Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-29 / 150. szám

a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja 1973. JÚNIUS 39., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXVIII. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM Tábornyitás előtt Ülést tartott a párt megyei bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizott­sága dr. Szabó Sándor titkár elvtárs elnökletével tegnap, csü­törtökön ülést tartott. A pártbizottságot Frank Ferenc első titkár elvtárs tájékoz­tatta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1973. június 27-i üléséről. A testület ezután Enyedi G. Sándor titkár elvtárs szóbeli kiegészítője után megvitatta azt a jelentést, amely az új ipari munkások osztályöntudatának alakulását összegezte. A párt- bizottság ezt követően az üzem- és munkaszervezés korsze­rűsítésére hozott központi bizottsági határozat végrehajtásá­nak megyei tapasztalatairól szóló jelentést, valamint a tömeg­propaganda középtávú terve időarányos teljesítésének tapasz­talatait összefoglaló jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A pártbizottság mindhárom napirenddel kapcsolatosan megfelelő határozatokat fogadott el. Sajtótájékoztató a koreai nagykövetségen Ä Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség fontos feladatá­nak tekinti, hogy lehetőséget biztosítson tagjainak társadal­milag hasznos munka végzésére. Az építőtábori mozgalom 16 éve bizonyította, hogy a kéthetes nyári táboroknak fontos szere­pük van a középiskolás diákok munkára nevelésében, személyi­ségük közösségi vonásainak fej­lesztésében, valamint szabad idejük hasznos eltöltésében. Szervező munkánk politikai tar­talmát is e három nevelési fel­adat szabja meg. Megyénk középfokú tanintéze­teiből évente több mint kétezer fiatal jelentkezik önként a KISZ KB központi, valamint a KISZ Békés megyei Bizottsága kukoriea-címerező táboraiba. „Igazi” társadalmi munkavég. zésre a központi táborok nyúj­tanak .lehetőséget, hiszen az a hatszáz diáklány, aki Törökbá­linton őszibarackot szed majd. nem kap fizetést, ugyanúgy in­gyen dolgozik nyáron Budapest. XVII. kerületében a csatornát ásó százötven békési fiú. A megye öt állami gazdaságá­ban létesített táborokban július­ban 1600 KISZ-tagunk hibrid kukoricát címerez. E munkának igen nagy népgazdasági jelen­tősége van hiszen a iövő évi vetőmagszükséglet a tét. A jól elvégzett címerezésért az állami gazdaságok nyereségükből! át­lagban napi 50 forint tiszta bért adnak egy diáknak. Néhány kö­zépfokú tanintézet KISZ-tagsága azonban e kereset egy részét — szigorúan önkéntes felajánlás alapján — közösségi célokra fordítja (a sarkad: Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola KISZ-szervezete például torna­terem építéséhez járul így hoz­zá). Mind a központi, mind a me­gyei táborok technikailag jól felszerelten várják a diákokat. Kényelmes, tiszta, nyolc-tíz ágyas hálószobák vagy sátrak, hideg-melegvizes zuhanyozók és mosdók, alkoholmentes büfék, televízió, rádió, magnetofon, le­mezjátszó állnak KISZ-lagjaink rendelkezésére. Az ifjúsági moz­galomban jártas pedagógusok felügyelnek a fiatalokra és irá­nyítják a munkákat e táborok­ban. A KISZ Békés megyei Bizott­sága évről évre nagy gonddal igyekszik megszervezni a nyári építőtáborokat. Elsősorban azért, mert a fizikai munka megisme­rése nélkül fiataljaink jelleme sem lehet teljes. Tapasztalata­ink szerint a középiskolás diá-' kofc mintegy 20 százaléka 18 éves koráig alig vagy egyáltalán nem találkozik a fizikai munka által okozott fáradtsággal és a munkavégzés utáni felemelő ér­zéssel. Építőtáboraink elsődleges feladata tehát, hogy a diákok saját verejtékük árán tanulják meg értékelni a fizikai munkát, törekedjenek becsülni az így létrehozott javakat. A közösségi jellemvonások fejlesztését is segítik az önkén­tes ifjúsági építőtáborok. Azok a diákok, akik dolgoztak már e táborok valamelyikében, bizo­nyára szívesen gondolnak visz- sza az ott szerzett ismeretségek­re, munkavezetőkre, pedagógu­sokra, az első éjszaka szűnni nem akaró csevegéseire a női futballmeccsekre, a bolondos klubestekre, a pergő táncritmu. sokra és a fájó búcsúra. A munka és a táborozás kol­lektív jellege erősíti a tanulóké ban az egymásrautaltság érzését, azt, hogy az egyén munkája csak a többiekével együtt válik ' alkotó egésszé. A brigádokban érzik a tanulók, hogy jó vagy rossz munkájukkal nemcsak sa­ját magukról állítank ki bizo­nyítványt. hanem társaik telje­sítményét is pozitív vagy nega­tív irányban befolyásolják. Az építőtáborok nemes célki­tűzése továbbá, hogy kifejleszti tanulóinkban a szabad idő hasz_ nos eltöltésének igényét. A na­pi hatórás munkaidő után bősé­ges lehetőségük kínálkozik pihe­nésre. művelődésre is. A tábor­vezető és a diáktanács által elő_ zetesen elkészített programban ünnepélyes névadó tábortűz, mezőgazdasági nagyüzem-láto­gatás és ifjúsági fórum szerepel kötelező programként. A fóru­mokon a fiatalok által felvetett kérdésekre párt-, állami és gaz dasági vezetők válaszolnak. A kötött programokon kívül film­vetítéssel, könnyűzenével, az Er­kel Diákünnepeken győztes mű­sorszámokkal szórakoztatjuk KISZ-tagjainkat. A fentebb vázolt nevelési el­vek csak akkor válhatnak gya­korlattá, ha az építőtáborok megkapják a felnőtt társadalom bizalmát, megértését és segítsé­gét. Pihenőnapokon szívesen várják a felnőtt látogatókat, a szülőket is a mezőhegyest a bakuci. a csárdaszállási, a lél- sőnyomási, az orosházi és a szarvasi cimerező, valamint a központi építőtáborok. Karaba György, a KISZ Békés megyei Bi­zottsága középiskolai fele­lőse Pák Gjong Szun. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete csütörtö­kön a nagykövetségen sajtótá­jékoztatót tartott. Ezen ismertet­te Kim ír Szen-nek, a KNDK elnökének Korea békés egyesí­tésére vonatkozóan a minap el­hangzott ötpontos javaslatát, s méltatta jelentőségét. A javasla­tok a többi között rámutatnák Korea észak; és déli része kö­zötti sokoldalú kapcsolatok meg­teremtésének szükségességére, az egyesítés lehetséges módjaira. (MTI) wa NEM HAGYJAK CSERBEN KORCSOKÉKAT «3. oldal) MUNKATÁRSUNK IN­TERJÚJA TERÉZVÁROS BAN H. oldal) AMATÖR FESTŐINK ZRENJANINI KIÁLLÍTÁ­SA 15. oldal) flz öntözött terület a lehetőségnek csak 45 százaléka Csütörtökön a MÉM-ben ülést tartott az Országos Öntözési Operatív Bizottság. Megállapí­totta: az elmúlt hetekben a gaz­daságok nagyobb gondot fordí­tottak a talaj nedvességtartal­mának mesterséges pótlására. Június 20-ig 191 000 hektár ka­pott öntözővizet, 20 000 hektár­ral több, mint az elmúlt év azo­nos időszakában. A gazdaságok 214 000 hektár mesterséges csa­padék ellátására kötöttek szer­ződést a vízügyi igazgatóságok­kal, a szerződések 89 százalékát mária teljesítették. A rendelke­zésre álló öntöző-kapacitás azonban lényegesen több ennél, s az öntözött terület a lehetőség­nek csak 45 százalékát teszi ki. Mindez arra figyelmeztet, hogy további lehetőségek maradtak kihasználatlanul az év első hat hónapjában. Megállapították, hogy a na­gyobb vízrendszerekből a vizet kiemelő központi szivattyúk csak félkapáfcitással működtek az elmúlt hetekben-hónapokban. Az év első felében a szokásos 600—700 helyett csak 200—300 óráig működtek a vízemelő be­rendezések, holott a Tiszában és a különböző csatornákban ele­gendő a vízkészlet, úgyhogy a termelők minden igényét ki tud­ták volna elégíteni. Számos gaz­daság nem élt a lehetőségek­kel. Az értekezlet résztvevői hang­súlyozták, hogy az öntözés ál­landó, folyamatos munkát je­lent. Azok a termelők, akik víz­joggal rendelkeznek — tehát biz­tosították számukra az öntöző­vizet — és nem élnek a lehető­séggel, lényegében súlyos mu­lasztást követnek el. Az illeté­kesek egyre komolyabban mér­legelik, hogy kirívó esetekben visszavonják a vízjogot. Az ön­tözés iránti érdektelenséget sokan azzal magyarázzák, hogy megle­hetősen nehéz öntözőcsöveket kell kézi erővel szállítani, ami azonban külföldön sem jelent akadályt, a világon 95 százalék­ban ilyen berendezéseket hasz­nálnak. Lényegesen könnyebb lesz majd a munka a gépekkel szállítható műanyag-plasztik ön­tözőcsövekkel. Ezek beruházási költsége azonban magasabb, és jól képzett gépkezelőkre van szükség. Alkatrész bőven van, úgyhogy ez sem okozhatja az öntözőgépek kihasználatlansá­gát. A bizottság tagjai hangsúlyoz­ták, hogy ott fejlesztik majd a központi létesítményeket, ahol kihasználják a rendelkezésre álló vizet és gépi berendezéseket a termelők. A főművek teljesít­ményét ott bővítik, ahol a terme­lők komolyan számolnak az ön­tözés adta előnyökkel. Szó van arról, hogy felülvizsgálják a víznormákat, általában az egész öntözővíz-helyzetet felmérik és megfelelő intézkedéseket hoznak. ÛMTD Gyermekparadicsom a csabai erdőn Az idei nyáron is gyermekparadicsommá alakul a békéscsabai Lencsést úti erdő. A korszerű és romantikus alpesi Jaházakban és a sátrakban június 25 és augusztus 28 között kéthetente 220 gyer­mek váltja egymást. Az általános iskolás tanulók nagyobb többsége munkásszü­lők gyermeke, akik a napközis tábor idején pihennek, játszanak és felkészülnek az úttörő-próba követelményeinek teljesítésére. Képünkön Széplaki Endre színművész foglalkozást vezet. (Fotó; Peti'ov&zkáB

Next

/
Oldalképek
Tartalom