Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

as*MMMua»acaaaaa*maasca9SBs=s9ssaas' Kötött mellény A nevelésről* A% if júsági turizmusról Hz ifjúsági turizmus ^ azonosítható általaiban a turiz­mussal. Sem indítékaiban, sem lehetőségeiben, sem hatásában. Az indítékok között erőteljes hangsúllyal szerepel a romanti­ka, az élmények keresése. A le­hetőségeknek korlátot szab az alacsonyabb jövedelem, vagy az önálló jövedelem hiánya. A fi­atalok fokozott fogékonysága, alakuló személyisége következ­tében a turizmus a felnőttek­nél nagyobb értelmi és érzelmi hatást gyakorcd az ifjúságra. Dolgozó fiataljaink és diákifjú­ságunk turizmus iránti érdeklő­dése, igénye nem kétséges. Miilyenek a lehetőségek? A felnőtt korosztály anyagi körül­ményeinek javulásával nő « fi­atalom és a szülők közös utazá­sainak, kirándulásainak lehető­sége. A fiatalok önálló, kisebb- nagyobb csoportokban megvaló­suló túrázásainak lehetőségei éppen napjainkban bővülnek ro­hamosan. A., Ifjúsági Törvény végrehajtása során újabb ked­vezmények sorát veheti^ igény­be fiataljaink. Utaljunk itt el­sősorban a KISZ-szervezetek közös táborozásaihoz, utazásai­hoz felhasználható kedvezmé­nyekre, az Expressz igazán mél­tányos árú bel- ég külföldi tár­sasutazásaira, sátortáboraira, a Természetbarát Szövetség tag­jainak nyújtott lehetőségekre, az IBUSZ diákqk számára biztosí­tott kedvezményeire, a kedvez­ményes kemping-akcióra, fl turizmus hatása « » kérdés, amelynél a félnőttek gyakran egymással ellentétes, szélsőséges véleményeket han­goztatnak. Kétségtelen, hogy a fiatalok kis részénél a már em­lített fogékonyság nem csupán, vagy nem elsősorban a pozitív hatások iránt nyilvánul meg. Vannak példák rosszul sikerült, negatív hatású kirándulásokra, túrákra is. Ezek okai között azonban legtöbbször fellelhetők as előkészítés, az előzetes ter­vezés és a szervezettség hiá­nyosságán. Az előkészítés legyen céltuda­tos munka annak érdekében, hogy a csoport minden tagjának érdeklődését igyekezzünk a ki­rándulás, táborozás konkrét megtervezésére irányítani. így az első perctől kezdve termesze- i tesnek tűnik minden resztvevő- | nek, hogy szórakoztató és egy­ben tartalmas kirándulásra, nem pedig két hétig tartó sza­kadatlan „balhezasra ’ készül­jön. A jól irányított, kollektív tervezés mindennél nagyobb biztosíték arra, hogy majd a túrán a közbejövő nehézségeket erőltetés, nógatás nélkül ^ le­küzdjék, hogy a programot sa­játjuknak érezzék a fiatalok. Ne tűnjön általánosításnak, ha itt a negatív példákra hivatkoz­va húzzuk alá a tervezésben az irányítás szerepét. Az IBUSZ- nál, az Expressznéi megrendelt túrák válóban kulturált és jól szervezett lebonyolítást tesznek lehetővé. Ezek igénybevétele nagy könnyítést jelent és szá­mos előnnyel jár. ' A nagy baj csak az, ha utazni készülő fi­ataljaink rosszul érvelnek. „Kérjünk teljes ellátást, kinek van kedve tejivóban álldogálva reggelizni.” „Bujkáljunk talán sátorba, vagy másszunk emele­tes ágyra, hogy egy ötvenessel olcsóbb legyen?” „Vonattal nem is megyek, nem cipelem a cuc­cot folyton magammal!” „Pe­jenként 2 forintért kérjünk ide­genvezetőt és akkor nem kell a fél útikönyvet elolvasni.” A leghangosabbak a tervezéskor tapasztalható ilyen nagyvonalú­sága többnyire nem az önállóan megkeresett, vagy szerény zseb­pénzből összegyűjtött pénz ró- vására nyilvánul meg. Ne a Vnaximális kényelem, hanem a sokszínű, tartalmas és élményt nyújtó program kerüljön a ter­vezési időszakban előtérbe. Ez­zel a fiatalokat megtanítjuk ké­sőbbi önálló kirándulásai^ he­lyes megtervezésére, hozzászok­tatjuk a tartalmában igényes tu-1 rizmushoz. fi csafáifí kirándulások programjának összeállításában is tudnak majd hasznosan tevé­kenykedni. A csoportos kirándu­lás, túra előtt nagy jelentőségű a feladató^ arányos elosztása. Különösen vonatkozik ez a ter­mészetjárásra, táborozásra. A tájékozódástól a tűzrakásig meg­annyi kisebb-nagyobb feladat megoldása jelentheti a sikerél­ményt és a többiekért végzett tevékenység kellemes érzését. S ha az előkészítést és tervezést Gyermekbalesetek ÉGŐ XMGECSKE Evekkel ezelőtt volt, de még mindig emlegetik az orvosok azt az ötéves gyermeket, akinek a kis ingé beleakadt a kályhaaj­tóba. Ránéigálta. A tüzes ajtó kinyílt. Szinte ráégett a kicsire az inge. Gondolom, az olvasó elborzad a történettől, mint magunk is, mikor hallottuk. Nem ijesztget­ni, bántani, egyszerűen figyel­meztetni szeretnénk mindenkit: nekünk kelj óvni az apróságo­kat. Hiszen még amikor otthon vagyunk velük, akkor is lehet baj. Nem elég ott lenni — min­dig figyelni i® kell őket. HOGYAN SEGÍTSÜNK? Minden időszaknak megvan­nak a balesetei. Disznóöléskor a benzines perzselek, a forró hur­kaié, lakodalmak idején az el­csent pálinkáspoharak. Télen, a forró kályhák. Sokan azt se tud­ják, mihez kapjanak, ha a, gyer_ mek megég. Azonnal le az égett, vagy forrázott bőrről minden ru­hát, és vasalt törülközőbe vagy lepedőbe borítani a gyereket. Semmifele „csodakenőcs” vagy hintőpor ne kerüljön ra, azonnal a kórházba vele! A gyermek ismerkedik a vi­lággal, mindenre kíváncsi, min­dent kipróbál és megkóstol. A gyógyszer, a tisztítószer, a, ben­zin, a rovarölő és a növényvé­dő szerek, az alkohol, de még a kozmetikai cikkek és cigaretták, meg a gyufa is zárt fiókba va­lók. A kulcsot pedig tegyük biz­tos helyre! Ha mégis megtörténik * baj — ne kísérletezzünk! A hánytatás ősi módszer — de ha mosószert evett, az erőlkö- ! déstől az habzani kezd, s meg­fulladhat a kicsi. Ugyanez vo­natkozik a benzinre, a petróle­umra, amely mérgező gőzt fej­leszt. A tej? Bizonyos rovarir­tókat, vagy ólmot tartalmazó anyagokat old a gyomorban, így a méreg gyorsabban felszívódik. Tehát: orvoshoz, gyorsan orvos­hoz a baleset utón! Legdrágább kincsünk a gyer­mekünk. Ügy is vigyázzunk rá! Sz. M siker-ült hatékonyan irányíta­nunk, a megvalositásbain az el­lenőr, a felügyelő hálátlan fel­adata helyett az útitárs szere­pét kell csak magunkra vállal­nunk Es mi a haszna as ifjúsági turizmusnak, kirándulásoknak, táborozásoknak? Olyan fogal­mak telnek meg tartalommal, amelyek urjos-untalan elmond­va, hangoztatva ellenérzést vál­tanak ki a fiatalokból. A közös­ségi érzés frázisából mélységes tartalmú fogalom lesz. ha em­lékezetes helyzetekben érzij^ át lényegét a fiatalok. Ha az erdő­ben eltévedt társuk keresésére indulnak, a feladat romantiká­jához a segíteni akarás gondo­lata kapcsolódik. A kirándulás sok alkalmat nyújt a segítő szándék, a barátság éreztetésére és bizonyítására — és átérzésé- re. Az átélt élmények, megcso­dált tájak, városok mozaikké­pében a hazaszeretet definíci­ója fokozatosan érzelemmé lé­nyegül át. A szocialista építő- munka eredményeiről hallotta­kat a legmeggyőzőbb érvelés, a személyes tapasztalás alapján töltik meg tartalommal fiatalja­ink. Az iskolában és olvasmá­nyaikból szerzett ismereteik megerősödnek, bővülnek, érdek­lődési körük szélesedik. E néhány gondolat különösen az iskolai szervezésű turizmus­ban valósítható meg, jelentősé­ge azonban túlnő az iskolai évek időszakán. Ha iskolás korukban megszokják, hogy a kellemest a hasznossal kössék össze, talán később sem a bárok füstös fél­homályának romantikája lesz elsődleges úticéljuk. HURSÁN GYÖRGY, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimná­zium és Szakközépiskola tanára A modellt fekete és fehér fonallal kötjük, 3-as tővel 400 gr sötét és 300 gr világos fona­lát igényel. Mintája: el­ső sort fehér színnel si­mán, 2. sort sötét szín­nel simán, 3. sort fehér színnel fordítottan, A sort sötét színnel fordí­tottan kötjük. E négy sor ismétlésé­vel dolgozunk. Közép- vastag szálú fonallal a kötésminta: 29 szem, 56 sor, 10x10 cm. Háta: 167 szemmel kezdjük. A sötét színnél 3 cm-t kötünk mindig simán, majd folytatjuk a fent levő négysoros mintával. A karöltőig (46 cm) egyenesen, in­nen kezdve mindkét szé_ lén minden 2. sorban 1x3, 2x2, 2x3, 6x1 szemet befejezünk, majd min­den 4. sorban 4x1 sze­met. 19 cm karöltőma- gasságnal a váltókat fe­jezzük be. Először a sze_ mek számát három rész. re osztjuk. A két szélső rész szemet három rész­ben, míg a középső har­madét utoljára egy sorban jezzük be. Eleje: (bal) 80 szemmel kez­dünk és a hátával azonos módon kötjük, kivéve az elejekivágást, ezt a karöltő kezdésével egy so­ron kezdjük. 15-ször minden 6. sorban a két szélső szemet egy­bekötjük, azután 9-szer minden 6. sorban, 11-szer minden 8. sor. ban. Jobb eleje ellentétes. Ujjak: 76 szemmel kezdjük, 3 cm-t kötünk a sötét fonaltól mindig simáig majd folytatjuk a 4 soros mintával és szaporí­tunk a szabásminta szerint. A megfelelő hosszúság utón fo­gyasztunk az utolsó, befejező sornál » középső 24 szemet to­fe­vább kötjük kb. 13 cm-ig és a nyakszirtnek megfelelően min­den 2. sorban 1-szer 10 és 7-szer 2 szemet fejezünk be. y Zsebek: A nagy zsebeket 41, a kis zsebeket 25 szemre kezdjük, 3 cm-t kötünk a sötét színnel mindig simáin, tovább 8 cm-t a mintával. A gambcláspántot 9 szemmel kezdjük, sötét fonallal mindig si­mán kötjük, mintegy 160 cm hosszan. A bal oldalon a gomb­lyukakat is belekötjük. Az egyes részeiket összevarjuk, a zsebeket kibélelve, s végül az elejét keretező gomboláspántot varrjuk fel. Előretör a férfikozmetika A fodrâsznôfc visszatérő pana­sza, hogy főleg a fiatal lányok ritka vendégek a fodrászüzletek_ ben. Maguk készítik egyszerű, sima frizurájukat. Viszont egyre gyakoribbak a férfivendégek, akik nagy gondot fordítanak ha. juk szakszerű ápolására. Sokan VÁRJUK a tótkomlősi Rózsa-fürdő IStwgat&rt irts« '(bo­gossal, sült kolbásszal, cukrászsüteményekkel, fagylalttal, presszókávéval, hűtött üdítő italokkal es palackozott sörrel. a s frandbiifé ben JÓ SZÓRAKOZÁST kívánunk kedves ven dégeinknek. Frissensültek, szombatonként balvacsora, kiftiünő italok, tánczene, kellemes kerthelyiség Tótkomlóson a vasúti vendéglőben TÓTKOMLÓSI ÁFÉSZ tartós hullámot i® kérnek, s van­nak, akik színeztetik festetik is a hajukat. Divattá lett a husz- szabb, vagy hossizú haj, a szakái is. Elég nagy azoknak a tábora, akik ennek a divatnak hódolnak. Divat, hát divat. S lehet-e erre egyértelműen elítélően, idegen, kedéssel reagálni. Nem! Egy azonban bizonyos: nem kell Ok­vetlenül ápolatlanul, torzon bor. zan, elhanyagoltan kinézniük. A hosszú haj megfelelő gondozást, ápolást kíván, és csak az ápolt, gondozott hajat, szakáit fogad­hatjuk el divatosnak is. A férfiikozmetika elterjedése világjelenség, s ma már hazánk­ban — a fővárosban, megyeszék. helyeken is — egyre-másra nyíl. nak a kizárólag férfikozmetiká­ra berendezkedett szalonok. A kulturáltabb megjelenés igénye együtt is kell, hogy járjon élet­színvonalunk növekedésiével « nincs abban semmi elítélendő, semmi férfiatlanság, ha valaki kitisztíttatja zsíros arcbőrét. tö_ rődik izzadása megszüntetésével, s rendszeresen beül a kozmeti­kusszékbe. A serdülőkor, de a fiatalabb férfikor is szinte kü­lön igényli a megkülönböztetett törődést, s nagyon helyesen te­szik a szülők isi, ha erre ösztön­zik tizenéves fiúgyermeküket. A fiatalabb férfiak egy része már maga is beletalál a kozme­tikai szolgáltatást is nyújtó föd. rásizatokba, ahol nemcsak haj­ápolásra tartanák igényt. Az idő­sebb korosztály tagjai azonban — nyilvánvalóan előítéletből, rosszul értelmezett szégyenérzet, bői — sajnos már ritkább ven­dégei ezeknek az üzleteknek. Ennek ellenére helyes lenne mind több helyen bevezetni a férfiak számára is a kozmetikai szolgáltatásokat — a haj. és arcápolásitól kezdve a körömápo­lásig — hiszien az ápolt, jó kül­ső elengedhetetlenül hozzátarto. zdik a kulturált életmódhoz, a jó es bizalomgerjesztő megjelenés­hez). K &

Next

/
Oldalképek
Tartalom