kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket megtenni. A társadalmi ellenőrt kiküldő szerv felkérésére az in. tézkedésről 30 napon belül ér­tesítést kell adnia. 2. A tisztességtelen haszon Népgazdaságunkban a szabad árak alkalmazása területén az utóbbi időben káros jelenségek voltaik tapasztalhatók. Előfordult, hogy a gazdálkodó szervezetek a szocialista gazdálkodás elvei­vel ellentétes, társadalmi érde­keket sértő gazdálkodó tevé­kenységgel tisztességtelen ha­szonszerzésre törekedtek. Bár a Büntetőtörvénykönyv 238. paragrafus (1) bekezdésé­nek b) pontja kimondja, hogy aki hatósági ár hiányában az áru árát úgy vagy olyan mér­tékben állapítja meg, illetve tartja fenn, hogy az tisztesség­telen módon elért vagy az in­dokolt hasznot túlhaladó nye­reséget foglal magába, három évig terjedő szabadságvesztés­sel büntetendő — a jogalkalma­zás során mindig problematikus volt a tisztességtelen haszon nyerésének módja és az indo­kolt hasznot meghaladó nyere­ség fogalma. A Minisztertanács az ilyen káros jelenségek visszaszorítása érdekében határozatot hozott és ! az 1022/1973. (VI. 27.) Mt. h. | számú határozatával kiadta a I tisztességtelen haszon megálla- j pításának irányelveit. (A ható- j rozat megjelent a Magyar Köz­löny 1973. évi 42. számában, s a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Értesítő 1973. évi 27. szá­mában.) A határozat rendelkezéseit az állami, szövetkezeti gazdálkodó saerveken felül alkalmazni kell a magánkístparofeofira ês a ma­gán-kiskereskedőkre is. A határozat felsorolja azokat a meg nem engedett módszere­ket, amelyekkel a gazdálkodó szervezet tisztességtelen hasznot érhet el, függetlenül a nyere­ség mértékétől. Ezek különösen akkor fordulnak elő, ha a gaz­dálkodó szervezet — a termékforgalmazási sza­bályok megsértésével, a verseny kizárásával monopolhelyzetet teremt, és fontos társadalmi igényt kielégítő termékedért aránytalanul magas árat köve­tel; — az olcsó, de jő minőségű cikkekből az ellátást rontja, úgy. hogy ezek helyett magasabb árú terméket hoz forgalomba, illetve az olcsó tömegfogyasz­tási cikkek árát alapos gazda­sági indok nélkül felemeli; — változatlan áron gyengébb minőségű árut hoz forgalomba; — a nyersanyag- és alkatrész­ára^ csökkenése esetén a ter­mék árát nem csökkenti-; î— valótlan adatokkal, illetve árvetéssel alakítja ki az árat; .— állami, támogatásban, árki­egészítésben részesülő termék árában magas nyereséget érvé­nyesít; a kedvezőtlen exportered­ményt a belföldi árak emelésé­vel ellensúlyozza; — a megengedett vagy a szo­kásos „ádkeveréstöl” eltérve, a legmagasabb beszerzési költség­gél alakítja ki árait; — áremelés révén jut a szo­kásos személyi jövedelmeket számottevően túlhaladó jövede­lemfizetési lehetőséghez; — a kapacitás kihasználatlan­ságából eredő többletköltségeit egyoldalú áremeléssel ellensú­lyozza; — megsérti az átképzésre vo­natkozó szabályokat, irányelve­ket; — elemi csapás következtében előállott helyzet kihasználásával állapítja meg az árakat. Tisztességtelennek tekinthető a haszon abban az esetben is, ha a termék árát úgy alakítot­ták ki, hogy az az indokolt ha­szon mértékét túlhaladó nyere­séget tartalmaz,- * Aránytalanul magas az ár ak­kor, ha az azonos használati ér­tékkel, tulajdonságokkal rendel, kezö hasonló cikkek árával' nincs összhangban. A minisztertanácsi határozat részletesen felsorolja azokat ai eseteket, amikor az árban re­alizálódó nyereség nem tekint­hető az indokolt haszon mérté­két túlhaladó nyereségnek. Ezek általában a műszaki fejlesztés- sél, üzem-, vagy munkaszerve­zéssel, illetve egyéb önköltség- csökkentéssel, a nemzetközi ke­reskedelemben szokásos üzleti módszerekkel, a vevő különle­ges igényeit kielégítő megen­gedett tevékenységgel elért nye­reségek, feltéve, hogy ezek a minőség romlása nélkül kelet­keztek. Dr. Tima Ferenc PARAMcSOMVESZ: Jár. ványszerü fellépése esetén teljes egészében tönkreteszi az ültet­vény lombozatát, majd a bogyó, kát is megtámadja.’ A fertőzés­hez magas páratartalom és 12—20 О hőmérséklet a legked­vezőbb. Védekezés: Dithane M—45 0,2%, Buvicid K, Buvicid F, Folpan 50 WP, Orthoeid, Ortho. Phaltám 0,25 %-os permetlevek- kel. A réztartalmú szerek szin­tén jó eredményit adnak, de a hosszú várakozási idejük (21 nap) miatt a® érésben levő nö­vények kezelésére nem javasol­hatjuk. A kezeléseket szedés után ajánlatos elvégezni. PAPRIKAFENÉSEDÉS ellen — szedések után — Dithane M—45 0,2%-oe oldatával véde­kezhetünk. A burgonya lombozata elszá­rad óban van, ezért a burgonya­bogár II. nemzedéke fokozott veszélyt jelent a paprikára és a paradicsomra. Ellenük javasol­juk a Ditrifon 50 WP, Imidén 50 WP, Satóx P—50, Sewin 85 WP, Safidon 40 WP alkalmazá­sát. ( UBORKA: Peronoszpóra: a jelenlegi idő­járás kedvező a fertőzésre. A levelek színén sárgászöld, stzög- letes foltok jelennek meg, míg a levelek fonákán lüás — szür­ke penészbevonat látható. Véde­kezés: Buvicid K". Buvicid F, Folpan 50 WP, Orthoeid 50 WP 0,2—0,25%-os permetlével. Fo­lyamatos szedés esetén mindig a szedés után közvetlenül véde­kezzünk. Lisztharmat: a levelek színén és fonákán egyaránt megjelenő piszkosfeher színű penészbevo­nat jelzi a kórokozó jelenlétét. Védekezés: Difolatan 0,2%, Ort­ho-Phaltan, Folpan 50 WP, Bu­vicid F 0,2—0,25%, Kaxanthane FN—75 0,06—0,1%, vagy Funda. zol 50 WP 0,08% oldatban ki­permetezve. KOLLETOTRIHUMOS TER. MÉSFOLTOSSÂG: Elsősorban a dinnyeféléken károsat, dé az uborkán, sőt a zöldbabon is je­lentős károkat окои. A védekezés mindhárom nö­vény esetében! elvégezhető: Man- cociar 0,25—0,3%, Zineb, Ontho- cid. 0,2%, Thiovit 0,3% (nsdve- sitöszerrel), Fund ázol 30 WP 0,08%-cs permetlevekkel. Tekintettel arra, hogy folya­matosan szedésre, illetve fo­gyasztásra kerülő növényekről van szó, elsősorban a rövid vá­rakozási idejű szereket javasol­tam. A szedés utáni kezeléseket azért javasoltam, hogy az élel­mezésegészségügyi várakozási idők betartása; ne okozzon prob­lémát Kovács Lajos növényvédelmi mérnök Hég mindig időszerű Valamennyi gyümölcs sze­désekor óvakodjunk attól, hogy a termésekkel együtt leszakít­suk a ia termőrészeit, a gyü­mölcsöket tartó kis ágrészeket, mert a jövő évi hozamot csök­kentenénk vele. Öntözzük továbbra is a gyü­mölcsfákat, hiszen a nyári me­legben a talaj és a növények párologtatása is fokozottabb. A Wuxal lombtrágya adagolá­sát is folytassuk, akár az ön­tözővízbe, keverbe (0,1 száza­léknyit), akár a kombinált per- metlevekkel (0,2—0,4 százalék­nyit) kijuttatva. Almafáink következő perme­tezése ismét az almamoly, a kaliforniai pajzstetű, a ' liszt­harmat, a varasodás és a ta­kácsatkák kártételének elhárí­tását célozza. A kombinált ha­tású permetlébe — Í0 liter vízhez számolva — 0,8 deka­gramm Fundazol 50 WP-t, (vagy 2 dekagramm Dithane M—45-öt plusz 3 dekagramm Thiovitot), és 2,5 dekagramm Safidon 40 WP-t (vagy 0,1 de­ciliter BI 58-at) tegyünk. Nyá- rialma-fáink védelme során ügyelnünk kell a szüret előtti élelmezésegészségügyi várako­zási idők betartására. \ sze­dés előtt 14 nappal használhat­juk még az előbbi permetlevet, de a szüret előtt 7 nappal már csak 0Д százalék töménységű Unifosz 50 BC-vel védekezhe­tünk a kártevők ellen. Ribiszkebokrainkat ne hagy­Áílcmdó galambcserére, szakmai továbbképzésre nyílt lehetőség Békéscsabán A Magyar Gaiambbenyésrtők1 52. Egyesülete Békéscsabán va- ; sárnap ünnepelte fennállásénak 50. évfordulóját. A jubileumi I ünnepségén avatták fel az or­szág első galambtenyésztők egyesületi székházét, Békéscsa­bán, a Ságvári utca 20. szám alatt. A díszünnepségen fCrasz- nai Géza, a? egyesület elnöke adott számot я fél évszázad ered. menyes munkájáról, a, sikeres hazai és külföldi kiállításokról, a galambászok összetartásáról. Ott voltak többen az alapító ta­gok közül ® Karelnök Já- гм-даягку József galambasz volt. aki fel évszázaddal ezelőtt az I alapítók között írta alá a nevét j az egyesületbein. Ott voltak a társegyesületek képviselői, a Novy Sád-i ga­lambtenyésztők küldöttei, a j pánt és tanács megbízottai. | Megjelent és felszólalt Gálos Gyula, a Magyar Galamb- tenyésztőik Szövetségének főtit­kára. Haglsulyoizta többek között: Békéscsaba a kezdeményezésben mindig példát mutatott. Most is első volt a ezékhá® létrehozásá­ban. Ez a . sáját székház sokat seed maid' abban, hogy rendsze­resen galambvásárt rendezzenek a tagok, liaziai és külföldi ven­dégeket fogadjanak, szakmai vitákat rendezzenek, társas ősz. szejövetedekkel tarkítsák életü­ket. A díszünnepsógen a társadalmi munkában legtöbbet segítő ga­lambászok kitüntetésben részen sültek A. |Q МШШёёЗ Ит.-ШаЯЗЪ Ш, juk gondoaaflanal e szüret után. A károsodott, megfúrt vesszőket metsszük ki, és azon­nal semmisítsük meg, égessük ei. A legfontosabb kártevők — az üvegszárnyú ribiszkelepke és a kaliforniai pajzstetű — még mindig rajzanak. A liszt- harmat és a levéltoltosságok kórokozói újabb egészséges ré­szeket fertőznek. A korai lomb­hullás és a vesszőpusztulás megakadályozására okvetlenül permeteznünk is kell A vé­dekezésre 0,2 százalék tömény­ségű Zinebet (vagy Orthoci- dot) plusz 0;2 százalék tö­ménységű Sumithion 50 EC-t plusz 0,3 százalék töménységű Foszfotiont használjunk. A per­medébe abban az esetben te­gyünk (0,3 százalék) Thiovitot is. ha a bokrokon liszitharma- tos hajtásvégeket látunk. A vé« dekezést két héten belül ok­vetlenül ismételjük meg. Né mulasszuk el a csőn há­zast a karós művelésű szőlő­ben. Fáradságunk bőven meg­térül a szebb és jobban kifej­lődött fürtökben, és vesszők is jól beérnek. Amennyiben a magasműve­lésű szőlőben Gramoxone vagy Gomex gyomirtószerrel pusztít­juk a gyomokat, fokozottan vi­gyázzunk, hogy csak szélcsen­des időben, terelőlemezzel hasz­náljuk ezeket. Ha a szél el­hordja a permetlevet, a szőlő és a kert más hasznos növé­nyének a lombja is károsod hat, elpusztulhat. • Ellenőrizzük a kötözéseket, és a hiányokat azonnal pótol­juk, mert egy zivatar esetén számtalan hajtást tőből letör­het a szél. Továbbra is veszélyeztet a peronoszpóra és a lisztharmat. Ellenük a hosszabb hatástar- talmű, 0,5 százalékos Rézoxi- clorid vagy a 0,5 százalékos Cuprosan Super D. plusz 0,3 százalékos Thiovit kombináció­val permetezzünk. Érdemes a tőkéket a védekezés előtt is­mét átnéznünk, és a csapadé­kos, párás idő hatására kelet­kezett szürke-, illetve fakóro- hadással fertőzött fürtrészeket kivágnunk Atkafertőzési esetén 0Д százalékos Bi 58-at vagy o;3 százalékos Foszfotiont, vágj* 0,!2 százalékos Pol-Akaritoxet fc tegyünk a permedébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom