Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-27 / 174. szám

Megsúgom ! : ■ ■ : Magának ...hogy ezekben a forró nyári napokban gyakran úgy érzem: Békéscsabán az emberek vagy a strandon vannak, vagy a srandra mennek, vagy a strand­ról jönnek. Pedig tudom, ez nem igy van, mert ha így lenne, ak­kor ki aratna a földeken, ki ter­melne az üzemekben, egyszóval ki dolgozna? A látszat tehát csat, bár amikor a rádióban azt hall­ja az ember, hogy „ezen a napon a becslések szerint egymillióan fürödtek a Balatonban”, s ehhez hozzáadja az ország összes | strandjának, természetes folyó- : és állóvizeinek forgalmát, ak- ■ kor... akkor azért egy ; kicsit elgondolkodik, kü- j lönösen, ha aznap már a : hatodik hivatalból távozik dől- ■ gavégezetlenül, mert akit kere- ■ sett, az éppen szabadságon van. j Megsúgom Magának, aki ezen : bosszankodik, helytelenül teszi, : mert ő is megy majd üdülni, le- ; hét, hogy már a jövő héten, és ! akkor őt fogják keresni haszta- : tanul a mostani nyaralók. Nem ; kell tehát mérgelődni, élvezzük ■ ezt az idei szép nyarat, még ha ■ adódnak is kisebb kellemetlen- j ségeink. Egyik ismerősöm pél- j dául azért háborgott, mert az : üzemi konyhán szabadságolás ; miatt a felszolgálásra nem jutott \ munkaerő, s így neki kellett • asztalhoz vinnie az ebédet. Ad- : dig-addig idegeskedett, morgott, \ amíg magára öntötte a levest. \ Mert főzni szerencsére (vagy ■ sajnos?) még főztek a konyhán. I Ismerősöm azzal érvelt, hogy ал \ ö munkáját ugyan ki végzi el, : amíg szabadságon van? Nos, vé- ■ leményem szerint valaki csak ; elvégzi, mert nem áll meg az ! élet. Azok a kollégák, akik jót t nevettek levessel leöntött mun- ■ katársukon ily módon felvidul- j va játszva ellátják majd az ö te- ! endöit is, akárcsak a most tá- • vollevökét. • Lám. az előbbi eset azt pél- : dázza, hogy minden kárnak : megvan a maga haszna, és hát ‘ sokan azt is mondják, hogy ; ugyebár, a legszebb öröm a kár- ! öröm. Megsúgom Magának, ez ! utóbbiak bizony tévednek. Mert : például: Kissék beülnek a fül- : ledt moziba, s kilógó nyelvvel ; suttogják: „A Nagyékat jól ősz- \ szecsipik a szúnyogok a kertmo- | ziban, mi meg itt zavartalanul ; élvezhetjük a legújabb magyar ■ filmet”. Nagyék pedig: „Na, Kis- ! sék jól leizzadják magukat, mi \ meg itt a friss levegőn nézhet- í jük ezt a jó magyar filmet.” : Végül is Kissék és Nagyék • egyaránt elégedetten mennek ■ haza, és az otthoni lefekvés élőt- ! ti szokásos szúnyogirtás közben : kellemes gondolataik támadnak ; szomszédaikról, akik valahol a ; szabadban táboroznak, s nem- ; csak a szúnyogok miatt nem ! tudnak aludni, hanem azért ! sem, mért félnek, ellopják fejük \ felől a sátrat. Mindez, amit J Kissék és Nagy ék éreznek, kár- ! öröm, de mi benne a szép? I Megsúgom Magának, végső soron ; csakis az, hogy minden, ami ve- ; lük történik, a nyárhoz tartó- ; zik. A gondokkal, bajokkal, a ! szúnyogokkal együtt, s azzal, i hogy megfordul a fejünkben a ; forró napsütésben: nyaralni kel- ■ lene küldeni azt az embert is, ! aki ezen a napon már a hatodik : hivatalból távozott dolgavége- ; zetlenül szabadságolás miatt. Vitaezek Zoltán * Magyar kiállítás Prágában Elutaztak a csehszlovák fővárosba a magyar építési és de­korációs szakemberek, akik a prágai Julius Fucik park kong­resszusi csarnokában 2 400 méternyi fedett, és az épület előtt 8Ö0 négyzetméternyi szabad területet készítenek elő az augusztus 24- én nyíló önálló magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállí­tásra. A bemutató fontos célja, hogy újabb javaslatokat, ötlete­ket adjon a KGST-országok közötti integráció, valamint a két­oldalú együttműködés fejlesztésére. A kiállítás növénytermesztési anyagai között különösen nagy figyelmet érdemelnek a magyar kutatók mártonvásári hibrid ku­korica vetőmagvai, amelyből évente 10 000—15 000 tonnányit szállítanak exportra. „Esztergályosokat felveszünk” A Hajtóművek és Festőberende- I zések Gyára békéscsabai 5-ös számú gyáregységének a bejá- j rátánál levő táblán néhány, éve még sokszor olvasható í volt: Esztergályosokat fel ve-1 szünk. Hogy a krónikus mun­kaerőhiánynak véget vessenek, a gyáregység saját maga ké- peztetett esztergályosokat. Gya­korlati oktatásukhoz létreho­zott egy jól berendezett tan­műhelyt, amit annak idején mások okulására fényképen is bemutattunk a Népújságban. A napokban azzal a szándék­kal kerestem fel Polonka Györgyöt, a gyáregység műsza­ki vezetőjét, hogy tájékozta­tást kérjek tőle: vajon hogy vált be az esztergályosképzés, mi van azokkal a fiatalokkal, akik az idén szerezték meg a szakmunkás-bizonyítványt? A válasz meglepő volt: — Nem tudtunk minden fia­talnak munkahelyet biztosíta­ni. Marasztaltuk őket, hogy várjanak, amíg megkapjuk az esztergagépeket. Megfelelő bért is ígértünk nekik, de egyelőre más munkakörben kellett vol­na dolgozniuk. Nem vállalták. Tízből hatan elmentek. A további beszélgetés során kiderült, hogy a gyáregység­nek nagyon is szüksége lett volna a hat fiatalra A forgá­csolóműhely a gyár egész termelésének folyamatában „szűk keresztmetszetet” képez. Emiatt itt meglehetősen sok a túlóra, ami több szempont­ból igen hátrányos. A gyáregység vezetői még az év elején tárgyaltak a válla­lattal és kérték, hogy a lét­számnak megfelelően küldjenek esztergagépeket. Sürgették is, mert az üzemibe helyezéshez idő kell és szerették volna a 10 harmadéves tanulót már már­cius 1-től munkába állítani. Az ígéret elhangzott, a géptelepí­tés azonban a mai napig el­maradt. A fiatalok sikeresen vizsgáz­tak. A gyakorlati foglalkozások keretében természetesen első­sorban a gyár profiljába tar­tozó munkákat sajátították eL És megismerték a környezetü­ket, baráti kapcsolatokat ala­kítottak ki. Megtudták, kihez fordulhatnak gondjukban, ba­jukban. Mert nem könnyű annak, aki csak a szakma alapjaival van tisztában. Sok­szor kell még egy-egy komo­lyabb feladatnál a mestertől tanácsot kérni. És évek eltel­nek, amíg teljes biztonsággal önállóan is tudnak dolgozni. Egy új környezetben nehezeb­ben találják fel magukat. A hat fiatal eltávozása te­hát nemcsak a gyáregységnek, hanem nekik egyénileg is vesz­teség. Van is közöttük, aki rendszeresen érdeklődik : meg­jöttek mára gépek? Szeretne visszamenni, de csak esztergá­lyosnak. À forgácsolóműhely „szűk keresztmetszetének” más hát­ránya is van. A lakatosmű­helyben dolgozók a sok túlórát úgy tekintik, mint a kereset növelésének egy jó lehetősé­gét. Mivel azonban számukra ez nem adatik meg — hiszen az esztergagépeken készülő munkadarabok, alkatrészek ké­sése miatt olykor a rendes munkaidőben is lassítaniuk kell a tempót —, úgy sandítanak az esztergályosokra, mint akik szerencsés csillagzat alatt szü­lettek. Nemegyszer gyanakvó megjegyzéseket is tesznek, mert a forgácsolóműhelyben dolgozik a gyáregység párt- alapszervezetének és szakszer­vezeti bizottságának a titkára. Hátha ők „járják ki” a túl­órát! Szeptembertől 15 harmadéves esztergályosianulója lesz a gyárnak. Ök jövő március 1- től szeretnének már a forgá­csolóműhelyben dolgozni. Ren­desen, fizetésért. Csakhogy eh­hez esztergagépek kellenek. Nem lenne jó, ha a hat fiatal esztergályos sorsára jutnának. Furcsán nézne ki, ha a gépte­lepítés újbóli elhúzódása mi­att jövőre a gyáregység bejára­tánál levő táblára ismét ki­írnák : Esztergályosokat felve­szünk. , Pásztor Béla Küldetésünk a X. VIT-en A X. VIT nemzetközi előké­szítő bizottsága szófiai ülésén nemcsak arról döntött, hogy a találkozóra 1973. július 28 és au­gusztus 5 között kerüljön sor Berlinben, az NDK fővárosában. A 47 országból érkezett, 72 nem­zeti és 5 nemzetközi ifjúsági és diákszervezet képviselői felhí­vással fordultak a világ ifjúsá­gához, melyben hangsúlyozták, hogy a berlini VIT-en kifejezés­re kell jutnia a haladó ifjúsági világmozgalom szolidaritásának az imperialista agresszorok ellen küzdő indokínai és arab, a sza­badságukért, nemzeti független­ségükért. a demokráciáért és társadalmi haladásért .harcoló afrikai, ázsiai és latin-amerikai népekkel, a szocialista országok fiataljaival, a kapitalista orszá­gok ifjúságának és diákságának harcával, a fasizmus ellen küz­dőkkel. A X. VIT jelszava: „An- tiimnerialista szolidaritás, béke és barátság”, az ifjúság elköte­lezettségét fejezi ki. A szófiai felhívás és a jelszó kedvező visszhangra talált a vi­lág ifjúsága körében. Százhu­szonöt országban alakult nem­zeti előkészítő bizottság, s ezút­tal jó néhány olyan szervezet is elküldi képviselőit az NDK fő­városába, amely a korábbi VIT- ek „ellentáborába” tartozott. Ifjúsági szövetségünk — a ha­zai felkészülés sokoldalú mun­kája mellett — tevékeny része­se a nemzetközi előkészületek­nek is. Ott volt delegációnk a nemzetközi előkészítő bizottság szófiai és berlini ülésén, állást foglalt a találkozó berlini meg­rendezése, a felhívásban meg­fogalmazott célkitűzések és a találkozó jelszava mellett. Berlinben kommunista, szoci­alista, szociáldemokrata, liberá­lis, radikális, kereszténydemok­rata, sőt konzervatív ifjúsági és diákszervezetek egyaránt jelen lesznek. A VIT politikai rendez­vényeinek, konferenciáinak, sze­mináriumainak vitáiban, a kü­lönféle találkozókon természete­sen nemcsak marxista nézetek hangzanak majd el. A politikai­lag rendkívül sokszínű részvé­tel természetszerűen növeli ааааваааааааваааааааааааааавааааааааввавааавваааааааавваваааавваааааааааааааааааааааааа* A Békéscsabai Konzervgyár gyakorlott gyors-, gépírót vesz fel azonnali belépéssel. Jelentkezni : a gyár termelési osztály­vezetőjénél- 206363 V. J EGOROV DOKUMENT UMREGÉNYE Д szálak ScSiönhausen tábornokhoz vezetnek FORDÍTOTTA: HAVAS ERVIN Egy hajó megérkezik l. A Fomin lassan közeledett az iráni kikötőhöz, Pahlevihez. Az eső függönye mögött már kirajzolódott a part vonulata, amikor a hajó megállt. Itt kel­lett bevárni az iráni révkala­uzt. Néhány éles, köhögésszerű hangot hallatott, amely egyen­letes zúgássá csöndesedett. Vihar közelgett, a tenger el­szürkült. a sirálycsapatdk iz­gatott sikoltásokkal köröztek. A kapitány aggódva tekintett elő­re: a hirtelen támadt vihar nem akadályozza-e a révkala­uzt. Aggodalma feleslegesnek bizonyult, szaggatott sziréna­szó bődült fel, s hol a hullá­mok taraján, hol annak völ­gyeiben manővex-ezve feltűnt egy rozzant motorcsónak. Úgy tetszett, hogy a gyönge testet darabokra zúzzák a hullámok, de a csónak sértetlenül odasi­mult a hajó oldalához. A rév­kalauz — maffas, szikár öreg­ember — fürgén lépkedve a kötélhágcsón, egyenesen a pa­rancsnoki hídra ment. Néhány perc múlva a hajó folytatta ' útját a kikötő belse­jébe. A Pahlevi öböl jobb oldalán egy városka terült el, alacsony házakkal az örökzöld narancs- ligetek között. Itt-ott, mint toprongyos alakok az ünneplő tömegben, kopott, őszi ruházat­ban néhány eper- és almafa idétlenkedett. Az ellenkező, kazjansziki oldal előterében raktárépületek és a kikötő szolgálati helyiségei húzódtak, mögöttük néhány utcácskát formáló lakóházak, szállodák, szatócsüzletek. A várossal az öblön átívelő széles híd kötöt­te össze őket. A Fomin kikötött a meredek kőfal mellett, fedélzetére fel­siettek a szolgálatos tisztvise­lők. A formaságok elintézése azoknak a kérdéseknek a szá­mát, amelyekben éles viták vár­hatók. Az egyes rendezvények és az egész találkozó sikerének biztosításában így fokozott fe­lelősség hárul a szocialista or­szágok küldötteire, köztük a magyar ifjúságot képviselő hét­száz fiatalra is. Delegációnk legfontosabb fel­adata, hogy a VIT különböző fórumain tevékenyen hozzájá­ruljon a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom imperialistaelle­nes egységének erősítéséhez. Küldötteink beszámolnak majd hazai szolidaritási mozgalmunk eredményeiről, arról, hogy mi­lyen támogatást ad népünk és ifjúságunk a felszabadulásukért és nemzeti függetlenségükért, a békéért, demokráciáért és tár­sadalmi haladásért küzdő népek­nek. Hangsúlyozni fogják azt a meggyőződésünket, hogy a vi­lágbéke megvédése, a tartós biz­tonság megteremtése teszi lehe­tővé az ifjú nemzedék képessé­geinek, tudásának gyarapítását, alkotókészségének fokozását. Akárcsak a korábbi világif­júsági találkozókon, ezúttal is fontos feladata delegációnknak, hogy meggyőzően képviselje a szocializmus ügyét, újabb híve­ket szerezzen a szocialista tár­sadalmi rendszernek. A külön­böző rendezvényeken, találkozó­kon, beszélgetések során kül­dötteink beszámolnak majd ha­zánk gazdasági, társadalmi, tu­dományos és kulturális fejlődé­séről és természetesen arról a szerepről, amelyet az eredmé­nyek elérésében az ifjúság, a KISZ vállal. A X. Világifjúsági ée Diák­találkozó jelentős erőpróbája lesz nemzetközi tevékenysé­günknek. A hazai felkészülés gazdag programja, egész itthoni munkánk biztosíték arra, hogy hazánk ifjúságát, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetsé­get képviselő küldöttségünk ez­úttal is hozzájárul a rendezvény sikeréhez. Kovács László, a X. VIT nemzeti előkészítő bizottságának titkára után az utasok a hajólépcsőhöz tódultak. A tömegben is élesen elkülönült az a csoport mely többnyire szőke, civil ruhás, mégis feltűnően katonás moz­gású fiatalemberekből állt. Har­sány hangon, németül társa­logtak a tengeri út viszontag­ságairól — éjszaka a hajó ugyancsak meghintáztatta uta­sait. A Szovjetunión ke-esztül sok-sok üzletember érkezett Iránba. A lépcsőnél egy tiszt­viselő vámvizsgálatra irányí­totta az utasokat. Egyikük, egy szürkéskék szemű, szőke, har­mincöt év körüli férfi kissé lemaradva, kíváncsian nézeget­te a sürgölődő rakodómunkáso­kat, akik bő ruházatukban Repin hajóvontatóira emlékez­tették őt. A vámhelyiségben mozgó sza­lag továbbította a csomagokat a hosszú pultra. Az utasok sor­ban állva várták, hogy a vá­mosak megvizsgálják poggyá­szukat. Gyorsan végeztek, már csak az iratok ellenőrzé­se maradt hátra. A rendőrtiszt, átvéve a ra­kodómunkásokat figyelő utas kezéből a Szovjetunió címeré­vel ékesített útlevelet, félhan­gosan olvasta : — Szergejev Jakov Vaszilje- vics, a Szovjetunió Iráni Keres­kedelmi Képviseletének szám­viteli alkalmazottja — és mint­ha habozna, kelletlenül vissza­adta az igazolványt Szergejev- nek. Ha tehette volna, bizony­nyal visszaküld minden utast a hajóra, aki a szovjetek or-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom