Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-29 / 176. szám

Äm issm gczboiics 88 százalékát laaratták megyénkben Äb ässe Öafooraa mintegy eg «aaailéfcàt learatták megyénk­ben — áUapilfcotltáfc meg a me­gyei operatív Ы zártság szombati ülésén. — tokiig minibegy 80 me zögjaadasági üzem teljesen letet, te a nyári betakarítás gondját. .Számos olya« üzem található megyénkben, aihol már csak TOO—150 hektárnyi gaibona all lábon, tehát idte kölcsön gépet vinni már nem kifizetődő. Ha arra gondolunk, hogy alig egy hónapja pendült meg „ ka­sza egyes tájkörzetekben az őszi аГРя táblákon, búzát egyedül az orosházi Űj Élet Tsz aratott jú­nius 28-én — igen, jónak mond­ható a betakarítás üteme Az eddig learatott búza átlagtermé­se hektáronként 37 mázsa, a mi­nősége pedig oly kiváló, hogy még most is 80 hektoliter súly felett adják át a termelők. Az aratás gyors üteme annak köszönhető, hogy jó volt a fel­készülés, s nemi voLt még példá a mostanihoz hasonló társadalmi összefogásra. Már az aratás kez­detén keresték egymást az ál­lami gazdaságok és termelőszö­vetkezet vezetői, kölcsön ad­ták a gépeket, s ahol hamarabb érett kaszárfll a kalásztenger, több gépet sikerült mozgósítani. — Ary — В nemzetközi szövetkezeti nap kitüntetettjei A szövetkezők immár világ­szerte hagyománnyá lett nagy ünnepe alkalmával tünteti ki az Általános Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Tanácsa azokat, akik hosszú éveken át kiemel­kedő tevékenységükkel segítik e mozgalom előbbre jutásét. Az idei nemzetközi szövetkezeti nap alkalmával megyénkben négyen kapták meg az OFT ál­tal adományozott Kiváló Szövet­kezeti Munkáért kitüntetésit. F. Nagy Károly, a szeghalmi ÁFÉSZ igazgatóságának tagja, az MSZMP községi bizottságá­nak titkára, Fekete László, a fogyasztási szövetkezet szövet, kezetipolitikai, személyzeti és oktatási vezetője, Vékony Fe­renc áruforgalmi vezető és Er­dei József, a szövetkezet igazga. tósógának tagja, a szeghalmi Rákóczi Tsz pártalapszervezeté- nek titkár» kapta meg e kitün­tetést. • A szeghalmi ÁFÉSZ két igaz­gatása,® tagjának és két dolgo­zójának — akiket képünkön is bemutatunk — az OFT megbí­zásából Sarkadd István MESZÖV- elnökhelyettes adta át a Kiváló . Szövetkezeti Munkáért kitünite- I tést. Balkus Imre eredményeként! az NDK már tagja több ENSZ-szervezetnék, ég Örömmel várjuk, hogy a köz­gyűlés következő ülésszaka — a Biztonsági Tanácsnak a közel­múltban egyhangú határozattál hozott javaslata alapján — mindkét német államot fölvegye tagjai sorálba. A leszerelési világkonferencia összehívása — véleményünk sze­rint — időszerű, méltó a közgyű­lés 25. ülésszakán meghirdetett leszerelési évtizedhez. E konfe­rencia megfelelő fórum lenne a leszerelési kérdések megvita­tására, új irányelvek kidolgozá­sára. átfogó leszerelési intézke­dések meghozatalára. Nagy meg­tiszteltetés. hogy Magyarorszag tagja a leszerelési, világkonfe­rencia kérdésével foglalkozó speciális bizottságnak. A közel-keleti kérdés telktnte. tőiben a békés rendezésért, a Biztonsági Tanács 1967. nevem-, béri határozatának végrehajtá­sáért, a palesztin nép törvényes jogainak érvényesítéséért küz­dünk. A gyarmati kérdés végleges megoldásáért, ». még gyarmati uralom alatt álló területeik füg­getlenségéért i^övetkezetesen harcolunk. Tevékenyen részt vállalunk az apartheid kérdé­sével foglalkozó különbizottság munkájában. A nemzetközi biztonság meg­szilárdítása tárgyában a szovjet delegáció a 24. ülésszak élé na­pirendi javaslatot terjesztett, amely a szocialista országok mellett a fejlődő országok több. ségeneit támogatását is élvezi az azóta lezajlott viták, elfogadott határozati javaslatok során. Az ENSZ jubileumi, 25. ülésszakán e témában elfogadott nyilatko­вяяяявЕвявявяяявявввяяяяявявявявв»*1 zat *=s mély a benne lefektetett alapélvek megvalósításáért folyó további viták alapjául szolgál — szintén a két államcsoport aktív együttműködésének terméke volt. Az erőszakról való lemondás a nemzetközi kapcsolatokban és a nukleáris fegyverek teljes be­tiltása címmel a szovjet delegá­ció terjesztett határozati javas­latot a közgyűlés — 1972 őszén tartott — 27. ülésszaka elé. Az elfogadott határozat alapján to­vább harcolunk azért, hogy a megváltozó nemzetközi légkör­ben a Biztonsági Tanács aktív szerepe mellett az erőszakról va­ló lemondás elve a nemzetközi élet általános érvényű törvényé­vé váljék. A nemzetközi enyhüléssel kapcsolatban hallatszottak olyan vélemények, főleg a kisebb ázsiai afrikai és latin-amerikai országok részéről, hogy a fe­szültség csökkentésére és a vi­lágméretű együttműködés kiszé­lesítésére irányuló államközi erőfeszítéseket ki kell egészíte­ni az ENSZ által nyújtott mul­tilaterális diplomáciai lehetősé- gefc- hasznosításával, mert ellen­kező esetben az ENSZ — bár hasznos tényező lehet — .,mun­it- nélkül marad” a világpoliti­kában. A szocialista országok soha­sem állították szembe a kétol­dalú és a sokoldalú diplomáciát, e kettő — felfogásunk szerint — egymás fontos kiegészítője A jelenlegi helyzetben is hang­súlyozni kell, hogy a nemzet­közi enyhülés nem csökkenti, hanem ellenkezőleg, növeli az ENSZ szerepét és lehetőségeit a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában. Közútjainkról — Vasútjainkról - Á dieselesítésrő! Dr. Csanádi György minisxter válássá munkatársunk kérdéseire Korábban beszámoltunk arról hogy július 17ton megyénkben tartózkodott dr. Csanádi György közlekedés, és postaügyi mi­niszter. A látogatás idején Rocs- kár János, lapunk belpolitikai rovatának vezetője három kér­dést tartalmazó levelet, jutta­tott el a miniszterhez. Dr. Csa­nádi György elvtárs levélben küldött válasza szó szerint a következő: Békés megyei tartózkodásom alkalmával átadott levelében felvetett három kérdésre az alábbiakban adom meg vála­szomat. KÉRDÉS: Közútjaink közül a KPM kezelésében levők 90 százaléka javításra, korszerű­sítésre szorul. A IV. ötéves terv végére nagymértékben növekszik megyénkben »s a közúti gépjárművek száma. Van-e lehetőség arra, hogy Békés megyét a jelenleginél kiemeltebben kezeljék a köz­utak fejlesztésének vonalán? — A felvetett kérdés igen fontos, nemcsak megyei, de or­szágos viszonylatban is igen sú_ lyos problémát érint A közúti forgalom fejlődésének üteme a legutóbbi évtizedekben állan­dóan gyorsuló tendenciát mutat, ami hatványozottan növeli az Országos közúthálózattal szem­ben támasztott követelménye­ket is. E követelmények kielé­gítése függvénye a népgazdaság mindenkori teherviselő képessé­gének. Nemcsak hazai, de vi­lágjelenség az. hogy a forgalom fejlődésének üteme meghaladja az úthálózat fejlesztésének az államok erőforrásai által lehe­tővé tett • ütemét. Éppen ezért különös jelentősége van annak, hogy a korlátozott forrásokat az egyes területek forgalmi terhe­lésének és úthálózatunk meg­felelőségének gondos mérlegelé­sével a leghatékonyabban hasz­náljuk fel. Az utak megfelelősége ' nem fejezhető ki egyetlen mérő- számmal. hanem az több para­méter függvénye. Ilyenek: az útpályák teherbíróképessége, az útburkolatok szélessége. az utak vízszintes és magassági vonalvezetése a balesetveszé­lyesség és az átbocsátóképesség szempontjából, stb. Mindezen paraméterek megfelelőségét az érintett utakon ténylegesen le­bonyolódó forgalom függvényé­ben kell vizsgá’ni. A nemzetközi és gyorsforgal­mú utak kivételével a többi or­szágos közúton kétségtelenül a legsürgősebb probléma az útpá­lyák teherbíróképességének és az útburkolatok szélességének megfelelővé tétele. Ebből a szempontból az ország közúthá­lózatának mintegy 60 százalé­ka szorul korszerűsítésre. Bé­kés megye hasonló rossz hely­zetben van. Bár az 1970. évi országos köz­úti forgalomszámlálás eredmé­nye szerint Békés megyében az országod közutak átlagos forgal­mi terhelése csak 73,2 százalé­kát érte el az országos átlag­nak. a megve úthálózatának fejlesztésére már eddig is az átlagosnál nagyobb erőfeszítése­ket tettünk, figyelemmel a me­gye területén a forgalom dina­mikus fejlődési ütemére. E tö­rekvésünket igazolja az is. hogy a IV. ötéves tervidőszak teljes előirányzatából 1973 év végéig Békés megye területén időará­nyosan mérve kereken 10 száza­lékkal több értékű fejlesztés teljesül az országos közutakon az országos átlagnál. A KPM az éves operatív ter­veket rendszeresen egyezteti a megyei vezetőkkel és különös figyelmet fordít a helyi jelen­tőségű problémák megoldására is a rendelkezésre álló lehető­ségeken belül. így a közelmúlt­ban Szarvason és Orosházán volt egyeztető megbeszélés a megyei, járási és városi vezetők­kel, melyek során a járási, il­letve városi szinten jelentkezett útügyi problémák megoldásában egyetértő megállapodásra jutot­tak. Az 1974. évi előzetes és 1975. évi tájékoztató programokat még ez évben ismét a helyszí­nen egyeztetni fogjuk a megyei vezetőkkel. Jelenleg folyik az V. ötéves terv előkészítése. Az országos keretek kialakítása után a me­gyei programjavaslatok kidol­gozása szintén a megyei tanácsi és pártvezetés bevonásával fog történni. A Békés megyében eddig vég­zett és tervezett útfejlesztések­kel kapcsolatban indokolt meg­említeni, hogy :<965—72. évek között, tehát 7 év atett az utak 52 százalékán történt va­lamilyen jellegű fejlesztés: kor­szerűsítés. burkolatmegerősítés, vagy új bekötőúttopítés. stb. Je­lenleg hosszabb. összefüggő szakaszon folyik útburkolatkor­szerűsítés, pl. a 47. sz. főúton Békéscsaba—Orosháza, a 44. sz. főúton Békéscsaba—Gyula kö­zött. vagy az alsóbb rendű utak közül Mezőkovácsháza—Mező­hegyes között, valamint foly­tatjuk » szarvas—orosházi és gyoma—dévaványai összekötő utak burkólatkorszerűsítését. A helyi forgalom szempontjából különösen fontos átkelési sza­kaszok közül a füzesgyarmati, zsadányi, sarkadi, szarvasi át­kelési szakaszok építése részben elkészült, részben még folyik. Remélem, hogy a Békés me­gye úthálózatának fejlesztése érdekében tett erőfeszítéseink folytatása a jövőben is a me­gyei vezetés egyetértésével és támogatásával számottevően ja­vítani fogja a megye közúti közlekedésének helyzetét. KÉRDÉS: A békéscsaba— szegedi vasútvonal egyike azoknak, amelyen a vonatok maximális haladási sebessége nem haladhatja meg a 40 kilométert. A közlekedéspoli­tikai koncepciót Békés megye az elsők között törekedett végrehajtani. Mivel biztathat­juk a meglevő vasútvonalak felújítását illetően megyénk lakosságát? — A Békéscsaba—Szeged vo­nal kis tengelynyomású (16 tonna). 1913-ban épült. Évi for­galma 2,9—4,4 millió elegyton- na között váltakozik. így kor­szerűsítése indokolt. Ötödik öt­éves terv koncepcióiban a vonal korszerűsítését tervbe vettük. A meglevő 34,5 kg/fm sínrend­szert a Szajol—Lökösháza vonal átépítésénél kikerülő jó állapo­tú 48 kg/fm súlyú vissznyere­ményi sínanyaggal kívánjuk ki­cserélni. Elz 23 tonna tengely- nyomást, és 80 km/óra sebessé­get biztosítana ezen a vonalon. A korszerűsítést már 1973. év­ben megkezdtük az algyői Ti- sza-híd építésével, valamint a hódmezővásárhelyi felvonulási telep kivitelezésével 1974. év­ben 50 millió forintot fordítunk a híd átépítésére. 1975-ben a hídépítés intenzív folytatásával biztosítható a hídépítés 1976. évi befejezése, és a vonalkor­szerűsítés nagyobb ütemű bein­dítása. KÉRDÉS: A vasúti fővona­lak dieselesítése jól halad az országban. Nagyon sok állo­másról már kivonták a gőz­mozdonyokat. A békéscsabai vasútállomáson azonban még jócskán van belőlük. Várjiat- juk-e. hogy a közeljövőben a békéscsabai állomásról is kivonják a gőzmozdonyokat? — A következő néhány év­ben — 1974—76 között — avas­úti vontatás korszerűsítésére fordított beruházásaink legje­lentősebb része Békés megyére koncentrálódik. Ugyanis: 1876 évig mintegy 470 millió forint beruházással befejeződik a Szajol—Lököshá­za vonal villamosítása. Ennek során a villamos vontatás már 1975 évben megindul a vona­lon, s a csatlakozó CFR-vonal villamosításával biztosítja a közvetlen villamos vontatású összeköttetést Románia és Cseh­szlovákia, továbbá Ausztria fe­lé. 1977. évig Békéscsabán befe­jeződik a korszerű honos villa­mos és Diesel-vontatási telep kialakítása, s a kocsijavító meg­építése. így Békéscsaba néhány év múlva biztosítani tudja a korszerű villamos és Diesel­mozdonyok karbantartását is. Az elmondottak várhatóan biztosítják, hogy néhány éven belül a vontatási teljesítmények mintegy 90 százaléka a korsze­rű vontatási nemekkel lesz biz­tosítva. Természetesen ebben jelentős szerepet játszik az is, hogy a MÁV Szegedi Igazgatósághoz, így a békéscsabai vontatási te­lepre is jelentős számú villamos és Diesel-mozdony lesz állomá­sítva. így többek között V 43. sor. 3000 LE teljesítményű vil­lanymozdonyok. továbbá 1800 LE teljesítményű hidraulikus erői­átvitelű, 16 t tengelynyomású 100 km/óra sebességű M 41. so­rozatú Diesel-mozdonyok, illet­ve a tolatási szolgálat és a kis tengelynyomású vonatok vonat­továbbításának ellátására 12 t tengelynyomású 400 LE teljesít­ményű M 32. sor. mozdonyok. Kérem, hogy válaszomat fo­gadja megértéssel » » * Úgy hisszük, hogy nemcsak a kérdésfeltevő fogadja megelé­gedéssel a miniszter válaszát, hanem megyénk valamennyi la­kosa. Külön biztató számunk­ra. hogy az országos átlagnál 10 százalékkal több értékű fejlesz­tési összeget fordítanak me­gyénk útjaira. Az is kelleme­sen érint bennünket, hogy a vasúti vontatás korszerűsítésére fordított beruházásból legjelen­tősebben megyénk részesül. Ügy véljük, ehhez a kiemelt törő­déshez hozzájárult az a megér­tés is, hogy az érintett telepü­lések lakosai nem akadályozták, hanem segítették a közlekedés­politikai koncepció ütemes vég­rehajtását megyénkben — ami­re a jövőben is nagy szükség lesz. Rocskár János 3 я ШШ2Ш 1973. JÚLIUS 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom