Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-02 / 127. szám
« Háborgató levél Rája# 24-e óta egy levél miatt háborgók. Bocsásson meg a kedves olvasó, hogy gondomat leirom. Ügy érzem, több honfitársam is hasonlóan háborog, miután kézhez kapja az Állami Biztosító békéscsabai fiók. jától ajánlott küldeményként a díjhátralék befizetésére felszólító levelet. Ebben többek között az áll. hogy az Állami Biztosító a hátralék befizetését 60 nap késedelem után bírói úton érvényesíti. Azért mondom el mindezt, mert havonta rendszeresen — 15-e és 20-a között — a városi fiók pénztárába befizetem a Casco-díjat. A pénz átvételéről kiállított elismer, vényt megőrzőm. A városi fiókban — a tőlük kapott levél alapján — nem ezt teszik. Ha lekönyvelnék, bizonyosan nem küldtek volna ajánlott levelet arról, hogy hátralékban vagyok. Az ügyben éppen a minap jártam a városi fiók központjában, ahol a pénztáros kisasz- szony ravaszkásan mosolygó arccal kért elnézést. Tévedés volt az egész. N Ilyen tévedésekből nem ké. rek. Nem kérek azért, mert amikor felbontottam a levelet, a feleségem is kezébe vette és megdöbbenve olvasta, majd felelősségre vont: tulajdonképpen mire is költöttem el az Állami Biztosítónak beharangozott összeget? Szerencsére kéznél volt a bizonyíték. Azután már ketten bosszankodtunk azon. hogy milyen is lehet az admi, nisztrációs munka, az ügyfél sz°!|fälat, ha a rendszeresen fizető ügyfélnek bírói eljárással fenyegető felszólító levelet küldenek?! Azután leginkább a postásokat sajnáltam, mert különben is nagy a túlterhelésük. Ráadásul ilyen felesleges levelek cipelésére kényszerítik a kézbesítőket. Ugyan miért? Ha megnézték volna a nyugták náluk maradt példányát, s ha ezt Úgry könyvelték le, ahogyan az ügyrendben meghatározták, akkor a családi torzsalkodásnak elejét lehetett volna venni, meg a posta munkáján is lehetett volna könnyíteni, no meg meg. takarították volna az ajánlott küldemény költségét. De nem ez történt, hanem valami egészen más, amit a mai napig sem tudok megérteni. Amikor felkerestem őket, a beszélgetés befejező részében a következőt mondták: hibát csak az követ el, aki dolgozik. Menynyire igazuk van. De hát ők nem is dolgoznak! Nem könyvelték le a befizetett összeget. Sőt, bírósággal fenyegető levelet küldtek! Elnézést kérek, de ezt a levelet túlzásnak tartom, még akkor is, ha valaki ténylegesen valamilyen közbejött ok miatt kerül a hátralékosok listájára. Az ügyintézésnek nem ez az emberi oldala, hanem az Állami Biztosítóhoz illő ügyfélszolgálat. —sik Növeljük tavább az élelmiszerfeldolgozó is termelő társulások szerepűt megyénkben Interjú Gajdács Györggyel, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével A február 22-én tartott megyei mezőgazdasági nagyaktíva-értekezlet behatóan elemezte és értékelte a megye élelmiszer-gazdaságának helyzetét. Jóleső érzéssel tölthetnek el bennünket élelmiszer-gazdaságunk, ezen belül a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok eredményed, de korántsem lehetünk mindennel elégedettek. Továbbra is keresnünk kell a termelés növelésének különféle lehetőségeit. Ennek egyik módja: erőink összefogása! Az egyre magasabb színvonalon, javuló hatékonysággal működő ágazatok lehetővé teszik — és meg is követelik — a gazdaságok és vállalatok szorosabb együttműködését, társulását. Aktuális volt tehát megyénkben is felmérni, nogy miként alakult a mezőgazdasági társulások munkája, mit lehet tenni a vállalkozások továbbfejlesztésére. A tapasztalatokról, a vállalkozások termelési, szolgáltatási szerepéről kértünk tájékoztatást Gajdács Györgytől, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjétől. — Megyénk mezőgazdasági üzemei milyen szerepet játszottak a termelési társulatok létrehozásában? — Szerénytelenség nélkül megállapíthatjuk, hogy Békés megye a társulások létrehozásában országosan kezdeményező szerepet vállalt. A mezőkovácsházi járásban — de másutt is — már az 1950-es évek végén elkezdődött az együttműködések szervezése. A járási párt- és tanácsi szerveit megkülönböztetett figyelemmel kísérték ezeket a kezdeménye zéjpeket Az alapos szervező munkának tulajdonítható, hogy a megyében 31 társulás működik, amelyből kettő közös vállalatként, 25 közös vállalkozásként, 4 pedig egyszerűbb gaz dasági együttműködésként. — Ml jellemezte a' gazdasági jellegű társulások Könyvek a borbélyműhelyben A kirakatban nem krémek és arcszeszes üvegek díszelegnek, hanem könyvek. Szépirodalom, tudomány; felnőtteknek és gyerekeknek Űj könyvek, kissé napszítta borítóval. Mezei János, az idős kasza- peri fodrász öt éve árusítja ezeket a műveket. Furcsa kapcsolat. Falusi fűszerüzletben már láttunk könyveket a kenyér és só melletti polcokon, de a pamacsok, a nagy forgó borbélyszékek, tükrök és borotvák birodalmában szokatlan az. irodaiam. Legalábbis az első pillanatban, hiszen az embernek nyomban eszébe jut : évekkel ezelőtt a borbélynál voltak a nagy szellemi tornák! A férfiember oda járt pletykázni. (Magam is emlékszem, hogy hajvágásra várva gyerekkorunkban ott lóbáltuk lábunkat a széken ülve és hallgattuk a uagyók vitáit.) Ma már ritkább ez, de a friss napilapok most sem hiányoznak a borbélyüzletekből. Így aztán a könyv megsem olyan idegen itt — Annak idején szólt nekem a tótkomlósi ÁFÉSZ-től egy ismerős, hogy árulhatnék bizománybán könyveket. Megtetszett a javaslat. A fiaim iskolába jártak, szerettek olvasni, meg kötelező is Volt egy-egy könyv nékik. Pénzünk nemigen volt könyvvásárlásra, így aztán megegyeztem az ismerőssel. A fiaim ingyen kiolvasták a könyveket. Bűn-e, vagy nem — nem tudom, de így volt. Szeretik a könyvet, vigyázva lapozták, nem történt annak baja. Kaptam a forgalom után kevéske százalékot is. de ehelyett könyveket kértem. Hát így kezdődött. Mondhatnék mást is> szépeket, hogy ezért meg azért vállaltam, de nem mondok. Ez az igazság. —J No, persze nemcsak mi olvasunk a faluban, viszik a könyvet mások is. Nem mondhatom, hogy sokan, de viszik. Bejönnek borotvál ásra. Borotválok, borotválgatok, közben gyöngéden ajánlom a könyveket. Aszerint, kit hogyan ismerek. Legtöbben a Rejtőt keresik. Azt kérem nagyon viszik. Hogy mj van azokon a gyilkosságokon olyan érdekes, a ménkű se tudja, de hát legtöbbnek az kell. — Mit mondanak, miért? — Nemigen kérdem én, de mondják, hogy az az izgalmas. Már a címből, meg a rövidke leírásból látni, hogy jó, így sohasem csalódnak. Aztán a vidám könyvek következnek. Volt itt valaki Pestről. Azt mondja, az Ezer vicc című könyvet keresi. Sehol nem kapta meg, nálam volt még belőle egy. Többször is van így, hogy ide jönnék, mert azt gondolják, ilyen kis helyen van még a könyvritkaságokból is. — A fiatalok vásárolnak-e? — Kérem, a fiatalok a leghűségesebb vásárlók, hogy így mondjam, ök viszik el a Delfin, az Albatrosz, az Európa könyveket. Szeretik az útikalandokat. Havonta sajnos csak 2—300 forintos forgalmam van, de ennek nagyobb részét ők csinálják. Az idősebbek legtöbbje kint dolgozik a földeken, este fáradtan ér haza, még otthon is várja a dolog, ezért keveset olvasnak. Inkább nézik a tv-t Ahhoz szemüveg sem kell. Én is így vagyok, amióta öregszem. Volt itt egy fiatal házaspár, akik megrendelték a Világirodalom sorozatot is, azután elköltöztek. Most egy tsz-tag van, aki állandó vevőm. Bozsó József. Növénytermesztő. Jön a Jóslta borotválkozni, aztán vesz egy-két könyvet is. Több könyvet visz az kérem, mint ahányszor a székiben ül Legutóbb még a nagy Világatlaszt is megvette. — Persze kérem, lehetne több olvasó is a faluban. Bár meg kell mondjam, nemcsak én árusító^ itt könyvet. Van a boltban Is, az iskolában is... Különben borotváiéit, hajvágást parancsol? Réthy látván I létrejöttét és ebben milyen szerepük volt a különböző kormányprogramok végrehajtására tett megyei intézkedéseknek? — A társulások megyénkben a központi szándékokkal egyező céllal alakultak. Az alakulásnak gazdasági indítékai voltak. 1960-tól 1964-ig öt, 1966- ban öt, 1967-ben és 1968-ban hat, 1969-ben nyolc, 1970-ben öt, 1971-ben pedig két társulás alakult. A különböző időpontokban és céllal szerveződött társulások létrejöttére más-más tényezők voltak hatással. Az első időszakban az egyedi, helyi kezdeményezés a társulások előnyeinek korai helyes felismerése volt a döntő tényező. A későbbiekben — 1966-tól — a helyi kezdeményezések megfelelő központi ösztönzéssel találkoztak. Az építőipari közös vállalkozások alakulása zömmel erre az időszakra esik. Az építőipari kapacitás és a mezőgazdasági tsz-ek reális építési igényei közötti különbséget az építőipari közös vállalkozások nagymértékben enyhítették. E közös vállalkozások nélkül a mezőgazdasági beruházások nem következhettek volna be Í968 után általában állattenyésztési — ezen belül is sertéstenyésztő és hizlaló-társulások alakultak. A párt- és a kormány által meghirdetett hús- program sikeres megvalósítását üzemeink szívügyüknek tekintették, s ennek következtében tíz sertéstenyésztő közös vál- lálkozás és két baromfikeltető és tenyésztő közös vállalkozás alakulj. A társulási készség megélénkülésében az 1968— 1969-es években jelentős szerepet játszott; növekedtek a ter- méseredménvek, a gazdasági élet fokozódott. — Milyen elképzelések, célok szerint alakították ki profiljaikat a társulások? — A társulások alakításának elsősorban gazdasági indítékai voltak. Ezen belül a különböző társulási célkitűzések, a tevékenységi körök különbözősége ezt az indítékot több irányba befolyásolta. Megyénkre főleg az építőipari és állattenyésztési irány jellemző. A 31 társulásból nyolc társulás építőipari jellegű, tíz sertéstenyésztő és hizlaló, kettő baromfikeltető és tenyésztő, kettő legeltetési, egy takarmánykeverő, egy erdőgazdálkodási, egy cirokterme- lési és értékesítési, egy tojástermelő és egy tejfeldolgozó. A társulások tevékenysége mindig jól beillett az agrárpolitikai célkitűzések megvalósításába. — Hogyan lehetne meghatározni a társulások szerepét az össz-szövetkezeii termelésben? — A 19 termelési céllal alakult társulás 1972. évi halmozott termelési értéke 87,5 százalékkal. a nettó árbevétele 71,5 százalékkal volt magasabb, mint 1971-ben. A közös vagyon megközelíti az egymil- liárd forintot. Egy év alatt 243,8 százalékkal nőtt! A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nettó árbevételének 1971-ben 4,2 százalékát, 1972- ben már 7,1 százalékát a közös vállalkozások adták. A tíz SERKÖV 1971-ben 52 207 mázsa hízott sertést adott le 120 millió forint értékben. A Sárréti Tej Közös Vállalkozás 1972-ben 8 507 hektoliter tejet vásárolt fel. A nyolc építőipari közös vállalkozás összes árbevétele 146 millió forint volt az elmúlt évben. A 19 termelési jellegű közös vállalkozás mérleg szerinti eredményéből a tagszövetkezeteknek 1972-ben kereken 12 millió forintot adott vissza. — Mennyiben lehet beszélni a gazdasági együttműködések továbbfejlesztéséről? — Eddigi tapasztalataink szerint a társulások rendkívül hasznosan szolgálják mind a résztvevő gazdaságok, mind a népgazdaság érdekeit. A meglevők további eredményesebb működése és újabb társulások alakítása érdekében arra lenne szükség, hogy megyei szinten is behatóbban foglalkozzunk ezzel a témával. Körültekintően meg kell vizsgálnunk a társulások fejlődésének lehetőségeit, a fejlesztéshez szükséges szellemi és anyagi előfeltételeket. A teljesség igénye nélkül úgy látjuk, hogy a társulások fejlesztésében a következőket kell tennünk: A lakosság tej ellátásának magasabb színvonalon történő megvalósítása és a tejtermelés várható növekedése feltétlen szükségessé teszi a tejfeldolgozó középüzemek hálózatának bővítését. Ilyen kezdeményezés a megye székhelyén már megtörtént, de folyamatban van a megye más területein is. A lakosság zöldségellátásárá, mennyiségi és minőségi kielégítésére a termelői zöldségkereskedelmet tovább kell szélesítenünk. Sajnos ezen a területen a kezdeményezések mesz- sze a kívánt szint alatt vannak. Á megyében jelentkező sertés- és baromfimennyiség feldolgozására a sertés- és a baromfivágó • és feldolgozó üzemi kapacitást bővíteni kellene. A MÉK kezelésében még ebben az évben megkezdődik a békéscsabai vágóhíd és húsfeldolgozó építése. Végül rendkívül nagy szükség volna az elsődleges és konyhakész zöldségfeldolgozást biztosító kapacitások bővítésére, illetve kialakítására. A-?, élelmiszer-gazdaság iránt megnyilvánuló fokozottabb igények alapján egyre jobban előtérbe kerül a vállalatok és a termelőüzemek társulásainak szükségessége. Ezen a területen kezdeti eredmények vannak, a lehetőségek azonban távolról sincsenek kihasználva, összegezve azt állapíthatjuk meg, hogy a megyében működő társulások hasznosak, jól szolgálják gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását, továbbfejlesztésük közös ügyünk — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Oaidács György elvtárs. Seres Sándor 3 mmsas 1973. JÜNIUS 2.
