Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-25 / 172. szám
^Remekelt a békéscsabai zenekarя Néhány szó a város zenei életéről Felfedező úton a Rila-hegységben Bulgáriai úti jegyzetek Alig egy éve, hogy megala- I kult Békéscsabán a MÁV fúvós- zenekar. Eddigi pályafutásukat j soi; sikeres bemutatkozás fém- I jelzi. Legutóbb július e’ején mindezt megkoronázta első önálló hangversenyük a békéscsabai városi tanács, udvarán. Repertoárjukban örökzöld melódiák. népdalegyvelegek, fúvós, számok és szlovák feldolgozások sorakoztak. A MÁV fúvószenekar feladatának tartja, hogy a környéken oly népszerű fúvószenén keresztül megszerettesse és megismertesse — mind nagyobb tömegekkel — a klasszikus zenei alkotásokat is. Az egyéni felkészültségben. összhangban kitűnő együttes nagy sikert aratott a hangversenyen, ami nem utolsósorban Ötvös Nándor karnagy fáradhatatlan munkáját dicséri. A MÁV fúvószenekar több térzenét ad a közeljövőben BéFelszámolják a vadtáborokat Benépesültek a balatoni kém. pingek, de a mintegy harminc kifogástalanul felszerelt tábor- _ ban még sokezer turista elhe-' lyezésére van mód. Ennek ellenére az utóbbi napokban is* mét megszaporodtak az úgynevezett vadtáborok A tihanyi félszigeten a mflút mellett is megpróbáltak sátrat verni s ez nemcsak a félsziget természet- védelmi területének szépségét veszélyezteti, hanem közégész- ségíigyi szempontból sem engedhető meg, Az idegenforgalmi szervek — ha szükséges a hatóságok segítséglével — intézkedéseket tesznek a vadtáborozás felszámolására. A táborozás rendjét egyébként az elmúlt években rende- letekkel ú szabályozták. Eszerint a kempingeken kívül a személyi tulajdonba^ levő ingatlanokon is csak a terület nagyságénak figyelembevételével lehet sátrat állítani. A beépített telkeken legfeljebb két sátor, a beépítetleneke,, pedig három sátor helyezhetőek késcsabán és a környező településeken. A vasutasok a postások, akik munka után fújják a trombitát, sokat tettek és tesznek ezután is azért, hogy zenéjükkel megszerettessék a város utcáit, tereit. A Szentesen rendezett fúvós- zenekari talá'kozó után így írt róluk a sajtó: „A találkozó legnagyobb élménye volt a békéscsabai MÁV zenekar előadása: dinamika, virtuozitás, erő és lírikus hangvétel egyaránt megnyilvánult magas színvonalú és nagy hatású előadásukban. Sup_ pé: Könnyűlovassági nyitánya és Farkas: Magyar népdal-ron- dó.ia szerepelt a kiváló együttes műsorában.” A zenekar augusztus 10-én a békéscsabai ipari és mező- gazdasági vásáron. 19-én a városban rendezett nemzetiségi fesztiválon lép ismét, a közönség elé. A városi tanács művelődésügyi osztálya és a Megyei Művelődési Központ a közelmúltban szervezte újjá a békéscsabai városi szimfonikus zenekart is. A zenekart Jancsovics Antal vezényli. Legközelebb augusztus 10-én este 8 órakor a tanács udvarán mutatkoznak be. Hangversenyükön Bihari, Mozart. Weiner. Haydn és Schubert művek szerepeljek. A műsorban közreműködik : Mező László (cselló). Drahos Béla (fuvola) és Maros Éva (hárfa). Megpezsdült a város zenei élete. A továbbfejlesztéshez, a zenei műveltség terjesztéséhez e két együttes jó alapokat teremt. R. I. A szarvasi Vegyes Háziipari Szövetkezet — ahol az össz dolgozók 98 százaléka nő — a munkások élet- és munkakörülményeinek megjavítására igen nagy gondot fordít. 1957-ben a megyében elsők között valósították meg az üzemorvosi rendelést, hogy ne kelljen kisebb betegségek miatt is órákat eltöL2, A rilai kolostor 123 kilométerre van Szófiától, 1147 m tengerszint feletti magasságban, a Maljovica déli lejtőjén, (állítólag az Oly m possza 1 egy- szinten) abban a szűk völgykatlanban, amelyet a Druislja- vica és a Rila összefolyása határolnak A kolostor által elfoglalt plató olyan kicsi, hogy a mellette megmaradó területen a parkoló autók, autóbu- szbk csak egyik oldalukkal a hegyoldalnak támaszkodva, féloldalasán állhatnak. Sima hétköznap van, de a kolostor körül, kívül-belül, mindenfelé annyj a nép, az ember, mintha búcsú lenne. Csupán ennek a tarka néprajzi levantinizmusnak a kavargását lehetne szemlélni egy napon át is, amibe komor tónust egy-egy fekete csuhás, magas, hengeralakú süveget viselő, rtagyszakállú szerzetes látványa visz. De ettől eltekintve is nehezen tudja magát az ember rászánni a kolostorral való részletes, módszeres ismerkedésre, annyira hatalmába keríti az épületegyüttesnek az egyszerű külsővel ellentétes, belső, udvari részi architektúrája, az a lebilincselő, gazdag és színes formavilág, ami az egész komplexumot átlengi. A négy szárnyépületből és toronyból összetevődő kolostori komplexum árkádjai, könnyed ívei, egymás feletti körben fűtő erkélyei, a falfelületeket tarteni a központi rendelőintézetben. vagy a körzeti orvosnál. Korábban már működött fogorvos is, ez azonban félbemaradt. Most újból beindult я fogorvosi rendelés, s ezze1 újabb szolgáltatást kaptak elsősorban a dologzó nők. Természetesen az általános üzemorvosi rendelés is megmaradt. fsméí megindult az üzemi fogorvosi rendelés a szarvasi Vegyes Háziipari Szövetkezetben ismerhette a bolygók pályájának sajátosságait. Máig hosz- szabbítva a fejlődés vonalát, mások mellett Kopemikusznak is része — úttörő része — van abban, hogy az ember e'jutott a kozmoszba, hogy babonáktól nem nyűgözve képes látni a mozgó, örök világot... Különös érzés volt minderről Krakkóban gondolkodni. A Főtér egyik cukrászdájának teraszán üldögélve, száz lépésre a már Kopernikusz diáksága idején 'S ódon templomoktól, százötvenre az akkor is századoktól szürkült városháza-toronytól, valamivel közelebb a posztócsarnok árkádjaihoz, A látvány csaknem azonos volt az ötszáz év előttivel. Különösen, inert néha a szerencse is segíti a Krakkóba látogatót, s végignéz, heti a nem kis számú, ősi hangulatú ünnepségek mulatságok valamelyikét. Például az opo- leiek vásárát. Opole vagy százötven kilométernyire van Krakkótól, népművészetének jellemzője a harsány színek kavargása. a mindenek feletti játékosság. Óriási papírvirágok kerültek a posztócsamok falaira, embernyi szalmabábokat támasztottak készítőik szekéro’dalhoz, festett szobrocskák, fonott szalmacsillárok kínálták magukat a sátrak pultjain; kéményseprőnek, menyecskének, medvének öltözött legények invitálták táncba az arra tévedőt, kormozott arcú cintányérosok. vörös papír orrú harmonikások húzták a talpalávalót; pulikutyányi réz. ágyú vakkantott szaporán, s nagy füstöldések közepette az asszonykórus csipkelődő dalába. Nem lett volna meglepetés, ha a nyüzsgésben egyszer csal; megje'enik egv markáns arcú, „beat, hajú” férfi, s elkezdi : magyarázni, hogy ő bizony 5 „megmozdította a Földet”, Per- J sze ez csak játék — aminek : azonban határozottan érezhető : hangulati alapja van. Mert ■ ahogy fennmaradt Kopernikusz ! zseniális felismerése a világ va- | lós rendjéről, ugyanúgy marad- j hatott fenn a ma is — igaz, ! jobbára már csak ünnepélyeken ; — hordott színpompás viselet, ! így maradtak fenn a talán fél- • ezer esztendeje is ugyanígy da_ ; lolt dallamok. Szóval — tulaj- • donképpen nem is lehetetlen, ■ hogy Kopernikusz elmondta va. S iaha tanítását a piactéri tor- ; nyok tövében, a posztócsarnok : árkádjai alatt... (Daniss Győző) Csak az autók jelzik, hogy a piactéren is 1973-at írnak. A csodálatos szépségű kító geometrikus kődíszek színei, a falsíkotk ki- és beugróinak fény- és árnyjátéka sejtelmes harmóniába vonják a kolostor egész miliőjét. . De a kolostori templom egyéb műélvezetet is nyújt fres- j kóival, művészi ikonképeivel. I A díszesen faragott ikonosztáz | a szamokovi iskola egyik re- 1 mekműve, képei az ikonosztázia előírásainak megfelelően, az ortodoxia hierarchiája rangsorában ábrázolja a keleti egyház szentjeit. Az előcsarnok freskóövezetének képeit a bolgár szellemi újjászületés, a vazrazsdane legnagyobb mestere, Zaharij Zograf festette. A rilai kolostort a bolgárok nagy szentje, Szv. Ivan Rilszki (Rilai Szt. János) alapította, aki 876—946-ig élt, a kolostor aranykora azonban a XIV. századra esilk, amikor a környék oligarchája, Hreljo 1335—1343 között megépíti a kolostort és 25 m magas lakótornyát. Az öt évszázados török uralom alatt a kolostor fejlődése megakad, többször feldúlják, leég, a bolgár újjászületés korszaka azonban ismét fellendülést hoz életébe. A bolgár művelődés egyik központja lesz, (lásd Neofit Rilszki és Neofit Bozveli oktatásügyi tevékenységét) és a bolgár nép zarándokhelye, egyben a bolgár szabadságmozgalmak titkos szervezeti központja is- Forradalmi múltjának emlékét a kolostori múzeum egyik terme őrzi. A múzeum birtokában még számos műkincs, freskómaradvány, régi bizánci hímzés, miseruha és ősnyomtatvány van. Az egyik helyiségben még ma is mutogatják azokat a hatalmas rézkondéro- kat, amelyekben annak idején a ] környék éhező népének, a szabadságharcosoknak főztek. A kolostor a templomon kívül ma csupán idegenforgalmi célokat szolgál. Egyes traktusaiban fürdőszobás lakosztályokból álló hotel, turistaszállás, étterem, pékműhely van berendezve. Szólni kell még az itteni szerzetesekről is, akik megőrizték ősi puritánságukat és szívélyes viszonyukat az emberekhez. A török uralom nyomasztó századai alatt számosán menekültek a biztonságosabb Havasalföldre, Moldvába és Oroszországba, és mentették át az utókor számára a bolgár kultúra szellemi értékeit. Amilyen pl- a Rilai evangélium, a Kijevi gyűjtemény, Koleti gyűjtemény. Az otthonmara- dottaik pedig — mivel Bulgária a török időikben a konstantinápolyi görög pátriárka joghatósága alá került —, a török vallásj fanatizmuson kívül, küzdeni kellett a görög főpapság görögösítő törekvéseivel szemben is. A templomban az „ügyeletes” szerzetessel beszélgetek, aki elmondja, hogy régebben j százötven-százhatvan szerzete® élt a kolostor falai között, jelenleg tizenketten vannak, akik részben a templomi szolgálatot látják el, részben a kolostor felügyeletét. rilai kolostor udvara Amikor megemlítem, hogy magyar vagyok és hogy ismerem azt a rilai magyar történelmi vonatkozást, miszerint a csodatévő Ivan Rilszki (Rilai János) az akkori bolgár fővá- , rosban, Preszlavban őrzött ereklyéi III. Béla magyar királynak egy Bizánccal folytatott háborúja során hadizsákmányként Esztergomiba kerültek és ott a királyi palota kápolnájának értékeit gyarapították, a békekötésig, a szerzetes addigi német nyelvű konvencionális szívélyessége olyan bőbeszédű lesz, hogy alig tudom belőle kihámozni a lényeget. Azt hogy a kolostor megtekintése után el ne mulasszuk Jelkeresni a Drusljavica partján kissé távolabb levő temető- kápolnát, a Vavedenie Bogoro- dicsnot, amelynek osszariumá- ban a kolostor volt igumenjei- nek, archimandritáinak, egyszerű szerzeteseinek csontjai porladoznak. Meg a kápolna körül elterülő, ódon hangulatú kolostori temetőt. Meg, hogy mindössze hét kilométerre van a Partizanszka polvana, a Partizánok rétje, amely a partizánok gyülekező helye volt a második világháború idején. Aztán, hogy Innét a Maliovi- ca-csúcahoz is fel lehet jutni egy hat és fél órás túrával, de ehhez meg kellene szállni a kolostorban, ámbár a csúcs megközelítése könnyebb az észak; lejtőn át, Govedarci- tól kiindulva. Amikor a kolostortól visszafelé jövünk, a Rila partjának egy kiszemelt, idillikus részén letáborozunk, hogy elfogyasz- szuk megkésett és gondolom, jól megérdemelt ebédünket, mielőtt Szófiába visszaérkezve, éttermi asztalhoz ülhetünk. A gyepre lekerül az asztal - térítőként használt nagy nylonterítő és a bolgár paradicsommal. . gyümölccsel dúsított turistaebédünket olyan jó étvággyal fogyasszuk el. amire ráillik az errefelé használt régi török mondás: „ú«v eszik, mint aki ellensége az ételnek”... Mire befejezzük az étkezést, denaturált kocka lángiánál megfő az útna^kára telepített kávéfőző-készségben az otthoni varázsú egv-egv adag „jó kávé” is. amit semmiképpen nem pótolhat a Bulgáriában kapható. zaccal felszolgált „turszko kafe". Most már nem is marad más hátra. mint elköszönni a szomszédságunkban sziesztázó NriK- beli fiatal autós házaspártól, bogv a visszafelé Szófiáig tartó utunkon fordított perspektívából élvezzük a tá.i szépségeit. Valamint az, hogv ne feledkezzem meg a rilai szerzetes kéréséről, amire ígéretet tettem a kolostorból való bú- csúzásikor. A kérés fgv hangzott: -Ha bazaérkorik TVTagvarorszázra, minél töuv, nrní-e-nek mondta el. mit látott Ritában, a történelme során többszörösen felszabadult életű Bulgáriában”. Megírtam. (Vége.) Burányi Sándor
