Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-30 / 151. szám
% Ä közérdekű javaslatok eso« portosításának, bedolgozásának és megvalósításának olyan módszerei alakultaik ki az elmúlt években helyi tanácsainknál, amelyek hasznosak, jók, eredményre vezettek, és amelyeket a megyei tanács is összegezett az elmúlt évben, amikor számba vette, hogy a megye területén a legutóbbi kétéves ciklus ideje alatt hogyan, s milyen eredménnyel dolgoztak helyi tanácsaink a közérdekű javaslatok megvalósításán. fi javaslatok számbavétele, csoportosítása A megyében 3031 tanácstagi jelölő gyűlésen a választópolgárok mintegy 30 százaléka jelent meg. Ez a megjelenési arány magasabb az 1971-es választásokat megelőző jelölő gyűléseken résztvettek arányánál. A választók aktivitását jelzi, hogy a gyűléseken megközelítőleg 14 ezer hozzászóló volt, vagyis a megjelentek 15 százaléka tett javaslatot különböző - kérdések megoldására. A jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok egyaránt érintették politikai, társadalmi és gazdasági életünket. Itt mindjárt megjegyezzük, hogy nemcsak a forintban kifejezhető javaslatokat kell számba venni és összegezni, hanem ugyanilyen részletességgel és alapossággal dolgozzák fel a helyi politikai és társadalmi életünkre vonatkozó jelzéseket is. A hozzászólások során 12 825 javaslat hangzott el. A közélet iránti fokozott érdeklődést bizonyítja, hogy a bejelentéseknek csak 3 százaléka (360 db) irányrút egyéni sérelmek orvoslására, míg a többi, szám szerint 12 465 javaslat közérdekű volt. (Az 1971-es választásokat megelőző jelölő gyűléseken összesen 10 096 közérdekű javaslat volt és az összes javaslatoknak 6 százaléka egyéni problémát tartalmazott) Megjegyezzük, hogy az egyéni jellegű problémákat is közügynek kell tekinteni abban a vonatkozásban, hogy azokat minden szempontból megnyugtatóan, egyéni és közmegelégedésre kell elintézni. A közérdekű javaslatok nagy többsége a települések fejlesztésével, általában a kommunális igények magasabb szintű kielégítésével kapcsolatban hangzott el. Az 1971-es adatokhoz képest a kommunális igények száma több mint kétezerrel emelkedett. Ez az emelkedés önmagában is mutatja a megye állampolgárainak igényét a városi szintű életforma fokozatos kialakítása iránt. A közérdekű javaslatokat — a főbb ágazatok figyelembevételével — a következők szerint csoportosíthatjuk : a 12 465 javaslatból — kommunális jellegű 8483 — kereskedelmi ellátásra vonatkozik 1171 — közlekedés javítását célozza 996 — egészségügyi és szociális jellegű 864 — művelődésügyi tárgyú 302 Jelentős számú javaslat hangzott még el a szolgáltatás színvonalának emelésére is. A kommunális ágazaton belül a javaslatok elsősorban út-, csatorna- és járdaépítéssel, vízellátással, valamint villanyhálózat fejlesztésével — mint a kulturáltabb, színvonalasabb életmód feltételeivel — foglalkoztak. 0 Közérdekű javaslatok feldolgozása A jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok minél nagyobb számú megvalósítása széles körű társadalmi összefogást igényel. Ezért még fokozottabban kell támaszkodni a lakosság, a különböző szervek, és a lakosság választott képviselői (tanácstagok, országgyűlési képviselők) tevékeny részvételére. A tanácstagi jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű javaslatok feldolgozása » írta: Dr. Kertész Ma'rton, a megyei tanács vb-titkára Mindezek figyelembevételével szükség van arra, hogy a helyi tanácsok jól készítsék elő a közérdekű javaslatok megvalósítását. A feldolgozás célravezető módja — mely kialakult az elmúlt években —, hogy a tanácsi bizottságok, munkabizottságok saját ágazataik szerint számbai veszik és fontosságuk szerint besorolják a megvalósításra tervezett javaslatokat. Ezt követően a végrehajtó bizottságok ösz- szegezik ezt a munkát, s az előkészített tervezetet a tanács ülésére terjesztik. Helyes, ha a végrehajtó bizottságok az ilyen témát tárgyaló napirendjeikhez meghívják a bizottságok elnökeit. Az elmúlt tanácsciklusban tapasztaltuk, hogy több helyen a tanácsi bizottság javaslatait az erre a célra külön létrehozott munkabizottság koordinálta és az összesített tervezetet előkészítette a végrehajtó bizottság ülésére. Helyes, ha a munkabizottság a bizottságok tagjaiból, a bizottságok által delegált személyekből tevődik össze. Ahol ez a módszer bevált, helyes, hogy a jelenlegi feldolgozásnál Is alkalmazásra kerüljön. Az összegező munka első feladata a nyilvántartásokban szereplő közérdekű javaslatok értékelése abból a szempontból, hogy azok mindegyike reális, teljesíthető igényt tartalmaz-e. Az elhatározások megfontolt előrelátáson alapuljanak, és jelöljék meg az egész tevékenység főbb állomásait, a munka ellenőrzését és ezek biztosítékait. Ennek eldöntése igen bonyolult, mert elvileg valamennyi javaslat megvalósítható lenne, a megvalósíthatóság eldöntésekor azonban abból az alapvető feltételből kell kiindulni, hogy — belátható időn belül biztosíthat ó-e a szükséges anyagi feltétel, — a tervezői, a kivitelezői szükséglet, stb. Ezek alapján azokat a közérdekű javaslatokat, amelyek megvalósításához az anyagi feltételeket belátható időn belül nem lehet biztosítani, olyannak kell minősíteni, amit egyelőre nem tud a tanács teljesíteni. Ezekben az esetekben is kötelező azonban a javaslattevők tájékoztatása; a döntés részletes okaival. Ezeket követően feladatuk lesz a helyi tanácsoknak a javaslatok megvalósításának időrendi sorolása. Itt említjük meg, hogy az 1971-es választásokat megelőzően nyilvántartásba vett több mint tízezer közérdekű javaslatból az elmúlt kétéves rövid tanácsciklusban több mint nyolcezer javaslat megvalósult. A megvalósításra fordított összeg minden korábbi ciklusban elért eredménynél jóval nagyobb, 261,8 millió forint volt. Erről tájékoztattuk is a lakosságot. Ilyen kiemelkedő teljesítés ellenére is csaknem kétezer reális és megvalósításra tervezett javaslat — anyagi lehetőségek hiánya miatt — nem valósulhatott meg; bár csak két év állt rendelkezésre. Ezért a jelenlegi tanácsciklus kezdetén — a mostani választásokat megelőző jelölő gyűlésekéin elhangzott közérdekű javaslatok számbavétele mellett — fel kell mérni a korábbi ciklusból áthúzódó reális javaslatokat is. Feltétlenül szükséges, hogy egyetlen megalapozott és Indokolt választól kezdeményezés se merüljön feledésbe. Az elmúlt tanácsciklus kiemelkedő eredményének megismétlése, - a feladatok teljesítése csak akkor lehetséges, ha a helyi tanácsok — saját erejüket kiemelten e feladatok megvalósítására koncentrálják, — és az előbbivel párhuzamosan a lehető legszélesebb körben feltárják azokat az optimális lehetőségeket, amelyek egyrészt a nem tanácsi szervek anyagi erejének bevonásában, másrészt a magasabb szintű szervek támogatásában rejlenek. A javaslatok másik csoportja olyan, amelynek megvalósítása a tanácsi és nem tanácsi szervek közös tehervállalásaként lehetséges. Itt elsősorban a helyi társadalmi és gazdasági szervekkel való hatékony együttműködésre van szükség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a helyi tanácsok a megvalósulás érdekeit szolgáló partnerkeresésben nem terjeszkedhetnek túl a helyi lehetőségeken. Az ilyen és a felsőbb szervektől igényelt anyagi lehetőségekről csak akkor nyilatkozhatnak. amikor azok teljesítésére már biztosan számítani lehet. A nyilvántartásokba vett javaslatok között lehetnek olyanok is, amelyek már szerepelnek a fejlesztési tervben. Ezek egy része nemcsak egy település vagy településrész igényeinek a kielégítését szolgálja, és megvalósítá- » sukhoz nagyobb volumenű beruházásra van szükség. Az ilyen jellegű javaslatokat is pontosan számba kell venni, ügyelve arra, hogy megvalósításukra az elfogadott rövid-, illetve középlejáratú tervek szerint fokozatosan kerüljön sor.-.1 . fi választók részvétele a megvalósulásban A lakosság társadalmi munkában való részvételi készsége, aktivitásának foka magasabb volt az előző ciklusban, mint amennyit abból egyes tanácsok igénybe vettek. Már a múlt tanácsciklusban is tapasztaltuk, hogy az általuk megjelölt igények megvalósításához szívesen hozzájárultak társadalmi munkával is. Az elmúlt kétéves ta- nácsciklusban csaknem 14 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ez azonban a teljes ráfordítás anyagi értékének csupán 5 %-át jelentette. A megyei tanács végrehajtó bizottsága — a társadalmi munka megszervezésére és értékelésére — irányelveket fogadott el. Az állampolgárok közreműködési készségüknek a jelölő gyűléseken sok helyütt a javaslat megtételével egyidejűleg hangot adtak. A helyi tanácsoknál a társadalmi munka szervezésével és pontosabb nyilvántartásával hatékonyabban kell foglalkozni. A helyi tanácsoknak kötelességük biztosítani a társadalmi munka tárgyi feltételeit. Biztosítani kell, hogy a javaslatok megvalósításában a választók tevékeny részvételének értéke ebben a ciklusban az elmúlt Időszak értékénél jóval magasabbra emelkedjen. Ehhez a szervezési feltételek maximálisan adottak, mert a lakosság javaslatainak túlnyomó többsége olyan településfej lesztési - kommunális Igényeket tartalmaz, amelyek megvalósításakor a társadalmi munka felhasználásának szinte korlátlan lehetőségei vannak (járdásítás, vízvezeték lefektetése, útkarbantartás, parkosítás stb.) A nagyközségekben és a községekben hozzanak létre társadalmi munkát szervező bizottságokat vagy albizottságokat. Legyen mindenhol égy olyan szerv, amelyik a szervező munkával tervszerűen foglalkozik. Mindenhol ki kell dolgozni a társadalmi rríunka erkölcsi elismerését szolgáló módszereket. fi helyi tanácsok és szerveik ellenőrző feladatai A helyi tanácsok felelősek a jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok legteljesebb megvalósításáért. Ennek a feltételnek csak úgy tehetnek eleget, ha a négyéves tanácsi ciklusban szükség szerint, de legalább évenként átfogóan értékelik a közérdekű javaslatok intézését. Ennek módja lehet, hogy az éves terv és költségvetés készítése, illetve elfogadása alkalmával külön értékeljék, hogy a közérdekű javaslatok milyen számban és értékben szerepelnek a tárgyidő- szak élképzeléseiben. Ehhez az szükséges, hogy az említett éves pénzügyi tervekbe a javaslatok megfelelően beépítésre kerüljenek. Két év elteltével, a tanácsciklus félidejében történő értékelés alkalmával a tanácsoknak számadást kell végezniük. Ekkor kell felmérni, hogy — a megvalósításhoz eredetileg tervezett anyagi feltételek és ütemezések megfelelőnek bizonyultak-e, a tervezettből mi valósult meg, melyek a megvalósulás esetleges akadályai; — indokolt-e változtatni az eredeti elképzeléseken és kell-e új döntéseket hozni. Végül a tanácsok a ciklus végén „zárszámadást” készítenek. Ebben összegezik a megvalósult javaslatókat szám szerint és forintérték alapján. Az összegezés tartalmazza a teljesítés főbb ágazatok szerinti csoportosítását és a kiemelkedő létesítmények megjelölését. Ekkor kell értékelni azt is. hogy — a tanácsok végrehajtó bizottságai hogyan szervezték meg a munkát,— milyen volt a lakosság és a tanácstagok tájékoztatásának módja, színvonala, — miként kapcsolódtak be a nem tanácsi szervek a munkába. A helyi tanácsok mellett » végrehajtó bizottságok, mint a javaslatok megvalósítása legfőbb szervezői, ugyancsak kiemelt feladataik vannak. — Szükség esetén a bizottságok is — napirendre tűzik a közérdekű javaslatok intézését azokban az években, amikor a tanács munkatervében ez nem szerepel. Ilyen módon valamelyik tanácsi testület minden évben foglalkozhat a javaslatok teljesítésének értékelésével. fi lakosság tájékoztatása Az elmúlt 1 tanácsciklusban javult a választók és a nem tanácsi szervek tájékoztatása arról, hogy md lett a sorsa a jelölő gyűlési javaslatoknak. Ebben a tanácsciklusban is biztosítani kell, hoev minden javaslattevő értesüljön javaslatának várható és végleges- sorsáról. A lakosság széles rétegeit és a helyi nem tanácsi szerveket lehet írásban vagy szóban is tájékoztatni a közérdekű javaslatok intézésiről. Á táiékoztatásnak tartalmaznia kell a javaslattal kapcsolatos tanácsi döntéseket* terveket és ezek indokait. Még fokozottabban kell bevonni a tanácstagokat • a tájékoztatás rendszerébe. A tanácstagi beszámolók és fogadóórák is igen kédvező feltételeket nyújtanak a tájékoztatás megadására. A lakosság tájékoztatásának jó lehetőségét kínálják a különböző rétegtalálkozók, üzemi gyűlések és falugyűlések. A tájékoztatás rendszerébe feltétlenül helyes bevonni a helyi népfront és egyéb társadalmi szervek aktíváit is. Célszerű, ha a jelölő gyűléseken e hangzó t közérdekű javaslatok megvalósulásáról e szervek Rendezvényein, társadalmi jellegű megmozdulásain is több szó esik. A megyei tanács és szervei irányító, segítő tevékenysége A javaslatok megvalósításához nélkülözhetetlen a megyei tanács és a végrehajtó bizottság* a járási, városi tanácstagi csoportok, valamint á megyei szak- igazgatási szervek helyi tanácsokat segítő tevékenysége. A megyei tanácstól már a jelölő gyűlések időszakában irány- mutatást kaptak a helyi tanácsok a közérdekű és egyéb javaslatok összegyűjtésének módjára. Az ennek megfelelő nyilvántartásba vétellel a közérdekű javaslatok főbb ágazatok szerinti — és az egész megyére azonos — csoportosítása is megtörtént. Ez az intézkedés alapját képezi a későbbi megyei szintű feldolgozásnak és a ciklus végén a számadásnak Is. A jelölő gyűléseken tett közérdekű javaslatok intézésének értékelése, segítése, összefogása megyei szinten is tanácsi feladat. Ebben a tanácsciklusban is így tervezzük a közérdekű javaslatok intézésének megyei szintű értékelését, és a szükségnek megfelelően fog vele a tanács foglalkozni. A ciklus végén pedig szintén javasoljuk napirendjére tűzni a jelölő gyűlési javaslatok intézését, amikor megyei szintű végső számadást készíthet a megvalósításról. Ennek lényege, hogy a megyében nyilvántartott minden egyes közérdekű javaslattal el kell számolni. A megvalósult javaslatokat ágazati bontásban értékmegjelöléssel* az eredetileg tervezett, de meg nem valósult javaslatokat szám szerint, az elmaradás okainak feltárásával összegezi. A megyei tanács vb szakigazgatási szervei a megyei tanács és a végrehajtó bizottság minden olyan intézkedését megkapják, amelyek a közérdekű javaslatok feldolgozásával és megvalósításával kapcsolatosak. Ily módon megfelelő információval rendelkeznek ahhoz, hogy a megvalósulással kapcsolatosan rájuk háruló segítő feladatok- . nak maradéktalanul eleget tegyenek. A tanácsok gondos munkája és a társadalmi összefogás biztosíték ahhoz, hogy a lakosság közérdekű javaslatainak teljesíthető része a négyéves tanácsciklusban megvalósul. Ezzel jelentős mértékben javulhat a lakosság kommunális, művelődésügyi, egészségügyi, szociális, kereskedelmi és egyéb szükségleteinek magasabb szintű ellátása, és a feladatok teljesítésével erősödik a párt és a tanácsok kapcsolata a lakossággal, a választó polgárokkal. 3 BÍKÍSMEM. NÉPÚJSÁGM 1973. JŰNIUS 30.
