Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-03 / 153. szám
г Büszkeség és balfogások a hétvége műsorán И ismerjük, a cím nem teljesen önálló. A Büszkeség és bal- ítélet című angol sorozat negyedik része ihlette. S hogy mindjárt végezzünk is vele, nemcsak az alliteráció kedvéért írjuk: a büszkeség és a balítélet mellett a balfogás jut róla az eszünkbe. Mert rendkívül bárgyú a sorozat cselekménybonyolítása, száz évvel ezelőtti, kulisszahasogató stílusban játszanak a színészek s pontosan ezt a stílust követik a szinkronizálásban részt vevők is. Ami azonban a büszkeséget Illeti, ezt az érzést is kiválthatta belőlünk a vasárnapi műsor: büszkék lehettek a nézők sportolóink ‘ képernyőn is látható sikereire. De büszkék lehettek a televíziósok is az ismét kitűnő Deltára, az országos úttörőtalálkozón készített riportra, s jó választás volt Meleveníti a Bátor embereket. Bizonnyal nemes izgalmat keltett a fiatal nézőkben — s szívesen emlékezhettek vissza a filmmel történt gyerekkori találkozásukra a harminc év körüliek. Vegyes érzelmeket keltett a Keresztül Etiópián, sorozat befejező része. Amennyire tetszett ugyani* a képanyag, annyi fenntartásunk lenne a kísérőszöveg egy gondolatával: az elsősorban a kétszáz kőszáli kecske miatti aggodalmukban túlságosan sommásan ítélték ed az alkotók a hegyen élő hatszáz erpbert. Meg sem kísérelték felkutatni, miért le kényszerültek arra a hallatlanul keserves hegyi életre — mert alig hihető, hogy hobby- ból rontják el egy különös darab természet jellegzetes arculatát A körültekintés hiánya miatt tartjuk balfogásnak A Hét egyik mozzanatát is. Azt a riportot s a műsorvezető hozzá fűződő kommentárját. amelyik a szociális és kulturális alapok üzemi felhasználásáról szólt. Alig hinnénk ugyanis, hogy hiba az említett — vagy akár a csak kulturális célra szánt — összegeket gyerekek karácsonyi ajándékozására, nyugdíjba vonulóknak rendezett ünnepségek fedezetére fordítani. Még utazások is akadhatnak olyanok, amelyek hasznosak a nagyobb kollektíva kulturális érdeklődésének tágítására. Természetesen mindez csak akkor érvényes, ha karácsonyi ajándékokra, nyugdíjasok búcsúztatására stb. nincs az illető gazdasági egységnek máshonnan es ezen kívüli anyagi ereje. S a televíziós riportban — így tűnt a képernyőt nézve — elsősorban ilyen üzemekről volt szó. Mert ha nincs elég pénz, akkor a karácsonyi ajándék — esetleg éppen a gyerekeknek szánt könyv — legalább olyan fontos, mint a közvetlenebbül kultúrába cé) megvalósítása... Ha van „másik" pénz ajándékra, akkor természetesen igaza volt Balogh Mártának. Ugyanígy, ha a kulturális alapból luxusutazásokat fedeznek, különösen, ha ezeket az utakat protekcióval kaphatják, kapják csak az üzemiben dolgozók. így azonban — általánosságban megítélni csak konkrétan elemezhető dolgokat — balfogásnak véljük az elhangzottakat. Az igazsághoz tartozik, hogy A Hét többi részlet* tetszett D. Gy. t Csapó már menni készült, mis kor Bíró gyors, szinte durvának tetsző mozdulattal megfogta mellén a kabátot maga felé fordította. — És mégis azok győznék, akik betartják a szabályokat! Érted!? A többi mind a szemété dombon fog megdögleni. — Mit ordítozol velem? Megbolondultál? Levette Bíró kezét a melléről és elment. A többiek jó későin jötték meg. Bíró akkor már feküdt. Csendben levetkőztek, lekapcsolták a viUanyt. A levegő megtelt az alvók szuszogásával. Bíró forgolódott, vad tekintettel nézett Csapó üres ágya felé. Üvölteni szeretett volna. A tomácos iskolához tartozó keskeny kis szobában — itt La-, kott Krisztina — kellemesen telt az idő. Csapó értett a jiők nyelvén, ezt meg kell hagyni, volt a modorában valami elbájoló, egyszerre gyerekes meg férfias, amit imádtak a nők. Csapó boldog volt. hogy a lánnyal beszél, gethet. Este tízig ott ült velük az öreg parasztasszony is, 6 takarította az iskolát. Tíz perc alatt a tűzbe ment volna Csapóért. A lány tartózkodóbb vo’t, látszott rajta, hogy örül Csapó látogatásának, de azért volt benne valami megközelíthetett len. — Van magában valami fee. ménv vonás — mondta Csapó —, olyasmi, mintha valamit rejtegetne. Va'ami rosszat. Krisztina. tiszta szívből nevetett. — Lehet, hogy néha nehézkes vagyok. De az nem rossz. Csapó hozott egy üveg konya. ; kot is, Krisztina alig ivott be- [ lóle, 6 sem sokat, de azért már : kicsit meglátszott rajta. Persze, • az is lehet hogy csak a lánytól ! támadt jókedve. Csodálta Krisz- : tinát, mint valami különös fit- £ kaságot. Új világot ismert meg £ benne. Hiszen ez a lány annyira ; különbözött Csapó eddigi társa. : ságától! Még a reflexei is má- £ sok voltak. ‘ Vidám, csapongó beszélgetés ■ folyt köztük. Ismerkedés. Két • ember között mindig ez tűnik £ a legizgalmasabbnak. — Szeret repülni? — kér- ; dezte a lány. — Persze. — Miért mondta ezt ilyen szó. £ momian? — Szomorúan mondtam? — Igen. , £ — Néha nagyon nem találom £' a helyem. Minden hiábaválónak £ látszik. — Ezt nem értem. — Most én sem — nevetett £ Csapó —. de előfordul, hogy leg_ | szívesebben lehánynám az egész : világot. Még talán a repülés az, £ ami tartja bennem olyankor a £ lelket. Persze, ezt úgy sem tud- ] nám megmagyarázni. Csak az £ érti, aki maga is repülő. — Na látja\ akkor Szerencsé- £ je van, hiszen mindennap repül. ? hét, ! — Igen — bó’intott Csapó le_ £ mondóan —, mindennap. Van ■ olyan, hogy már az ötödik fel- ! szállás után pokolba kívánom : az egészet. Ma láthatta, milyen £ süket munka ez. — Semmi örömet sem talál ! benne? £ (Folytatjuk) Jubileumi néptáncfesztivál Gyulán Évadzáró társulati ülés a Békés megyei Jókai Színházban A felszabadulás utáni években hazánkban kiterebélyesedett a néptáncmozgalom. Egymás után keltek életre az ország különböző tájegységein a népi együttesek, és hamarosan fejlesztették. új lendületet adtak a már lassan elfeledett néptánckultúránknak. 1948-ban Gyulán számos együttes részvételével rendezték meg az I. Országos Néptáncfesztivált A negyedszáz zaddal ezelőtti esemény tiszteletére Gyula Város Tanácsa az el. múlt hét végére meghívta mind. azokat a táncosokat, koreográfusokat és szakembereket — akik részt vettek a fesztiválon — egy baráti találkozóra. A festői szépségű Szanazug- ban. a vízügyi igazgatóság üdü- ’ôiébçn találkoztak a meghívottak az elmúlt héten, pénteken este. Ott volt Rábai Miklós Koe. suth-dijas. érdemes művész, az Állami Népi Együttes igazgatója, Vitányi Iván, a Népművelési Intézet igazgatója, Poór Anna művészettörténész, Vincze Ferenc, hajdan híres gencsapáti népi együttes szólótáneosa, aki 1948-ban Gyulán nagydíjat kapott. Vásárhelyi László, a Népművelési Intézet főelőadója, Béres Ferenc népdalénekes. Szalai Karola, aká jelenleg a, milánói Scala ba'ettmestere, és sokan mások, akik valamikor kezdeményezői voltak a mozgalomnak. Dér Lajos, Gyula Város Tanácsának elnökhelyettese ekkor adta át a városi tanács legnagyobb kitüntetését, a „Gyuláért emlékérmet Bőm Miklósnak, a gyulai Körös Együttes koreográfusának és Varga Andrásnak, a gyulai Erkel Műve'ódési Központ igazgatójának a mozgalom., ban kifejtett tevékenységükért Nem tudott részt venni a találkozón, de táviratban köszöntötte a részvevőket Ortutay Zsuzsa, a HNF Országos Nőbizottságának főtitkára, valamint Simon Antal, az Állami Budapest Táncegyüttes vezetője. A jó hangulatú baráti találkozón megérdemelt tapsot kapott Béres Ferenc, aki eddigi pályafutása során a legnagyobb sikert aratott dalait énekelte el. Vince Ferenc, aki bizony az eltelt negyedszázad alatt felszedett néhány kiló felesleeet, — jelenleg 136 kiló — mégis. — bár nem a régi lendülettel —- bemutatott néhány jelenetet híres táncaiból. Köszöntötte a részvevőket Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese és Havasi István. Gyula Város Tanácsának népművelési előadója. A hangulatos, baráti ta Iá'kozó vidám ének. és zeneszóval a késő éjszakai órákig tartott. Másnap, szombaton a békéscsabai Balassi és a gyulai Körös Táncegyüttes adott ízelítőt műsorából. A budapesti Bartók Művészegyüttes többek között Dér Lajos tanácselnök helyettes átadja a kitüntetést Born Mik- * lógnak. Rábai Miklós nagy érdeklődés sei figyeli a Gyulai szvitéit. Évadzáró társulati ülés volt vasárnap a Békés megyei Jókai Színházban. Az eredményekről, a gondokról Miszlay István igazgató adott tajéikoztatást. Miszlay István • tíz esztendeje dolgozik rendezői, főrendezői és igazgatói minőségben a színházban. Az új évadban azonban már a kecskeméti Katona József Színház igazgatójaként lát munkához, Béksécsabán pedig Lovas Edit főrendező vette át az igazgatói tisztet. Sikeres volt a lezárt évad: öt előadás kapott nívódíjat, több színművész részesült magas kitüntetésben, a rádió és a tv öt előadást vett fel és közvetített Békéscsabáról. Beszámoltak arról is, hogy nemcsak Miszlay István, hanem Gumik Hona, Lengyel János, Lakky József, Kalmár Zsuzsa és mások is búcsút vesznek a Békés megyei Jókai Színháztól, ugyanakkor ősszel új tagként érkezik ide Agárdi Ilona, Acs Gyula, Dévay Camilla és rendezőként Karinthy Márton. A. R. Szalai Karola Milánóból érkezett a baráti találkozóra, bemutatta a Békés megyében gyűjtött román táncokat, a Vasas táncegyüttes előadásában a cigánytánc kapott nagy tapsot. Vasárnap este pedig a szabadtéri színpadon az Állami Népi Együttes mutatta be megérdemelt sikerrel я világszetre ismert műsorát.
