Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-03 / 153. szám
Ásni ma nem késő — holnapra az lehet! F elsőnyomásiak a Penza környéki gazdaságokban Két mondat egy jelentésben nem sok helyet foglal el. Ha azonban ez a következőképpen hangzik — „Nem megoldott városunk egyik termelőszövetkeze, tében sem az ifjúsággal való törődés alapvető tárgyi feltétele: az otthon jellegű, esztétikai szempontból is megfelelő kultúrterem problémája. Rá kellene bírni egy-egy jelentősebb anyagi áldozatvállalásra a termelőszövetkezetek vezetőit, s a nagyobb tájegységeket el kellene látni megfelelő kulturális objektumokkal” — ez úgy hiszem soka. kát elgondolkoztat. Nem a mondatszerkesztés, még a hivatali argó sem az, ami gondolatébresztő ebben a két mondatban, hanem a tartalom. Mert miről is van szó? Arról, hogy a mezőgazdasági üzemekből — igaz az utóbbi két évben kisebb mértékben — hiányoznak a fiatal szakembe. rek. Arról, hogy a dolgozó termelőszövetkezeti tagság számaránya évről .évre kevesebb, a járadékosoké és nyugdíjasoké pedig mind több lesz. Arról, bogy a közös gazdaságok technológiájának kezeléséhez a jelenleginél több jól képzett fiatal kell. És arról is. hogy ezek a fiatalok szívesebben mennek a jó kulturális, szociális viszonyokkal rendelkező ipari üzemekbe, mint az olyan termelőszövetkezetekbe, ahol az alapvető, a mai fiatalok igényét legalább mini. málisan kielégítő kulturális kő. rülmények sincsenek. A jelentés szövegezői jól forgalmaztak. Igen, rá kellene bírni az olyan termelőszövetkezeti vezetőket, akik nem látnak távolabbra saját portájuknál arra, Két 220 000 kdowatt teljesítményű tiutíinát szállítottak a Szovjetunióból a harkovi turbi- naüzemből az NDK-beli „Nord” atomerőműiéi ep részére, A soron -következő turbdna- Száffitások címzettjei : Miagyarígy az európai népeknek is az 1972-ben és 1973-ban aláírt szovjet-amerikai megállapodások? De hiszen ezek a megállapodások a stratégiai fegyverkezés kor. látozását, a környezetvédelmet, az egészségügy fejlesztését, a világűr békés célú kutatását, az atomenergia békés hasznosítását, a közlekedés, a mezőgazdaság ösztönzését szolgálják. Vajon a Szovjetunió és az Egyesült Államok világtörténelmi jelentőségű egyezménye a nukleáris háború megakadályozásáról, amelyet 1973. június 22- én, annak a napnak a 32. évfordulóján írtak alá Washingtonban, amelyen a náci Németország megtámadta a Szovjetuniót, nem felel-e meg a népek — köztük Európa népei — érdekeinek és törekvéseinek? Hiszen ez a kétoldalú megállapodás egyenesen kimondja, hogy „mindegyik fél tartózkodni fog attól, hogy erővel fenyegetőzzék vagy erőt alkalmazzon a másik féllel szemben, a másik fél szövetségeseivel és más országokkal szemben olyan körülmények között, amelyek veszélyeztethetik a nemzetközi békét és biztonságot.” Ugyancsak nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió és az Egyesült 1 Államok kereskedelmi, műszakihogy jobban gondoljanak a jövővel. Ne csak a pillanatnyi sikerekre törekedjenek, hanem gondoljanak arra, hogy holnap is meg kell termelni az ország kenyerét és húsát. Gondoljanak arra, hogy ezt a közeljövőben azoknak a fiataloknak kel] meg. valósítaniuk, akik ma többek között a kulturális lehetőségek hiánya miatt nem hajlandók munkát vállalni a mezőgazdaságban. Rá kellene bírni! Ez igaz. De kinek? Talán a hivatalnak? Az államigazgatásnak? Ügy gondolom, nemcsak erről van szó.. Akiknek ebben a kérdésben döntési joguk van, azok a termelőszövetkezetek gazdái, a tagság, a közgyűlés. Nekik kellene rábírni elsősorban önmagukat arra, hogy az évi jö_ védelemből nagyobb hányadot szavazzanak meg kulturális alapra. Arra, hogy ha egyes termelőszövetkezetek egyedül nem képesek kultúrházat, ottho. nokat létrehozni, fenntartani, úgy a más területen már jól bevált módszer szerint, társulásos alapon kellene próbálkozni. Nem akar vészharang lenni ez a néhány gondolat, de a mai termelőszövetkezeti gazdáknak, akik még erejük teljében vannak, arra is gondolniuk kellene, hogy a megérdemelt nyugdíj nagysága attól is függhet, hogy hány jól felkészült, jó képességű fiatal lép helyükbe. S ha a középkorúak ma még nem érzik a kultúrházak hiányát, lehet, néhány év múlva gazdasági területen veszik észre a jelentés két mondatának igazát. Botyánszki János ország, Románia és Csehszlovákia erőműtelepei. A harkovi gyár egyike annak a több ezer szovjet vállalatnak, amelyek részt vesznek a KGST komplex programjának megvalósításában. (BU- DAPRESS—APN) tudományos és kulturális kap- £ csolatajnaik bővülése semmiképp £ sem.' okozhat kárt az európai • népek érdekeinek. Ellenkezőleg, ! a hidegháború éveiben emelt : mesterséges akadályok eltávolí- : tása, amelyek bizonyos mérté- ; kig még mindig gátolják a nyu- • gáti és keleti országok gazda- ! sági, műszaki-tudományos és : kulturális kapcsolatainak fejlő- ; dését, csak hasznos és kölcsö- ; nősen előnyös lehet Európa szó- ! cialista és kapitalista országai- : nak egyaránt, A szocialista országok nagy • közösségének az európai földré- : szén való megjelenésével vált £ reálissá, hogy napirendre tűz- £ zük a háborúnak, mint az euró- ; pai országok közti ellentétek ! megoldása eszközének kiküszö- : bölését. A szocialista országok £ kezdeményezésére és valameny- : nyi európai ország támogatásé- ; val összehívott, ma megnyíló £ európai biztonsági és együttmű- £ ködési értekezlet rendkívül fon- £ tos és nagv lépés lesz e nagy £ cél elérése irányában. Kétségkí- ; vül ugyanezt a célt szolgálta a £ Brezsnyev—Nixon csúcstalálko- £ zó, valamint Leonyid Brezsnyev ! franciaországi látogatása és £ Pompidou elnökkel folytatott " tárgyalása is. Norman Borogyin £ (APN—KS) ■ Hírek a férfi, fehér nemű- gyárból A Férfifehérneműgyár békéscsabai gyáregysége a féléves tervét időarányosan túlteljesítette. A siker elsősorban a dolgozók jó munkájának, továbbá új gépek és berendezések alkalmazásának, valamint a már tavaly bevezetett korszerű munka- és üzemszervezésnek köszönhető. Ez év szeptemberétől — exportmegrendelésre — korszerű technológiával női ddvatruha gyártását is megkezdik Békéscsabán. A vállalat lehetővé tette, hogy a maradékanyagokból a dolgozók kedvezményes áron vásárolhassanak. Vonatkozik ez a gyermekgondozást segélyezésben, részesülőkre és a- nyugdíjasokra is.’ *** A gyáregység vállalati hozzájárulásból és a nyereségrészesedésnek a dolgozok által felajánlott hányada alapján képzett pénzösszegből Szanazuglban üdülőtelepet létesített. Kialakításában és szépítésében szorgos munkával vettek rçszt a szocialista brigádok. Hamarosan berendezik a faházat, amelyben 12 személy lakhat. A telken sátrakat is felállítanak. Az üdülőtelepet néhány nap múlva végleg birtokba vehetik a dolgozók. Mezőgazdaságunk kérnizálásá- < nak fejlődésére jellemző, hogy az idén hektáronként 190 kiló műtrágyát alkalmaznak a mező- gazdasági üzemek. A növényvé- dőszer-feühasználásban is megközelítettük a fejlett országok színvonalát, a hektáronkénti 9 dolláros vegyszerértékkel. Ez a figyelemre méltó növekedés megteremtette a mezőgazdasági termelés további korszerűsítésének alapjait is. A kemizálás jelenéről és jövő terveiről nyilatkozott Gór Nagy Sándor, a nehézipari miniszter helyettese. A mezőgazdaság kemizálása a vegyipar függvénye. Hogyan biztosítja ez á dinamikusan fejlődő iparág napjainkban a korszerű agrotechnikákhoz elengedhetelenül szükséges kémiai anyagokat? — Műtrágyagyártásunk meny- nyiségét és a technológiai színvonalat tekintve jónak mondható. A szükséges nitrogénhatóanyag mintegy 90 százaléka, a foszforhatóanyagnak pediig 70 százaléka a magyar gyárakban készül. A káliműtrágyákból azonban teljes egészében behozatalra szorulunk. Az elmúlt években jelentősen bővítettük az alapanyagbázist, új anamóma- szintézis-üzem létesült a Borsodi Vegyi Kombinátnál, a Tiszai Vegyi Kombinátnál 45 ezer tonna kapacitású salétromsav-üzemet építettünk, Szolnokon pedig 200 ezer tonna évi termelésű k.énsavgyár kezdte meg az üzemelést. Idén legfontosabb feladatunk a választékbővítés. A Péti Nitrogénműveknél, a Tiszai Vegyi Kombinátnál, valamint a Peremartoni Vegyipari Vállalatnál megkezdték a korszerű, ösz- szetett műtrágyák gyártását. — Bár a növényvédőszer-fei- használásunk megközelíti a fejlett ipari országok szintjét, az e körbe tartozó vegyületeknek alig több mint 50 százalékát állítjuk elő itthon. Az import csökkentésére és a választék bővítésére a Nehézipari Minisztérium kidolgoztatta azt a célprogramot, amelynek alapján Magyarországon is ínegteremthetMár hazaérkeztek a penzai tanulmányúiról a Felsőnyomási Állami Gazdaság képviselői: Lovas János, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára, Bagi Imre • üzemgazdász és versenyfelelőe, Hajdú Imre, a szakszervezeti bizottság elnöke és Bede László, a művelődés} ház igazgatója. Újonnan szerzett ismereteiket mozgófilmen, diaképéken, fényképeken, jegyzetekben és emlékezetben rögzítették. Élményeik tömegéből néhányat jegyeztem fél. Elsősorban is azt, hogy nagy jelentőséget tulajdonítottak a szovjet szákszervezetek vezetői a Békés megyeiek látogatásának, melyet a SZOT nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztálya kezdeményezett, amely cserelátogatásokkal folytatódik. Fontos része volt útjuknak a Penza környéki gazdaságokban, mezőgazdasági intézményekben tett látogatásuk. A Kombinát nevű szovhoz termelés] eredményei, gépesítettsége, munkamorálja példamutató. A dolgozók 95 százaléka szakszervezeti tag. Az emberek hűségesek munkahelyükhöz, hiszen a szovhozban élnek óvodás kortól életük végéig. Saját bölcsődéje, óvodája, alsó fokú iskolája, művelődési otthona van a gazdaságnak. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a testkultúra fejlesztésének, tudat- formálásuk fő vonala a munkára és a hazaszeretetre való nevej-üík a korszerű nővén yvédőszer- kutatast és ipari termelést. Több új hatóanyagú növényvédő szer kerül forgalomba, a gyógyszer- ipar is bekapcsolódott a növény- védőszer-gyártási programba. 1972-ben 10, az idén pedig már 17 új hazai növényvédő szert adnak át a fogyasztóknak. A fejlett ipari országa^ szintjét tekintve bizonyos elmaradás mutatkozik az állattenyésztés ke- mizálásában és ugyancsak alacsonynak mondható a mezőgazdaság műanyag- felhasználása is. Milyen a kapcsolat a termelőik és a felhasználók között? — A mezőgazdasági üzemeknek a kemikáliák gyártása mellett segítséget adunk a felhasználásiban is. A Magyar Vegyipari Egyesülés számítógép-központjában például komputer segítségével határozzák meg az egyes talajtípusok optimális műtrágyaigényét és a műtrágyafélesé- gek arányait. Létrehoztuk a mű- anyag-alkalmazásteohnikai, valamint a mezőgazdasági kemizá- lási központot. Ezeknél bemutatjuk a vegyipar újdonságait, ismertetjük annak felhasználási területeit és módjait. A választék bővítését szolgálják még a KGST-n belüli együttműködés. Részt veszünk az INTERCHIM munkájában, Bulgáriával, NDK- val é« a Szovjetunióval négyoldalú megállapodást kötöttünk a kemikáliák kutatásával, fejlesztésével kapcsolatos együttműködésre. A Nehézipari Minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal közösen elkészítette a mező- gazdaság kemizálásának távlati tervét. Milyen változásokat tartalmaz ez a nagyszabású program? — Megállapítottuk, hogy 1985- re a vegyiparnak és a külkereskedelemnek összesen 2.4 millió tonna vegves műtrágya hatóanyagot kell a mezÓvazdasásnak átadni. Ennek feltételeként 1985-i-g háromszorosára kell növelnünk a nitrogén és foszfor műtrágvaipari ■ kapacitásunkat. Ma már nem be'zélb etünk külön nitrógéa és foszfor műtrálés. A gazdaság dolgozói nyűit szívűek, lelkesek, látják, hogy életük alakulása saját munkájuk eredménye. A munkaversenyek során a legnagyobb elismerés a közösség előtt elhangzó dicsérő szó, a zászlók, amelyek a győztesek nevével lobognak. A Felsőnyomási Állam] Gazdaság küldöttei meglátogattak egy teljesen gépesített baromfi - termelő- és feldolgozó üzemet, ahol tojásként kerül be a termék és feldolgozott áruként kerül a vásárlóhoz. A tréfás kedvű igazgató szerint eddig csak a kakaskukorékolást nem tudták feldolgozni, a baromfi minden más részét hasznosítják. A megismert mezőgazdasági intézményék munkája világosan megértette a felsőnyomáai akkal, hogy ilyen szervezéssel lehet kis ráfordítással nagy eredményeket elérni. Jellemző, hogy a dolgozóknak csupán 5 százaléka adminisztratív, a többiek termelő tevékenységet folytatnak Magas szinten érvényesül a nők egyenjogúságé is A vezető dolgozók jelentős része nő, ne- vezetesen építésvezető, főagronó. mus, állatorvos. A munkaversenyt segítik még az irodalmi csoportok is, amelyek munkásokból alakulnak s a munkásoknak játszanak, szórakoztatva tanítanak. Bede Lászlóné gyagyártásröl. Olyan üzemeket kell létesítenünk, amelyek nyersanyagként földgázt, nyersfoszfátot és kálisót használnak fel és a különböző összetételű műtrágyák igen széles választékát állítják elő. A magyar műtrágyaiparban először a Péti Nitrogénműveknél építünk ilyen korszerű műtrágyagyárat, amely 1975-ben már évenként 260 ezer tonna nitrogén, 80 ezer tonna foszfor és ugyanannyi kálium hatóanyaggal növeli a hazai műtrágyaipar termelését. Az új üzem azonban még nem elégíti ki a szükségleteket sem mennyiségiben, sem választékban — hangsúlyozta a miniszterhelyettes — A péti beruházást követően olyan foszfor műtrágyagyártásra van szükség, amely egyedi műtrágya és kálisó bekeverésével korszerű hármas -hatóanyagú műtrágya előállítását teszi lehetővé. Egy ilyen műtrágyagyár építését tervezzük 1976 és 1980 között. Mindezek a bővítések és beruházások lehetőséget adnak array hogy a mezőgazdaság 1975-ben 260 kilóra, 1980-ban 300 kilóraj 1985-ben pedig csaknem 400 kilóra emelje a hektáronkénti mű- trágya-hatóanyag-felhasználást. Elképzelhető-e, hogy a jövőben, önellátóak leszünk növényvédő szerből? — A növényvédőszer gyártás és felhasználás jellegéből adódik, hogy sem most, sem pedig a távoli jövőben teljes egészében önellátásra nem tudunk ’ berendezkedni. Ezen a területen igen komoly nemzetközi együttműködést kell kialakítanunk a KGST- országokkal. Ezer* megvalósításával a tervek szerint 1980 után a hazai ellátásunknak már 70— 75 százalékát tudja majd vegyiparunk itthoni termeléssel, illetve szooialista termékcserével kielégíteni. A folyamatban lövő kutatás és fejlesztés eredményeképpen a közeljövőben 15 új növényvédő szer gyártását kezdik meg és ezzel 1970-hez viszonyítva 1975-ig megduplázódik a magvar növényvédőszeripar termelése. Rarta Sva Ä „Nord" és a többiek Korszerű műtrágyagyárak, több új növényvédő szer A mezőgazdaság kemizálásának fejlődéséről nyilatkozik Gór Nagy Sándor nehézipari miniszterhelyettes
