Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-31 / 177. szám

A szállítószalag zsákol A mezőkovácshárt Oj Alkotmány Termelőszövetkezet mag- tárosal már nem görnyednek a zsákok alatt. A nehéz munkát gépesítették, így Fülöp Andrásnak csak az a dolga, hogy a vontatóról a szállítószalagra helyezze a káposztarepcével telt zsákokat. Fotó: Demény Korszerűsítik a vasút szabványosítási szervezetét A párt eszméinek terjesztése a gyulai járásban Аж egységesítés és a tipizálás párhuzamosságának elkerülése érdekében most új rendelkezés jelent meg a MÁV szabvány­ügyi intézetének megszüntetés sérőL Ugyanakkor a vezérigaz­gatóság utasítást adott arra, hogy a Vasúti Tudományos Ku_ tató Intézet szervezetében szab­reform-párt programja volt Pontosan megfogalmazta a pro_ letariátus alapvető demokratikus és szocialista feladatait felszólí­totta a tömegeket, hogy indít­sanak határozott harcot a tár­sadalom szocialista alapokon történő forradalmi átalakításán ért. A leninisták a párt szervezeti megalakulásától kezdve töre­kedtek a pártélet szigorú szabá­lyainak bevezetésére, és ezt kö­telezővé tették mind az egyszerű párttagok, mind a vezetők szá­mára. Lenin rámutatott, hogy a pártnak keménv proletárfegye­lemmel rendelkező, egységes harci szervezetnek kell lennie, olyannak, amely irányítja és egyben ellenőrzi valamennyi tagjának tevékenységét. Lenin harcostársait, akik a II. kongresszuson a legfontosabb kérdések eldöntésénél — így például a központi szervek vá­lasztásakor — megkapták a szavazatok többségét, a továb­biakban bolsevikoknak nevez­ték, míg azokat, akik a mun­kásmozgalomban az opportunis­ta vonalat követték és a kong­resszuson a szavazatok kisebbsé­gét kapták, я kisebbségi — mensevik jelzővel illették. Lenin az úi típusú párt. léte és fejlődése fő feltételének a ványűgyi központot álHtsanak feL Ennek a központnak a feladata a MÁV szabványosítási feladatainak ellátása, javaslatok kido1 gozása és előterjesztése a jóváhagyásra. Az új szervezet létrehozásának munkálatai már megkezdődtek. kommunisták és munkástöme- 5 gek, a dolgozók közötti szoros ■ kapcsoltat tekintette. Arra szó_ : Irtotta a pártot, hogy álllandóan s erősítse kapcsolatát a néppel. • A jelenlegi szakaszban a pro- : letárintemacionalizmus elvei : határozzák meg a lenini párt : egész külpolitikai tevékenysé- : gét. A marxista-leninista pártok S nagyra értékelik az SZKP hoz- : záiárulását ahhoz я közös harc. ; hoz. amely я kommunista moz. jj galom egységének megszifárdí- ; tásáért főijük. Számos testvér- ; párt okmányaiban külön hang- | súlyozza az SZKP élharcos sze- ; repét ebben a harcban, hatha- : tós hozzájárulását a nemzetközi ; antiimperialista front konszoli- S dálásához. : „A Szovjetuniónak és kom- ! munista pártjának — mint ezt 5 Kádár János, az MSZMP Köz- j ponti Bizottságának ’első titkára ! mondotta — felülmúlhatatlan : érdemei vannak a szocializmus ; és a kommunizmus építésében. í Gazdag tapasztalatot gyűjtött az í imperializmus elleni harcban is. I A Szovjetunió az intemaciona- ■ lizmus példaképe, tapasztalaté- ! nak óriási nemzetközi jelentősé. : ge van”. M. Popov : (APN—KS) ! Az MSZMP Központi Bízott- I sága 1972. novemberi ülésén megállapította: „A párt — eddi­gi politikájának megfelelően — azt vallja, hogy a negatív jelen­ségek leküzdésében legfonto­sabb fegyverünk a párt ideoló­giai felvértezettsége és egysége, eszméinek terjesztése, a marxiz­mus-leninizmus propagandájá­nak elmélyítése, hatékonyságá­nak erősítése”. Ebből kiindulva kerestük fel Szigeti Zoltán elv­társat, az MSZMP gyulai járási pártbizottság munkatársát, hogy a tömegpropaganda időszerű feladataival kapcsolatban né­hány kérdésre választ kapjunk. — Milyen főbb célkitűzések alapján készítették elő az 1973/74-ee év politikai ok­tatását? Az 1973/74-eg politikai okta­tási év előkészítését a megyei, illetve a járási közép távú ok­tatáspolitikai tervben megjelölt időarányos feladatok szabták meg. Ezenkívül figyelembe í vettük az elmúlt oktatási év tapasztalatait, a községi párt­szervek önállóságát, felelősségük növekedését, a helyi igényeket és lehetőségeket. Természetesen terveinket nem tekintjük me­rev formulának, figyelembe vesszük a változásokat. Mint fi­gyelembe vettük nevezetesen azt. hotgy a társadalmi-gazda­sági szerkezetben változás kö­vetkezett be. Tovább nőtt az ipart munkások, a dolgozó nők száma, s tudatuk formálását alapvető feladatunknak tekint­jük. A tervezési időszak a napok­ban lezárult. A jelzett adatok alapján az 1973/74-es oktatási évben a lakosság 14 százalékát, a párttagság 75 százalékát; 4000 fizikai dolgozót, 2500 nőt, 1900 fiatalt kívánunk bevonni a szervezett politikai oktatás tan­folyamaiba. Milyen módszerekkel segí­tették a pártalapszervezetek tervező és szervező munká­ját? Milyen módon tervezik a propaganda évkört tar­talmi segítését? A kérdés első részére a kö­vetkezőket tudnám válaszolni; a Politikai Bizottság 1972. március 21 -i határozata szellemében az apparátus tagjai mint instruk­torok, a helyszínen segítették a tervezést Rendszeresen részt vettek azokon a pártfórumokon, amelyeken napirendként szere­pelt a politikai oktatás helyze­te. A kéthetenkénti munkaér­tekezleten összehangoltuk a fel­adatokat. megbeszéltük a prob­lémákat. Miunkánk során nagy gondot fordítottunk az oktatási szerkezet helyes arányainak ki­alakítására, a propaganda ható­körének stabilizálására, s ahol indokolt, mint Újkígyóson, Sar- kadkeresztúron, Kötegyáríbam, a hatókör bővítésére. A párt politikájának egységes ismertetése, értelmezése és vég­rehajtása céljából javasoltuk a községi pártszervezetnek, hogy „világnézeti és etikai”, „kultu­rális kérdések” című tanfolya­mokat ú; szervezzenek az üze­mekben. Ezzel párhuzamosan érdekes megjegyezni azt is, hogy a művelődés területén dolgozók egy része, akik ez ideig kultúr­politikai kérdéseket tanulmá­nyoztak. most gazdaságpolitikai kérdésekkel kívánna^ foglalkoz­ni. E kérésüket a legmesszebb- menően támogatjuk. Az elmúlt esztendőben a tö­megpropaganda hallgatói köré­ben politikai tudatszintvizsgála- tot végeztünk. A vizsgálat ered­ménye megerősített bennünket abban, hogy tovább kell erősí­tenünk a képzési jelleget és fo­kozott gondot kell fordítanunk a községi pártszervezetekkel kö­zösen a szervezési feladatok mellett a tartalmi kérdésekre. Arra kell orientálnunk a párt- alapszervezeteket, hogy még na­gyobb önállósággal, felelősséggel végezzék a propagandamunkát, legyenek még jobb gazdái a po­litikai oktatásnak. Hatékonyab­ban segítsék elő, hogy a hall­gatók intenzívebben részesülje­nek , kommunista nevelésben. Ne csak ismerjék a marxizmust- leninizmust, hanem önálló cse­lekvésre képes agitátorokat ké­pezzenek. Tervünkben szerepel, hogy ebben az évben szociológiai módszerrel megvizsgáljuk a marxista-leninista esti középis­kola hatékonyságát, a hallgatok tudatszintjét, politikai magatar­tásuk alakulását. A végrehajtó bizottság határozata értelmé­ben javasoltuk az alapszerveze- teknek, hogy az előírt temati­kába építve, vagy önálló anyag­ként kiemelten foglalkozzanak; 1. a szocialista érdekviszonyok­kal, 2. az üzem- és munkaszer­vezési határozatokkal, 3. a párt vezető szerepével, 4. a munkás— paraszt szövetség helyes értel­mezésével, 5. a szocialista de­mokratizmussal, 6. a kispolgári- assággal összefüggő kérdésekkel, 7. a népesedési politikai hatá­rozatok egységes értelmezésével, végrehajtásával. Az említett té­mák feldolgozásához írásbeli anyagokat, módszertani taná­csot, konzultációs lehetőséget kí­vánunk biztosítani. Milyen tapasztalatok jel­lemzik a községek, az alap­szervezetek munkáját? A községi végrehajtó bizottsá­gok, valamint a csúcsvezetősé- gek, az alapszervezetek rendsze­resen napirendre tűzik a pro­pagandamunka időszerű kérdé­seit, egyre konkrétabban hatá­rozzák meg a feladatokat. Ezek közül néhányat megemlítenék: a politikai oktatás szervezési, tar­talmi kérdésének koordinálása a tömegszervezetekkel, a köz­ségi aktívahálózat felkészítésé­nek módja, beszámoltatásuk, ©gy-egy üzemben dolgozó nők, fiatal munkások szélesebb kö­rű bevonása a politikai oktatás tanfolyamaira, a párttagok ak­tivitásának növelése a foglalko­zásokon, a tanulási fegyelem erősítése, helyi érvanyagokkal való ellátás, a gazdaságpolitikai agitáció és propagandamunka tervszerű összehangolása. Beszélnünk kell a helyenként meglevő hiányosságokról is. A propaganda és a helyi politika kapcsolata nem kielégítő. A ta­nulási fegyelem esetenként la­za, s a pártszervezetek nem eléggé határozottan lépnek fel e jelenségekkel szemben. Az el­lenőrzések során néhol csak a szervezési kérdések kerültek elő­térbe, a tartalmi segítés elma­radt. Külön szeretném han,gsú­lyozni, hogy a propagandisták még nem mindenütt részesülnek megfelelő erkölcsi megbecsülés­ben. A járási pártbizottság a hi­ányosságokat a helyszínen, vagy a községi titkári értekezleten jelzi a községi pártszervezetnek, s közösen igyekszünk a prob­lémákat megoldani. A propagandisták és hall­gatók kiválasztásának mi­lyen elvei és módszerei van­nak? A oropagandisták pártmegbí­zatásként végzik munkájukat. Egyre jobban jellemző, hogy az alapszervezeti taggyűléseken kaniák mee e fontos megbíza­tást. Az oktatási év befejeztével ott értékelik munkájukat. A propagandistákat az elmúlt években járási konferenciákon jutalmaztuk. Ebben az évben a kiemelkedő szemináriumveze­tőknek a taggyűléseken adják át a Lenin-plakettet és a könyvjutalmakat. A propagandisták kiválasztá­sánál figyelembe vettük a poli­tikai és az állami iskolai vég­zettséget, a politikai magatar­tást, az érzelmi kötődést, a fog­lalkozást és az egyéb pártmeg­bízatást. Politikai, iskolai vég­zettsége 75 százalékának, főis­kolai és középiskolai végzettsé­ge 85 százalékának van. Foglal­kozásukat nézve: gazdasági ve- j zető 49 százalék, pedagógus 18 1 százalék, fizikai dolgozó 10 szá- 1 felék. Sajnos a nők aránya ked­vezőtlen, a 10 százalékot sem éri el. A tömegszervezetek po­litikai tanfolyamaihoz a propa­gandistákat a községi koordiná­ciós megbeszéléseken választják ki. Többségük jól felkészült párttag. A hallgatók kiválasztása lé­nyegében két évvel ezelőtt az új Oktatási formák bevezetésé­vel megtörtént. Fő feladatunk­nak tekintettük párttagjaink, s a fizikai dolgozók bevonását. A kiválasztás elbeszélgetés útján önkéntesen történt. Természete­sen az elmúlt esztendőben a tanfolyamok csoportjain belül — bizonyos cserélődés is volt Gondolok itt egyebek közt a munkaheljváltoztatásra, a ma­gasabb szintű politikai oktatás­ra való jelentkezésekre. Az újon­nan bekapcsolódó hallgatók az összlétszámnav mintegy' 20 szá­zaléka. Nőtt többek között az ifjúmunkások, a nők aránya. Sok középszintű gazdasági veze_ tő bekapcsolódott az új oktatási formáiba a . Vállalati gazdálko­dás című tanfolyamra. Pártveze­tőségi tagokat nagyobb arány­ban vontunk be a „Pártirányí­tás, pártélet” című tanfolya­mokra. Tervünk, hogy ebben az évben, a „Társadalmi és állami élet kérdései” című tanfolya­mokra az újonnan választott ta­nácstagokat bevonjuk. Fontos feladatunknak tekintjük az ala­pozó tanfolyamokra való terv­szerű mozgósítást, mert ebben némi elmaradás van. Milyen terveik vannak a propagandisták évközi munkájának segítésére? Propagandistáink közül 15-öt a Marxista-Leninista Esti Egye­temre, 10-et speciális, kollégi­umiba iskolázunk be. Minden oktatási formára részletes tema­tikát dolgozunk ki. Irodalom és tv politikai adásajánlást állí­tunk össze. A járási propagan­da-konferencián három alka­lommal módszertani jellegű elő­adást terveztünk, ezekre a tö­megszervezeti propagandistákat is meghívjuk. A köziben jelzett problémákra, a vitatott élvi- gyakorlati kérdésekre rendsze­resebben, gyorsabban igyek­szünk megadni a választ a kon­ferenciákon, vagy pedig írás­ban. Menet közben értékelj ük a politikai oktatás tartalmi, szervezési helyzetét, s ahol szükséges, a helyszínen segí­tünk. Jobban kívánunk támasz­kodni a sarkadi, az eleki pro­pagandista klubokra, pozitív hatásukat ki akarjuk terjeszte­ni a környező községekre. Gon­dolok itt vitaestekre, bemutató foglalkozásokra, amelyekre a kis községek propagandistáit is rendszeresen meghívnánk. Mi jellemzi a propaganda­munka társadalmasítását? A járási és néhány községi pártbizottság mellett jól működő aktívahálózatot alakítottunk ki. A járási aktívák a marxizmust- lenimzmust legjobban ismerő, módszertanilag felkészült elv­társak. Különben ők a vezető propagandisták. Számuk 15. A kétegyházi, az eleki, a sarkadig a sarkadi cukorgyári pártbizott­ság mellett tervszerűen, mun­kaprogram alapján tevékenyke­dő aktívacsoportok alakultak ki. Az aktívák fő feladata a tartal­mi munka segítése: viták kibon­takoztatása, válaszadás a prob­lémákra, a heljri politika és a propaganda kapcsolatának erő­sítése. a rendszeres ellenőrzés. Ahhoz, hogy ebben előbbre lép­jünk, feltétlenül meg kell olda­nunk valamilyen formában az aktívák tervszerű továbbképző, sét. Elgondolásunk: az aktívá­kat is rendszeresen meghívjuk a járási konferenciákra, a pro­pagandista klubok vitaestjeire. A községi pártbizottságoknak ajánljuk, hogy esetenként tart­sanak számukra tájékoztatót az időszerű községpolitikai kérdé­sekről — fejezte be Szigeti Zol­tán elvtárs a tájékoztatást. —-eL

Next

/
Oldalképek
Tartalom