Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-25 / 172. szám
FaSrabbaníoiíák a Boeing 747-et Végei éri a pénteken elrabolt Bceing 747-es típusú japán utas_ szállító gép három és fél napos odisszeája. A nyugati hírügynökségek a Mena-ra hivatkozva jelentették, hogy az ismeretlen géprablók kedd reggel a líbiai Benghaziban az óriásgépben levő 141 személy eltávolítása után felrobbantották a Boeing-et A líbiai hatóságok a robbantás után lezárták a bemghazá repülőteret. A Boeing 747-es 70 órás dubai veszteglé«, utáft ismeretlen, úticéllal elhagyta az emirátust. A térségben fekvő országok egymás után lezárták repülőtereiket, hogy megakadályozzák a leszállást. A gép végül is a fezi- riai fővárosban landolt. Damasz- kuszban üzemanyagot vett fel, majd kedden a hajnali órákban megint csak ismeretlen céllal felszállt A Boeing először Ciprug felé vette útját, a szigetország fölött я géprablók üdvözlő üzenetet küldtek az El Al izraeli légitársaság gépe ellen elkövetett merénylet miatt ott börtönbe vetett hét palesztin gerillának. Ezután Athénnak, maid Máltának ■ fordultak, s végül Benghaziban értek földet. Â Biztonsági Tanács folytatta a közel-keleti vitát Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden folytatta a közel- keletj helyzet vitáját. A BT 13 tagja közül 12 — közöttük főként el nem kötelezett országok hétfőn este megállapodtak a kedden előterjesztett határozati javaslat szövegében. Értesülések szerint a határozattervezet a legerélyeseb. ben állást foglal az Izrael által megszállt arab területek kiürítése mellett és indítványozza, hogv a Biztonsági Tanács ítélje el Izrael magatartását. Javasolja továbbá a Jarring-féle misszió felújítását és támogatja a palesztin nép jogos törekvéseit. Ezzel szemben áll az amerikai javaslatterv, amely állítólag csupán arra szorítkozik, hogy „sajnálkozását fejezi ki” a rendezés késlekedése miatt, és felkéri Waldheim ENSZ-fő- titkárt, valamint Jarringot folytassák erőfeszítéseiket a béke helyreállítása érdekében. Az amerikai indítvány meg sem említi a megszállt területek kérdését. Franciaország folytatja a nukleáris kísérleteket Párizs Michel Jotoert francia külügyminiszter kedden egy rádióinterjú során kijelentette, hogy Franciaország folytatni fogja nukleáris kísérleteit a Csendes-óceán térségében. Az a tény, hogy Peru megszákítot- ta a diplomáciai kapcsolatokat Franciaországgal nem fogja Uruguayi Újabb letartóztatások Montevideo . Válaszút előtt áll Uruguay — írja az Uruguay Szocialista Párt hetilapja, az Oriental A belpolitika, válsághelyzetből két ki- | v.ezető út kínálkozik: vagy egy népellenes reakció® rendszer lét. rehozása, vagy pedig я demokratikus alkotmányos normák visszaállítása, ami lehetőséget teremt a tömegeknek egy új Uruguav megteremtésében való részvételre. Előbb vagy utóbb Uruguay a második útra, a nemzeti újjászületés útjára lép — hangsúlyozza az Orientál. Montevideóba„ tegnap délután a törvényhozás négy tagját vet. ték őrizetbe a fegyveres erők alakulatai. Valamennyien a Széles Front tagjai. akadályozni a francia kormányt a kísérletek folytatásában — tette hozzá a miniszter. Jobert meglehetősen gúnyosan megjegyezte: „A nemzetközi tiltakozási hullám nem fogja őt gátolni abban, hogy nyugodtan aludjék”. (Reute-'. Washington A Nixon kormányzat nem fogja követni a francia nukleáris (kísérleteket elítélő szövetségeseit, mivel úgy véli, hogy a robbantások nem járnak veszéllyel — jelentették ki amerikai kormánytisztviselők és hozzáfűzték: az amerikai tiltakozás amúgy is hatástalan lenne és a diplomáciai meg- j fontolások is a hallgatás mel- j lett szólnak. [íádár János látogatása Csillebércen Kádár János. az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden ellátogatott a 20 esztendős csillebérci úttörő nagytáborba. Elkísérte Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője és Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. A vendégeket Szabó Ferenc, a Magyar Üttörők Országos Szövetségének főtitkára, Nemes Péter és Szabó László, a szövetség országos elnökségének titkárai, valamint Simon János táborvezető üdvözölte. Ezt követően a vendégek meghallgatták az úttörőszövetség főtitkárának rövid tájékoztatóját. Magyar—koreai szolidaritási gyűlés Szombathelyen A Hazafias Népfront Vas megyei és szombathelyi városi bizottsága, valamint a járműjavító vállalat pártbizottsága a koreai háború kirdbbantásánaik 23. és a fegyverszüneti egyezmény aláíráséinak 20. évfordulója alkalmából kedden magyar—'koreai szolidaritási gyűlést rendezett Szombathelyen a járműjavító vállalat nagytermében. A gyűlésen Farikas László, az Országos Béketanács elnökségi tagja mondott ünnepi beszédet. Felszólalt An Gi Szón, a Koreai Népé Demokratikus Köztársaság nagykövetségének tanácsosa is. Ismét szabotál a saigoni kormány A dél-vietnami fogolycsere utolsó szakaszában az előre megállapított menetrendnek megfelelően a DIFK 26 polgári foglyot bocsátóit szabadon. Mindannyiukat a Tay Ninh tartománybeli Li Thien Ngon-ban adták át a saigoni kormányzat megbízottainak. A saigoni kormányzat kedden egyoldalúan felfüggesztette a fogolycsere utolsó szakaszának végrehajtását. Hétfőn az eredetileg meghatározott 900 polgári fogoly helyett nem egészen 600- at bocsátottak szabadon, közülük 200-at az esti órákban, már úgy, hogy a NEFB tisztjei nem lehettek jelen, mert az őket szállító helikopter amerikai pilótájának lejárt a munkaideje! Kedden is 900 foglyot kellett volna a saigoniaknak szabadon bocsátaniuk a DIFK ellenőrzése alatt álló Loc Ninh-bem, de ismét csak 200 személyt adtak át, majd egyoldalúan felfüggesztették az akciót Nyugati hírügynökségek jelentéseiből kitűnik, hogy a saigoni fegyvere,; erők ismét visszaéltek a helyzettel és a fogolycsere színhelyétől mintegy 70 'kilométerrel délre hadműveletet indítottak a DIFK ellenőrzése alatt álló terület ellen. 5 ínter fű •• Öt év Amerikában Melor Szturua szovjet újságíró az angolszász országok specialistája. A közelmúltig az Izvesztyija New York_i tudósítójaként dolgozott, most pedig a lap külpolitikai rovatvezetője. Az APN munkatársa, Vszevolod Marian interjút készített M. Szturuával, Az interjút némi rövidítéssel, az alábbiakban közöljük :. — ön sokáig élt az Egyesült Államokban és jól ismeri az amerikai társadalmi életet. Hogyan értelmezi az olyan fogalmakat. mint „amerik?1 nép”, „amerikai életforma ’? ön szerint melyek az amerikaiak nemzeti jellemvonásai? Mely tulajdonságuk imponál a leginkább önnek? Vannak-e barátai az amerikaiak között? Az amerikai történelem úgy hozta, hogy különböző országokból érkeztek menekültek és bevándorlók az Egyesült Államokba, amellett a rabszolgakereskedelem következtében a lakosság jelentős részét (22—23 millió fő) négerek alkotják. Az utóbbi evekben megindult a portoricóiak bevándorlása. Nem beszélhetünk; tehát olyan értelemben amerikai nemzetről, mint mondjuk francia vagy angol nemzetről. Másfelől viszont kétségtelen, hogy az amerikai nemzet létezik és megfelel a nemzet klasszikus marxista meghatározásának. Ami az amerikai életformát illeti, azt hiszem ez a kifejezés magyarázatra szorul. Létezik egy amerikai életforma az uralkodó körök számára és egy az egyszerű amerikaiak számára. De léteznek bizonyos közös nemzeti sajátosságok, minthogy közös kulturális, nemzeti és egyéb hagyományaik vannak. Az amerikai életformáról szerzett első benyomásaim természetesen felületesek voltak : rágógumi, Coca-Cola, gengszterek stb. Nos vé'eménvem szerint a Coca-Colában meg a rágógumiban nincs is semmi rossz. A gengszterekről ezt nem mondhatnám. Idővel világossá vált előttem, hogy az amerikai életformának két fontos, egymással szoros kapcsolatban álló tényezője van: egyrészt az erősen kifejlett individualizmus és az emberek bizonyos elidegenedése, másrészt az erőszak tényezője. Mert Amerika mégiscsak az erőszak társadalma. Ilyenként jött is létre, nem csupán azért, mert tipikusan kapitalista állam. de azért is. mert a Nyugat úgynevezett meghódítása, az indiánok könyörtelen elüldözése következtében kialakult a fegyver és a gyilkosság kultusza. Körülbelül öt évet töltöttem Amerikában. De lia megkérdez, nek. az amerikaiak mely nemzeti tulajdonsága imponál nekem я leginkább, a legszívesebben kérdéssel válaszolok:’ milyen amerikaiakra gondol? New York vagy Cincinnati lakosaira? Los Angeles-iekre vagv mon- tanaiakra? Farmerekre vagy városi emberekre? Ezek annyira különböznek egymástó’, hogy merem állítani: egy New York_i nézetei és gondolkodásmódja te. kintetében közelebb áll a nyugat-európaiakhoz. mint ahhoz az amerikai honfitársához aki valahol az ország belsejében él. Ezért erre a kérdésre nem is lehet egyértelmű választ adni. Ebben az értelemben Amerika a jellemek, kultúrák, életformák tarka palettáját jelenti. Talán három részre osztanám Amerikát. Az első természetesen New Yorkot. Los Angelest, San Franciskót és általában lÚj- Angliát. a keleti országrészt foglalja magában, amelyhez Boston és az egyetemek övezete tartozik. Ez az Egyesült Államok legműveltebb része, a történelem, a kultúra és az életmód szálai ezt kötik a legszorosabban Nyugat-Európához. A másik rész я farmerek Amerikája. Ezt már kevésbé ismerjük és ha mégis, úgy csak a cowboy-filmekbő’, amelyek természetesen nem tükrözik az amerikai farmerek életét. Végű1 a harmadik rész — Ilf és Petrov kifejezésével élve — a földszintes Amerika, a vidék. Ez a vidéki Amerika igenigen távol áll attól, amit — ugyancsak feltételesen — nyugati civilizációnak nevezünk. Ez a provinciális Amerika magába zárkózott, csak a salát helyi problémák érdeklik az ott élő embereket. A helyzet persze elvei a szocialista országok számára magától értetődő külpolitika. Ami a kapitalista országokat illeti, ott ezeknek az elveknek a megértése és elismerése nem ment és nem megy simán. Most is sok olyan politikusról tudunk, akik megpróbálják az emberiséget visszatéríteni a hidegháborúihoz. Mi az oka, hogy napjainkban ez az elv mégis utat tör magának? A magyarázat : kudarcot vallottak a kísérletek, hogy diktáljanak a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak. A Szovjetunió hatalmas állammá vált, a szocialista közösség megerősödött, nem lehet velük az erő helyzetéből tárgyalni. Azt hiszem, Amerikában ma sok felelős államférfi felismeri ezt a realitást, é« ezért azt vallja, hogy a békés együttélés alapján kell kiépíteni a kapcsolatokat a Szovjetunióval. Hiszen egy nukleáris háború katasztrófa lenne Amerika számára is. Másrészt az üzleti körök érdekeltek a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében. Leonyid Brezsnyev amerikai tárgyalásai, az üzleti körökkel történt találkozásai azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban egyre közelebb kerülnek ennek megértéséhez. És ha figyelembe vesszük, hogy Amerikának nagy gazdasági gondjai vannak, úgy világossá válik: Amerikának is érdeke, hogy problémáit szakszerű. üzleti együttműködés útján oldija meg. — Mi a véleménye: tarlóg lehet a mostani enyhülés? • — Természetesen semmi sem szavatolja, hogy valamelyik nyugati hatalom politikájában nem következik-e be visszaesés, nem próbálják-e meg visszahozni a hidegháború időszakát. Személyes véleményem szerint azonban a nemzetközi feszültség enyhülése olyan tempóban halad előre, hogy aligha lehetséges fordulat a hidegháború felé. A jelenlegi nemzetközi fejlődés tendenciája arra a reményre ad alapot, hogy éppen ezek az új viszonyok fejlődnek majd tovább, ezek jutnak érvényre a nemzetközi életben. (KS) _ most változóban van. a farmerek és a „földszintes Amerika” lakói kezdenek nagyobb érdek’ ődést tanúsítani a külpolitika. a külső világ iránt Milyen amerikai jellemvonások tetszenek nekem a leginkább? 'Ügy láttam, az amerikaiakra jellemző, hogv állni fud- ják a szavukat. Jól tudnak koncentrálni arra a problémára, amit meg akarnak oldani. Nem szeretik a fölösleges ceremóniát és nem vesztegetik az időt haszontalan bevezető frázisokra vagy olyasmire, aminek nincs köze a lényeghez. Ez jó. Az amerikaiak vendégszeretők és a zajos amerikai vendéglátás valahogyan az orosz vendéglátásra emlékeztet. Persze az évek során sov barátom akadt az amerikaiak között, méhozzá nemcsak újságíró kollégáim h- más szakmabeliek köréből is. Sokukkal fenntartom a kapcsolatot levelezek. Ha Moszkvába látogatnak, igyekszem segítségükre lenni. S. Bennet professzor például. aki a hosszú élet titkát, kutatja, okvet’enül el kellett hogy utazzék Abbáziába, hogy ott megismerkedhessen a ho6z_ szú életű kaukázusi hegylakókkal. Örömmel segítettem őt ebben a munkájában. — Ma már a kapitalista országokban sok politikus, közéleti személyiség, üzletember, újságíró, tudós, sót egyes katonai személyiségek számára is kezd nyilvánvalóvá válni, hogy fordulatra van szükség a békés együttélés Irányában. Meglátása szerint milyen széles körben és mennyire következetesen ismerik fel az Egyesült Államokban a történelemnek ezt a követelését? — A békés együttélés lenini