Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-15 / 164. szám
Z ilahot, a Meszes völgyében szerényen meghúzódó kisvárost alig- alig keresik fel külföldi turisták. Pedig, aki veszi a fáradságot és Nagyváradról Kolozsvárra utaztá- ban Csúcsánál letér a főútvonalról, nem sajnálva 50 kilométeres úttöbbletet, illetve egy fél napot s útba ejti Zilahot is —, nem bánja meg. A városlka első számú nevezetességét mindmáig ez Ady Endrével kapcsolatos emlékek jelentük. Ennek első jeleként a Krasz- na u. 45. számú házon kétnyelvű emléktábla hírdíszes kötésű könyv, mely Ady költői pályakezdésének beszédes tanúja. Ebben szerepel néhány sá -gult oldalon — 1894. XII. 10-i dátummal, a VII. gimnazista diákköltő saját kezevonásá- val — „Egyhangúlag al- bumba-vételre méltatott” — Az asszony ingatag — jeligéjű pályaműve, a „Márkó király balladája.” Nem lehet elfogultság nélkül kéabe vennj azt a ceruzával írt. a költő által közreadott előfizetési ívet sem, melyen közeljövőben rhegjelenő verses kötetét ajánlja, kérve annak megrendelését. (1898. július 8.) — Az íven mindössze a helybeli Seress könyvkereskedés 12 példányos igénye olvasható. Értékes dokumentumnak számítanak a gyűjteményben szereplő levelek is, különösen érdekesek Földes- sy Gyula, Horváth János és Szép Ernő sorai. Az évszázados iskolában ma is elevenen él és hat a költő szelleme. Az ő nevét viseli az iskolai önképzőkör, az 6 neve fémjelzi az iskolai irodalmi és szavalóversenyeket. E rövid látogatás is arról győzött meg, hogy megvalósult a költő elképzelése, ma „élet zengi be az iskolát”, melynek tanulói az életet is „derűs iskolának” tekintik —, s ez így van rendjén, így helyes. Dr. Papp János Az orosházi gyüitőklub ürügyén Képzőművészeti kiállítás látható az orosházi múzeumban : Beck Zoltán gyűjteményének egy része. Mai Békés megyei festők alkotásain kívül Nyi- lassy Sándor és Fontos Sándor képviselj Csongrád megyét (ez az arány természetesen nem vonatkozik Beck gyűjteményének egészére). Mint minden kollekcióban, ezek között is találhatók a résztvevő alkotók munkásságában átlagteljesítményt jelentő darasbok és vannak súlypontozott szerepűek. Az utóbbiak közé sorolom például Ezüst Portréját — szellemes és dinamikus —, Lipták Hazatérés a tanyára című munkáját — sárga és mélyvörös foltjai agitatív jellegűek. Látható itt két fiatal orosházj festő egy-egy csendélete: Horváth Jánosé, és Feldmann Tiboré; az orosházi származású festőrajztanár Fáber József szá- zadeleji munkásságából két darab. Bazsali Ferencnek, az öt éve fiatalon elhunyt orosházi festőnek külön emlékszobát tudott berendezni a gyűjtő; a csendéletek mellett — amik legjellemzőbbek Bazsalj sajnálatosan félbemaradt életművére — egy sötét drámai intérieur vonja magára a figyelmet, és egy nagyméretű figurális kép: a Kaszakalapáló. Míg az ugyancsak Bazisali alkotta Kis zenész intimre hangolt portré- tanulmány, a Kaszakalapáló mozdulattanulmány, mentes a portré egyedi kötöttségeitől, a zsánerjel- legen túl a mozdulat nyugalma és biztonsága a feltűnő. Az Interieur színes párja is itt látható. Ez a kép Ko- hán-kompozícióra emlékeztet: a puritán környezet asztal-szék kompozíciója, annak funkción kívüli megjelenítése Kohán hangolásé. De ettől nem is -BazsaII a kisebb, hanem Kohán lesz nagyobb; motívumainak sűrűsége, beszédes jelentése stíl unterem tő erő; (Vásárhelyen ma is hat, jelenidőben!). , Nehéz receptet adni a gyűjtés mikéntjére; a mennyiségi tényezőnek körúiyen határt szab a kényszer, s ami ezen túl mennyiségi probléma, az elhatározás kérdése — a minőség azonban nem azonos e kategóriával. Nem biztos, hogy a gyűjtőterület tudatos körülhatárolása már meg is termi e kategóriát; az orosházi templomtértől vagy egy békéscsabai görbe fától még nem feltétlen értékes egy alkotás, ettől ugyan még lehet igen silány is. Ügy nevezett „helytörténeti" szempontok tehát egyma- gukban nem vezetnek eredményre: a helyi személyes és tárgyi kötődésen túl, sőt a tematikán túl kell a festés gondolatot hitelesítő meggyőző ereje, a jelentés intenzitása. Ez mindenképp szükséges a minőséghez. így lehet egy magánakcióból — kiállítási lehetőséget tkapva — egy sokakat érintő művelődési lehetőség; az anyagválogatással ízlésfejlesztő, közösséget szolgáló megmozdulás. (Más kérdés, hogy a technika szerinti válogatás nem természetes; nem értékmérő, és nem feltétlen meghatározó a közönség érdeklődését illetően.) A gyűjtemény tulajdonosának van érzéke a dokumentum-értékhez is: Kerti Károly Dolgozók iskolája című kompozíciójának kisméretű, frappáns fogalmazása nagyon megérdemelte a gyűjtő figyelmét. Ehhez jó szem kell és biztos ítélőképesség: a korátlagból a jellemzőt kiemelni. Várjuk a Gyűjtőklub további kiállításait, annál is inkább, mivel tudunk igen színvonalas grafikákról is. V. Kiss Margit Ragyogás Tóimgy Sándor Szerelmet ad a szó, ahogy kimondták, tudod-e, bizsergést reggelizem és lángolást kortyolok rá részegen szállók akkora fényben, akkora nyárban akárha szemed vizében, anyám sóhajában, érdes és édes nyelv: ízlellek, só és víz kitárt ege-földje, falánk hullámzás: átölellek s magamba zárlak, ragyogás lázas porszeme, szállók, tudod-e, akkora magányban, akárha sejtmag száll időtlen plazma-árban, nem láthatsz te sem, hunyt szemhéjam beborít, csak hiszed, hogy megtalálsz, s én Is, hogy élek. keringlek csak, gyökerem, csöppként az aszályban, keringetlek, parányi Földem, újra-még sugárban, megszületnék már, gondoltam, megszületnék, a fény pirkadó bőrét áttörve, kihasítva, csakhát mihez kezdjek a csontjaimmal, gyönyörű, nehéz csontjaimmal,... Nyomon vagyok Sass Ervin nyomon vagyok valami szörnyű nagy titok előszobájába értem remeg alattam a föld és becsukódnak körben az ablakok a párnázott ajtón hét lakat lángoló sárkányfejek valami szörnyű nagy titok van ott ázó - túl jaj pedig nyomon vagyok mintha megbabonázott volna ősi átok hiába kiáltó^ arcomat tűz perzseli jelezz szabadot élet egy évre valót vagy csak egy hónapra ha lehet de ha nem hát egry hét Is elég egyetlen nap jó igen beleegyezem egy óra nyugalom (gyönyörű világ) most jelezz szabadot élet erre a percre mire kimondom ütvén másodpere az egész Mihalik Jenő Erdórészlet azokat a helyeket, ahol mintegy háromnegyedszázaddal ezelőtt Ady Endre is megfordult. Tatár Géza, a nagy- múltú iskola tanára vezetésével nyitunk a könyvtárba, ahol az Ady-relik- viákat őrzik. A két vitrinből egymás után kerülnek elő a féltve őrzött dokumentumok: a költő anyakönyvi kivonata, iskolai bizonyítványai, évkönyvek, kéziratok, levélek, családi fényképék, verses kötetek. Köztük is a legérdekesebb és legértékesebb az „a zilahi főgimnázium ifjúsági önképzőkörének emlékkönyve” feliratot viselő, Ady-emlékek Zilálton , deti: „Diákkorában, 1892— 1896 között ebben a házban lakott Ady Endre, a nagy magyar forradalmárköltő.” A főtérre érkezőt Fad- rusz János remek Wesselényi szobra fogádja, melynek szomszédságában áll Ady „ősi skólája”, a Wesselényi kollégium is. Az impozáns, 2 emeletes épület előtti parkban Balaslkó Nándor kolozsvári művész (valamikor 6 is az iskola növendéke volt) remek Ady-szobra áll. Az iskola folyosói ilyenkor júliusiban csendesek, kihaltak. így viszont nyu- godtabban járhatjuk végig
