Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

így fótta a fietet hírmagyarázónk, Pálfy József: A Szovjetunió békeoffenzívója Azok a diplomaták, akik az európai haderők és fegyverzetűit csökkentéséről Bécsben ez év elején, január utolsó napján kezdtek el vitatkozni, eszmét cserélni, s tulajdonképpen egy későbbi konferenciát előkészíte­ni, most már megérdemelten mehetnek rövid szabadságra A hivatalosan csak konzultáció­nak névezett tárgyalássorozat­ban 17 európai ország — közitük hazánk és két óceánon túli ország, az US A és Kanada — képviselői vettek részt, hol a tárgyalóasz­tal mellett, hol csak egy pohár itallal a kezükben egy koktélon álldogálva.. (5 hónap eseményei, fordulatai ízelítőt adtak abból, hogy milyen hosszú alkudozásra lehet számítani ez év október 30-tól kezdve. A tulajdonképpeni haderő- és fegyverzetcsökkenté­si konferencián is. De a lényeg az, hogy már kitűzték e konfe­rencia kezdetének napját, meg­határozták a résztvevők korét, megállapították, milyen ügyrend alapján tárgyalnak majd. Jogos derűlátással lehet tekinteni e konferencia elé is és ugyancsak szükséges visszaemlékezni arra, hogy a szocialista országok már régen javasolták a külföldi kato­nai támaszpontok felszámolását, az id.eg:en csapatok visszavoná­sát, a fegyverzet csökkentését, 1966-ban a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületének bukaresti ülésén már konkrét formába öntötték erre vonatkozó javaslataikat. E sorok írója 1968-tól mosta­náig több NATO-ülésen látta­hallotta, hogy miként formáló­dott az „atlanti” országok vá­gya, elképzelése a „kiegyensú­lyozott” csapatcsökkentésről. Azt remélték, hogy a haderők lét­számának leapasztása, a kül­földi csapatok visszavonása az "Ö javukra mehet végbe, magya­rán : egy amerikai katona haza­vezénylése ellenében akár két- háram szovjet katona távozásait akarták elérni. A kölcsönös haderő, és fegy- verzetcsökkentés természetesen csak az egyenlő biztonság elve j alapján jöhet, létre. Az olyan j „atlanti” elképzelések eleve elfogadhatatlanok, hogy egy majdani megállapodás min­den olyan szocialista országra vonatkozzék, ahol szov_ jet egységek állomásoznak, de ne írja alá a megállapodást minden olyan NATO-ország, ahol amerikai csapatok van­nak ! S minthogy az „atlan­tiak” kihagyták Olaszországot a konferencia teljes jogú és tel- ' jes elkötelezettségű tagjai kö­zül, így a Magyar Népköztársa­ság sem vehet részt másként, csak megfigyelőként különle­ges státussá1... (Ne feledjük, Itá_ lia nem csupán az az ország, ahol Goethe szavaival élve a „citrom virágzik”, hanem a NATO déli szárnyának kulcs­állama, tele NATO-repülőterek- kel. NATO-támaszpontokkal, NATO-parancsnokságokkal! Ha Olaszországot nem vonják be egy majdani teljes elkötelezett­ségű megállapodásba, akkor a NATO indokolatlan és veszélyes előnyre tehetne szert...) Helsinkiben már az utolsó sl_ mításokat végzik a Finnlandia­palotában. az összeurópai konfe­rencia színhelyén, minden ké­szen áll 35 ország vezető diplo­matáinak, külügyminisztereinek kedden kezdődő tanácskozásához. A küszöbön álló konferencia előtt joggal emlékeztethetünk a szocia_ lista diplomácia sok éves erőfe­szítéseire: 1969 márciusában a „Budapesti felhívás” fogalmazta meg a biztonsági és együttmű­ködési értekez'et szükségességét, azóta sok-sok kétoldalú tárgya­lás során tisztázódtak a konfe­rencia céliai. A Szovjetunió bé- keoffenzívája — amely az idén а В rezsnyev—Nixon. a Brezs- nyev—Brandt ég a Brezsnyev— Pompidou találkozókhoz veze­tett —. megteremtette a kedve­ző fe1 tételeket a konferencia ösz_ szeültéhez. Leonyid Brezsnyev a hét ele­jén fejezte be amerikai hivata­los látogatását, kedden-szerdán a Párizs közelében levő Ram- bouillet-ben tárgyalt a francia köztársasági elnökkel. A Szov­jetunió Kommunista Parti a fő­titkárának utazását a v .iágon szinte minden hírmagyarázó (a kínaiakat kivéve, akik egyetlen sornyi híradásai sem szolgáltak az utazás • tartama alatt) törté­nelmi jelentőségűnek minősítet­te. A szovjet véleményekből ki­emelhet ük a Pravda megfogal­mazását: a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai gyakorlatilag új, minőségileg magasabb fokozatot értek el. Hozzátehetjük, hogy változások járnak ennek nyomában a nem. zetközi he'yzetben is. Termé­szetesen nem úgy. hogy meg­szűntek volna a szocializmus és a kapitalizmus közötti ellentétek. De az élet realitásai, az erővi­szonyok reális megítélésre kény­szerítik a polgári politikusokat is. S igen jelentős, a szovjçt— amerikai tárgyalásokon az ame­rikai fél is elfogadta, hogy fe­lelős az egyetemes békéért, a háború elhárításáért, s meg­állapodott a támadó hadá­szati fegyverzetrendszerek korlá­tozásának alapelveiben. Egv lengyel lap megjegyzését idézzük: Kína első reagálása a szovjet—amerikai tárgyalásokra az volt. hoey űjabb kísérleti robbantást hajtott végre. Min­denesetre ez furcsa fényt vet a kínai politikára és szembeállít­ja a pekingi vezetést Ázsia né­peivel. A 'kísérleti robbantás okozta radioaktív szennyeződés aggodalommal töltötte e! a japá. nokat éppúgy, mint az ausztrá­lokat, üj-zélandiakat. akik pedig eddig inkább a francia kísérleti robbantások elleni tiltakozással voltak elfoglalva... A hét legfőbb nemzetközi ese­ményei háttérbe szorítottak szá­mos olyan fordulatot, amely pe­dig máskor a címoldalakra kí­vánkozott vo’na : az uruguayi katonai akciók, a chilei szélső­jobboldal újabb rohama, a Kö­zel-Keleten Szadat egyiptomi és Kadhafi líbiai elnök hosszú tár­gyalássorozata, aztán a dollár újabb válsága és a nyugatné­met márka felértékelése mind­mind érdekes, izgalmas jelenség. De a jelek szeret mindegyiknek lesznek új következményei. Napjaink történetének króniká_ sa így a végére odaírhatja: „folytatása következik!” Parancsnoki és törzskari gyakorlat Ötéves az aíomsorompő egyezmény A Magyar Néphadsereg kikép­zési terveinek megfelelően, 1973. június 25—29. között magasabb törzsek és csapatok — köztük szövetséges szovjet csapattörzsek részvételével — parancsnoki és törzskari gyakorlat levezetésére került sor. A gyakorlatot. Oláh István ve­zérőrnagy. ; a Magyar Néphad­sereg vezérkart főnöke, rninisz- terbelyettes vezette. A végrehajtott parancsnoki és törzskari gyakorlat eredményes volt. A részvevő parancsoki ál­lomány, törzsek és csapatok bo­nyolult körülmények között gya­korolták a korszerű összfegy- vememí harc megtervezésének, megszervezésének és vezetésé­nek kérdéseit, továbbá a szö­vetséges törzsekkel való e**vütt_ működést. (MTI) Д 80 éves Walter Ulbricht köszöntése Berlin Walter Ulbricht, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke szomba­ton délelőtt az Államtanács Marx—Engels téri épületében fogadta a gratulálókat, akik 80. születésnapja alkalmával meleg jókívánságaikat tolmácsolták. E'őször az NSZEP Politikai Bizottságának tagjai keresték fel az államelnököt, s nevükben, valamint a párt összes tagjai nevében Erich Honecker. az NSZEP első titkára fejezte ki jókívánságait a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló harcosának. Az NDK miniszter- tanácsának küldöttségét Willi Stoph miniszterelnök vezette. Erich Honecker a jelenlevők nagy tapsa közepette átnyújtotta a jubilásnak a Népek Barátsága Érdemrend nagy csillagát. Ezután az NDK-beli szovjet nagykövetség és a Németország­ban állomásozó szovjet csapatok vezetői gratuláltak Walter Ul- brichtnak 80. születésnapjához. Mihail -Tefimov nagykövet át­nyújtotta a Népek Barátsága Rend kitüntetést. amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége adományozott Walter Ulbrichtnak. A diplomáciai testület együt­tesen fejezЦ ki jókívánságait a 80 éves államelnöknek. Kovács Imre. hazánk berlini nagykövete átadta Losoncai Pálnak, az El­nöki Tanács e'nökének Walter Ulbricht részére küldött aján­dékát. (MTI) Chilei puccskísérlet 6 holott, 32 sebesült Az AFP hírügynökség chilei kormánykörökből származó ér­tesülései szerint a katonai puccskísérlet idején történt lö­völdözéseknek hat halálos és 32 sebesült áldozata van. A fegyveres erők főparancs­nokságának utasítására szomba­ton betiltották a Cooperative Vitalica és a Mineria ellenzéki rádióá 1'omások működését. > (MTI) Közel-keleti helyzetkép Kairó Az Egyiptom és Líbia közelgő egyesülését előkészítő magas szintű politikai konzultációk so­rozatában Szadat egyiptomi és Kadhafi líbiai elnök szombaton részt vett az ASZÚ parlamenti csoportjának rendkívüli ülésén. Bejrút Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára az An Nahar című liba­noni lapnak adott nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy mostaná­ban nem szándékozik ellátogat­ni a Közel-Keletre. A főtitkár cáfolta, hogy másik diplomatá­val szeretné felváltani közel-ke­leti megbízottját. Gunnar Jar- ringot. Waldheim kifejtette, hogy az ENSZ-nek továbbra is folytatni kell erőfeszítéseit a válságnak a Biztonsági Tanács 1967-es határozata a'apján való megoldására, mert ezt az egyetlen dokumentumot fogadta el vala­mennyi érdekelt ország. (MTI) 9 тмшш 1873. JÉ LIUS L A leszerelésért, a nukleáris há­ború veszélyének végleges elhá­rításáért folytatott harc jelen­tős állomása volt az 1968. jú­lius 1-én aláírt úgynevezett atomsorompó-szerződés. A vi­lágpolitikában elfogadott szim­bolikus elnevezés tökéletesen fedi az egyezmény célját és lé­nyegét; sorompót kell állítani a nukleáris fegyverek további el­terjedésének útjába. Az aláíró átomhata’mak a szerződésben arra Vállaltak kötelezettséget, hogy nukleáris fegyvereiket nem szolgáltatják ki más országok­nak. és sem közvetlenül, sem közvetve nem segítenek hozzá senkit, ilyen fegyveffek előállítá­sához. Az atomfegyverrel nem rendelkező államok pedig vállal­ták, hogy nem próbálnak besze­rezni. és nem is gyártanak nuk­leáris fegyvereket. Az atomsorompó-szerződés: a levegőben, a víz alatt és я világ­űrben végzett nukleáris fegyver- kísérleteket betiltó 1963-as atomcsend-egvezmény után űjabb nagy lépés volt a ter­monukleáris világháború meg­akadályozása útján. Az azóta eltelt öt év bebizonyította a szerződés létjogosultságát, és ugyanakkor azt is, hogy az atomsorompó-megállapodás csak a kezdeti lépések egyike. A szo­cialista országok, és Esősorban a Szovjetunió kezdeményezésére újabb egyezmények jöttek lét­re. 1971 februárjában aláírták a tengerek és óceánok fenekén és altalajában nukleáris fegyverek elhelyezését betiltó megállapo­dást. Közvetlenül az atomso- rompó-szerződés aláírása után javasolta a szovjet kormány az Egyesült Államoknak, hogy kezdjenek tárgyalásokat a nuk­leáris töltetek célba juttatására alkalmas stratégiai fegyverrend­szerek korlátozásáról. Ezek az úgynevezett SALT-tárgyaláeok, — mint Ismeretes — azóta több nagy jelentőségű egyezmény megkötéséhez vezettek. Leg­utóbb Leonyid Brezsnyev ame­rikai látogatása alkalmával egy újabb SALT-megállapodás irányelvei mellett, naay jelentő­ségű egyezményt írtak alá a nukleáris háború megakadályo­zásának szükségességérő1, és az erre irányuló közös szovjet— amerikai lépésekről. Ezeknek a kétségtelenül re­ményt keltő fejleményeknek lé­nyege azonos felismerésen alap­szik: földünk békéjének, biz­tonságának megóvása érdekében újabb és űjabb lépéseket kell tenni a tömegpusztító fegyve­rek esetleges felhasználásának kiküszöbölésére. Ebben a tekin­tetben pedig kiemelkedő az atomhatalmak fe'előssége. Hi­szen az atomháború veszélye annál nagyobb, minél több kéz­ben vannak a nukleáris fegyve­rek. A nagyhatalmak anyagi le­hetőségei és politikai súlya pe­dig biztosítékot ielenthetnek az atomenergia kizárólag békés célra való felhasználására. Az öt nagy atomhatalom közül ket­tő. Franciaország és a Kínai Népköztársaság azonban máig sem hajlandó elfogadni a külön­böző nemzetközi egyezménye­ket. Ennek e1 lenére a vüág na­gyot lépett előre az atomsorom _ pó-egyezmény — amelyhez már több, mint száz állam csatlako­zott — aláírása óta. A nukleáris háború veszélye az utóbbi évek­ben bekövetkezett nemzetközi enyhüléssel párhuzamosan mind­inkább csökken. A veszély végleges elhárítása érdekében azonban következete­sen tovább kell haladni a meg­kezdett úton, újabb és újabb lépéseket kell tenni a teljes biz­tonságot nyújtó leszerelés felé. 'A. K.) Rendkívüli állapot Uruguay ban Montevideóban, Uruguay fővárosában az Utcákon gépfegyve*. res katonai alakulatok biztosítják a rendkívüli állapotot az államcsíny után. A szakszervezetek általános sztrájk szerve­zésével tiltakoznak a demokratikus jogok felfüggesztése ellen. CTelefotó—AP—MTI—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom