Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-22 / 170. szám
HA AZ ÉRTELEMNEK BECSÜLETE IS VAN... Jubileumi kézimunka.kiállításra készülnek Mezőberényben Paulák János, a Híradótechnikai Vállalat I. számú békéscsabai gyáregységiének az igazgatója. Tizenöt éve dolgozik vezetői munkakörben. Előbb a vegyesipari vállalat igazgatója volt Erre az jdőre így gondol vissza: — Féltem a feladatoktól. Sok volt a vita, a gond, egyszerűen nem bíztam az emberekben. Amit elgondoltam, azt végrehajtattam. Különösebb baj ugyan nem származott belőle. A vállalat évről évre eredményes volt. Akkor. A vegyesipari vállalatból kivált gyáregység más követelményeket támasztott az igazgatóval szemben. A magasabb műveltséggel és szakmai képzettséggel rendelkező munkásokat (érettségizett fiatalembereket), technikusokat, mérnököket már nem lehetett diktatórikus eszközökkel irányítani. Nekik egy-egy intézkedést meg is kellett magyarázni. Ugyanakkor az 6 érveiket sem lehetett számításon kívül hagyni. Kiderült, hogy egy olyan környezetben, ahol a vezető megbízik az emberekben és megnyitja az útját az önálló gondolkozás kibontakozásának, ott igen nagy szellemi értékek szabadulnak fel. Paulák János erről így beszél: — Ma már tudom, hogy ez mit jelent. Meggyőződésem, hogy többre képesek a dolgozók, mint amit csinálnak. Az a sok értelmes ötlet, ami megvalósult, fel sem sorolható. Vannak ezek között jelentősebbek, de egészen egyszerű kis eszközök, kéziszerszámok is, amelyek megkönnyítik a dolgozók munkáját. — Érdemes volt tehát a vezetésnek erre a korszerűbb formájára áttérni? — Nagyon is. Sőt, előbb kellett volna. De hát a vezetéshez különösen sok élettapasztalatra van szükség. Elenged- ■ hetetlen, hogy minden dolgozó, akiben van törekvés, érezze azt, hogy nem csupán egy gépezet csavarja, hanem alkotó ember. Kezdetben Márton József főgyünk, ahol Vörös László esztergályossal és Révész György gépkocsiszerelővel találkozunk. Egymagában a szakmájuk azonban keveset mond róluk. Márton József a bemutatkozás után ezt még valamivel kiegészíti. —Ezermesterek. Térjünk akkor a tárgyra. — Mit tettek eddig a vállalat asztalára? Vörös László maga elé akarja engedm Révész Györgyöt és odaszól neki: — Talán kezd te, Gyuri bácsi! — Ki az idősebb? — fordulok Vörös Lászlóhoz. — Én, de 6 van itt régebben é$ amikor én idejöttem, már Gyuri bácsi volt. Egyébként sem a korban, sem a tettekben nem sok a különbség közöttük. Márton József az értékeli bennük külö- sen, hogy a jó ötleteket ők agyalják ki, aztán meg is valósítják. — Honnan veszik a „témát”? — Látjuk például, hogy egy dolgozó kínlódik a munkájával. Előfordul, hogy újítói tanácskozáson vagy műszaki értekezleten hallunk valamilyen gondról. Márton József mutat egy vas- szerkezetet : — Nem volt megfelelő az égető kemence kihasználtsága. Beszélgettem erről Gyúrj bácsival. Hozzáfogott. Rendkívül pontos munkát kívánt megcsinálta kitűnően. ö készített a szórófestéshez egy olyan levegőszűrőberendezést, amelynek nagy minőség- javulás lett az eredménye. És sok más kisebb-nagyobb ötlet megvalósítása fűződik még a nevéhez. Többször kapott pénzjutalmat, ám 6 az erkölcsi megbecsülést sem tartja kevesebbnek. —- Sem az igazgató, sem a főmérnök nem megv el mellettem, hogy kezet ne fogjon velem. Ilyenkor néhány szót is váltunk. Ha pedig keli valami, jönnek és mondják: erre vagy arra van szükség, Gyuri bácsi. Megcsinálom. Hasonlóan vélekedik Vörös László is. mutat be, amivel a szalagkábelt hasítják és elmagyarázza: — Eddig forrasztópákával csinálták ezt a munkát és sok volt a selejt. A szerkezettel gyorsabban és selejtmentesen dolgoznak. A csoportom ennek forintban is hasznát látja. Vldovenyecz Pál elektroműszerész. ö is ezermester hírében áll. — Szeretek bütykölni, ennyi az egész. Szenvedély. És valaki akar is lenni az ember, a szakmájában — mondja. — 0 már valaki. Sőt nagy V-vel — állapítja meg eddigi tevékenységéből következtetve Márton József. Vidovenyecz Pál őszintén bevallja, nagyon jólesik neki, ha a vezetők kérik: Segíts, Pali! Ilyenkor kétszeresen is rákapcsol és tört a fejét, hogy lehetne a feladatot a legjobban megoldani. Amikor elkészül és bemutatja; nézi a főnök arcán a hatást. Mint a vizsgázó diák. Izgalmas pillanatok ezek. Persze azt is nagyon fontosnak tartja, hogy a magafajta ember ne csak ott legyen a munkahelyén, hanem lásson is. Vegye észre, mit kell újítani. Van többék között egy kábel- bemérő-készüléke. Betanított munkásak is használhatják. Ez a készülék is a műhelybeliek javát szolgálja. Nap-nap mellett születnek ügyes kis szerszámok, eszközök, amelyek a munka megkönnyítését, a minőség javítását szolgálják. Használatba veszik, közkinccsé válik az egész gyáregységben. Egy idő után annyira megszokják, hogy már nem is tekintik ésszerűsítésnek, újításnak. Dolgoznak vele, s az eredmény végülis a vállalat- kasszájában mutatkozik meg, Sokan vannak már, akik a maguk szűkebb munkaterületén keresik az újat, aiz ésszerűbbet. És bizonyos, hogy olyan környezetben, ahol ая önálló gondolkozásnak becsülete van, még többen lesznek. Pásztor Béta «•«■■•■■■•■■•■•■■•■а «имаиамммаманми Az újratelepítésének 250. évfordulóiét ünneplő Mezőberény_ ben a lakosság a legkülönbözőbb módon segít abban, hogy eseményekben sazdag programmal köszö- 'к a jubileumi évet. 1972 februárjában történt, hogy az ÁFÉSZ küldöttközgyűlésén Sziklai Sámuelné. az ÁFÉSZ nőbizottságj titkára felajánlotta: a nőbizottság összegyűjti, felkutatja a magyar sa’ovák és német nemzetiség lakta község régi л álművésze tét, a szőtteseket, a hímzéseket új. modern anyagokon a szakkör feleleveníti. Az elhatározást tett követte. Fáradhatatlanul járták a lakásokat. s egyik asszony a másik után adta oda kiállításra, vagy mintalevételre a féltve őrzött „kincset”, a szekrény mélyén lapuló régi szőttest. hímzést, vagy molyrágta bekecset. szűrt. Az ÁFÉSZ szakköre 26 fővel indult. Összegyűjtöttek száznál több kézimunkát, hímzett szűrt, bekecset. A régi motívumokat Kiszely Jánosné. az ÁFÉSZ kereskedelmi dolgozója előrajzolja, s a leányok és asszonyok filcre, selyemre, vászonra hímezik. A jó eredményék láttán egyre többen kapcsa'ódtak be a munkába. Egy helyes kezdeményezés szinte az egész falut felrázta. Ma már я művelődési ház patronálja a szakkört. Mezőberényben a kézimunka szakkör 72 tagot számlál. A jubileumi év tiszteletére Mezőberényben augusztus s_én nagyszabású kézimunka-kiállítás nyűik. Ary Róza Mi van a kISZ-lakásókkal ? Lapunkban 1972 júniusa óta több alkalommal írtunk a békéscsabai, úgynevezett KISZ-lakások építéséről. Az illetékesek tájékoztatása alapján azt is megírtuk — több alkalommal is —, hogy a 84 lakást mikor kellett volna átadni a lakóknak. Sok ígéret hangzott már el ebben a nem mindennapi huza-vonával készülő lakáskérdésben. Am a 84 lakás még mindig „gazdátlan”. Nem csoda, ha a lakásokra váró fiatalok sokszor érdeklődnek szerkesztőségünkben, hogy mikor költözhetnek? És az sem meglepő, ha olyan leveleket hoz a posta, mint amilyen a következő: „1в69-Ьеп megindult a KlSZ-lakásépítö akció. Иоду Békéscsaba se maradjon ki az akcióból „gyors" intézkedés történt 84 lakás tervének elkészítésére és kitűzésére. „Korai örömünkre mi is a 84 lakás „jövendőbeli" tulajdonosai közé kerültünk. Kaptunk is egy értesítést, hogy 197J, december 31-ig a lakást megkapjuk Elérkezett a határidő, de lakásunknak még az alapja sem készült el. Hivatkozás: nincs kivitelező!? Bosszankodva tudomásul vettük s tovább reménykedtünk. 1972-ben elkezdődött az építkezés. Az újságból tudomásunkra jutott, hogy 1972. szeptember 30-ig az első tömböt átadják. Ismét korai öröm, a lakásból semmi. Hivatkozás: nem vagyunk felkészülve ilyen épületek kivitelezésére!? — Kivitelező vállalat. — Ezek után újabb határidő, újabb ok (gáz, víz, munkaerő, stb.) és ez még mindig így megy. Közeledik az 1973 augusztusa és még az első tömböt sem adták át. Mikor elkezdődött az akció fiatal házasok voltunk, gyerek nélkül, mire beköltözünk gyermekeink iskolába fognak járni. Kérdésünk — meddig mehet ez még így!? — vagy 84 család kevés még ahhoz, hogy egyes vezetők hozzáállását megváltoztassa?! A forgácsoló jövendőbeli?! lakástulajdonosai nevében Eelczátt Tibor és két társa." mérnököt sem nagyon hallgatta meg Paulik János. Később 6 is szélesebb hatáskört kapott. Mj erről neki a véleménye? — Gyakorlatilag a szervezési, irányítási munka rám hárul. Folyamatosan alakult ez M. Több a gond, de szívesebben is dolgozom. Jobban magaménak érzem a sikert, a balsikerért pedig — mert olykor ilyen is előfordul — a felelősséget. Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére vonatkozó intézkedési terv elkészítésénél a dolgozók számos ésszerű javaslatát is felhasználta a gyáregység. Kiemelkedő javaslatáért Lukácsi Sándor 800, Oláh László 500, Makoviczki János 500 forint pénzjutalmat kapott. Néhány javaslat megvalósítása kisebb beruházással járna, ezeket a gyáregység a vállalathoz továbbította. De hát nézzünk szét a műhelyekben ! Lássunk néhány jó ötletet és ismerkedjünk meg alkotóikkal. Először a tmk-műhelybe meLukácsi Sándor a szerelde t művezetője. Az anyagmozgatás ; csökkentésére tett szervezési ! javaslatával érdemelt ki leg- : utóbb jutalmat. Megoldott egy j másik gondot is. Vlasies Nán- ; dór üzemmérnökkel együtt • olyan készüléket konstruált, : amelynek segítségével meg le- : hét állapítani, hogy a transzfor- ; mátorhoz szükséges vaslemezek ■ megfelelnek-e a minőségi kö- ! vetelményeknek. Garami József betanított ■ munkás műszerészi munkakör- ! ben dolgozik. Brigádvezető. ! Körmös fűrészlapból olyan ” egyszerű kis kéziszerszámot ké- ■ szített, amellyel a huzalról egy- ! szeriben le lehet kaparni a zo- ! máncot. A brigád munkájának : a megkönnyítésére csinálta. — Persze nem titok. Más • brigádoknak is adtunk belőle. : Ha csak „aprópénzről” is van Î szó, jó, ha minél több kerül ; a vállalat kasszájába — mond- ■ ja. Pecze Gábor szereldei cső- j portvezető egy kis szerkezetet ! Az orosházi 612. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézőt Vili. ált. iskolát végzett fiatalokat beiskoláz még a következő szakmákban : esztergályos, karosszérialakatos, villanyszerele, cipész-cipői elsörészkészitő, kőműves. fehérneműkésztíő Jelentkezni lehet a szakmunkásképző intézetben 165288 * : I ■ 3 5 : í s I ■ ■ l A Himalájától délre 7. A Purbani szálló hatodik emeleti szobájából a következőket látni: jobbra hatalma® tíaszintes épület, rajta a csillagos-sávos amerikai lobogó (a kereskedelmi misszió ez) ; szemben óriási, füves térség, az aikirály testőrsé- gének egykor; gyakorlótere; a tér körül féligkész épületek. Félig elkészült krikett-stadion, félig elkészült lakóház, üzLetház. Két-három emeletnél mindenütt tartanak, de befejezni nincs erő. Az egyiken — azon, amelyik bankközpomtnak indult — tegnap megkezdődött a munka. (Nirmai Szén, dakkai újságíró kolléga is valóságos szenzációt látott a tényben — estére megtudta: lakóházzá alakítják át) Körülbelül hatvan fős munkacsoport jön-megy, sürög-forog a félbemaradt vasbetonoszlopok között. Lassú, ringó léptekkel viszik a nők a fejükön a szál- lítókosarakat, a férfiak lehetetlenül rövidnyelű lapáttal teszik я cementet a kicsi szállítóalkalmatosságokba. Mintha tudatosan a munka lehető legalacsonyabb termelek enységi fokára töreked, nének. S ebben lehet valami. Azt mondják, egy talicska beállítás® két embert fenne fölöslegessé és továbbduzzad a munkanélküliek száma. A csonkán maradt krikett-pálya háta mögött van Kakka szíve. A mecset és я bazár. A mecset hófehér, modem, stilizált-csúcsíves bejárattal Tíz esztendeje épült, a pakisztáni uralom alett. Története jellemző lehet a keleti és nyugati országrész viszonyára, a fcerachl, islamabedi nagytőke hatalmas befolyására itt. Üt épült, я Pattan Maidan — a nagy tér — északi részén. Dákká egyik legfontosabb ütőerének készült, derékszögben a főutcába torkollott volna, a másik irányban pedig kivitt я külső munkáskerületekig. Az út tervezői mindent számításba vettek: talajviszonyokat, arnyagszíikségűe. tét, munJcaerőszűkségletet, beruházási összeget — valami azonban nem jutott az eszükbe. Ahhoz, hogy az új sugárút betor- kolljün a főútba, át kellett volna vágni az egyik nyugat—pakisztáni nagytőkés csoport nem is túlzottan jelentős üzemén. A konszern tiltakozott, ide kívánta Az & bizonyos mecset.
