Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-13 / 162. szám
Hunyadi a Várszínházban Darvas József drámájának ősbemutatója íz év teüt ей azóta, hogy a gyulai várban, fent az öreg- torony tetején először szállt az esti égbolt felé a fanfárok hangja, és a város későbbi nagy fiának, Erkel Ferencnek híres dallamát idézte. Idézte egy nemzet sóhajtását, megtartó hitét: „Hazám, hazám, te mindenem Annak is tíz éve, hogy egy szín- házi rendező álmait megértették azok, akiknek megértő akarata - segítsége az emberek igaz szolgálata egyben; tíz éve annak is, hogy nem maradt torzó еёУ gyönyörű terv, melynek kultúrát gyarapító, szellem©! formáló, embert nemesítő erejét érezzük immár egy évtizede. Jubileumi ősbemutató volt ebben a várban július 6-án, és illő, ha ez a bemutató kapja a legtöbb szót, a közönség-hívást. Mégis kikívánkozik a szemlélőből, a jubileum részeséből a még mindig ritkán érezhető nagyszerű érzés: ennek a városnak mostani vezetői tudják a szép szó erejét, hitük szerint tartják jónak anna> segítését, és nem fukar a szívük, ha százezreket кеи adni arra, hogy álmok valósággá legyenek, a legszebb, amit odaálmodni lehetett a 600 eves, vérzivatart, halálhörgést es kobzosok énekét őrző falak köze: a színház varázslatát. Emlékezzünk csak, hiszen jubileumkor nemcsak megbocsátható, hmem kőtelező ez: egyetlen esztendő, vagy inkább egyetlen rövid ^ósz és tál elég volt ahhoz, hogy 1964 tavaszán már szervezzék-megva- lósítsák azt, amit a. dubrovmki ünnepi játékokon járt rendező hozott a város ele: ^8Уen színház a végvár udvarán! Milyen könnyű é- egyszerű ezt tíz eez- tendó idő távolából elmondani, de valóban ilyen egyszerűen tör- tént! A gyulai várszínház úgy | született, mint a régen várt gyermek, jöttét hírelte mindenki, el'következése természetes volt. És most, július 6-a után néhány nappal, az évtizedes jubileum ünnepélyes hangulatát es egy ritka szép színházi élmény varázslatát hordozva, szóim lehetne az elmúlt bemutatókról, lehetne összegezni a törekvése« megvalósulását, azt, hogy a.z elfelejtett, magyar történelmi drámáknak mennyire vált otthonává és messzire hangzó fórumává ez a várszínház; hogy az elmúló tíz esztendő után jogos-e még tartani ezt az elvet, vagy változtatni rajta; hogy friss его, friss gondolat, koncepció szükséges-e egy évtized után; mindezt más alkalommal es mas helyeken feltehetően azok is megteszik, akiknek megtenni kötelességük, és akik tíz evvel ezelőtt is tudták: oda kell állni a ió ügy mellé, mert ezrek es százezrek érdeke, a magyar szm- házkultúra gazdagodásának érdeke az. Tehát ezekről máskor. Most a szép, emlékezetes ünnep maradjon csak: a jubileumi ősbemutató, melyen Orosháza szülötte, a kétszeres Kossuth-dijas író, Darvas József Hunyadiját látta a várudvari nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség. A dráma születése közismert. A Művelődésügyi Minisztérium, a Békés megyei tanâc* és a gyulai városi tanács közös és meghívásos drámapályázatot hirdetett. Ennek ösztönzésére változott át az író 1938-ban megjelent A törökverő című történelmi regénye Hunyadivá^ történelmi drámává. A feladat nagy súlyú: regényből drámát transzponálni- alkotni. a legnehezebb vállalkozások egyike. Számos példa Ы-j гоп'-ítja, hogy regények dramati-i zálása milyen nehéz, hogy az) egyik műfajban testet öltött té-1 ma ellenáll a másik műfajnak, és ritkán válik az eredetivel azonos értékűvé, vagy még sikeresebbé. A törökverő és a Hunyadi esetében megkockáztatnám azt a megállapítást, hogy . az írói szándék, látásmód, Hunyadi János egész forrongó korának és önmaga iszonyú küzdelmeinek testetöltése erőteljesebbé vált a drámái feldolgozás által. Nemcsak a vizuális varázslatról van itt szó, nemcsak arról, hogy a fél évezredesnél is öregebb falak között olyan puritán és valóságos díszletre-környezetvilágra találtak az életrekeltett hősök, melyet kőszínházban megoldani sokkal nehezebb lesz, hanem arról is, hogy egy országot formáló nagy ember szemünk láttára idézi meg önmagát abból az évszázadból, amikor a hely, ahol mi, késői utódok figyeljük őt, várrá magasodott. , Lehet, hogy túlzás a helyszínről ennyit szólni, de a gyulai várszínház egyik alapvető vonzerejéről beszélünk akkor, amikor ezt az átérzett-átélt hangulatot öntöm újra szavakba, amikor figyelni hívom a mindenkori nézőt arra is, hogy a hós, aki a színpadon szól, és a vár körülötte egyazon történelmi atmoszférát sugároz, kelt életre a színházi élmény sehol másutt meg nem ismételhető, csodájával. Tisztelettel kérem az olvasót, ne várjon most e hasábokon szorosan vett szakmai értékelést a drámáról, a rendezői elgondolások megvalósulásáról és a színészi játékról, engedje meg inkább hogy egy hetek alatt ki- kovácsolódott alkotó együttesről, közösségről — melyben ott van az író, a rendező, a színész, a díszlet- és jelmeztervező, a színpadmester és a legutolsó fáklyavivő statiszta is — nos, erről i az alkotó közösségről, műhely- j ről mondjam ki legelsőbb az őszinte, igaz szót: kitűnő! Any- nyirs odatették minden tudásukat erre az előadásra, hogy néhol — bocsánat a könnyű kis I Wollmuth Frigyes rajza felhőért — a kevesebb is több lett volna. Ez azonban mindenféle nagy akarások természetes velejárója kiiktatni nagyon nehéz, mert az ember nem is tudja, hol kezdje, hiszen minden leírt szava, minden rendezői ötlete, színészi gesztusa kedves gyermek, megválni tőlük majdnem lehetetlen. Miszlay István tizedik rendezése ez a gyulai várszínházban. El kell ismerni : tizedszerre is tudott újítani. Jószerével valamiféle szintézis ez a rendezés, kilenc eddig bemutatott történelmi dráma legjobb ötleteit hozta el, és adta mind a Hunyadi előadásához. Nagy küzdelmet vívott a rengeteg színváltozással, forgószinpados kőszínházban sem könnyű az ilyesmi, hát még itt, ahol a díszlet-elemeket kell forgatni, átállítani, újakat behozni. másikat kivinni, és mindezt sötétben, csendben. A csend az ritkán sikerült, a nagy jövésmenés bizony kizökkentette a nézőt, és újabb percekre volt szüksége, míg visszatalált az előadáshoz A dráma központi hőse Hunyadi János. Telitalálat volt a színész kiválasztása. Paláncz Ferenc kitűnően építi fel a mélyből egy nemzet élére eljutó, nagy akaratú ember élete-útját, önemésztő küzdelmeit az öntelt és önmagukon kívül semmi másra nem figyelő bárókkal, nagyurakkal szemben, és súlyos csatározásait a hódító oszmán birodalommal, csatározásait nemcsak a harcmezőkön, hanem önmaga lelkében is, az „ides ország" felismeréséig. „Ti vagytok az ides ország! Ti, a népek! Ti vagytok a hitnek igaz védelme! Legyen néktek érette segedelem és biztatás." Óriási lángú üstökös enyészik el ezekkel a szavakkal Nándorfehérvár alatt, a nagy diadal után, mely fél évszázadra megmentette az országot a török hódítóétól. Paláncz robusztus, tűzzel ötvözött, okosan ravasz, nagy-' szerűen emberi Hunyadi. Jankónak is az, János kormányzónak is, a kaszás népet hívó-vá- ró-szerető Hunyadinak is! Említettem, hogy az előadás szép közös alkotómunka eredménye. A taps a végén mindenkinek szól. Az író, a rendező és a címszereplő mellett mégis neve és kiemelkedő szerepe van a sikerben Szersén Gyulának, Fo- nyó Istvánnak Cilii Ulrik hitelesnél jóval nagyobb értékű megformálójának. Pap Évának, Tyll Attilának, Bicskey Károly- nak, Szoboszlai Sándornak, Kö- rösztös Istvánnak, Lengyel Jánosnak, Holtai Jánosnak^ Iványi Józsefnek Fekete Tiboriak és Tolnai Miklósnak A díszleteket Csányi Árpád, a jelmezeket Vágvölgyi Ilona tervezte, hűséggel a korhoz, amelyet megjeleníteni segítenek. Sass Ervin Másodszorra virágzik az akác A csapadékos és jó meleg nyári idő hatására megyénk különböző tájain másodszorra virágzik a fehérakác. Különösen a Békéscsabától Kondoros felé vezető országút mentén látni sok olyan akácfát, amelynek lombkoronáján messzire virít a sok szép virág. A másodszori virágzásból származó akácfürtök nagyságra és illatra hasonlítanak a májusi virágokra. Az idősebb emberek — főként az egykori pásztorok — bőséges másodszori akácvirágzásból tartósan szép őszre és jó kukorica- termésre következtetnek. Gondos {elkészülés, jobb ellátás - Háromnapos ellenőrzés az idegenforgalmi területeken Az illetékes kereskedelmi felügyelőségek a múlt hét végén a fővárosban, a Balatonnál, a Mátra és a Bükk környékén háromnapos összevont vizsgálatot tartottak. Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőségen, a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztályán, a megyei kereskedelmi felügyelőségeken kívül részt vettek a vizsgálatokban a KÖJÁL és a KERMI szakemberei, a vállalati és a társadalmi ellenőrök; a fogyasztói érdekvédelem szempontjából fontos rendelkezések érvényesülését vizsgálták. A tapasztalatokról az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőségen tájékoztatták az MTI munkatársát. A háromnapos ellenőrzésen 350 — próbavásárlással is egybekötött — vizsgálatot tartottak: egyebek között ellenőrizték a strandokon a kereskedelmi és vendéglátó munkát, az élelmiszer- és a zöldség-gyü- mölcs-boltokat, az iparcikküzleteket, a magánkereskedőket, a megyei rendőrkapitányságok pedig külön a fiatalkorúak és az ittas egyének kiszolgálására vonatkozó rendelkezések végrehajtását. Az ellátással kapcsolatos tapasztalatok egyértelműen kedvezőek. A kereskedelem az idegenforgalmi szezon idejére a korábbinál nagyobb gonddal készült fel az élelmiszer-, a zöldség- és gyümölcsellátásra. A kötelező menüszolgáltatást az ellenőrzött üzletek többsége bevezette. Az élelmiszenke- resikedelemben megfelelő, a vendéglátó üzletek közül azonban a presszókban kevésbé megoldott a reggeliztetés. A fővárosban, a Mátrában és a Bükkben örvendetesen javult az italok és az élelmiszerek hűtése. Nem mondható el ugyanez egyes balatoni helységekről. Sok helyen változatia- nul kifogásolták az ellenőrök, hogy nem adnak számolójegyzéket a vendégeknek. Az ellenőrzések mintegy kétharmadánál gondos kereskedelmi vendéglátó munkát állapítottak meg, előfordult azonban néhány kirívó és tudatosnak minősülő szabálytalanság, amit azonnal megtoroltak. A hiányosságok általában kisebb összegű többletszámolásban, főleg hamis mérésben merültek (ki. Az ellenőrzések alapján az illetékes hatóságok különféle intézkedéseket hoztak a helyszínen. Így például több helyen fagylaltot, főtt tésztát semmisítettek meg, s közegészségügyi hiányosságok miatt azonnal bezáratták az Utasellátó hatvani éttermét. Uj mederbe terelik nyugati határ foly ónk , a Pinka egyik szakaszát Űj szakaszába lépett nyugati | határfolyónk, a Pinka több éve folyó szabályozása. A hazánk j területére négyszer be, s ugyan- | ennyiszer kilépő kanyargós víz- | folyást a magyar és az osztrák I vízügyi szervek összehangoltan [ szabályozzák egy korábbi megállapodás értelmében. Egyik sza- I VOLÁN 8. sz. VÁLLALAT ' (elvételre keres TEFU és MÁVAUT gépkocsivezetőket. segédmunkásokat. gumijavító szakmunkásokat. valamint da. rabáru-rakodókat. Munkába járáshoz ingyenes autóbuszbérletet biztosi, tunk. Jelentkezni: Békés, csaba. Szarvasi út 87. Munkaügyi önálló Osztályon lehel 206074 kaszán mindkét oldalon új mederbe terelik. Az új magyar és osztrák nyomvonalat az ősszel kapcsolják össze a közös határszelvénynél. Magyar oldalon húszmillió forintot költ a Nyugat-Dunántúli Vízügy) Igazgatóság a Pinka rendezésére. Medréből 360 000 köbméter földet emelnek ki, a korszerűen kialakított új partszakaszokba, s a mederbe 15 000 köbméter terméskövet építenek be. Jelenleg hatvanszázalékos készültségi foknál tartanak. A mederből kitermelt hatalmas mennyiségű földet gépekkel szétterítik a folyó mentén. 5 1973, JÚLIUS 13.
