Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-10 / 134. szám
Kiállítás a magyar munkásosztályról A hír rövid: flinta* ÍS-án Gyulán nyílik a Mi hoztuk az időt című kiállítás, amely fotókkal s más dokumentumokkal mutatja be a magyar munkás- osztály életét; a kiállítást június 29-től Szarvason, július 20_ tói Orosházán, augusztus 4-től Békéscsabán tekinthetik meg az érdeklődök. A hír hallatán az első göndörben és vezetésben végzett tevékenysége — ismét Juhász Gyula szavával — gyászból és romokból a szabadságot, a munka szentségét, igazságos győzelmét alakítja Sőt. ez a tevékenység maga a szó igazi értelmében vett szabadság. Milyen ez a győzelem, milyen a szabadságnak ez az útja, hol tartunk rajta? — ezekre a kérhétezSz munkás «Jolgozott 1971ben a különböző gyárakban, üzemekben, az aktív keresők 55.2 százaléka. A munkások számaránya a megelőző fél évti_ zed ben kétszer olyan gyorsan nőtt, mint az összes foglalkoztatottaké. Az 1950-t követő húsz esztendőben háromszorosára nőtt a nemzeti jövedelem termelése, s eközben az ipar és az építőipar részesedése 35 százalékról 54 százalékra emelkedett. Az ország gazdasági erejének növekedésével párhuzamosan változott az egyes ember életní. vő ja is: a legutolsó adatok szerint — de a kiállításon közélteknél a gyakorlat máris jobb eredményeket produkált — száz magyar munkáscsaládból ötnek van személygépkocsija, tizenhétnek motorkerékpárja, negyvenötnek hűtőszekrénye, hetvenkilencnek televíziója és nyolcvan, nak mosógépe. S százból huszonhat család már egy második rádiókészülékkel is rendelkezik. A munkáscsaládok nagyobbik hányada két. vagy háromszobás lakásban lakik. Másfél millió munkás dolgozik 44 órás vagy rövidebb heti munkaidőben. S ami mindehhez hozzátartozik: igaz, hogy a fizikai munkáu sok 48,3 százaléka csak legfeljebb hét osztályt végzett, de 3,3 százalékuk már érettségizett és további 45 százalékuk befejezte az általános iskolát. S ha a 48,3 százalékkal nem. is lehetünk elégedettek, a másik két adatra büszkék lehetünk. Az MSZMP taglétszáma 1972 derekán megközelítette a háromnegyedmilliót. Tíz párttag közül négyen jelenleg is fizikai munkások. S ez az utóbbi arány a közelmúltban kedvezően változott: a párt újonnan felvett tagjainak 41,1 százaléka fizikai munkás. Sok millió a szakszervezetek taglétszáma és sok munkást — köztük nőket és fiatalokat — választottak az állami és társadalmi szervek irányító testületébe. Hy módon közvetlenül is érvényesül hazáriéban a munkásosztály vozeáő szerepének elve. S Békés megyére *s igaz, «mi az országra igaz. Az elmúlt évben az 1965-ös kilencvenkilenc- ezer-jiyolcszázról százhatezer- háromszázra nőtt' a munkások száma. A termelékenység ugyanebben az időszakban a nehéziparban 140,3 százalékra, a könnyűiparban 129,8 százalékra emelkedett. A családonkénti évi nettó jövedelem csaknem húszezer forinttal múlta felül a fél évtizeddel korábbi 35 795 forintot. Az elmúlt év végén már 12 715 bölcsődei és óvodai férőmozgalom; S mii a gazdasági mutatók mellett e mozgalom eredménye; 1774 brigád 22 ezernél több tagja a korábbinál nagyobb energiát fordított önképzésre, szakmai és általános műveltségének emelésére, művészeti élmények szerzésére. A kiállítás tömörítve, az ösz- szefoglalás, a teljesség igényével mutatja be. amit munkahelyünkön. az utcán, otthon naponta látunk, hallunk, tapasztalunk részleteiben, mozaikkockákként. Mert mennyi minden sűrűsödik például abba az egyetlen adat* Egyre több munkás keresi fel az újonnan várossá lett Békés múzeumát. lait egy vers néhány sora — ezúttal is, mint már sokszor, amikor munkáról, dolgozó emberről van szó. Juhász Gyula költeménye idéződik akaratlanul s akarva is, mert kevesen fogalmaztak ennél szebben, igazabban: „Én őt dicsérem csali, az élet anyját, / Kitől jövendő győzelmünk ered, '/ A munkát dalolom, ki a szabadság / Útjára visz gyász és romok felett”. Ugyanez a gondolat a politika tudományának nyelvén — a kiállítás fő jelmondataként: „Korunk történelmének főszereplője a munkásosztály”, A valóságban mindig így is volt ez, minden történelmi korban a hasznos munkát végző emberek tették a legtöbbet az akkori jelenért, a mindenkori jövőért. A szocialista társadalmat megelőző valamennyi társadalomban azonban az uralkodó osztályok — a valóságot részben nem ismerve, még inkább a valóság törvényeit torzítottan hirdetve — maguknak, valamelyik képviselőjüknek tulajdonították a főszerepet. Csak a marxizmus—leninizmus elmélete és gyakorlata bizonyította végérvényesen, hogy a történelem menetében nem az egyének, hanem a tömegek, a dolgozó osztályok, az elmúlt több. mint egy évszázadban a munkásosztály s az azt vezető legfçlké- szültebb. leghaladóbb, legönzetlenebb párt a döntő tényezők. A munkásosztály az, amelyik a szocialista országokban immár nemcsak a termelésben, hanem a poétikában, a társadalom életének szervezésében is főszereplővé vált. Amelynek termelés* Illusztráció egy adathoz: négy év alatt tízezren vették igénybe a gyermekgondozási segélyt. ba, hogy 1970-ben ezerkétszáz. hatvankét kinevezett üzemorvos naponta 5073 órát rendelt gyárainkban. vállalatainknál, építi kezeseinken: sűrűsödik benne mindannyiunk erőfeszítése, hogy az általunk létrehozott nemzeti jövedelemből erre is jusson elegendő helyiség, műszer, gyógyszer, legyen, elegendő szakember; a rászorulók joga és lehetősége az egészséghez, a minél korábbi, minél teljesebb gyógyuláshoz, a betegségek megelőzéséhez; a marxista humanizmus elveinek emberközpontú, közösségközpon. tű, családközpontú gyakorlata. A mindennapokon tapasztaljuk, hogy a rászoruló segítségért, gyógyszerért, tanácsért fordul az orvoshoz — most a kiállításon láthatjuk, hogy mit is jelent ez nem csupán az egyénnek, hanem a családok millióinak, a társadalomnak, az egész országnak. A példák további —> szinte vég nélkül folytatható — sorjázta tása helyett a kiállítást bevezetőül idézzük ismét Juhász Gyulát, aki így írt a munkás- osztály legalapvetőbb — s nemcsak a munkahelyen, hanem a társadalmi életben, a családban is végzett — tevékenységéről, hasznos munkájáról: „Én őt dicsérem csak, az étté* anyját % Kinde nővére Szépség és Szabadság, / S Mnefe, világa most hajnalod ik'« désekre válaszol a kiállítás, mintegy száz tablón idéződik a múlt, a jövő s a legnagyobb súllyal a jelen. Tények mindennél bizonyítóbb erejével igazolják a tablók a kiállítás jelmondatát s azt a mindennapi felismerést; munkásosztályunk, népünk legnagyobb többsége mind jobban, szebben, értelmesebben él; munkásosztályunk — ahogy a proletariátus a Föld egészén — hazánk jelenkori történelmének tényleges főszereplője. Kétmillió-hétszázhatvanötezerhely várta a legkisebbeket. Csaknem ugyanennyi dolgozó nő vette igénybe 1967 és 1970 között a gyermekgondoeási segélyt. A több és jobb ipari termék előállításának egyik legfontosabb tényezője volt a Viharsarokban is a szocialista brigádA megyében az egyik legtöbb nődolgozót foglalkoztató üzem a Békéscsabai Kötöttárugyár. • - (Fotó; Demeny Gyula)
