Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-29 / 176. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! r r NÉPÚJSÁG 19*3, JÚLIUS 29., VASÄRNAP Ára: 1,20 forât XXVIH. ÉVFOLYAM, 17«. SZÁM MA KÖZ ÚTJAINKRÓL — VASÜTJAINKRÔL — А Ш ESELESÍTÉSRÖL <3 .oldal) PILLANTÁS A LAKÁSÉPÍTÉSRE (4. oldal) •m ÉVES MEZOBERÉNT t (4. oldal) Nem felejthetjük el az embert... Megnyílt a X. Világifjúsági Találkozó Több mint 140 ország fiataljainak küldöttei Berlinben Kétségtelen : a gabonabe takarítás. az aratás, a rádió, a tv, a napilapok rendszeresen visszatérő témája. Megnyugtató beszámolókat hallhatunk, olvashatunk arról, hogy a tavaszi aggodalom ellenére jó a termés, az elképzelt ütemnél is jobban halad a munka, ha nem is kifogástalan, de kielégítő az alkatrészellátás, a terményfelvásárlás, az üzemanyag-utánpótlás. Jó dolog ez, de, aki évtizedek óta figyeli ezt a témát, mégis bizonyos hiányérzettel teszi le a napilapokat. Az aratás kapcsán ugyanis alig, vagy egyáltalán nem esik szó a munkát végző emberről. A tünet magyarázata kézenfekvő és több oka van. Ezek közül kétségkívül legfontosabb, hogy míg korábban az aratáshoz valóságos népmozgósítás volt szükséges, addig ma hatá- ronkint, közvetlenül legfeljebb néhány tucat ember elfoglaltsága ez a tevékenység. Legalább ilyen jelentőségű, hogy korábban az aratást mindig nagy kérdőjelek kísérték. Menynyi termett és azt vajon sikerül-e időben, szolid veszteséggel 'betakarítani? És ha betakarították, mennyi kerül állami raktárakba a termésből? Ami központi készletbe kerül, az elegendő lesz-e az újig vagyis megtermett-e népünk kenyere? Ilyen kérdőjelek ma már alig akadnak. Bizonyosak lehetünk abban, hogy a megtermett szemet — ha csak valami különleges természeti kataszuuía nem következik — betakarítják, kielégítő minőségben raktárakba gyűjtik. És ez bőségesen fedezi egyébkent is csöke- nő kenyérszükségletünket. Talán ezért is beszélünk keveset az emberről. Pedig az aratás minden gépesítés ellenére ma is az embereik egyre nagyabb felelősséggel járó munkája. Ha a teljes folyamatot nézzük, nem is kevés emberé. Dolgoznak a komba j nosok, a szállítók, szükség esetén a szárítók; embereknek ad munkát a tarlók letaíkarítá- sa, a szalma biztonságba helyezése, a szem átvétele és tárolása. valamint a gépek karbantartása is. Mindezt elnökök és igazgatók, mérnökök és brigádvezetők népes gárdája hangolja össze, irányítja. Nem kevés munka az aratás és ma sem könnyű. Aki vikend- re vagy szabadságra utazik, meghökkenve szemléli, hogy micsoda porfelhőben dolgozzák magukat előre a kombájnok. Aki éppen a vízparton hűsöl, nem ritkán gondol area, milyen nehéz lehet most rekke- nő hőségben egy gép nyergében ülni, vagy az egyébként is meleg szárítóüzemben dolgozni Viszonylag új kísérőjelenség, hogy az aratás nem csupán megfeszített fizikaj munkát, de erős idegfeszültséget is jelent a résztvevők számára. Szinte felfutják a gabonát a hatalmas Kolasz-kombájnok, órák alatt tüntetik el a tarlót a szuper- teljesítményű Kirovec-trakto- rok. Egy-egy ilyen gép azonban súlyos százezrekbe, nem egyszer milliónál is több, forintba kerül. Akinek kezébe a gépet adták, szüntelenül érzi a felelősséget, micsoda vagyont bízott a kezére a közösség micsoda kiesés származhat abból, ha gépe akárcsak néhány órára is leáll. Nem kisebb az idegi terhelés a gazdaságok másik csoportjában sem, ahol még nem a legmodernebb gépek végzik a munkát. A tegnapi kombájnok meglehetősen elhasználódottak, a hagyományos traktorok száma csak kevés helyen optimális. Az alkatrészellátás jó ugyan, de nem annyira, hogy percek alatt lehetne cserélni az eltörött darabot. Hajszálra számították ki majd’ mindenütt a kapacitást, valóban látástól vafculásig tartó munka, személyes odaadás szükséges ahhoz, hogy az elképzelések valóra váljanak. A vezetőket viszont az teszi próbára, hogy a modern aratás seregnyi „fogaskerék” tökéletes illeszkedését kívánja. Leáll a kombájn, ha nem jön a szállító traktor, nem jöhet a traktor, ha a szárítóüzem kapacitása nem bírja, illetve várni kell, ha fennakadt az át- vétél. Egyszerre minden láncszemre figyelni, az adódó problémákat úgy kijavítani, hogy a baj ne gyűrűzzön tovább, végsőkig próbára teszi még a gyakorlott organizátor képessegeit is. Gépek falják fel a lábon álló gabonát, gépek viszik a termést, jórészt gépek szippant- ják-fújják tárolóhelyére js a szemet. Mégis emberek munkája ez. Embereké, akik a gépeket működtetik, akiknek ez a hivatásuk, akiket ezért fizetnek. Embereké, akiket ma már megkülönböztetett figyelemmel látnak el. Nem beszélünk már aratási pálinkáról, inkább coca- coláról, amit kivisznek a tarlóra, nem fogalom az aratási szalonna, de jellemző az esetleg naponként kétszeri főtt étek ami szervezetten jut el a vezetőfülkékig. Akik aratnak, a betakarításban részt vesznek, mégsem egyszerűen pénzért dolgozó emberek. Tevékenységük több figyelmet, több társadalmi elismerést igényel. Vegyük észre, ne csak a mázsákat és hektárokat, de a porfelhőket és a megfeszült idegeket is, ne csak tárgyi dologként beszéljünk az aratásról, de ejtsünk szót az emberek személyes, odaadó helytállásáról, egyáltalán az emberről, mint személyről. Megérdemlik. Kevesebben vannak, de a felelősségük nagyobb. Munkájuk biztonságosabb, de eredménye több, mint valaha volt. F. B. Szombaton délután három óra tájban Berlinben, a Világifjúsági stadionban megnyílt a X. VIT megnyitását jelző ünnepi nagygyűlés. A dísztribünön elfoglalták he_ lyüket az NDK párt. és állami vezetői, valamint a világ minden részébő] érkezett meghívott vendégek, s megkezdődött a több mint 140 ország ifjúságát képviselő küldöttségek ünnepé, lyes bevonulása a stadionba. A menet élén a bolgár VTT-kül- döttség haladt — 1968-ban , Szófiában rendezték a IX. Világifjúsági Találkozót — nyomában a hős vietnami fiatalok, majd a német ábécé szerint a többi delegáció következett. A három és fél órás, véget Dr Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő. titkára — feleségével együtt — a Magyar Népköztársasági Minisztertanácsának meghívására — szombat délelőtt Budapestre érkezett. Néhány napos hivaita- í ló® magyarországi látogatására élkísiérte Bogdan Lewandowski érni nem akaró felvonulás végén a zászlót vivő fiatalok római 10-es alakban felálltak a stadion sakktáblaszerűen kiképzett gyepszőnyegére. Fanfárok hangjai jelezték, hogy a felvonulás után megkezdődött a hivatalos megnyitási ünnepség Beethoven kórusfantáziájának hangjai mellett az FDJ tagjai átvették és felvonták az árboc tetejére a fesztivál óriási fehér lobogóját. Ezután Róberto Viezzi, a Demokratikus Ifjúsági. Világszövetség elnöke üdvözölte az öt világrészből Berlinbe sereglett fiatalokat: „Egymásra találtunk itt. az NDK fővárosában, mert egyesít bennünket a fesztivál fő jelszavai antítmperiaTista szolidaritás, béke és barátság” — mondotta. A továbbiakban hangoztatta, hogy a világon annak a nagy fordulatnak vagyunk tanúi, amelyet a haladó erők kényszerítettek ki. „Ezek az erők egységesek velünk, a világ haladó ifjúságával” — húzta alá a DÍVSZ elnöke, majd köszönetét mondott az NDK valamennyi polgárának, de különösen az NDK feszivá!- előkészítő bizottságának és a bizottság elnökének: Erich Honeckernék. Viezzi beszéde végén ünnepélyesen megnyitottalak nyilvánította a fesztivált. (Folytatás a Z, oldalon) Hazánkban az EHSZ főtitkára főtitkárhelyettes, Georg Hennig], az ENSZ főtitkár titkárságának vezetője és Neil Breen személyi tanácsadó. A magas rangú vendégek fogadtatására a magyar zászlókkal és ENSZ-lo'bogókkal feldíszített Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter, Holtai Imre külügyminiszter-hely,ettes és a magyar diplomáciai élet több más vezető személyiségé. Ott volt dr. Friedrich Frö. lichsitahl, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. A fogadtatás után a vendégék szálláshelyükre hajtattak. Az előzetes program szerint délután városnézésen vettek részt. я*яееяввке*вгва1ЭВЯЕВягаВ8вваяав'явавяяв«ав*ш*ва*вявая»еаввяаяве*ввяяв*»яаваяявввааяяввввввяяеявваяевея*веяяввввяеяв = аЕа*ааавая*вяя*вв«» Zrenjaníni fiatalok Békéscsabán A Kötöttárugyárba betekintést nyertek az üzem életébe. Medovarszky Júlia KISZ-titkár tájékoztatta a vendégeket a vállalat munkájáról, (Fotó: Szekeres András) A hét elején a zrenjaníni ha- , risnyagyár ifjúsági szövetségének öt tagú küldöttsége K.URU- - RICS NIKOLA vezetésével Bé- ! késCsabára látogatott a Pamut- I szövő KISZ-esei meghívására. Az egyhetes itt-tartózkodásuk alatt ellátogattak a szarvasi arboreal tumba, a fcigyößd kastélyba és Gyulára. A programúkban üzemlátogatás szerepelt a PATEX-ba és a Kötöttárugyárba.
