Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-09 / 133. szám

Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXVII. ülésszakáról KÖZLEMÉNY a Magyarország ás Csehszlovákia kifztftti személyi és áruforgalmi korlátozások megszüntetéséről (Folytatás az l. oldalról) böző társadalmi. gazdasági rendszerű államok közötti, köl­csönösen előnyös gazdasági és tudományos-műszaki kapcsola_ tok további szélesítéséhez, külö­nösen Európában. A KGST- tagállamok ismételten megerő­sítik, hogy készek fejleszteni gazdasági kapcsolataikat a töb. bi országokkal függetlenül tár­sadalmi és állami rendszerüktől, az egyenlőség, a kölcsönös elő­nyök és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján. A tanács ülésszaka megerő­sítette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Finn Köztársaság közötti együttmű­ködésről szóló, ez év május 16- án a'áírt egyezményt 1972—1973-ban tovább fejlő­dött a KGST-tagállamok együttműködése a tervező te­vékenység területén; a jóváha­gyott programnak megfelelően megkezdődtek a KGST-tagálla­mok 1976—1980 évi népgazda­ságfejlesztési terveinek koordi­nálására irányuló munkák. a főbb gazdaságpolitikai kérdések­kel kapcsolatban kölcsönös kon­zultációkat tartottak a KGST- szervekben, bővült az együtt­működés a prognosztizálás terü­letén; együttes tervezési mun­kák folytak; tapasztalatcserét tartottak a népgazdaság ter­vezési és irányítási rendszeré­nek tökéletesítéséről. Bővült az együttműködés az anyagi termelés területén is, a többi között a fűtőanyag — az energetikai és a nyersanyag — ágazatokban, a feldolgozó- ipari, mezőgazdasági, közleke­dési és más ágazatokban. To­vábbi javaslatokat dolgoztak ki több jelentős ipari objektumnak az érdekelt országok közös részvételével történő felépítéséi re. Az ülésszak munkája során a bolgár, magyar. NDK, lengyel, román, szovjet és csehszlovák központi tervező szervek elnö­kei — kormányaik megbízásá­ból — általános szerződést írtak alá az évi 900 000 tonna kapa­citású kiembajevi azbesztbányá­szati és dúsító kombinátnak a Szovjetunió területén történő felépítésében kifejtendő együtt­működésről. Figyelembe véve, hogy a komplex program intézkedései­nek megvalósításában milyen nagy jelentőségű a KGST-tagáL lamok 1976—80. évi népgazda- ságfejlesztési terveinek koordi­nációja. az ülésszak felhívta a KGST tervezési együttműkö­dési bizottságát és a tanács más szervejt, hogy az elkövetkező időszakban tevékenységüket a K Gí>T-ta gá 11 amok főbb ener­gia, és fűtőanyagfajták (ideért­ve az atomenergiát iß) iránt je­lentkező szükségleteinek kielé­gítését elősegítő gazdasági együttműködési problémák meg­oldására. valamint, az országok­nak a nyersanyagágazatok fej­lesztésében kifejtet^ együttmű­ködése elmélyítésére összpon­tosítsák. Intézkedéseket tesznek a tu-; dományos-műszaki együttműkö­dés bővítésére és elmé'yítésére. Meghatározták a tudomány és a technika főbb irányait a KGST-tagállamok 1976—1980. évi hosszabb távú együttműkö­déséhez. A KGST-tagállamok tudományos szervezetei az or­szágok között létrejött megálla­podások és a KGST-szervek ál­tal elfogadott tudományos-mű­szaki együttműködési tervek ér­telmében végzett közős kutatá­sok területén jelentős eredmé­nyeket értek eL Megkezdték a nemzetközi tudományos-műszaki tájékoztatási rendszer és az egyes népgazdasági ágazatokkal foglalkozó tájékoztatási rend­szerek létrehozására irányuló munkákat. Mivel a környezetvedelem és a környezet megjavítása, vala­mint ezzel kapcsolatban a ter­mészeti kincsek ésszerű fel­használása a KGST-tagállamok egyik legfontosabb feladata, a KGST-tagállamok sokoldalú együttműködésük jelentős kiszé_ lesítését tervezik e területen. Az ülésszak ajánlotta a KCJST­tagállamoknak, hogy fejlesszék továbbra is széles körű együtt­működésüket az érdekelt orszá­gokkal és a környezetvédelem­mel foglalkozó nemzetközi szer­vezetekkel. A KGST tudomá­nyos együttműködési bizottsága megbízást kapott: a környezet­védelmi és a környezet megja­vítására irányuló együttműkö­dési intézkedések kidolgozása és megva’ósítása során vegye fi­gyelembe. hogy ezeket össze kell hangolni összeurópai alapon megvalósuló intézkedésekkel. A KGST-tagáHamolk jelentős eredményeket értek el a gép­ipar fejlesztésében és az itt ki­alakított együttműködés elmé­lyítésében. Számos új, sokol­dalú gyártásszakosítási és koo­perációs megá'lapodás jött lét­re. A KGST-tagállamok között a gépipari termékek kölcsönös áruforgalma 1971—72-ben 28 százalékkal nőtt. Az ülésszak megbízta a KGST gépipari bi­zottságát azzal, hogy a komplex program intézkedéseinek meg­valósítása során a közeljövő­ben fejezze be a gyártásszako­sítási és kooperációs javaslatok, valamint a KGST-tagállamok főbb gépipari termékfajták irán­ti igényének kielégítésére vo­natkozó olyan javaslatok kidol­gozását, amelyek meghatároz­zék a gépipari ágazatok profil­ját ég biztosítják a műszaki fejlődés meggyorsítását; azzal, hogy e munkák eredményeit ve­gyék figyelembe az 1976—1980- as évi népgazdasági tervek ko­ordinációja során, továbbá az­zal, hogy ezeket két- és sok­oldalú gyártásazakosítási és koo­perációs megállapodások formá­jában rögzítsék. A KGST gép­ipari állandó bizottsága megbí­zást kapott arra is, hogy fordít­son nagyobb figyelmet a gyár­tás összpontosítására, valamint az alkatrészek és részegységek szakosítására. Az utóbbi években • KGST- tagállamok számos, a közszük­ségleti cikkek gyártásának nö­velésére irányuló intézkedést tettek; jelentős mértékben nőtt a könnyűipari termékek gyár­tása és kölcsönös szállítása. 1971—72-ben a közszükségleti iparcikkek KGST-tagállamok közötti forgalma 28,5 száza­lékkal nőtt. Az ülésszak külö­nös figyelmet fordított a lakos­ság ió minőségű és új termék­fajták iránti igényének minél teljesebb kielégítésére, a köl­csönös szállítások és a köny- nyűipari termékek választékcse­réjének jobb kihasználására, hogy bővüljön a KGST-tagálla­mok belső piacain a választék; a könnyűipar jó minőségű ter­mészetes és vegyi nyersanya­gokkal, korszerű berendezések­kel történő ellátásának javítá­sára; a közszükségleti cikkek gyártásszakosításának és koope­rációjának fejlesztésére. ezzel kapcsolatban az ülésszak az or­szágok számára ajánlásokat fo­gadott el, és megbízást adott a KGST könnyűipari állandó bi­zottságának. valamint a tanács más szerveinek. Az ülésszak jóváhagyta a pos­tai és távközlési állandó bizott­ság által — a posta és távközlés területére vonatkozóan előter­jesztett főbb együttműködési irányokat és feladatokat, továb­bá ajánlotta a KGST-tagálla- moknak, valamint a tanács ille­tékes szerveinek, hogy ezeket az együttműködés megvalósítása során tartsák irányadónak. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok és a tanács szervei több intézkedést tettek a KGST-tagállamok kö­zötti valutáris-pénzügyi kapcso­latok és az együttműködés jogi alapjainak további tökéletesíté­sére, a KGST-szervek tevékeny­ségének megjavítására. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok ál­lamközi szervezetei, többek kö­zött a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank jelentős munkát végeztek a komplex program intézkedé«#- inek megvalósítása érde­keben. A KGST-tag- államok meghatalmazott bank­jai által az NGEB-n keresztül végzett elszámolások összvolu- mene 1972-ben 1971-hez képest több mint 10 százalékkal nőtt. Bővültek az NGEB hivatalos kapcsolatai a világ különböző országainak bankjaival. Tovább fejlődött a Nemzetkö­zi Beruházási Bankon keresztül eszközölt hosszú és középtávú hitelezés rendszere a fejlődő or^ szágok népgazdasága fejlesztésé­nek elősegítése, gazdasági füg­getlenségük megszilárdítása és tartós külgazdasági kapcsolataik bővítése céljából a bank tagor­szágainak felhatalmazott kor­mányképviselői és a Nemzet­közi Beruházási Bank megálla­podást írtak alá egy olyan spe­ciális hitelalap létrehozásáról, amely a fejlődő országok gazda­sági és műszaki megsegítését szolgálja. Az ülésszak határozatot hozott a KGST-ösztöndíj alapjának lét­rehozáséra, hogy a fejlődő or­szágok segítséget kapjanak szakembereiknek a KGST-tag- éllamok felsőoktatási intézmé­nyeiben történő továbbképzésé­hez, olyan> szakágakban, ame­lyek a fejlődő országok gazdasá­gi, tudományos és műszaki fej­lődése szempontjából a legjelen­tősebbek. Az ülésszak az ösztön­díj-alap létrehozásában részt vevő KGST-tagállamoknak ajánlotta, a végrehajtó bizott­ságot pedig megbízta, tegyék meg a szükséges intézkedéseket an­nak érdekében, hogy a KGST- ösztöndíj alapja az 1974—75-ös tanévtől felhasználható legyen. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak a KGST XXVI, és XXVII. ülésszaka kö­zötti tevékenységét, amelyet a KGST-szerveknek a komplex program és a KGST XXVI. ülésszaka határozatának meg­valósításával kapcsolatos mun­kája irányításában fejtett ki, továbbá a megvitatott kérdé­sekkel kapcsolatban a komplex program további megvalósítá­sára irányuló határozatokat fo­gadott el. A XXVII. ülésszak munkája a teljes kölcsönös megértés és barátság szellemében folyt. (MTI) A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormányainak megbízásából a két ország illetékes szervei megállapodtak, hogy az országaik között korábban bevezetett sze_ mély- és áruforgalmi korlátozásokat 1973. június 9-én 0 órától kezdődően megszüntetik. Ennek megfelelően a két ország közötti valamennyi haitárátke'ő hely egyéni és csoportos utazásra egy­aránt igénybe vehető. A két ország közötti személyforgalomban a fertőző állatbeteg­ségek fellépésének megelőzése érdekében a következő intézkedé­seket, határozták el: 4 Az utasok élőállatot, húst. húskészítményt, tejet és tejter­'■ méket nem vihetnek magukkal. Amennyiben a vámhatósá­gok ilyen terméket találnak, azt ellenérték nélkül elkobozzák és megsemmisítik. Az állati eretű termékek közül kizárólag konzer. vek vihetők. O Turisták csak a helyi hatóság által kijelölt helyeken kém- pingezhetnek. Mindkét fél megfelelő intézkedéseket tesz járványos á'latbetegségek ezúton történő behurcolásának megelő­zésére. O A személyforgalomban részvevők kötelesek alávetni magu- kart az illető ország állategészségügyi rendelkezéseinek. (MTI). Befejeződött a magyar pártküldöttség csehszlovákiai látogatása Csehszlovákia Kommunista, Pártja Központi Bizottságának meghívására június 5—3-a között barát) látogatást tett Prágában a Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttsége Óvári Miklós­nak, a Központi Bizottság tit­kárának vezetésével. Delegáci­ónk megbeszélést folytatott Oldrich Svestká-val, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának titkárával. A magyar küldöttséget baráti , eszmecserén fogadta Vasil Bi- I , Szovjet—amerikai \ Tízmilliárd dollár értékű szovjet—amerikaj megállapodás született pénteken Moszkvában az amerikai El Paso és Occi­dental petróleum társaságok, valamint a szovjet külkereske­lak, a CSKP Központi Bizottsá­ga elnökségének tagja, a KB titkára. A szívélyes, baráti léckörben, az együttműködés kiszélesítésé­re és elmélyítésére irányuló köl­csönös törekvés szellemében megtartott találkozón a két párt képviselői tájékoztatták egy­mást a szocialista építés tapasz­talatairól, s széles körű véle­ménycserét folytattak pártjaink ideológiai és kulturális lérrrt ki­fejtett tevékenységéről. (MTI) gáz-megállapodás delrrri minisztérium közötti ke­let-szibériai -földgáz exportjá­ról az Egyesült Államokba. A 25 évre szóló megállapodást szovjet részről Nyikolaj Oszipov külkereskedelmi miniszterhe­lyettes írta alá. (MTI) •WWMeteinHPtemtpeuiHeieNfueeupfBUSieHueeaneiuMeefseieeNeMMBMeeeiMaaeMaeemBtiaeeeteHfieuinseeessessiuieu B » s I Amerika útjain 2. Dél-Dakota indiánjainál Wounded-Knee (sérült tér­j decs ke). így neveznek egy fa- Î luc6kát és egy folyót az Egye- j sült Államok Dél-Dakota áLla- ! mában. A falucska a Pain- 5 Ridge indián rezervátumhoz tartozik... E hely látogatásáról úti jegy­zeteinket rriár megírtuk. Nem tudtuk, hogy- az elejét a későb­bi dráma« események miatt át kall írni. Amerika figyelme három hé­ten át erre a kis falucskára sze­ge ződött. Lövöldözés kezdődött. A temető-dombok felett, ahol mi annak idején a sziű törzshöz tartozó indiánokkal beszélget­tünk, Phantom vadászbombázók süvítettek. A domb körül rend­őrök és FBI-ügynökök hasaltak. Készen állt a páncélozott gép­kocsikkal ellátott „behatoló erő”. A sírok közelében ásott lövész­árkokban pedig indiánok őr­ködtek, tartották a körkörös védelmi vonalat. Mindez február utolsp előtti napján történt. Körülbelül 200 fiatal indián megszállta a te­lepülést és kijelentették, hogy az Utolsó töltényig ellenállnak, ha nem teljesítik jogos és igazságos követeléseiket. Mialatt Washingtonban a po­litikusok eszmecserét folytat­tak, a települést és a temető­dombot a rendőrök körülzárták. , A kölcsönös lövöldözésnek mindkét oldalról voltak áldoza­tai • « * „Mién határoztuk el magun­kat erre az elkeseredett lépésre, miért fogtunk fegyvert? Azért, mert tudjuk, hogy Amerikát másképp nem győzhetjük meg — jelentette ki az egyik felkérő. — Az indiánokra senki sem hallgat. Mi szinte törvényen kí­vül állunk. Azt akarjuk, hogy emberként tiszteljenek minket." Eközben Amerika-szerte növek­szik a rokonszenv hulláma az ostromlottakkal. Gyógyszereket és élelmiszereket küldenek ne­kik, de a páncélgépkocsik ké­szen állnak, a Phantomog a le­vegőben köröznek... Meredek, bozótos dombon ál­lunk, ahonnan út vezet a teme­tő felé. Fehér kövekből épült templom áll rajta, nyíl alakú haranglábbal a domb közepén. Kissé távolabb emlékmű, ame­lyet az indiánok emlékére állí­tottak. A fiatal sziű indiánok nem véletlenül választották ezt a helyet lázadásukhoz. Lövész- árkaik az ősök sírjai mellett hú­zódnak, akik az 1890 decemberi indián-mészarla8 során vesztet­ték életüket. Az indián sírvafakadt. Az in­dián a sziútörzs egykori főnöké nek, a Vérszomjas Harcosnak dédunokája volt. A dédunoká­ban nem fedeztünk fel semmifé­le harciasságot, verszomjat Tö­kéletes ’ amerikainak látszott. Arccsontjai kissé szélesebbek, arcbőre sötétebb, a baja kékes­feketébe játszott. Nem volt * tolldísze, kockás tehenészinget viselt. A közelben három fiatal indián sírt ásott. Csend volt, mint általában a temetőkben. Az indián átölelve a kőobe- liszket — sírt. A szürkésfehér kőobeiiszkre a következő neve­ket Vésték: Nagy Láb, Jó Med­ve, Sárga Madár, Dühös Varjú és még vagy tíz-tizenöt hason­ló név. Az indián meghallotta fény­képezőgépünk karianasát és fel­ocsúdott. SzégyelfTe, hogy fehér emberek szeme láttára sírt. Ha­ragra lobbant és az indiánok nem tudják leplezni a harag­jukat. — Elkéstek a fényképezéssel... Elkéstek! Pedig lett volna mit fényképezni! — Aztán erőt vett magán, és megnevezett egy gyermeket, a Kisfiút, Aki Min­dig Elvesztette Mokaszinját. —■ Ez a gyermek az apja fivére volt. Tizenöt éves korában szu­ronyszúrástól halt meg. Ha vol­na róla egy fénykép... — az in­dián felsóhajtott és hátat fordí­tott nekünk *** A két domb közötti völgybe« lőtték agyon őket. Ez 1890 de­cemberében történt, abban a Hónapban. Amikor A Szarvas Lehullatja Szarvait. Azon a szürke, havas esős reggelen a hetedik ezred lovasai a vasút­állomásra kísérték a Nagy Láb törzsfőnök törzsét, hogy a Neb­raska állambeli rezervátumba

Next

/
Oldalképek
Tartalom