Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-24 / 171. szám
E!a!aztsh Bodapsstre шгдуёвк VlI-kűidőUei Egy igazi taaakásrczér az ellenforradalmi Magyarországon politikai biztosaként harcolt a Magyar Vöröshadsereg ben. Igazj forradalmárrá mégis a húszas években érett. S éz nem kis szó, mert éppen ez a kor volt a Tanácsköztársaságot követő véres és’ kíméletlen megtorlás, az ellenforradalmi terror évtizede, a legcsekélyebb haladó megmozdulást js kegyetlenül eltiporták, börtön vagy halál várt a forradalmárokra. A szociáldemokrata párt vezetői meghunyászkodtak az ellenforradalmi kormány előtt, megszületett a hírhedt Bethlen— Peyer paktum, amely lényegében semmissé tette a munkási- ság egyesülési és gyülekezési jogát, korlátozta a szakszervezetek működését, lemondást jelentett a mezőgazdasági munkásság szervezéséről. Igaz, a megegyezés révén több ezer munkás szabadult ki az internáló táborokból, de ugyanakkor a tömegeket megfosztották elemi politikai jogaiktól. Ez utóbbi ellen lépett fel szavakkal és tettekkel Vági István, aki ekkorra már a szociáldemokrata párton belüli ellenzék vezéralakja volt. S minthogy a párt hivatalos vezetői továbbra is a maguk nótáját fújták a harc feladásáról és a Horthyékikal való megegyezés további lehetőségeiről, majd ki is zárták Vági Istvánt, ő Bécsbe ment, .kapcsolatot keresett és talált az osztrák fővárosban élő emigráns kommunista vezetőkkel. 1925 tavaszán, ilyen előzmények után alakult meg vezetésével a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely az első és az egyetlen legális forradalmi párt volt az ellenforradalmi Magyarországon. Hallatlan személyes bátorság, sőt vakmerőség, kivételes szervezőkészség taktikai érzék kellett az új párt létre- . hozásához és fenntartásához két éven át, az intézményesített terror légkörében. A Magyar Szocialista Munkáspártról ugyanis nemsokára a politikai rendőrség is tudta, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártjának legális fedőszerve és eszeveszett hajszába kezdtek ellene. Vági Istvánt többször is letartóztatták, de mindannyiszor megmenekült a hosszabb börtönbüntetéstől. A bíróságot újra és újra zavarba hozta ragyogó logikájával, vitaképességével, cáfolhatatlan érveivel. Amikor végül, 1927-ben négy és fél évi fegyházra ítélték, már képzett marxista, a Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságának tagja volt. Kiszabadulása után a Szovjetunióba emigrált. A sors fájdalmas igazságtalansága, hogy az ácslegényből lett munkásvezér, a harcos, nagy tudású forradalmár a harmincas évek végén törvénysértések áldozata lett Halála elkeserítően értelmetlen volt, de értelmes, harcos élete példa lehet minden kommunista számára. A. J. Vasárnap a békéscsabai vasútállomáson a Wiener-Walzer nemzetközi gyorsvonat együk feldíszített kocsija várta megyénk VIT-küldötteit: Bállá Erzsébetet, Boruzs Józsefet, Csomós Zsuzsát, Richweis Ferencet, Botyánszki Mihályt, Le- hoczky Jánost, Molnár Ferencet, Papp Sándort. Biri Erzsébetet, Csizmadia Jánost, Czifra Jánost, Alexa Lászlót és Gregu- lics Pétert. A beszállás előtt először írházi Lajosné, a KISZ MB titkára köszönt el a küldöttektől, majd Bankó Mihály, az MSZMP mb. osztályvezetője —, ekj maga is két VIT-en vett már részt — üdvözölte a VIT- re indulókat. Sikert ígér a kísérlet 1200 saersődés a GELKA átalánydíj ma javítására Az átalányom Javítási rendszert 1971-ben vezette be a vállalat, egyelőre kísérleti jeléggel. Az első szerződéseket Budapesten és Hajdú-Bihar megye területén kötötték. Békés megyében 1972. november 1-vel indították be — mondja Gyeraj János, a GELKA Békés megyei kirendeltségének gazdasági vezetője. Mi a szerződéskötések célja? A megrendelő érdekét a legÜnnepi hetek Szegeden A hét végén mintegy 40 ezer vendég érkezett Szegedre a j szabadtéri játékok soron levő előadásainak es az ünnepi hetek kiállításainak és szórakoztató rendezvényeinek megtekintésére. Az idegenvezetők a hazaiak mellett bolgár, csehszlovák, lengyel és NDK-beli turistacsoportoknak mutatták be a várost, az építészeti érdekességeket, a műemlékeket. Sokan keresték fel az egyetemi füvészkertet, ahol most bontják szirmaikat az indiai lótuszok. messzebbmenően biztosítani. A szerződéskötéssel lényegében a készülékek garanciális ideje hosszabbodik meg Harminc forint befizetése ellenében a GELKA szerződésben vállalja ügyfelei készülékednek (tv, hűtőszekrények, stb.) karbantartását. További költséget nem kell fizetni csupán egy telefon- hívás, egy levél szükséges és már megy is a szerelő — ki kell hangsúlyozni, mindig ugyanaz a személy — szakszerűen, garanciával elvégezni a javítást. Békés megyében állandóan emelkedik, jelenleg 1200 körül van a szerződéskötések száma. Eddig főleg tv- karbantartásra kötöttek szerződéseket. Kéz kezet mos, a lakosság is jól jár, a vállalat is állandó kapcsolatot teremt megrendelőivel. A készülékek kis hibáiból nem következnek nagyobb hiányosságok, sem balesetek. liietMiiH •еввввввяввевяяияяиавваяввввя* Egy az ódon épületek termei közül. A rosatyai helyett most múzeumlátogatók kövét. Kopemfkusz-kor vá- koptatják a Katus hónapos nyelvtanulás után Így is minden elismerést megérdemlő kedvességgel. Am Toromban talán nem is a szülőház a legérdekesebb, ha Kopemikuszról akar valamit megtudni a látogató? Sokkal inkább maga a város. A piac közepén — azaz a főtéren — magasodó Batus, a városháza hajszálnyira olyan, mint fél évezreddel ezelőtt. így láthatta a gyerek Kopernikusz s a ma múzeumnak berendezett termekben tevékenykedhettek az akkori városatyák. A vár — igaz, romokban, föld alatti helyiségeiben szintén múzeumot rejtve — sem sokban különbözhet az ötszáz évvel korábbi állapottól. Csak nem futballal szórakoztak udvarán a gyerekek, mint most és nem várta csupa üveg cukrászda az odatévedőt — bár a kilátás a Visztulára ugyanolyan lehetett s talán akkor is sütötték már a mákkal, mandulával töltött toruni tortát. ! Я г újságírót olykor beszélni hívják: tartson tájékoztatót különböző időszerű kérdésekről, gyárakban, intézményekben, iskolákban. Az ilyenfajta invitálásokban az a jó az újságíró számára, hogy a hallgatók rendszerint kérdeznek is, kifejtik véleményüket az adott témáról, s az eszmecseréből következtetni lehet ötven-hatvan, vagy még több ember hangulatára, tájékozottságára. Viszont esetenként „kényelmetlen”, hogy ezeken a találkozókon jó értelemben vett szónoki képességekre is szükség lenne, mert egy-egy mondat vagy gondolatsor megfogalmazásakor nem, lehet hosszasan töprengeni, rágni a toll végét, mint írás közben. Ez jutott eszembe a minap is egy Balaton-parti ifjúsági táborban, miközben verejtékezve kerestem a helyes kifejezéseket a figyelő szempárok előtt. Hiába, szónoknak születni kell, de legalábbis meg kell tanulni a nyilvánosság előtti tartalmas és gördülékeny beszéd fortélyait, gondoltam és egyszeriben felötlött bennem egy nemrég olvasott életrajzi regény főhőse, Vági István példája. Mert ő egyéb erényei mellett ikitűnő szónok is volt, páratlan tehetségű néptribun, okos és bátor forradalmár a két világháború közötti Magyarországon. Az estébe hajló belpolitikai tájékoztatón ezt hangosan is elmondtam a fiataloknak és megkérdeztem, hogy hallották-e Vági István hírét, esetleg tanultak-e róla. Az elöl ülőik a fejüket rázták, hátrább meg hallgattak. így hát elmondtam, amit tudtam erről a kivételes képességű munkásvezérről, aiki ha élne, most volna kilencven esztendős. Dátum szerint, július 24-én. Gyermekkorában senki sem sejthette, hogy a szegény sorsú — mezőgazdasági cselédcsaládban növekvő és már nyolcéves korában munkát vállaló Vági Istvánból idővel a magyar munkásmozgalom egyik kitűnő egyénisége lesz. Küzdelmes és hányatott inasévek után építőmunkásként szabadult mint ácssegéd. Szakmájában is kiugró tehetséget árult el, rövidesen pallér, vagyis munkavezető lett, s gondolkodó ember lévén egyszersmind érdeklődni kezdett a politika, a haladó mozgalmak iránt is. Tizenkilenc éves korában belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, az estéket eszmecserékkel, az éjszakákat lázas olvasással töltötte, neve gyorsan ismertté és népszerűvé vált az építőmunkások kö- rébeh. Az első világháborúban behívták katonának. A háború után a Magyarországi Ácsmunkások Szakszervezetének vezetőségébe választották, majd 1919 tavaszán tagja lett a MÉMOSZ végrehajtó bizottságának. A Tanácsköztársaság védelmére önként jelentkezett és az építőmunkás-zászlóalj csak az ősök emlékei, hanem személyes tapasztalatok is fűzték — nem lehetetlen ugyanis, hogy megfordult a városban. Persze, a „nem lehetetlentől” a „biztosan -járt itt” elég mesz- sze van... Torun azonban annál biztosabb Kopernikusz-emlékhely. A szülőház ma múzeum. Korabeli csillagász-szerszámokat állítottak ki a rendezők — megfoghatatlan szinte, hogy száz évvel a távcső megismerése előtt miképpen tudtak néhány fából készült szögmérővel, körzővel olyan kérdésekben helyesen ítélni a tudósok: milyen pályán is mozognak a mindenségben az égitestek? S ezeket a pályákat korabeli modellek másolatai illusztrálják. Kopernikusz leveleinek gazdasági — többek között az olsztyini vár kenyérsütödéjének munkájáról valló — számításainak, a Nap-középpontú világképet előkészítő vázlatainak nagyított fényképmásolata is a múzeumban van. S mellette korabeli pénzek és a száz évvel ezelőtti ünnepségsorozat emlékei, a tömni Koperni- kusz-szobor felállításának történetéről valló dokumentumok és műveinek különböző nyelvű kiadásai. A kijáratnál be kell írni a fátogatónaplóba, a napló „felelőse” néhány másodpercig tűnődik a friss szövegen, aztán magyarul búcsúzik. Ha nem is tökéletes kiejtéssel, de néhány S ugyanolyan az óraütés is, mint Kopernikusz idején. Csak közben bővült a déli program egy különös-borongós kürtszignállal. 1921-ben írta — ré- gesrégi tutajosdal motívumából — egy Bajanowski nevű zeneszerző. Ez a szignál az alapja Krzystof Panderecki 1979-as, Kopernikusz emlékének szentelt szimfóniájának. Az őszi zenei fesztiválon mutatják majd be. A fesztivál plakátja: a szövegen kívül mindössze egyetlen hatalmas agyaggömb, az agyaggömbön egy kéz kissé bemélye- dő nyoma — Kopernikusz „kezébe vette” s elhelyezte bolygónkat a világmindenségben... (Folytatjuk) Daniss Győző ■ ; m • я я 0 а : я ■ ; ■ я : я в 5 я я я т а \ : я я я я 9 : Gépek a háztartásban Házimunka-helyiség a jövő lakásában A lakásfejlesztésben nemcsak a legközelebbi feladatokat, hanem a hosszabb távlatban várható követelményeket is figyelembe kell venni. A tervezők — a Tervezésfej- lesztési és Típustervezési Intézet mérnökei — abból indultak ki, hogy a háztartás gépesítése a komfortigények növekedése elsősorban a lakás „kiegészítő” helyiségeit, a konyhát és fürdőszobát, tehát a lakás úgyne- j vezett üzemi részét érinti. Ezért t fontos, hogy a lakástervezés | fejlesztésénél az összes háztar-1 tásj tevékenység komplex megoldására törekedjenek. Felmérések szerint a dolgozó nők túlnyomó része napi 3—5 órát tölt el háztartási munkával, tehát otthoni tevékenységének 50—70 százalékát nem a lakószobában végzi. Ezért új elemként javasolják a konyha és fürdőszoba mellé egy házimunka-helyiség létrehozását, amelyben étkezni is lehet és közvetlenül kapcsolatban áll a mosással alkalmas fürdőszobával
