Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-24 / 171. szám
\ Ä bationyai gyerekek boldog két hete Általános szokás megyénkben, hogy az állami gondozott gyermekek egy részét a nyári hónapokban a szülők, rokonok es a patronálok elviszik a családi körükbe, hogy kellemessé tegyék a vakációt. Ám szép számmal varrnak olyanok is, akik nem jutnak el ilyen családi otthonokba. A battonyai állami gyermekotthon vezetői éppen ezért arra törekedtek, hogy a otthonban maradottaknak is valamilyen kedves élményt nyújtsanak a nyári szünidőben. Csatlakoztak hát a helyi általános iskolákhoz és közös összefogással Visegrádon egy sátortábort létesítettek. Kéthetes váltásban minden iskola elviszi gyermekeit ide nyaralni. Az intézet kis lakóinak is kijutott két hét boldog nyaralás. Ötven fiút vittek el. kicsiket és nagyo„Trabant szóda 99 Nem tévedés kedves olvasó, határozottan állíthatom nincs semmi tévedés kis írásom címében! — Ha nincs, akkor mi az a „Trabant szóda’’ kérdezheti bárki. Kérem szépen, annak a megmagyarázását szolgálják az alábbi sorok. Töredelmesen bevallom hogy hallatlanul kísértésbe esek_ ha tűző melegben olyan csinos és tiszta vendéglő mellett megyek el, amelyben finom, habos, hideg sört mérnek. Így jártam meg tegnap estefelé is. — Árad kifelé a jó illategyveleg, a finom ételek és a zamatos sör szaga az egyik békéscsabai vendéglőből. Hogy melyikből? — Ejnye no, hát abból, amelyiknek ajtó van az elején és néha az ajtajában teenager-ek reklámozzák a szeszes italok fogyasztását. — Nos, ahogy mondtam volt, bevitt a csábító alkalom, „Kinizsit” mértek, fizettem és beálltam a csapos felé kígyózó sorba. Már csak két vagy három ember volt előttem, amikor hirtelen a vállamra bukott valaki, Meglepetesszerü- en, olyan finoman és stílusosan, mint a viharban kettétört fa. Riadtan megfordultam, akkor már fel is egyenesedett az illető és kedvesen ramnézett. — Pardon — motyogta. Nekem hirtelen Petőfi sorai jutottak eszembe: „Komor, mogorva ember volt Orbán. pedig vidám hajnal virult az orrán" Alighanem Orbán névre hallgatott a kedves honpolgár, mert igen ráillettek ezek a sorok. — Hogy mi mindent összeihatott ez a szeszkazán — szólalt meg egy bátor hang mögöttem. — Alig áll a lábán. — Ké-ké, kérem szépen, én ezt kikérem magamnak! Nem ittam össze-vissza mindent, én csak tiszta rumot ittam söröcs- kével, no... böffentett egyet végük — A blokkját kérem, mit parancsol, sürgette közben a csapos. — Mielőtt emberünk újra válaszolhatott volna, váratlan esemény történt. Egy nem egészen szelíd ábrázatú amazon lépett be a vendéglő ajtaján és kutató szemével végigpásztázta a termet. — Ee-e-i, egy pohár, egy üveg „Trabant szódát” kérek, nyögte ki végül is sikeresen szeszesünk. — Igen? De hiszen a blokkján most is egy fél deci rum és egy pohár sör ára szerepel! — Irigen, bizonygatta, de most csak egy üveg Tra-tra, tra- ub.._ Trabant szóda kell, mert belépett a he-helyiségbe a feleségem. A hitvestársak között történt „csendes eszmecserét” nem írom ide, csupán csak megjegyzem, hogy igy született meg a „Trabant szóda” az egyik békéscsabai vendéglőben. Minden kockázat nélkül elmondhatom, hogy ezt a szódát a Trabant-tulajdo- nosok és más autósok is nyugodtan, bármikor megihatják. Я A.' kát. s a szükséges felszerelést а helyi Május 1 Termelőszövetkezet szállította el. a főzést az intézet konyhai dolgozói vállalták. az ellátáshoz szükséges nyersanyagok beszerzését pedig az egyik nevelő. Az utazás vonattal történt, a felügyeletet, a kíséretet a nevelők vállalták. Bár a pajtások korán keltek, mégis nem fáradtak, hiszen a táj szépségével voltak betelve. S amikor megérkeztek a táborba, örömmel sugárzó arccal vették birtokukba a részükre kijelölt sátrakat. A nyaralás szervezői minden napra biztosítottak programot. A gyerekek megismerhették Visegrad történelmi nevezetességeit, túrákon vettek részt, Nagy_ marosra és Dunabogdányba mentek. Egész napos kirándulásra Esztergomba utaztak autó_ busszal, majd visszafelé hajóval jöttek. Megnézték a várat. a bazilikát és a kincstárat. Természetesen a kirándulásokból a fürdés sem hiányzott, megismerték a Duna friss vizét. Budapestre is ellátogattak, volták az állatkertben, a közlekedési múzeumban, a Halászbástyán, a Gellérthegyen, a Szabadság emlékműnél és a Margitszigeten is. Hamar eltelt a két hét. Gazdag élményekkel és ismeretekkel tértek haza. Ezekhez az élményekhez hozzájárultak a patronálok is. A a táborból a felszerelést a szarvasi Műanyagfeldolgozó és Játékkészítő Ktsz szállította vissza, s amikor я gyerekek hazatértek a patronálok jóvoltából még egy meglepetés is várta őket. A helyi asztalos és faipari ktsz dolgozói társadalmi munkában , elkészítették az intézet strandjának épületeit, s közel 20 ezer forint értékű munkát végeztek. Mindez bizonyíték arra. hogy sokan úgy érzik elengedhetetlenül szükséges az állami gyermekek segítése és patronálása s ezt szívesen teszik, hiszen ők is a mi gyermekeink. A példát bizonyára mások is követik. B. M. Fogalmak - fókuszban 0 beruházások összetétele Általánosságban nehéz felelni arra a kérdésre, mi előnyösebb: a beruházásra szánt pénz nagyobb részét építkezésre, vagy gépek vásárlására fordítani? Egy lakótelep kialakításánál természetes, hogy az előbbi dominál, s nincs séma arra sem, mi legyen,* az arány, az ipar új létesítményeinek valamelyikénél. Az összegező adatokból azonban bizonyos következtetések — az irányzatokra vonatkozóan — világosan kiraj. zolódnak. 1972-ben a szocialista szektor 103 milliárd forint értékű összes beruházásából 52.3 miUiárdra rúgott az építés, 41.9- re a gép-, berendezés vásár lás. (A fönnmaradó összeg ún. egyéb költség.) Mielőtt ítélkeznénk, megfelelő-e. egészséges-e ez a megoszlás, elengedhetetlen a közelmúlt néhány jellemzőjének fölidézése. Túl magas csúcs 1961-ben a szocialista szektor teljes beruházásai összegének 47 százalékát az építkezésekre, 40 százalékát pedig a gépekre költötték. 1969-ben az arány már 51.5 és 37 százalék volt, s bár közben a termelési célú beruházások mellett az ún. infrastrukturális fejlesztések — lakások. közművek, szállítás, utak. stb. — előtérbe kerültek, az építkezési kedv túl magas csúcsra hágott. Különösen így volt ez az ipar), mezőgazdasági befektetések esetében. Egy kilométer hosszú autópálya 40 millió forintba kerül, természetes. hogy ilyesfajta munkánál a pénz döntő részét az „építés” címszó alatt szereplő kiadások emésztik fel. Ám nagyonis természetellenes, ha az újonnan elkészült ipari csar_ nokha régi gépeket, elavult berendezéseket állítanak bel Önálló láncszemek Kedvezőnek tarthatjuk, hogy a mezőgazdaságban most évente kétszer annyi arató-cséplő gépet állítanak munkába, mint az 1961—1965 közötti időszakban. A korszerűsödés bizonyítéka, hogy az állami iparban az egy ipartelepre jutó gépi hajtóerő tíz év alatt a 2.5-sze- ’résére növekedett, s ennek megfelelően az egy munkásra jutó villamosenergia-felhaszná. lás ű.960—1970 között évi átlagban 4.5 százalékkal nőtt. Persze, vannak másmilyen tények is. Így az, hogy az állami iparban a ledolgozott munkaidő kétharmada az első műszakra jut. tehát a gépek, berendezések túlnyomó része a nap 24 órájából mindössze nyolc órán át működik... Azaz nem elég egészséges beruházási arányt elérni. Legalább ilyen fontos, mi történik a létesítmény átadása után. Minden fejlesztési teendő egy- egy láncszem. Ám. ha önálló marad, ha nem kapcsolódik a következőhöz, keveset ér. Joggal állapította meg a kormány elnöke, Fock Jenő az ország- gyűlés 1973 márciusi ülésszakán, hogy „sokszor nem is új építkezésekre van szükség, egy_ szerűen csak a régi gépeket, kimustrált berendezéseket kell modemekkel felcserélni”. Igenre nem Világjelenség, hogy —1 szakszerűen fogalmazva — a nettó termelés eszközigényessége értékű eszközzel, lehet csak egységnyi termeket nagyobb értékű eszközzel lehet csak előállítani, mivel megnőttek a minőségi követelmények, fokozódtak a felhasználásra vonatkozó kívánalmak. (Az elektromos hűtőszekrény jóval bonyolultabb termék, mint elődje, a jégszekrény volt. Az automata mosógép szintén, a termelőeszközökről, mondjuk a numerikus vezérlésű szerszámgépekről. nem beszélve.) Erre az irányzatra nekünk is igent kell mondanunk, ám arra már határozott nemet, hogy hazánkban a nagy költséggel létrehozott termelési kapacitások üzemeltetésének megkezdése kétszer- háromszor hosszabb időbe telik, mint a fejlett országokban. Ez nem törvényszerűi És nem elkerülhetetlen. 1960 és 1972 között a vas. és fémmegmunkáló gépek állománya évi átlagban 2.2 százalékkal nőtt. ennek kétszeresével viszont a különleges és az automata berendezéseké. Ez önmagában — jó dolog. Kevésbé, hogy e gépek — akárcsak Más eszközok — mire elérkezik a hasznos szolgálat ideje, sűrűn — műszáki, technológiai értelemben — elavulttá válnak; már korszerűbb, jobb van náluk. Előfordul, hogy a rajtuk készült termékkel történik ugyanez.Nagy összegek célszerű, okos felhasználásáról van szó, hiszen tavaly az ipar 39.6, a mező- gazdaság 20.5. a szállítás- közlekedés 11.9 milliárd forintot —r a kommunális ágazatok 24 mffl_ liárdot, többet, mint korábban bármikor! — fordított beruházásokra. Az építésre és gépekre jutó összegek aránya valamelyest tovább javult, de változatlanul elmarad, a kívánatostól. A teljes befektetések nagyobb része fölött a vállalatok rendelkeztek, s mint az elemzésekből leszűrhető, még mindig lényegesebbnek látják az építést. a gépi korszerűsítésnél. A beruházási korlátozások e egyéb intézkedések — így az üzemeltetési járulék kísérleti bevezetése a KGM gépiparban — végső soron arra ösztönöznek, hogy jobban éljünk adott lehetőségeinkkel. Mert nem a beruházási összegek gyors növelése, hanem a fölhasznált pénz hatékony befektetése "kínál tartós eredményeket. Mészáros Ottó SUilllSBMIUMllIElUlBerEIinmUUlUimS9ÍlII!lSSS!i39SE!Kl!!3HIHHIIUIHI> IBEBIBMaUSIBlBBlin Az egész világ ünnepli 1973- ban Mikolaj Kopernikusz születésének félezer éves fordulóját. Az emlékezésből természetesen a szülőföld, Lengyelország lakói veszik ki elsősorban a részüket. Am a más országból erkezett is lépten-nyomon a nagy csillagász nevével, müvével találkozik. Könyvesboltokban és ötszáz év alatt alig változott utcák során, plakátokon és kerámiai fali díszeken, gyönyörű bélyegeken és a helybeliekkel, pedagógusokkal, perecárusokkal, múzeumi teremőrökkel folytatott — a tolmácsoláson keresztül is érezhetően .— szíves hangulatú beszélgetésekkor. Wroclawban kezdődött a Kopernikusz életének egy részét követő kirándulás. Innen származtak a későbbi csillagász- utód, Kepler szavával „legfényesebb s ami különösen fontos, szabad elméjű ember” ősei. A tucatnyi múzeumban, kiállítóhelyiségben jó néhány Kopemi- kusz-tárlat volt már az idén — így mondták a kalauzoló házigazdák, Mária és Robert Gal- kowski,— , ezek közül júliusban az új építészeti múzeumban rendezett kiállítás várta még a látogatót. Érdekes már maga az épület is. a gótikus stílusban ránk maradt volt ferencrendi kolostor. Muzeális érték mindenfajta „külön” kiállítási tárgy nélkül is: kézzel munkált korabeli téglákból hajlanak a látogató fölé a boltívek élei, hűvösen, mozdulatlanul tartják a levegőt a méteres fehér falak. Az eredeti ablakokból beszűrődő félhomályt azonban modem világítótestek derítik ragyogóvá. A sokszázéves termekben Kopernikusz életútjának fő állomásait villantja fel egy régi-régi metszetekből s az Aki megmozdította a Földet о.) Lengyel városokon át Kopernikusz nyomában ugyanezeket a városokat a fotóművészet eszközeivel megörökítő képekből összeállított bemutató. Torung ahol született, Krakkót, ahol az akkor Európa egyik leghíresebb egyetemének számító Collegium Maiusban tanult — Kopernikusz később ezt írta „Torun szült engem, Krakkó alakította szellememet”. Az itáliai Bolognát, Rómát, Pádo- vát, Ferrarát, ahol tökéletesítette tudását —s ahol — akárcsak Krakkóban, magyar diákokkal is találkozhatott, Lidz- barkot, ahol nagybátyja, a war- miai püspök titkáraként megismerkedett kora politikájával, gazdasági, katonai életével s ahol közben orvosi gyakorlatot is folytatott. Fromborkot, ahol 1510-től három évtizedet töltött s ahol főműve, Az égi pályák körforgásáról született. Olsztynt, ahol a vár védelmi rendszerét erősítette, s ahol a háborúktól elnéptelenedett környékre igyekezett telepíteni más vidékék parasztcsaládjait. S Wroclawot, ahová állítólag nenv.V Jellegzetes wroelawi kép a régi So piacról. Az ovaros épületeinek egy részéi Kopernikusz fc láthatta — ha igaz a feltételezés, hogy megfordult Wroclawhao.
