Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-26 / 173. szám

Új piactér épül Endrődön A fejlődés, 9 gépjárműveik egyre nagyobb arányú forgalma Endrődön már balesetveszé­lyessé tette a piac megközelí­tését. Ugyanis jelenleg három igen forgalmas útelágazásba van beékelve. A nagyközségi tanács ezért úgy határozott, hogy a Kossuth utcában új pi­acteret létesít, vagyis a régit áthelyezi. A betonozási mun­kákat már megkezdte a tanács építöbrigádja. Az új piacteret úgy alakítják ki, hogy ha szük­séges, a jövőben még tovább bővíthessék. Az építési költség közéi százezer forint. A tanács vezetői számítanak arra, hogy az új piactérre a tsz-ek és az ÁFÉSZ is elárusítóhelyet léte­sít. Van erre igény, a Béke Tsz már be is jelentette ilyen szán­dékát. A munkákat szeptember végére fejezik be. Távolabbi terv, hogy a régi piacteret parkírozzák, s 1975- ben, az endrődi csendőrsortüz 40 eves évfordulójára, az itt el­esett hősök tiszteletére emlék­művet állítanak fok Sztanpik Károly Néprajzi kiadvány Orosházáról Negyedszázada járja a vá­sárhelyi puszta néven ismert, Orosháza és Hódmezővásárhely közötti nagy kiterjedésű tanya­világot Nagy Gyula néprajz­kutató, az orosházi Szántó Ko­vács János Múzeum igazgató­ja. Az elmúlt években két kö­tetben megjelentette a vásárhe­lyi puszta növénytermesztéséről és a pusztai állattartásról szó­ló néprajzi kiadványát. Most elkészítette a trilógia harma­dik kötetét, amely a tanyai emberék ősi népszokásait, kul­túráját, lakásviszonyait örökíti meg. nuiiuiuHaiimiiiuiíuimMuiiiHiii zsdódofct. Nem volt mást mát tenni, mint viez- szajvonulm. Éppen ab­ból a megfontolásból, hogy nem a dicsőséges halál, hanem a győ­zelem a cél. Az akciót az Igazságügyi Pa­lotáiból Raul Castro biztosította. A palotát el is foglalta, azonban arra inár nem került sor, hogy harciba kerüljenek. A polgárt kórházat Ábel Santamaria fegy­veresei elfoglalták, bár onnan nem volt eléggé áttekinthető a helyzet, csoportja már csak utó­védként fedezhette a visszavo­nulást. A LAKTANYÁNÁL a harc során a forradalmároknak há­rom halottjuk volt, ennek elle­nére a laktanyaudvaron 40 for­radalmár holttestét találták. Legtöbbjüket szétzúzott kopo­nyával. összeroncsolt körmökkel és kivert fogakkal. Ábel Santa­maria csoportját ks egy kivételé­vel megkínozták és kivégezték. A városban a visszavonuláskor és menekülés közben sok fiatalt legyilkoltak Batista zsoldosai. Az akció során 68 forradalmárt gyilkoltak meg. A felbőszült Ba_ tista-tisztek ugyanis kiadták a parancsot, hogy sebesült és fo­goly nincs. Fidel társaival visszavergőtíött a Siboney farmra, majd ezekkel együtt bevetette magát a Gran Piedra hegységbe. Ahogy az emlber útja során láthatta a Gran Piedrát, maga is meggyőződhetett arról, hogy a hegység túl kicsi és kopár áh­hoz, hogy hosszabb időre me­nedéket adjon a bujkáiőknák. A forradalmárok is látták, hogy más megoldást kell kitalálniuk. Fidelt és társait nyilván egy be­súgó útján a laktanya megtáma­dása után néhány nappal a So­telo tanyán fogta el Sarria né­ger hadnagy egysége. A fiatalo­kat halállal fenyegető zsoldo­sokkal szemben Sarrta hadnagy megvédi a forradalmárokat. Fidelt egy kórházi szobában hallgatja ki Ohiaviano ezredes, a Moncada parancsnoka. Castro kifejti a Movirniento, a mozga­lom céljait, ideológiailag és po­litikailag felkészülten úgy, hogy abból egy rendszert vádoló mo­nológ lesz. Az ezredes ideológi­ailag felkészületlen, nem méltó partnere Castrónak, így jobb­nak látja véget vetni a kihall­gatásnak. FIDEL PERÉT elkülönítették társaiétól, azt a valótlanságot állítva, hogy egészségügyi álla­pota nem teszi lehetővé a tár­gyaláson való részvételt. Az ő perét a polgári kórház egy kis termében tartották, lényegében a nyilvánosság kizárásával. Fi­del Castro, a fiatal ügyvéd, ön­maga látta el védelmét. Az ügyész 25 évi börtönbün­tetés kiszabását kérte. Fidel négyórás védőbeszédet mondott, kegyetlenül leleplezve a kor­rupt Batista-diktatúmt és ke­Fekete utak építői Egyaránt jó dolog a gépkocsi- ! vezetőnek és az utasnak, ha a ] kocsi simán szalad az úton, ha a fekete aszfalt-kilométe- j rek zökkenőmentesen marad-1 nak a jármű mögött. Ilyen vagy ehhez hasonló gondola­tok fordulnak meg az ember fejében, amikor megyénk út­jait járva olyan szakaszhoz ér, amelynek szélessége, simasága ha nem is elégíti ki a maxi­mális igényeket, de biztos le­hetőséget ad az egyenletes ha­ladásra. Kevés az ilyen út. Pedig je­lentős összegeket fordítanak az úthálózat korszerűsítésére. Az aszfaltozógépek, a bronz­barna bőrű munkások hol itt, hol ott tűnnek fel és látszólag mit sem törődve a forgalom­mal ütemesen dolgoznak, ha­csak közbe nem jön valami. Ilyen előre nem látott aka­dály, az aszfaltkeverő gép meg­hibásodása tette lehetővé, hogy Békéscsaba és Csorvás között beszélgethettünk a Hódmező­vásárhelyi Közúti Építő Válla­lat Gyulai Főépítésvezetőségé­nek munkásaival. „Ugyanúgy, mint napszámos apáink” A fák hűs árnyékában ül­nek, szalonnát, kenyeret, zöld­paprikát „früstökölnek”. Sok­szor mosott, sárga kezeslábas munkaruhájukban most nincs melegük. Az éjszakai eső le- hűtötte à levegőt. Csabai bajos művezető-tech­nikus az ebédjegyeket osztja szét és közben elmondja az aszfaltbedolgozó brigádnak, hogy kinek mi lesz a dolga, addig amíg az első szállítmány kevert zúzalékkő meg nem ér­kezik. — Hatan szolgálnak kd egy Finisei gépet — magyarázza, majd észrevéve, hogy nem ért­jük a szakkifejezést, hozzáte­szi — Finisei a neve az asz­faltterítő gépnek. Vezetője ez a fiatalember — mutat Herber Mihályra. Szőkésbarna, kék szemű, М111111Ш1И1И JllltUlgíIIsnillllIHllll gyetlensegeit. lerántva arról az j álarcot. A tárgyalás alatt nagy • hőség volt. a terem ablakát ki ■ kellett nyitni, s így Fidel hang- ! ja betöltötte a kórházat. Védő- ■ beszédét nagyon sokan hallót- ; ták. Egy, a mozgalommal szim- ; patizáló újságírónő jegyzeteket ; készített, ami néhány nap múl- : va megjelent a Bohemia című : Havannában megjelenő újság- | ban. Fidel beszédéiben az volt ! a leglényegesebb momentum, S hogy kifejtette mozgalmának ï célkitűzését, programját. Beszé- í dénefc híres zárómondata: A : történelem fel fog menteni! A : bíró szemlesütve olvasta fel az ä ítéletet, amelyben Fidelt 15 évi ■ börtönre ítélik. Castro az Isia ; de Pinos börtönében a 4914-es ! fogoly, ahonnan két év múltán i amnesztiával szabadul. HA A MONCADA laktanya ; megtámadása, katonai tapaszta- ! latoik híján, számos véletlen * összejátszásával, katonailag ku- : dare is. Fidel pere politikai győ- ; zelem. Július 26. so^ emberrel ! megértette, ha egyszerre fognak : fegyvert, meg lehet dönteni a : Batísta-diktatúrát. Fidej Castro ; neve igazán a Moncada megtá- • madása után lett Havannán túl ! is közismert Kubában. A Mon- ! cada elleni támadás for- j dulat a kubai nép törté- ; netében, amely elvezetett az i 1959-ben bekövetkezett győze- ; lemhez. S a győzelemmel nem- ; csak Kubában kezdődött vala- ■ mi új, hanem bízvást mondhat- ; julk, hogy Latin-Amerika törté- • netében is. csendes szavú ember a gépve- ! / zető. Két éve végezte el válla- J lati pénzen a nehézgépkezelői ! tanfolyamot. Azelőtt „lapátos” j volt, vagyis segédmunkás. — Érdemes volt elvégezni a tanfolyamot. Mint segédmunkás 2400 forintot kerestem, most évi átlagban megvan a 4 ezer. Igaz többet vagyok távol a családtól, de több pénzt is tudok hazaadni. Kétéves fiam és egyéves lányom van. Na­gyon hiányoznák egész héten és van nagy öröm. amikor szombaton hazamegyek. Fiam­nak első dolga. hogy a táskát kutatja csokoládéért, cukorká­ért. Hétközben ugyanis a gépve­zető nem hagyhatja el a mun­kahelyét éjszakára sem Ott alszik az út mentén a lakókocsi­ban. — Esténként, ha közel va­gyunk városhoz, vagy faluhoz vendéglőbe megyünk vacsoráz­ni. Ha távolabbra kerülünk, főzünk. Legtöbbször öregtarho­nyát. Gyorsan megvan és lák- tató. Ugyanúgy élünk, mint ré­gen az országot járó napszá­mos apáink, de sokkal jobban boldogulunk. A gépet vezetni? Nem nehéz. Csak a hőség, a zaj az. ami kifárasztja az em­bert. Az autósok vigyáznak — Szép munka ez — kap­csolódik beszélgetésünkbe Papp Imre. Utat építeni és egyálta­lán építeni mindig jó dolog. A szabad levegőn arca és karjai bronzbarna színt kaptak ugyanúgy, mint a többieknek. Erről lehet megkülönböztetni az aszfaltterítő brigádot a gép­kezelőktől. vezetőktől, akik va­lamivel világosabb színűek. A „lapátosok” ugyanis, ha esik. ha fúj, vagy szikrázik a nap mindig a szabadban vannak. Nincs tető a fejük felett és oldalról sem védi őket üveg­fülke, mint a gépvezetőket. A sárga védőruhát viszont a leg­forróbb napokon sem vehetik le. Tiltja a munkavédelmi sza­bályzat. — Az aszfalt mire a keve­rőbői ideér, már „csak” 120 fpkos, és ha mezítelen bőrre fröccsen. ottmarad a nyoma. — magyarázza Somogyi Ger- zson, a brigád legidősebb tag­ja. Húsz éve építi, javítja az utakat a markáns arcú gyomai férfi. — A napi 4—500 tonna aszfaltot pedig be kell dolgoz­nunk és ha valamelyikünk meg­sérülne. a többiekre nagyobb megterhelés jutna. — Hosszú időt töltött az uta­kon. Mi a véleménye az autó­sokról ? — Bizony sok ebédet ettem meg az út mentén. Az autósok? Vigyáznak, amikor elhajtanak mellettünk, tisztelnek bennün­ket. Megnyugtató érzés, ha az embér érzi, hogy lassan men­nek a járművek. Vannak per­sze olyanok is. akik úgy „el­húznak” mint a meszes. Kondásból útépítő Szedelőaködnek az emberek, kézbe veszik a lapátokat, söp­rűket. csak Sebestyén László hengergépész bicskázza komó­tosan a konzerv babfőzeléket. Neki még nincs feladata. A vésztői kubikosoknak annál in­kább. Patkás János markoló­gépe ugyanis akkorákat harap az útmenti padkába mint egy ősállat. És a gép után vissza- ! maradt kőzúzalékos földet ki ; kell lapátolni a tükörből, hogy I az utat szélesíteni lehessen. Juhász István ingén ki is üt a verejték, pedig északnyu­gatról elég hűvös szél fúj. — Egy éve jöttem az útépí­tőkhöz. Előtte a vésztői Béke Tsz-ben kondás voltam. Itt ke­vesebbet keresek, de a hét vé­gét mindig otthon tölthetem. Aztán az sem rossz, hogy min­den délben meleg ételt eszek. — Igen. láttuk az ételhordó­kat. Idehozzák az ebédet? — Nem mindenkinek. Csak az aszfaltozóknak. Bennünket kubikosokat minden délben be­visznek Békéscsabára a Kos­suth étterembe. Terített asz­talnál eszünk, öt forintot fi­zetünk, ,a többit a vállalat áll­ja. — Mennyit haladnak napon­ta a padka vágásával? — Az a talajtól függ — tá­maszkodik a csákány nyelére Kiss Gábor, akivel a volt kon­dás együtt dolgozik. — Úgy 300—500 metert meg tudunk csinálni. Sokszor kell felemelni a la­pátot naponta. Fárasztó, ke­mény munka ez is mint bár­melyik az útépítésen. A mar­koló. aszfaltterítő gépeken, út­hengeren dolgozó emberek­nek ugyanúgy, mint a kubiko­soknak. lapátosoknak kiveszi az erejét. Távol az otthontól esőben, napsütésben egyre csak építeni, terítem az aszíaltot. Egész embert, figyelmet és nem kevés erőt igényel. * * sK Jó dolog, ha a gépkocsi si­mán szalad az úton, ha a fe­kete aszíaltkilométerék elma­radnak a jármű mögött. Ke­vés az ilyen. A fekete utak építői azon vannak, hogy mind több legyen. Botyánszki János Értesítjük T. Ügyfeleinket, hogy a gépjármű kárrendezés i átkel ijcztük Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 28, szám alá Telefon: ti—360 Állami Biztosító Békés megyei Igazgatósága Boros Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom