Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-12 / 161. szám

Less elegendő gyermekruha Továbbra is lesz elegendő rög­zített árü gvermekruhákból és cipőkből. A Könnyűipari Minisz­tériumban elmondták, hogy a kereskedelem rendelése alapjan, az igényeknek megfelelően mó­dosul és bővül a gyermekruha­ellátás. A második félévben lényegésen több fiú és kis ka­masz-nadrág, fiú atlétatrikó, le­ányka pamutnadrág készül, csak a vállas lánykaingből csökkent a kereslet. A központi fejlesztési tervekben is nagy gondot fordí­tanak a gyermekek ellátásának további javítására. A síkkötött- árugyártás fejlesztéséhez nyúj­tandó hitelből például csak azok a vállalatok és szövetkezetek részesülhetnek, akik pályáza­tukban vállalják, hotgy a beru­házási összegnek legalább 30 szá­zalékát a gyermekruha-gyártás növelésére fordítják. A minisz­térium a gyermekek öltözködé­sének korszerűsítése érdekében szerződést kötött a divattervező vállalattal célszerű anyagokból divatos variálható ruhák kiala­kítására. A ruházati ipar méter­programjának részeként a gyer­mekruházati iparban is figye­lembe veszik az átlagmagasság- növekedést, a méretarányok megváltozását. A gyermekcipő-ellátás meny- nyiségi és minőségi javítására is figyelmet fordít az ipar. A legkeresettebb fröcsi-cipőkből a kereskedelem a második félév­re eredetileg 379 000 párat ren­delt, de a Duna Cipőgyár kapaci­tásának felülvizsgálata után, még elfogadott 30 000 pár pót­rendelést. Az első szegedi járási vegyesipari szövetkezet 200 000 pár bébicipőt gyárt még ebben az évben új termékként, három­féle tetszetős tipegőt pedig bírá­latra mutatott be. A háziipari szövetkezeteknél — ahol évi 4 millió gyermek­ruha készül, 320 millió forint értékben — elmondták, hogy 1973-ban körülbelül 400 000 da­rabbal növelik a termelést. Araik kialakításához azonban az kellene, hogy az ipar több könnyű, célszerű, kifejezetten gyermekhoimik készítéséin al­kalmas alapanyagot gyártson. Gyermekbútorból Budapesten már értékesítési gondos vannak — közölték a BŰTORÉRT-nél. Gyermekágyból tízezerrel több kerül forgalomba, mint tavaly. A közkedvelt összecsukható já­rókákból sincs hiány, s a na­gyobb méretű 170 centiméteres gyermekágyakból még a hétvégi házakba is jut. Gyermek-íróasz­talokból és gyermekszoba-beren- dezésekből iá tovább bővül a vá­laszték. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács mellett élet- rehívott állandó bizottság pá­lyázatokkal ösztönzi a hasznos gyermekjátékok kialakítását. Tanács a nyárra: * Ússzunk minél gyakrabban A nyári időtöltések közül az egészségügyi szakemberek első­sorban az úszást ajánlják fia_ taloknak és időseknek egyaránt. Mint hangsúlyozzák, az úszás­nak többféle előnye is van. Az egyik az. hogy tekintet nélkül korára, bárki bekapcsolódhat ebbe az egészséges sportba, ami természetesen akkor is hasznos, ha valaki nem versenyszerűen űzi. Orvosi vélemény szerint a rendszeres úszás, a szabadban alkalmas arra, hogy a szervezet hozzászokjon a hőmérséklet­ingadozásokhoz. ezáltal csökken az őszi—téli meghűlés, megfá­zás lehetősége. Előnye az úszás_ nak az is, hogy idegesség esetén megnyugtat. Néhány megszívlelendő or­vosi tanács : bőrbetegségben szenvedők ne látogassák az uszodákat. Medencébe lépés előtt és vízből való távozás után min_ denki tartsa kötelességének a zuhanyozást. Ajánlatos az uszo_ dában fapapaucs helyett mű- anyagsaru használata a gombá­sodás megelőzésére, mivel a gombák leginkább a fán tele­pednek meg és szaporodnak. Az egészséges idős emberek is nyu_ godtan úszhatnak, a fontos az, hogy ne erőltessék meg magu­kat. A iövő repülős tisztiéi között Motoros repiiSőgépvezeloképző iskola Békéscsabán Jövőre lesz egy évtizede, hogy Békéscsabán létrehozták az MHSZ központi motoros repülő­gépvezető iskolát. Az eltelt idő alatt több száz fiatal szerette meig a légtér végtelen útjain va­ló száguldást. Most, nyár dere­kán, amikor az iskolák bezár­ták kapuikat benépesült a re­pülőtér is. Esőfelhők kergetőztek a ma­gasban. A hatalmas zöld térség­ben színes napernyő áll kife­szítve. Most nem a nap, inkább az eső ellen védd az asztalt a A Kossuth Kiadó új politikai könyvei Ripp Géza műve — „Politi-1 kai gazdaságtan és ideológia” — történelmi visszapillantás, | mert megmutatja a politikai gazdaságtan szerepét a marxis­ta társadalomfelfogás kialaku­lásában, részletesen elemzi a klasszikus politikai gazdaság­tan alaptételeit, természetesen Marx megállapításaiból kiin­dulva. A szerző szerencsésen ötvözi a korábbi és az új pol­gári szemléletek kritikáját: nem időrendben halad, hanem kérdéscsoportonként. E módszerrel dolgozza fel a tudomány és ideológia viszo­nyát, elemzi a politikai gazda­ságtan ideológiától mentes, de szívósnak bizonyuló tanait, a modern pozitívizmus irányzata­it, azokat a divatos, de kép­telen kísérleteket, amelyek a marxi életművet meg akarják „tisztítani” a politikától, igé­nyes munka Ripp Gézáé, s nagy erénye a legfrissebb tapaszta­latokat is szemügyre vevő mér­legelés. Új radikalizmus Gil Green tanulmánya a „Napjaink kérdései” sorozatban jelent meg „Üj radikalizmus: anarchizmus vagy marxizmus?” címmel. Mint a szerző megál­lapítja „Korunknak történelmi­leg egyedülálló, egyik legfi­gyelemreméltóbb jelensége a fiatalok több mint egy évtize­de tartó, tömeges lázadása”. 5 1973. JÚLIUS 12. Gondolatai e csomóból erednek, s elvezetnek az anarchizmus változó arcának megmutatásá­ig, a naív forradalom-„csiná- lás” gy|korlati tapasztalatai­nak elemzéséig éppúgy, mint a reform és forradalom, a mar- cusei tanok, a gerillamozgal­mak kérdéseinek taglalásáig. Nem a tudományos elvont­ság, sokkal inkább a gyakor­latias érvelés Green célja, s sikerrel el is éri ezt. Tényei, adatai a párizsi kommüntől, Bakunyintól szinte napjainkig összefogják a leglényegeseb­bet, választ kereső vizsgálódása kiterjed a nagy amerikai mo­nopóliumok munkásainak har­caira, a szakszervezeti mozga­lom dilemmájára éppen úgy, akárcsak a négerkérdésre, s a terrorizmus problémáira. A marxista koncepció A politikai történelemnek aligha van népszerűbb és töb­bet használt fogalma, mint a demokrácia. Dr. Kiss Artúr könyvében — „Marxizmus és demokrácia” — nemcsak arra vállalkozik, hogy e fogalomról összefoglalja a marxista kon­cepciót, hanem arra is, hogy részletekbe menően elemezze a demokráciának, mint politikai kategóriának változó történel­mi tartalmát, ismérveit, a bur- zsoá és a szocialista demokrá­cia jellemzőit. Fontos vonása a kötetnek a nyíltság, a kényesnek vélt problémák — gyakorlati pél­dákra támaszkodó tárgyalása, s az, hogy a tudományos igé­nyesség és a közérthetőség ne­héz követelménye csorbítatlanul érvényesül. M. O. rajta levő rakétapisztolyt, tölté­nyeket és a hangszórót. — Rómeó kér gurulási enge­délyt. — Engedélyezem a kigurulási A gép méltóságteljesen gurul a starthelyre. Petrus Mihály ke­zében magasra lendül a piros zászló és a gép megáll. A hangszóró sistereg, de ért­hető a kérés: — Rómeó, felszállást engedélyt kérek. — Engedélyezem. A fehér zászló szabad utat enged. Feldübömg a motor, a légcsavar szelet kavar. Egyre gyorsabban forog a futómű ke­reke, aztán a gép kecsesen elin­dul a felhők felé. Az asztal mellett kezében a mikrofonnal a repülőtér pa­rancsnoka, Szappanos József irá­nyítja a kiképzést. — Harminchatan vesznek részt a kiképzésen. A fiúk a középiskolák harmadik osztá­lyos tanulói, akik klubjaikban sajátították el a repülés elméle­tét. Itt a hét hét alatt a gyakor­lati munka elsajátítása a fő fel­adat. Ê* ez nem is olyan köny- nyű. Reggel hat órakor kezdünk és amíg lehet repülünk. Kilenc, az ország legjobb oktatója fog­lalkozik a fiatalokkal. Az ok­tatók naponta állítják össze az elvégzendő feladatokat. A hi­bákat, a növendékekkel együtt korrigálják és osztályozzák a feladatok végrehajtását. A leg­jobbak közül kerülnek ki majd azok, akik repülős tiszti iskolá­ra mennek. Petrus Mihály a békéscsabai Közgazdasági Technikum tanu­lója rajong a repülésért. — Még egész kis srác voltam, amikor elhatároztam, hogy re­pülős leszek. Ehhez az elhatáro­zásomhoz az is hozzájárult, hogy nap, mint nap láttam a házunk felett köröző repülőgépeket. Hej, ha én is közietek lehetnék — sóhajtottam nem egyszer és irigykedve néztem a gépek után. Aztán az iskolában kihirdettél^, hogy akinek van kedve jelent­kezhet repülős iskolába. Jelent­keztem. Elméletileg már sokat tudok — legalább is úgy érzem — de persze ez majd most de­rül ki, a gyakorlatban. Padi István, a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium har­madik osztályát végezte el. ő is és Farkas István, a miskolci 1-es számú Szakmunkásképző Intézet tanulója is lelkesedés­sel beszélt közös szerelmükről, a repülésről. Közben megérkezik a tízórai. A fiúk farkasétvággyal fogyaszt­ják a bundáskenyeret, isszák a citromos teát. Jólesik, hiszen a friss levegőn még azoknak is jobb az étvágyuk, akik odahaza nagyon válogatósak. Kell a ka­lória, hisz a szervezetnek nagy igénybevételt jelent a repülés. Béla Ottó A Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat felvételre keres víz-, gáz-, fűtésszerelőt. burkoló, asztalos. bádogos. kőműves szakmunkásokat, hó-, vízszigetelő, épületlakatos. építőipari segédmunkásokat. 1 fő kezdő teljesítményelszámolót. Jelentkezni lehet a vá’lalat központjában. Békéscsaba. Kétegyházi u. 1921/2. (Hűtőház mellett). x Több mini 30' év közszolgálat Kisegítő a községházán. Olyan beosztás, amelynek csak a'köz­ségháza adta a rangját, mert különben semmi nem volt mö­götte. Ilyen munkában kezdte a közösség szolgálatát 1941. május 1-én Mikus György, ,a kétegyházi nagyközségi tanács mostani elnöke. Több mint 30 év telt el azóta. Olyan három évtized, amelyikben minden volt. Jó és rossz egyaránt. S ha a kevésszavú Gyuri bácsi — így nevezik a tanácselnöküket a kétegyháziak — visszagondol az elmúlt évekre, sok minden jut eszébe. Képek, események villannak emlékezetébe. Olyanok, mint amikor Erdélybe, Felsőnőcsre érkezett, mint gyakornok és az is, amikor 1944 őszén ismét visszajött Kétegyházára, a szü­lőfaluba. Arra is jól emlékszik, hogy 1946-ban nevezték ki ad­minisztrátornak és később anya­könyvvezetőnek. Sok, emberi gondot, közössé­gi ügyet intézett el és miután 1954-ben tanácstitkárnak és egy­ben tanácstagnak választották, még többet. Hat évvel ezelőtt lett elnökhelyettes és két év múlva elnöknek választották. — A legemlékezetesebb mun­ka? A termelőszövetkezetek szervezése volt. Három hónapig úgyszólván éjjel-nappal talpon voltunk, jártuk a tanyákat, há­zakat. Nemigen szeret magáról be­szélni, azt tartja, hogyj nem a szavak a fontosak, hanem azok a tettek, amelyeket az embe­rek a közösség ügyében tesznek. — Amikor most másodszor választottak tanácselnöknek, jól­esett a bizalom — mondja csendesen. Majd arról beszél, hogy a 32 éves közszolgálati munkában megtanulta, hogy • az emberek ügyes-bajos dolgait csak nagyon-nagyon odafigyel­ve, gondosan lehet és szabad intézni. Többször jártunk a nagyköz­ség tanácsának házában, s mindannyiszor láttuk, hogy Mi­kus György elnök szobájának ajtaja nyitva van. Jelképnek is I felfogható ez, hiszen az elnök ajtaja valóban akkor is nyi­tott a lakosság előtt, amikor nincs félfogadás. B, J, M. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom