Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET A színházművészet lehetőségeit ki kell használni Tanácskozások és a műsorterv a következő ssiniévadra A közelmúltban a megyei, városi párt és ta­nács illetékesei a Művelő­désügyi Minisztérium Szín­házi Főosztály képviselőjé­nek, a Békés megyei Jó­kai Színház vezetőinek je­lenlétében Nagy Jánosnak, a megyei tanács elnökhe­lyettesének vezetésével megvitatták a színház 1973/74-es színházi évadjá­nak műsortervét. A Békés megyei Jókai Színház igazgatója az új színiévadtól Lovas Edit, a jelenlegi főrendező, a ve­zető rendező pedig Szűcs János lesz. A Jókai Szín­ház új vezetését a műsor­terv összeállításánál az alábbi elképzelések megva­lósítása vezérelte: 1.) „A Jókai Színház ve­zetősége olyan népszínhá­zát kíván szervezni és mű­ködtetni, mely szoros kap- cíoiatban van megyénk lakosságának történelmi múltjával és jelenével, részt vállalva pártunk és kormányunk közművelődé­si programjából. A színház felmérve az 1972/73-as év tapasztalatait, nem feladva kultúrpolitikaj irányelve­inket, népszerűbb, közért­hetőbb műsorral kívánja kiszélesíteni nézőinek kö­rét, hatékonyabbá tenni működését. Az 1972/73-as év tapasztalatai alapján megyénk közönsége a cse­lekményes drámát fogadta el, ahol az értelmi-politi­kai ráhatás erős érzelmi hatásokon kereszt® jutott el a nézőhöz. Ezt az utat kívánjuk az 1973/74-es színiévadban folytatni. 2. ) Magyar szocialista színházat kívánunk csinál­ni, ahol műsorunk gerin­cét magyar drámák alkot­ják. 3. ) Az ifjúsági törvény alapján az ifjúsági közön­ség meghódítására teljes zenés programunkat az if­júságnak — az ifjúságról gondolat jegyében határoz­tuk meg. Megszüntetjük azt a helyzetet, hogy magas esz- meiségű prózai előadások mellett igénytelen szövegű és zenéjű műveket mutas­sunk be, mindent elköve­tünk, hogy a legkorsze­rűbb zeneigényeket kielé­gítő, eszmeileg és irodal- milag egyaránt színvona­las zenés darabokat ját­szunk.” A beterjesztett 1973/74- es színiévad műsorterve hosszú vita után az aláb­biakban pontosodat! : Prózai művek: Nemeth László: Villámfénynél, Ta­mási Áron: Boldog nyár­falevél, G. B. Shaw: Cae- sear és Cleopatra, T. Wil­der: A mi kis városunk, Gyárfás Miklós: Dinasztia és egy mai témájú ma­gyar színdarab. Zenés művek: T. Jones: Ez fantasztikus! Karel Ga- pek: Rabló, V. Katajev: A kör négyszögesítése, Seri­Tárulkozó tekintetek Tamás Menyhért Egymás szemébe kapukat képzelünk, szárnyuk a bizonyosság sarkvasán fordul« lám, máris tárulkozik tekintetünk: hol tegnap még elvakult harag dúlt, átléphet rajta ma mindenki, rokon és nem rokon, aki betört léceinken is a közös jelek üzeneteit keresi, szavaink közeiét, akit nem a viszonzatlan csend küld közénk — csukodásában sem őri,, titkot többé, ki nem akar túllépni a másikon, botlása is a másikhoz érkezőé, aki ezután mindig velünk marad — így hal meg, kapuvá változott szemekkel, s mellünkön a hűség vaspántjaival egymásra nyílunk majd minden reggel. be—Mészöly—Fényes: Egy pohár víz, Cserhalmi—Wolf —Gádor—Görgey—Fényes : Részeg éjszaka. Gyermekdarabok: Hodzi— Heltai : Szarvaskirály és Szűcs János dramaitizálásá- ban Saint—Exupery : A kis herceg című meséje. A Békég megyei Jókai Színházban az új színiév­adtól új arcókkal is talál­kozhat a közönség. Ide szerződtek: Karinthy Már­ton rendező, Aeárdy Ilona, Áts Csaba. Dévav Kamil­la, Albert Éva, Mihók Éva, Balázsi Gvula, Horváth József, Simon Zoltán, Györgyfalvy Péter. Maday Emőke színművészeik, Som­ló Gábor és Kovács Ágota segédszínészek. Elszerződtek a színháztól Lakíky József. Lengyel Já­nos, Gumik Ilona, Kalmár Zsuzsa, Körfvélyessy Zsolt, Csernáik Árpád. Válkay Pál, Jámbor Katalin, Há- romszéky Péter, Varga Má­ria, Konter LéeszSó és Pá­va Mária színművészek, valamint. Csengeti Erzsébet segédszínész. A műsorterv mr^*> szélése után a Békés me­gyei Jókai Színház klub­jában a színház tájhelyei- nelk tanácsi vezetői, a já­rási hivatalok és várost ta­nácsok művelődésügyi osz­tályvezetői, a művelődési házak igazgatói részvételé­vel megyénk színházpoBti- Ikájárói, az 1973/74-es szí­niévad műsoráról és az azzal kapcsolatos szervezé­si feladatokról folyt meg­beszélés. Nagy János, a Békés megyei Tanács el­nökhelyettese a színházpo- litikáről tartott előadásá­ban hangsúlyozta, hogy a színházművészettel kapcso­latos feladataink művelő­déspolitikánk szerves részét képezik, s maradéktalan végrehajtásuk nagyfokú, tervező, szervező, közönség­befolyásoló és formáló te­vékenységet kíván. Emlékeztetett arra az előadó, hogy a Békés me­gyei Jókai Színház közel 20 éve (1974-ben lesz 20 éves) a megye közművelő­désében állandóan jelen van, s (kulturális forradal­munk különböző szakaszai­ban döntő módon járult hozzá a fejlődéshez. A székhelyi bemutatókon, il­letve előadásokon túl rend­szeresen eljutnak színház- művészeink a megye szín­házi előadásra alkalmas városaiba, községeibe és a sokszor mostoha körülmé­nyek ellenére is jól teljesi­tik feladatukat, magas mű­vészi teljesítményt nyújta­nak, szórakoztatnak, ne­velnek. A gondolkodó, cselekvő és alkotó, a közösségért is tenni tudó korszerű szocia­ban a színháznak kivétele­sen nagy és fontos szere­tje van. Fő feladatunk, hogy a színházművészet adta lehetőségeinket ki­használjuk és tudatosan él­ni tudjunk vele. Eljut-e a színpadi szó a vendégszereplések helyén mindazokhoz, akikhez el­juthatna? — tette fel a kérdést az előadó. — Saj­nos az utóbbi évékben az tapasztalható, hogy nem. Gyakori jelenség, hogy a nézőterek erősen foghíja­sok, vagy üresek, ugyanak­kor a jegyek elkeltek, vagyis a bevételi terv tel­jesítést mutait. A művészek elégedetlenek és sehogy- sem értik ezt az összefüg­gést. Ezzel mi sem értünk egyet, hiszen az üres, vagy félház a színpadi mű szí­nészi tolmácsolásnak, a művészek és a közönség al­kotó kapcsolatának, a szín­házt légkör megteremtésé­nek bénítója és gátlója. Sok indokot szoktak felso­rolni a hiányosság igazo­lására, részben jogosan, részben elfogadhatatlan®. Azt viszont senki sem ta­gadhatja, hogy az élő, ele­ven színház varázsát, él­ménynyújtását mással nem lehet pótolni. Az sem elfogadható, hogy a me­gye lakosságát általában nem érdekli a színházmű­vészet. Vannak, akiket va­lóban nem érdekel, de az MTA Szociológiai Csoport­jának 1970. évi vizsgálata is igazolta, hogy a megye lakosságának döntő több­sége óhajtja a színházi éLő- adásokat. A Békés megyei Jókai Színház mind műsorpoliti­kai, mind művészi színvo­nalát illetően nem marad el a vidéki színházaktól, sőt azok között rangos he­lyet foglal el. Ezt bizo­nyítják a Békés megyei Népújságban és az orszá­gos lapokban megjelent kritikák, a Magyar Televí­zióban és a Magyar Rádió­ban bemutatott színházi produkciók jelentős száma, stb. Ez arra kötelez bennün­ket, hogy tovább javítsuk műsorpolitikánkat, jobban kielégítsük a közönséget ég a művészi színvonalat is még emeljük. A színház ügyét WtoBgy- gyé kell tenni a megyében, a któajgazgaításS egységek, veaetcljneki, a közművelő-* dési dolgozóknak mindent, el kell követniük, hogy a színház produkciói eljussa­nak a közönséghez is, ój szervezési módszereid be­vezetésével nagyobb fele­lősséggel és gondossággal gondozva e népművelés! formát. Nagt' János frmáesélnök- helyettes előadása után Lovas Edit főrendező az 1973/74-es színiévad mű­sortervét ismertette. Haasz Miklós a szervezőmunka új módszereiről és az ez­zel kapcsolatos feladatok­ról, a színház szerepéről, A vitában ^ vők Bögel József, a Műve­lődésügyi Minisztérium Színházi Főosztályának munkatársa. Tímár Imre, a sarkadi, Eeldmann József, az orosházi. Sándor Jenö­né, a szeghalmi Holub László, a szarvasi művelő­dési központ igazgatója a színházi előadások szerve­zésével kapcsolatos gondok­ról, a színház szerepéről, jelentőségéről, a mai ma­gyar valóságot ábrázoló színdarabok bemutatásának szükségességéről, a- jobb propagandamunkáról be­széltek és tetszéssel fogad­ták az 1973/74-es színiév­adra tervezett műsort. Csendé Béla Nekem mondja..*?! Martincsek Gábor {elvétele Jó arra menni™ Torán fetrán Béűátxvom tnásorffk æôtetfferSayfjâBÉ Huszonnégy hónap. L. M* bWd. hogy kwölt«* Sóhajnyi bánat. röpke-pere-öröm; Alig megkezdett messze-küldetés Pillanat-pálya — óriás koron. A tért Műben inéi ul — Mswflgt Huszonnégy hónap — egy kis uglelea-* Csillag-had küldi távol-rényszavát, S rá szívünk bércen ragy-visszhang tetei Utunk — az filet — bátor wimyafrT Születni, élni — sorsa bárkinek. Magasra törtünk. Holnap újra más Lesz majd a gondunk — éi ti érti mes?, Miért kéTI bálim, hogyha int a oäjflh De jönnek egyse új s új életek: Lobogva égni mind-mind útra kéL S jó arra menni, hol víg eél nevei Huszonnégy hónap ;; He Mód, hogy kevésî-U Sóhajnyi bánat, röpke-perc-öröm; Alig megkezdett messze-küldetés: Pillanat-pálya — óriás körön. Mindegy merre Ssemráky Sándor Mar olyan mindegy merre mes* — hideg szél siklik utánad. A hídon a fekete víz fölött elhagyott örökre árnyad. Már mii® egy merre kanyarog az út letaposott gyér füvével. Varjak kárognak. Nem vagy ott, hol hegedühúrra valtam éjjel. Mindegy merre: így állok én a szélben feszes ösztövéren. ÉgboltnyJ csönded még enyém. Tied felsíró szívverésem ■.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom