Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-15 / 164. szám

Hangverseny Békéscsabán Július 12-én este a békéscsabai „zenélő udvarban”, a városi tanács udvarán a városi MÁV Fúvószenekar adott hangver­senyt. A bemutatónak nagy közönségsikere volt. (Fotó: Demény Gyula) Üzem- és munkaszervezésről tárgyalt az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsának Elnöksége jú­lius 13-án a (Békéscsabai Kon­zervgyárban tartotta ülését, melyen megjelent Kovács Ist­ván, a MEDOSZ főtitkára, a SZOT elnökségének tagja és Várai Mihály, a városi pártbi­zottság osztályvezetője is. Az üdésen a konzervgyár és a Bé­késcsabai Baromfifeldolgozó Vállalat munka- és üzemszer­vezésének helyzetét vizsgálták meg a két vállalat igazgatójá­nak és szakszervezeti bizottsá­gának jelentése alapján. Az elnökség tagjai először a konzervgyár termeilő üzemré­szeiben tettek látogatást, me­lyen Zelenyánszki György igaz­gató és Tóth Lajasné szb-tit- kár kalauzolta őket. Ezt köve­tően a jelentések és a látot­tak alapján kérdéseket tettek fel a két vállalat vezetőinek és szb-titkárainak. A válaszadás során Zele­nyánszki György elmondta töb­bek között, hogy a Békéscsabai Konzervgyár üzem- és munka- szervezése központilag kiemelt szerepet tölt be. A feladat vég­rehajtásához a tröszt támoga­tást nyújt és az eredményt ku­tatóintézet is vizsgálja. Ismer­tette az üzemszervezési prog­ram megvalósításának folyama­tát, melyben szerepe van a tár­sadalmi szervek és a szocialis­ta brigádok vezetőiből, tagjai­ból alakult üzemszervezési bi­zottságnak. Megállapította, hogyamunka- és üzemszervezés nem kam­pányszerű, hanem folyamatos feladat, mélynél időnként elő­térbe kerül egy-egy fontosabb kérdés megoldása. Kapcsolódik ez a munka a mezőgazdaság­hoz és a külkereskedelemhez is. A szocialista munka verseny­nyel kapcsolatban elmondta, hogy a brigádok törekvései összefüggésben állnak a válla­lati célkitűzésekkel. Kibontako­Kettó db UE-— 50-es erőgép pótkocsival jó állapotban eladó. PZÖVÉPÍTÖ, Szeghalom, x zóban van a Dolgozz hibátla­nul mozgalom. Tóth Lajosné a szocialista brigádok és a törzsgárdatagok szerepének a jelentőségét mél­tatta. Dr. Stmándi Béla, a 'Békés­csabai Baromfifeldolgozó Vál­lalat főmérnöke először az üzem- és munkaszervezés mód­szeréről tájékoztatta az elnök­séget. Elmondta, hogy az utób­bi időben csökkentették az al­kalmazotti létszámot. A Dolgozz hibátlanul mozga­lommal kapcsolatban kifejtette azt a véleményét, hogy először meg kell teremteni hozzá a személyj és tárgyi feltételeket. Tájékoztatta az elnökséget ar­ról is, hogy a baromfiipar szakma lett. A hosszú évtize­des gyakorlattal rendelkező dolgozók szakmunkásvizsgát te­hetnek. A szakmunkások egy forint órabéremelésben része­sülnek. A szakmunkásképzés folytatódik éis kiterjed a fiata­lokra is. Továbbképzést szer­vezett a vállalat a hűtőgépház dolgozóinak és a hegesztőknek. Az üzem- és munkaszervezés fontos részét képezi a partne­rekkel (gazdaságokkal) való kapcsolat kialakítása is. Ma már több éves szerződést köt a vállalat baromfikeltetésre, „te­rítésre”, nevelésre, hizlalásra és a felvásárlásnál minőség alapján felárat fizet. Kovács István, a SZOT ne­vében üdvözölte a tanácskozás résztvevőit és elismerését fe­jezte ki mindkét vállalat veze­tőinek a jó üzem- és munka- szervezésért. Javasolta, hogy a tapasztalatokat más üzemek­ben is hasznosítsák. A vita dr. Takács Lőrincnek, az SZMT titkárának összefog­lalójával ért véget. Ezután az elnökség a szakszervezeti tisztségviselők képzéséről, va­lamint a szakszervezeti tömeg- politikai oktatás 1972—73. évi tapasztalatairól és az 1973—74. évi feladatokról tárgyalt, vé­gül megbeszélte és jóváhagyta a II. félévi munkatervet. P. B. ШЁМЁЕЩ 1973. JÚLIUS 15. 5 I. I Útban Füzesgyarmat felé, | Szegnaimon feliteresem Varga Istvánt, a jarasj parmizoitsag I első titkárát: vajon mi a véle­ménye Bak.es megye legésza­kibb nagyközségéről? 1 Varga elv társ így kezdi a tájékozta­tást: — Inkább a jó oldaláról em­legetjük Füzesgyarmau>t. Külö­nösen tetszik a célratörő köz- ségfejlesztesi politikája. Nagy feladatokat városit meg, ter­mészetesen központi támoga­tassak Azt is elmondja, hogy a ter­melőüzemek segítik a község­fejlesztést. Jelentős a tsz kö­zös vállalkozási, a sertéstelep, továbbá a íorrólevegös lucerna­üzem. Fejlődik a Jarmukészító és Javító Ipari Szövetkezet. Am ebben a községben a gaz­dasági mumca túlságosan is el­foglalja az embereiket. A veze- tQKneic sok érdemük van. Oly­kor azonban megfeledkeznek a politikai munkáról, ami pe­dig a vezetőkkel szemben tá­masztott elsőrendű követel­mény. Kedvező a helyzet az Aranykalász Tsz-nél és javul az ipari szövetkezetnél. itt vannak a KÖJÁL-tól Nagy segítséget jelent számom­ra az iryen tajekoztatas. Így mar ütközően tervet tudoa ké­szítem magamban, hogy mi­lyen szemüvegen Keresztül néz­ve mutassak oe egy csipetnyit Füzesgyarmat életeoöl. Olyat, ami az Olvasókban érdeklődés­re tarthat számot. Először Oyáni Sándort, a községi pár'ooizottsag titkárát keresem lel, aki egyik legjobb ismerője a községnek. О nagy elfoglaltsága közepette is kész- , séggel áll rendelkezésre ahhoz, I hogy segítsen a munkámban. I Jól tuoja, hogy jelentősége van j annak, ami a megyei pártbi-1 zottság lapjáoan megjelenik. Kazreműköoese pedig jobban biztosítja a tárgyilagosságot. Vele együtt megyek tenát a tanácshoz, de már a lépcsőház­ban halljuk: — Az elnököt a KÖJÁL a vágóhídra vitte. — Nj csak, mit csinált ez a KÖJÁL! — iordulok mosolyog­va Gyám Sándorhoz, akinek ugyancsak felderül az arca a hír hallatán. De Péli Sándor- né, az igazgatási csoport veze­tője erősítgeti: — Igen, itt vannalk a Kö- jAL-tol es az elnök elvtárs az ő autójukon ment ki. Mert a vágóhíd nem bírja el, hogy olyan sok sertést vágjanak, mint eddig. Ezentúl ott csak kényszervágást engedélyeznek majd. — Mi lesz akkor a lakosság húsellátásával? Azt nem tudja Pélj Sándor- né, nem is az ő dolga. De az biztos, hogy jobb, ha sok a ser­tés, mintha kevés volna és len­ne egy kihasználatlan vágóhíd. No persze, azért a mostani gond sem csekélység. „Megkoplalják” a közművesítést Nemsokára találkozunk Sző­ke István tanácselnökkel. Mind­járt el is árulom, hogy mi a járási pártbizottság első titká­rának a véleménye Füzesgyar­mat községfejlesztési politiká­járól. Szemmel láthatóan jól­esik neki, hogy a tanács mun­kája most kissé reflektorfény­be kerülhet. És szívesen beszél arról, hogy javítják az út köz­ségi átkelőszakaszát, amely már szinte járhatatlan volt. Sikerült elérni, hogy a munkát a tervezettnél előbbre hozzák. Ezért a köszönetét is tolmá­csolja a KPM ‘Békéscsabai Közúti Igazgatóságának, vala­mint a Békés megyei Tanács Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztályának. — Szeptemberben elkészül az út és ősszel már könnyebben tudnak közlekednj a tsz-ek gépkocsijai, traktorai, valamint az autóbuszok — állapítja meg Szőke István. Szívesen beszél a központ ki­alakításának a tervéről is, amelynek azonban előfeltétele a szennyvízelvezető-csatorna megépítése. A szükséges sza­kasz az év végéig készül el. Ugyanez a határideje a vízmű befejezésének és jövőre meg­kezdik a vezetékbekötést a la­kásotok. Az igény máris 75— 80 százalékos. A községközpont legjelentő­sebb új létesítménye lesz az АВС-áruház és takarékszövet­kezet, a Vörös Csillag Tsz iro­daháza és ezeradagos konyhá­ja, továbbá 35—40 OTP-lákás, valamint a kenyérgyár, három szolgálati lakással. Az egészet zöldterület veszi majd körül. A közművesítésre 10 éven át évente 570 ezer forintot fordít a tanács, s így niás községfejlesz­tési célokra alig negyedmillió forintja marad. Ebből is sok az állandó _ költség. Ezért mondja Szőke István: — Meg kell .koplalnunk” a közművesítést. Azelőtt a für­dőt „koplaltuk” hasonló mó­don, most jó, hogy megvan. Sokért nem adná a lakosság. Sanyi bácsi, olvasta az újságod És ha már olÿan szeren­csém van, hogy a községi párt- bizottság titkára és a tanácsel­nök egy kis időt szakíthat a beszélgetésre, felvetem, hogy Füzesgyarmaton meglehetős elmaradás van a napilapok ol­vasásában. Legalábbis más ha­sonló községekhez képest. Bizonyos, hogy manapság minden felnőtt embernek elen­gedhetetlenül szüksége van ar­ra, hogy naponta tájékozódjék az ország-világ legfontosabb eseményeiről. Arról, ami körü­lötte történik. A szűkebb ha­zájában, Békés megyében is. Máskülönben hogyan tud el­igazodni az életben? Egyénileg is kára származhat annak, aki mondjuk éppen az őt érintő kérdésekről nem szerez tudo­mást. Gyáni Sándor és Szőke Ist­ván egyetért velem abban is, hogy valamit tenni kell azért, hogy ne tartozzon a község az utolsók közé. Főként a vezetők­nek. Nem azzal, hogy ők kí­nálják a lapokat, hanem pél­damutató olvasással. És azzal, hogy kellő befolyást gyakorol­nak azokra, akiknek a hírlap- szervezés a feladatuk. Azokra A Medgyesegyházá Bőr- és j Textilipari Szövetkezet az első félévben 20 millió forint értékű terméket állított elő, ami idő­arányosan mintegy 4 millióval haladta meg a tervezettet. Kü­lönösen az igen keresett víkend- cipőből volt jelentős a túltelje­sítés. A textilrészleg szovjet megrendelésre fiűkabátot gyár­tott. A II. félévben a cipőrészleg új technológiával magasított mikroporózus sarkú és talpú fér­ficipót készít. A textilrészleg fi- úöltöny gyártására tér át. Az el­ső félévi eredmény, továbbá a második félévi megrendelések alapján az éves tervet várható­an mintegy 20 százalékkal tel­jesíti túl a szövetkezet Hamarosan elkészül két 150 négyzetméter alapterületű mű­hely, ahová a eipő- felsőrész-készítők és al­jaelőkészítők kerülnek. Job­bak lesznek a munkakörül­mények. és lehetővé válik a lét­szám mintegy 40-nel való nö­velése, is, akik például tanács-, párt­vezetőségi tagok vagy más szervezetek vezetőségében te­vékenykednék. Hogyan tud az beleszólni a közös ügyekbe, aki nem olvas rendszeresen napi­lapot? Elsősorban pedig párt­lapot, mint amilyen a Népsza­badság és a Népújság. Érdekesen világítja meg a kérdést Gyáni Sándor: —Elmegyek valamelyik szö­vetkezetbe. Sokszor megállíta­nak és kérdezik: Sanyi bácsi, (Sanyi, Gyáni elvtárs) — ki­vel milyen viszonyban vagyok — olvasta a Népújságban ezt vagy azt a cikket? Mi a véle­ménye? És beszélgetünk erről, arról. Nagyon érdeklődők az emberek. Bizony helyes választ is kell adni. Volt, akj azt mondta: neki, mint vezetőnek nem dolga a pártlapok terjesztése. Aa ilyen kijelentés éppenséggel nem vall kellő politikai érettségre. Sok fiatal tovább tanul A jövő mind több szakkép­zett munkást, technikust, mér­nököt követel. Ezt jól felisme­rik Füzesgyarmaton, Ennek tu­lajdonítható, hogy például az idén az általános iskola 8. osz­tályát végzett fiatalok mintegy 90 százaléka szakközép- és szakmunkásképző iskolában ta­nul majd tovább. Az ifjúság továbbtanulásra való törekvése jól megmutat­kozik az Aranykalász Tsz-ben is, amiről Jeneses Lászlóval, a KISZ-alapszervezet titkárával beszélgetek. — Nálunk a fiatal szakmun­kások közül hatan járnak szakközépiskolába — kezdi. — Mi a céljuk? — Részben az általános mű­veltségüket akarják fejleszte­ni, ha pedig kedvük támad, egyetemen vagy főiskolán ta­nulnak majd tovább. — Mire számíthatnak egye­temi, főiskolai végzettséggel? — Jelenleg egyes beosztá­sokban már nagy gyakorlat­tal, de alacsonyabb iskolai vég­zettséggel rendelkező idős szakemberek dolgoznak. A he­lyükre később ők kerülhetnek. Elmondja azt is Jeneses László, hogy az agráregyetem levelező tagozatán Tokaji Gyu­la, Csaba Rudolf és Gyebrovsz- ki Gézáné tanul. Szakmérnök­nek készül Gyenge János, ket­ten pedig most kérték a felvé­telüket Mindemellett valamennyi fi­atal nagyon szívesen vesz részt a KISZ politikai oktatáson. Pásztor Béla A szövetkezet célul tűzte, hogy a következő években 100 ezer párról 300 ezer párra növeli az éves cipő termel est. A fejlesztés­hez a megyei tanács, a KISZÖV és az OKISZ várhatóan támoga­tást nyújt. Hasonlóan a Könnyűipari Minisztérium is. A fejlesztés során a létszám a jelenlegi 300-ról 480-ra emel­kedne. A szükséges munkaerő Medgyesegyházáról és a kör­nyékbeli községekből biztosítha­tó. A mezőikovácsházi járásban kevés az ipari üzem, a nők elhe­lyezkedésére alig van lehetőség, a szövetkezet pedig többségében nőket foglalkoztat. Itt a fiata­loknak is lehetőségük van arra, hogy betanított munkások le­gyenek, a szükséges gyakorlati idő után r>edig letegyék a cipő­ipari szákmunkásvizsgát. A szövetkezet a készáu-uterme- lés mellett a járás több közsé­gében ellátja a lakossági javí­tást, szolgáltatást. Ez a munka értékben évenként mintegy 2 millió forintot tesz iá. Az éves terv jelentős túlteljesítésére számít a Medgif osegy házi SÖRT EX Egy nap Füzesgyarmalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom