Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-09 / 133. szám
\ Fortuna ismét Endrődre „látogatott” Róza Vendelné, az endrődi takarékszövetkezet ügyvezetője telefonon közölte szerdán délután a hírt: „Ismét takarékszövetkezetünk körzetébe látogatott Fortuna ..Ismét — hallottuk a „drót'’ másik végéről. És csakhamar megtudtuk a pénzintézet ügy_ vezetőiétől. hogy legutóbb a múlt év novemberében sorsolták ki azt a gépkocsin yereménv- betétkönyvet, melyet az endrődi takarékszövetkezetnél váltottak. Akkor az adott betétkönyv szerencsés tulajdonosa egy Zsiguli gépkocsit nyert. És most? Mint tudjuk. legutóbb a múlt hónap második félében sorsolták a gépkocsinyeremény, betétkönyveket. S az endrődi takarékszövetkezet működési körzetébe ismét „ellátogatott” Fortuna — ahogyan mondani szokták —. a szerencse istenasz. szonya. Ez esetben a 3 — 560 672 számú betétkönyvre sorsoltak ki egy Skoda S 100-as gépkocsit. Gratu'álunk Hegedűs Eleknek, a szerencsés endrődi - nyertesnek. Miközben az endrődi takarékszövetkezetnek nagyon sok ilyen kézzelfogható propagandát kívánunk. (Balkus) Segítettek a tervezők Virágokkal, kis ajándékokkal, kedves szavakkal mondtak köszönetét a Békés megyei Tervező Vállalat 12 mérnökének, szerkesztőjének, rajzolójának a békéscsabai Vilim utcai óvoda kicsinyei, ugyanis társadalmi munkában elkészítették az óvoda gázfűtési ter— Az én számvetésem, sajnos elég rosszul áll. ■— Ez nem biztos. Hiszen tndod: a rossz után jó következik. — Ezt nem elég tudni. Ezért élni is kellene. És ez nehéz... Amikor Kapelláró elköszönt, Petterson felügyelő elővette a naplóját, amelyet évek óta vezetett. Amióta a büntetőintézetbe került, egyre inkább szükségét érezte gondolatai rendezésének, s ez a szándéka végül is a naplóírás egy rendhagyó változatában testesült meg. Elhatározta, hogy csafc az érdekesebb, pontosabban a számára különösen megkapó karaktereket próbálja megrajzolni azokban a dimenziókban, amelyekben alkalma nyílt ismerni, látni őket, s nem cselekményeket rögzített a történés mögötti vonulatok — indíték, szándék, s egyéb, a lélektan témakörébe tartozó, cselekvés mögötti tényezők — érdekelték. Azt máj- a kezdet kezdetén tisztázta magában, hogy alanyait nem bűnözőkként kezeli, sőt, legalábbis amíg feljegyzéseit írja róluk, függetleníteni igyekszik magát a rájuk rótt bírói ítélet mértékétől is. Azokat a fiatalkorúakat, akik a keze alá kerültek, úgy kezelte, mint akiknek itt kezdődött tiszta lap az életükben, itt találják meg következésképp azokat a fogódzókat, amelyek további évefk során — akkor is, ha magúikban elátkozzék a büntetés időszakát — cselekvéseik mércéjéül szolgálnak majd. Peitterson ugyanis hitt az emberi jóságban, amint kiderül ez az ilyenfajta feljegyzésekből is, ■ mint az alábbiak. „Kés. Amikor rendes nevén. ; Lacinak szólítottam, nem vette ■ tudomásul. Háromszor szólítot- ; tam, nem vette tudomásul. Há- » romszor szólítottam a nevén, a ! végén kiabálva szinte, igen, : igen te ott, te bajlafülű, talán J elfelejtetted a nevedet? Arcán ; furcsa szégyenkezés látszott, ! nagy barna szeme csak később ; csillant tel, mint akj régen hal- : lobta nevén nevezni magát és ■ akkor elhatároztam, hogy söp- : reni küldöm, lássam megalá- | zásnak veszi-e? Szeméből el- • tűnt a csillag, visszazuhant ko- ■ rábbi állapotába, mint amikor j még nem figyelt a nevére. El- : határoztam, hogy Lacinak fo- : gom szólítani ezután mindig. ; Egyszer odamentem hozzá, [ megkérdeztem, milyen dalra ; emlékszik kiskorából, s hagy- ■ tam gondolkodni. , Szégyellte ! magát, zavarban volt, valószínű- l leg a pokol fenekére kívánt, : aztán — mint az óvodások s szokták — elmondta valami- 5 lyen dalocska első sorát. Rá- ; kérdeztem, a dallamát tudja-e- ; Dúdolt valamit. mutáló ka- ; maszhangon, halkan. mert ; nyilván attól félt, kinevetik a ! többiek. Pedig te szépen tudtál ; énekelni, biztattam, éreztem " eléggé kegyetlenül, ezzel is nő- ! vei ve gátlásait társai előtt. He- * tek múltán derült csak ki, ; hogy milyen sok éneket, tud, ; mint mondotta, amire egytől ; egyig anyja tanította, s fogé- : konyságát a dallamok iránt ab- ■ ból is láttam, hogy a börtön- jj életre átszövegezett dalokat » rendszerint ő kezdte el.” (Folytatjuk) » A Jó vezetési tapasztalatok4 fiz üzem- és munkaszervezés állandó folyamat Megafafcufásátái kezdve nagy gondot fordítottunk ter-, nielőszóvetkezetünkben az üzem- és munkaszervezésre. 15—18 évvel ezelőtt a gépi erőt — néhány villanymotor kivételével — a gépállomás gépei jelentettek. S ezek csak az alapvető talajmunkákat és a gabonakombájnolás egy részét végezték el. A gazdaság növénytermesztési és állattenyésztési ágazatra tagozódott. A növénytermesztésben — területi rendszerben — a brigádok állandó területen termelték a különböző növényeket. A brigádvezetők rendelkezésére álltak a fogatok és a kétkezi munkát végző tagok. A kapás kultúrák egyéni művelésre voltak felosztva, amelyet a tag — betegség, szülés, s egyéb akadályoztatást kivéve — fötales volt elvégezni. A teljesítményért járó munkaegység jóváírása nemcsak a megművelt területtől, hanem a terméseredménytől is függött. Ilyenformán az önálló elszámolás a növény- termesztésben tagokra lebontva érvényesült, de bizonyos vonatkozásban a brigád-önelszámolás elemeit is tartalmazta. Nemcsak a brigádvezetők részesedése függött az eredménytől, hanem az egyén is bizonyos mértékig a brigád eredményen után kapta a részesedést. Az állattenyésztésben szintén brigádrendszer érvényesült. Egy-egy állattenyésztési telep tartozott egy brigádba, ugyanakkor a munkacsapatvezetők itt nagyobb felelősséggel és joggal voltak felruházva, mint a növénytermesztésben. 1954-161 már mindenre kiterjedő ügyrend és munkarend volt termelőszövetkezetünkben, amelyben minden vezető jogkörét, felelősségét meghatároztuk. Azóta többször átdolgozásra került már az ügyrend és a munkarend, mégis az akkor lefektetett helyes elvek a ma érvényben levő szabályzatainkban változatlanul tovább élnek. 1956.-tól termelőszövetkezetünk tagsaga úgy döntött, hogy a munkaegyseg-rendsaej- helyett havonta fizetett munkadíj legyen a végzett munka díjazásának alapja és meghatározott eredmény esetén ezt ki kell egészíteni év végi „nyereségrészesedéssel". Az eredmény az lett, hogy változatlan árakon számítva az egy főre jutó termelési érték csaknem megduplázódott. 1958-tól önelszá moló brigád- rendszert alakítottunk ki. Az önelszámolás alapegysége a brigád volt, de 20 százalék nyereségrészesedést meghaladó összeget csak az üzemegységen (tsz- en) belül lehetett szétosztani. 1960 január 1-el az egész község dolgozó parasztsága belépett termelőszövetkezetünkbe. A földterület 5000 kh lett. A gazdaság vezetését két üzemegység szervezésével oldottuk meg. Ebben az időben váltottuk fel a gépállomás! gépeket saját gépekkel. A gépekkel az üzemegységvezető agronómus rendelkezett. a fogatokkal a brigádvezetők. Ugyancsak a bnígádvezető rendelkezett a szervezetileg brigádjába tartozó tagokkal, azonban lényeges kárelhárító munka végzésére az üzemegységvezetőnek — az elnök egyetértésével — joga volt a brigád tagjait átirányítani. Az üzemegységeknek és brigádoknak tervük összeállításánál és kivitelezésnél a tagok foglalkoztatottságára tekintettel kellett lenniük. A brigádnak, * A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Központi Sajtószolgalat pályázatán negyedik dijat nyert palyançj illetve brigádoknak hozam- (mesnnyiség, ár) és költségterveket kellett készíteni. Minden növényről és .állatcsoportról tudták a brigádtagok, hogy a tervezett hozam- és költségszinten mennyi jövedelmet, vagy ráfizetést fog- hozni. Az önelszámoló brigádrendszerben a közvetlen érdekeltséggel sikerült elérni a termelés szakadatlan fejlődését. JU üflgtSzaiííBió brigádok között eleven es tarte iroas munkaverseny alakult lu, A niun- kaverseny teUt-itteit 1967-ben módosítottuk, miután a technikai téjiwdes nem egyrorman ©tmiteua a különböző aaa*tat, Terme íöszövetkeze tünkben minden évűén íeiiilvizsgaljuK a muniiacLijazassai kapcsolatos normakai es óradíjakat. Évente sok munkanmma megváltozik, és új munkák belépése esetén ídöfeimeressel, valamint máshol szerzett tapasztalatokkal állapítjuk meg az adott munkára aunató munkacujat. A norma- rendezésben képviselve vannak a különféle munkahelyeken dolgozok. Ugyancsak rendszeresen ellenőrizzük, hogy az egy munkaórára jutó jövedelem, valamint az egesz évben megszerezhető jövedelem a külonoöző íogiaikozasüak körében milyen mérvű. Hosszú évek tapasztalatai alapján állíthatom, hogy a többi szövetkezeti taghoz képest nagyon könnyen megszerzett munkadíj épp úgy nem ösztönöz több ts jobb munkára, mint ennek az ellenkezője. 1968-töl az üzemegységrend- szerrői ágazati rendszerre tértünk aL ezzel egyidejűleg az önelszámolást is módosítottuk. Az áttérés főbb indokai a következők voltak : — a növénytermesztés gépesítése és kemizálása miatt csökkent az e tende* an loglalkaz- tathatók gzáma. Ugyanakkor az egész növénytermesztésből szerveződött növényvédő szakmunkások, műtrágyaszórók, takarmány betakarítok, rakodók és mások szakosodása miatt az üzemegység-rendszer máj- nem volt tartható. Egyes munkahelyeken női tagok váltak feleslegessé. Részükre a kertészet hajtatóházas termélését bővítettük. Állattenyésztő es tejfel- dolgozó szakmunkásokká képeztük át őket. Üzemi konyhát létesítettünk, hőre lágyuló műanyagfeldolgozót hoztunk létre a nők foglalkoztatása érdekében. A burgonyatermesztés fontos idénymunkáiban azonban a nők továbbra is részt vesznek; — a gabona-, kukoricát, bur- gonyakombájnok és egyéb gépek hatékonyabb kihasználása megköveteli, hogy egy munkahelyen és szerelő felügyelete mellett üzemeltessük őket. Ezáltal nőtt az egy gépre és az egységnyi időre jutó termelés. Kevesebb lelt a műszaki hiba, s kevesebb kiszolgálógép kellett; — az üzemegységvezetők — a tél kivételével — nem foglalkoztak az állattenyésztéssel megfelelően idő hiányában. Viszont a telepvezetőknek beosztásuknál fogva nem volt elég nagy a döntési hatáskörük és a képzettségük sem volt erre megfelelő; — a technikai fejlődés mai üteme mellett — bármilyen tanulékony szakember is valaki —r nem várható, hogy minden területen eredményesen bővítse szakmai ismereteit; — elősegítette az ágazati rendszer a növénytermesztés és állattenyésztés szakosodását. flz ágazati vezetés beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Nőtt a termelés, tovább javult az önköltség szinte mjnden növénynél. állatfajnál és csoporté nál Termelös zövetke z elun kiben — miután megfelelő biztonsági tartalékkal rendelkezünk — a7- éves tervet az előző év szeptember 15-ig közgyűlésünknek meg kell tárgyalnia. A közgyűlés döntése így nem formális, hiszen a termelést sokkal előbb keli megszervezni, mint ahogy annak gyakorlati végrehajtása megkezdődik. A beruházási anyagokat, az épületek beruházási terveit, stb. sem lehet már egy márciusi közgyűlés után az adott évben előteremteni. Tagságunk a tervjavaslatot hetekkel a közgyűlés előtt írásban megkapja. A téágazat es aga. zatvezefcők nemcsak a tervjavaslatokat készítik el, hanem a jóváhagyás után azonnal megkezdhetik a végrehajtás megszervezését. Terme lőszövetkezetünkben a foglalkoztatottság teljes. A fizetett szabadságon túlmenően csak azok a növénytermesztésben és kertészetben dolgozó asz- szonyok nem dolgoznak egesz /évben, akik nem kívánnak a tél folyamán munkát végezni, tikján dolgozunk a szövetkezetünkben. 1971-ben egy dolgozóra 160 ezer forint bruttó termelési érték, 32 ezer forint részesedés. 41 ezer forint saját erőből származó közös tiszta vagyonnövekedés jutott. Terve ük szerint a közeljövőben mindenre kiterjedően megvalósítjuk a komplex gépesítést. A növénytermesztés és állattenyésztés zömében ezt mar elértük. Terveink megvalósításához a beruházáson túlmenően megfelelő képzettségű és képességű személyek is kellenek. Az üzemi vezetésben foglalkoztatott szakemberek mellett több mint 30 sertéstenyésztő és hizlaló szakmunkást képeztünk ki, valamint traktorosokat, gépkocsi- és buszvezetőket, növényvédő szakmunkásokat, mezőgazdasági gépszerelőket, s egyéb technikai személyzetet. 30 fővel most indult a szarvasmarhatenyésztő szakmunkásképzés. Szövetkezetünkben a fiatalok aránya jó. ösztöndíjakkal segítjük nemcsak a felsőbb iskolán tanuló fiatalokat, hanem a szakmunkástanulókat. főleg a mezőgazdasági szakmát elsajátító fiatalokat; Az élet- és munkakörülmények javulását a nehéz fizikai munka gépesítésén túlmenően, jelzik a mind kulturáltabb munkahelyek. az üzemi konyha, a 6 üzemi fürdő, az autóbusszal történő szállítás a munkahelyre és vissza és a két termelőszövetkezeti üdülő. ® Az ágazati rendszer bevezetésével az eredményeink nőttek. A komplex gépesítéssel egyidő- ben azonban úgy gondolom — tagságunkkal egyetértésben —, még közvetlenebb érdekeltséget kell megvalósítani. Véleményem szerint nz üzem- ég munkabzer vezérnél, mindenkor az üzem termelési, fejlettségi színvonalához kell alkalmazkodnunk. Az üzem- és munkaszervezés állandó folyamat. Ennek megfelelően foglalkoztunk vele, mint fontos kérdéssel eddig is és foglalkozunk a jövőben js. Az 1971. évi 71 millióról. 1973-ban minimálisan 92 millióra (egy dolgozóra jut 200 ezer forint) nő a termelési érték termel őázövetkeze- t linkben, változatlan számú* dolgozóval. Ezzel egyidőben a háztáji termelés is nő, miután segítjük a háztáji gazdálkodás fejlődését is LOSONCÉI MIHÁLY, a barcsi Vörös Csillag Tsz elnöke. 5 Bjmjsmm lm JÚNIUS t veit. Több mint 12 ezer forintot „spóroltak” meg az Óvodának és ezen túl rengeteg időt is. Nemsokára megkezdődik a gázszerelés az óvodában és télen a kényelmes melegben bizonyára szívesen gondolnak azokra, akiknek ezt köszönhetik. 1
